• Nem Talált Eredményt

Tervezési folyamatmodellek összehasonlítása

I. RÉSZ

2. A TERVEZÉSI FOLYAMATOK, MÓDSZEREK, MODELLEK ELEMZÉSE

2.4. T ERVEZÉSI FOLYAMATMODELLEK ELEMZÉSE

2.4.4. Tervezési folyamatmodellek összehasonlítása

Tervezési

szakasz Pahl-Beitz APQP [29]

innová-ciós modell [33] innov

modell Marketing modell

[3]. Innovációs

2. táblázat: Tervezési folyamatmodellek összefoglalása [19,26,29,3,31,32,33] [sajátábra] A tervezési szakirodalom néhány tervezési folyamatmodelljét egybevetve a következő meg-állapítások tehetők:

A tervezés/innováció jellegzetes modelljeit a 2. táblázatban összefoglaltuk. A modellek ösz-szehasonlításához az egyes tervezési lépéseket 5 fázisba soroltuk:

- stratégiai szakasz, - koncepcionális szakasz, - tervezés és fejlesztés, - megvalósítás és

- piaci bevezetés szakasza.

A modellek célrendszere eltérő. A Pahl-Beitz modell a tervezés műszaki megvalósításának tökéletességére törekszik (adott követelményhez), a piaci, eladhatósági, marketing szem-pontokra nem terjednek ki a tervezési folyamatok. A tervezés költség szempontjait az egyes változatok gyártási költségének oldaláról, illetve az értékelemzés logikájával közelíti.

A módszeres tervezés módszertana kimenet-centrikus, nem a tervezési folyamat rugalmas tervezésére, hanem a termék konkrét követelményeknek való megfelelésére koncentrál.

A termékváltozatokat értékeli. Minden változat „műszaki értékét” meghatározza az alábbi szempontok alapján:

- funkció-alak-méretezés, - biztonság-ergonómia, - gyártás,

- ellenőrzés-szerelés-szállítás, - üzemeltetés-karbantartás.

Kockázati szempontból:

A funkcióteljesítés kockázatához kapcsoltan a kockázatvállalás szintjét alacsonyan határoz-za meg. Tervezői hibaanalízissel lehet azon zavaró hatásokat kiszűrni, amelyek a működés bizonytalanságát okoznák.

A koncepcionális és megtervezési fázisban megvalósított termékcentrikus kockázatértékelés eredménye alapján a kisebb kockázatú megoldást javasolja. Ugyanakkor az egyes megoldá-sok műszaki és gazdasági értékeit egy értékelési diagramban veti össze a döntés előtt (0…1 tartományban).

A 3. táblázat az egyes tervezési folyamatmodelleket tartalmi szempontokból hasonlítja ösz-sze.

Szempontok Pahl-Beitz APQP modell [29]Innov.

Innov.

modell [33]

Marke-ting modell

Innov.

modell [Vágási]

Mérnöki tervezés

Értékelemzé sen alapuló

vállalati stratégia

figyelmebevétele _ + + + + + + +

értékesítés, értékesítésösztönzés

tervezése _ + + + + + + +

koncepcionális tervezés + + + + + + + +

vevőre figyelés mértéke, piaci

információk + + + + + + + +

üzleti szempontok (kimeneti termékre: nyereség, üzleti

tervezés) + + + + + + + +

tervezés költségeinek

figyelembevétele + ? ? + _ _ + +

tervezés kockázatának

figyelembevétele ? + ? _ _ _ _ _

műszaki tervezés alapossága (ellenőrzés, jóváhagyás,

dokumentálás) + + + + ? + + szakmai kérdés

termék piaci életciklusának

figyelembevétele _ _ + _ _ ? _ +

részben teljesül, nincs információ nem teljesül

3. táblázat: Tervezési modellek összehasonlítása [saját ábra]

Az APQP módszertan a teljes tervezési folyamatot rendszerben kezeli. A folyamat erőteljes szabályozottsága, a teljes körűségre törekvés jellemzi, tartalmazza a tervezési folyamat vezési, igazolási és jóváhagyási lépéseit. A minta- és próbagyártás értékelése mind a ter-mékre, mind a folyamatra vonatkozik. Bár a modellek sematikus ábrája alapján nem lehet pontosan következtetni az alkalmazott módszerekre, a tervezett termékek önköltségszámítá-sa, a termék összköltség összetevőinek meghatározása és mérlegelése az elérhető nagyobb nyereség érdekében minden tervezési folyamatnak természetszerű része, mivel a tervezés során nem létezik olyan műszaki döntés, amelynek ne lenne gazdasági kihatása.

A „költséghelyes”, költségérdekelt tervezésen az egyes funkciók tudatosan meghatározott költségét értik, és a termékben realizált anyag, munkabér, járulékos költségek … (gyártási költségek), egyszeri költségek figyelembevételén túl, az innovációs költségek figyelembevé-telére és az innovációs időtartam optimalizálására a modellek nem érzékenyek.

A másik szempont a tervezés kockázatainak figyelembevétele, amellyel csak az APQP, az autóiparban megkövetelt tervezési szisztéma törődik.

A termék teljes életciklusával és a marketing tervezés hangsúlyos részét képező kezdeti termékéletciklus szakasszal a modellek közül csak a I. sz. innovációs [29]és Vágási-féle [3]

modell törődik.

Az értékelemzésen alapuló tervezési modell egy komplex terméktervezési folyamatot kínál, amelynek fókuszában egyfajta gazdaságossági szemlélet áll. Olyan funkciókat tervezni a termékbe, amelyek értékesek és ezt az értéket a vevő megfizeti. A terméktervezési folyama-tot 4 fő lépésre tagolja az értékelemzés lépéseihez igazodva [19]:

- a tervezés előkészítő szakaszára, - az információs szakaszra,

- az alkotó szakaszra és a - megvalósítás szakaszára.

Az értékelemzésen alapuló tervezés előnyei:

- Módszeres elemző technika, rendkívül alapos döntés-előkészítési módszertan-nal,

- Csoportos ötletelési technikákat alkalmaz, így sok ötletből választható ki a leg-jobb termékkoncepció,

- Tartalmazza a teljes ellátási lánc igényeinek felvételezését, és - A termékpálya tervezését,

- Komplex, az arculattervezéstől a csomagolástervezésen át a piaci bevezetés és eladásszervezés megtervezését is tartalmazza,

A kockázatok számbavétele közvetetten a döntési mechanizmuson keresztül érvényesül. A tervezés kivitelezését szakmai kérdésnek tekinti, és mint a szervezet meglevő erősségére számít. Mindegyik tervezési modell lépéseihez rendelhetők olyan eszközök, amelyek a ki-meneti célt támogatják, ezek az eszközök külön módszertani tárházban kerülnek többnyire bemutatásra.

A dolgozatban kidolgozott tervezési modellt úgy építettük fel, hogy a tervezési folyamatlépé-sekhez hozzárendeltük az ajánlható minőségügyi, szervezési vagy műszaki eszközöket, technikákat.

A modellek elemzése alapján az alábbi feltételezést tesszük:

1. Hipotézis

Az áttekintett tervezési modellek alapját képezhetik egy a textiliparban alkalmazható terve-zési modellnek. A textilipar sajátossága egyre inkább olyan széles termékskála előállítása, amelynek egyik oldalát a komoly műszaki tervezést igénylő speciális (műszaki, védelmi) cél-ra szolgáló, hosszú élettartamot igénylő, nagy műszaki kockázattal rendelkező termékek képezik. A másik jellegzetes termékcsoport a divattermékek előállítása, amelyek kis műszaki kockázattal bírnak, de a eredményesség szempontjából a piacra lépés idejére érzékenyek.

Kidolgozható egy rugalmasan használható általános tervezési modell, amely a tervezési folyamat rendezett, rendszerszerű működését biztosítja bármilyen textilipari termék tervezé-se során. E modell teljes lépéssora és a tervezési folyamatokhoz kapcsolható bőséges esz-köztárból megfelelő eszközök választásával biztosítja az alapos terméktervezést, bármilyen magas szintű vagy speciális elvárás esetén. Ugyanez a modell a tervezési lépések számá-nak csökkentésével és a kevésbé igényes tervezési eszközök megválasztásával alkalmas divattermékek, ötlettermékek gyors piacra lépését biztosítani.

Azoknál a tervezési feladatoknál (pl. piacra lépés idejére érzékeny divattermékek), ahol az átlagostól eltérő feltételrendszer alapján kell a tervezési és piacra lépési feladatokat kialakí-tani, elvárás, hogy több egymásnak ellentmondó szempontnak feleljen meg a tervezési fo-lyamat.

1. Tézis:

Az áttekintett, folyamatcentrikus terméktervezések és innovációk elemeinek felhasználásával létrehozható egy eredeti módszertani standard, amely alkalmas a tervezési környezet sajá-tosságait figyelembevevő célfüggvény szerinti tervezési folyamat megtervezésére. A termék-tervezés folyamatának termék-tervezésekor az adott termék magas szintű tervezésének korszerű eszköztárát tekintjük alapként, figyelembe véve azok pozitív és veszteséget jelentő hatásait,

majd az elvárások szerint meghatározható egy ideális (többkomponensű értékelési rend sze-rint optimális) tervezési lépéssor.

3. A TERVEZÉSI PROJEKTTERV KIALAKÍTÁSÁNAK SZEMPONTJAI. A TERMÉKTERVEZÉS, MINT