fl. A fesfá n e v e l é s j e l e n t ő s é g e , célja é s f e l o s z t á s a . Az előbbiek szerint is a testi nevelés jelentősége abban áll, hogy a testi képességekkel együtt a szellemi képessé-geket is fejlesztjük. A testi képességeknek két csoportját különböztetjük meg: 1. Olyanok, amelyek az életnek termé-szetes velejárói, például a növekedés, a belsőszervek működése. Ezeknek a fejlesztése természetes körülmények között nem szükséges. 2. A második csoport már a nevelő hatáskörébe tartozik, ilyenek: az ellenállóképesség, a kitartás, a munkaképesség, az alkalmazkodóképesség, amelyek már fejleszthetők, s fejlesztésük egyúttal szolgálja a testi élet természetadta értékeit is. Ilyen testi értékek: az egészség, erő, épség, ügyesség, szépség. Ezek megtartása, gyarapítása ugyanolyan nevelési feladat, mint a szellemi értékeknek
39 az utókorra való átszármaztatása. Ezzel megmondottuk a testi nevelés célját is: a testi értékek é s k é p e s s é g e k megőrzése é s fejlesztése. Minthogy a testi nevelés nem kimondottan öncélú, hanem a lélek nevelésének az eszköze, ezzel már fontossága is nyilvánvaló.
A testi nevelésnek két csoportját különböztetjük meg:
az első a testi értékek megőrzésére vonatkozik: a test ápolása»
gondozása ; a második a testi értékek és képességek fejlesz-tésére irányul. Az elsőre nézve irányadó elveket ad az egészségtan, a másodikra a testgyakorlás.
Az egészségtanból épen ezért ismernie kell a tanárnak á helyes táplálkozás, jó levegő, ruházat, edzés, alvás és pihenés, tisztaság stb. jelentőségét. Ezek érdekében, amennyire a lehetőség megengedi a szükséges intézkedéseket meg kell tennie. Bár ezeknek a föltételeknek megteremtése nem áll mindig a nevelő hatalmában, mégis az ezzel kapcsolatos ismereteket kiválóan értékesítheti a tanuló-otthonokban, valamint ügyesen használhatja fel a szülők felvilágosítására gyakorlati oktatásai alkalmával. Téli gazda-sági iskolai tanulók szüleinek a figyelmét nemcsak célszerű ezekre felhívni, hanem egyenesen kötelesség is. Természe-tesen erre meg kell találni a módot, valamint a hangot is.
Ezenkívül a tanulók figyelmét is célszerű fölhívni a tisztaság, a ruházat stb. jelentőségére, amire a napi kihallgatás
bőséges lehetőséget nyújt. Megfelelő hangon ezeknek a hangsúlyozása igen eredményes lehet téli tanfolyamokon is.
Ezeknek az életföltételeknek a biztosítása elsőrendű fontosságú, azonban ezek mégis csak a testi egészség íön-tartására vonatkoznak, a testi nevelés viszont a test fejlesztését is célul tűzte ki. Ez utóbbi igen fontos a gyermek-és ifjúkorban. Termgyermek-észetesen e második cél megvalósítá-sához az első érvényesülése feltétlenül szükséges.
2. A t e s t g y a k o r l á s .
A testi nevelés eszközei azok a testgyakorlatok, amelyek a test erősítésére és ügyesítésére szolgálnak. Ezek egyúttal alkalmasak az ellenállóképesség, kitartás, gyorsa-ság, alkalmazkodóképesség, teljesítőképesség, s ezzel együtt
a munkabírás fokozására is. Ugyanis minden testgya-korlat mozgás, izomerőkifejtés, így egyben munkatel-jesítmény is. Ily értelemben minden testgyakorlatnak megvan a maga s egyben a m u n k a értéke. A testgya-korlás vezetése elsősorban a testnevelő t a n á r feladata.
Egyébként, minden t a n á r n a k kötelessége a testnevelés szem előtt tartása.
A testi n e v e l é s tényezői : a torna, az atlétika és sport, a különféle játékok s részben a kirándulás.
a. A torna.
A tornagyakorlatokban a test gyakorlása bizonyos tervszerűséggel történik. A gyakorlás egymásutáni sorrendje megállapított. így a tornagyakorlatokban rendszeresség az ural-kodó mozzanat. Minthogy a gyakorlás által a fejlesztés a cél, a gyakorlatok összeállításában szem előtt kell tartanunk, hogy minden izmot gyakoroljunk, vagyis a gyakorlatok összeállításában is legyen bizonyos tervszerűség, rendsze-resség. Ne legyenek a gyakorlatok olyanok, hogy egyol-dalúan ugyanazokat az izmokat gyakorolják, sőt esetleg fárasszák ; pl. nem elegendő csak nyak- és kézgyakorla-tokat végeztetni, hanem arányosan a test minden részét foglalkoztatni kell.
Ezeket a tornagyakorlatokat télen-nyáron tartsuk a sza-badban, mert a zárt levegőjű, nagyrészt poros termekben értékük nagy mértékben csökken, sőt ártalmas is lehet.
Nagy hátrányuk ezeknek a tornagyakorlatoknak az, hogy üresek, tartalomnélküliek, nem kötik le a tanulók érdek-lődését, s kedélyvilágukat nem foglalkoztatják. Ezért lelkesedés nélküli vezetés, nemkülönben ugyanazon gyakorlatoknak heteken keresztül való végeztetése unalmas, léleknélküli favágássá válhat. Időközönként a gyakorlatokat változ-tatni kell.
41 b. A sport.
Sport alatt ma az összes játékos és versenyszerű testedző testgyakorlatot értik. így magában foglalja az u. n. atlétikai gyakorlatokat és a különböző szabályokhoz kötött játékokat:
teniszt, labdarúgást, ezenkívül az úszást, korcsolyázást, kerékpározást stb.
Ezeknek a téstgyakorlatoknak nagy előnyük, hogy a verseny gondolata megvan bennük, ami nagyban fokozza a tanulók lelkesedését, kedvet, érdeklődést, és becsvágyat teremt.
A verseny gondolata mindenkit fokozott teljesítményre ösztönöz.
E miatt a sportoló tanulók néha túlzásba mennek, mert fődolognak tekintik azt, hogy rendszeres gyakorlás által mennél nagyobb versenyeredményt érjenek el. Ez természetesen bizonyos tekintetben átlagosnál nagyobb izoinfejlettséget is jelent, azonban a testnevelésnek nem célja valamely izom minél jobban való kifejlesztése, hanem az, hogy minden izmot egy-formán fejlesszen ki. így a test erősebb és ügyesebb lesz.
Viszont a verseny gondolatát sem szabad azért megölni, sőt alkal-mat és módot kell adni á tanulóinknak, hogy fokozatos begyakorlással fejleszthessék különleges testi képességüket és ügyességüket. Ezen a téren csak azoktól a túlzásoktól kell megóvni a tanulóinkat, amelyek testük épségét veszélyeztetik. Ezért itt, mint általában a testi nevelés területén, az orvosi tanácsot mindig igénybe kell venni.
c. A játék,
A játék ösztönszerű, alkalmi, természetes testgya-korlás, amit a tervszerűtlenség jellemez. Akik rendszeres test-gyakorlásban nem részesülnek, azoknál a játék pótolja azt.
Hiszen megfigyelhetjük, hogy a gyermek ösztönszerűen megtalálja a maga kifejlesztéséhez szükséges gyakorlatokat:
ugrál, futkároz, birkózik, ás, farag stb.
A játék érdekessé válik a tanuló előtt, mert van tar-talma, ami az értelmet, a kedélyt, a képzeletét foglalkoztat ¡a, életkedvét, ügyességét, leleményességét fokozza. Örömet talál benne a tanulóifjúság ép ugy, mint a gyermek, mert fel-üdíti, felfrissíti, nevelő hatású és elvonja más káros idő-töltéstől. Ezenkívül nagy jelentőségű a jellem fejlesztése szempontjából, mert bizalmas közelségbe hozza a tanulókat társaikhoz és így a közösséghez való alkalmazkodásra
nevel-A játék nemcsak a testi, hanem a szellemi nevelésnek is eszköze. Nevelési szempontból különösen az u. n. csapat-játékok (labdarúgás, kosárlabda) jelentősek.
3. A t e s t i é s s z e l l e m i n e v e l é s k a p c s o l a t a . A testi nevelés együtt jár a szellem nevelésével, Amikor a testet ápoljuk és fejlesztjük, egyúttal a jellem-beli tulajdonságokat is fejlesztjük, mert ezek a testgyakor-latok szoktatnak a fáradalmak elviselésére, a türelemre, az erőfeszítésre. Egyben értékes erények fejlődését segítik elő, mint pl. a pontosság, engedelmesség,' rendszeretet, kötelességtudás, lelkiismeretesség, munkakészség, közös-ségi érzés stb.
A testgyakorlás szabályozott gyakorlatai a lélek számára is gyakorlatokat jelentenek, pl. a test fegyelme-zettsége elősegíti a lélek fegyelmezettségét is, továbbá a test erejének a fejlesztése növeli az akaratot, csökkenti a káros vágyak erejét, s így a lélek könnyebben ellenállhat a kísértéseknek. A rendszeres testmozgás közben fejlődik az önbizalom, a bátorság, fokozódik a szellemi munkára való képesség, tehát az értelmet is fejleszti. A közös test-gyakorlások, csapatversenyek ápolják az együttérzés, egyet-akarás, és az egymáson való segítés érzelmét.
Összefoglalva: A test fejlesztése maga után vonja az akarat, az értelem és érzelem fejlődését is.