A termelési költség csoportosítása a termelés színvonalával való összefüggés alapján A termelés méretével, a hozamok nagyságával, a kapacitás kihasználásával való összefüggés

20 5

% kulcs 100

Leírási  

Éves amortizáció 800 EFt.

Év

Könyv szerinti

érték (EFt)

ÉCS (EFt)

Nettó érték (eFt)

1 4.000 800 3.200

2 3.200 800 2.400

3 2.400 800 1.600

4 1.600 800 800

5 800 800 0

2.2.2. A termelési költség csoportosítása a termelés színvonalával való összefüggés alapján A termelés méretével, a hozamok nagyságával, a kapacitás kihasználásával való összefüggés alapján megkülönböztetünk

 állandó költségeket és

 változó költségeket.

Állandó költségek. Azok a költségek, amelyek egy bizonyos határig függetlenek a termelés méretétől, így a hozamok nagyságától és a kapacitás kihasználásától. Egy bizonyos határ után azonban ugrásszerűen megnőnek. (pl.: időarányos amortizáció, bérleti díj, biztosítási költség., a rezsi költségek egy része). Az állandó költségeket ábrázolja a 6. ábra.

A vázolt összefüggés alapján belátható, hogy az állandó költségek fajlagos értéke a kapacitáskihasználással, a kibocsátás volumenének növelésével csökken. Ez a 7. ábrán követhető nyomon.

Állandó költség (1. gép ÉCS-je

Állandó költség (2. gép ÉCS-je

6. ábra. Az állandó költség értelmezése

27 7. ábra. A fajlagos állandó költség alakulása

Változó költség. A termelés volumenének változásával együtt változik. A változás jellegét tekintve lehet

 Progresszíven változó

 Arányosan változó

 Degresszíven változó

A progresszíven változó költség esetén a változó költség nagyobb arányban nő, mint a kibocsátás volumene, például ünnepnapokon a kifizetett bérköltség.(8. ábra) Értelmezése: A munkaerő teljesítménye nem változik, azonban ünnepnapokon a dolgozó bére növekszik az adott napokra járó pótlékok összegével.

A progresszíven változó költség értelmezéséből következik, hogy fajlagos értéke ugyanúgy alakul, mint ahogy az 8. ábrán látható.

Az arányosan változó költség esetén, a költség ugyanakkora arányban nő, mint a kibocsátás.

Ha egy tonna termék költsége 11000 Ft, akkor kettő tonna terméké 22000 Ft. Az összes költség arányosan változik, a fajlagos arányosan változó költség viszont ugyanaz lesz, tehát fajlagosan állandó. Ezt szemlélteti a 9. ábra.

Állandó költség Progresszíven változó költség

8. ábra. A progresszíven változó költség alakulása

28 9. ábra. Az arányosan változó költség alakulása

A degresszíven változó költség esetén a változó költség kisebb arányban nő, mint a kibocsátás volumene (10. ; 11. ábra). Az ösztönzési rendszer egyik eleme lehet, hogy a forgalom növekedéséhez kötik a jutalékot. (fogalomtól függő jutalék, melynek mértéke degresszíven változik.

10. ábra. A degresszíven változó költség

29 11. ábra. A fajlagos degresszíven változó költség

A fentiek alapján belátható, hogy a termelés összes költsége

A termelés összes költség = Összes állandó költség + Összes változó költség

A gyakorlatban természetesen e költségtípusok ilyen egyértelműen nem mindig jelennek meg.

Az ok-okozat összefüggések együttes hatásaként alakul a termék egységköltsége, azaz az önköltsége. Az önköltség egységnyi termékre eső költség. Önköltség meghatározása azt jelenti, hogy az előállított termék vagy szolgáltatás egységére mekkora költség jut.

(Módszereit a későbbiekben részletesen tárgyaljuk). A kölcsönhatások eredményét a 12. ábra szemlélteti.

12. ábra. Az önköltség alakulása különböző kibocsátási volumen mellett

Önköltség minimuma

30 FELADAT: A megismert elméleti összefüggések és ábra alapján, szövegesen foglalja össze és magyarázza meg, az önköltség alakulásának okait. Adja meg a választ arra, hogy miért ott van az önköltség minimuma, ahol a két fajlagos érték görbéje metszi egymást!?

Az állandó és változó költségek értelmezéséhez kapcsolódóan fontos megjegyezni, hogy gazdasági elemzéseknél, modellezésnél, érzékenységvizsgálatoknál nem kerülhető meg a költségeknek állandó és változó költségekre való elkülönítése. Ilyen esetekben a változó illetve állandó költségek értelmezése a vizsgálat céljának alárendelve történik azon költségtételek esetében, amelyek nem sorolhatók a szűken értelmezett, illetve a definíciók alapján a jellemzően állandó (például ÉCS, bérleti díj, biztosítás stb.) illetve változó költségekhez.

A költségek állandó és változó költségekre való elkülönítése a gyakorlatban számos területen használják. Az AKI tesztüzemi adatbázisát illetően az adatbázis feldolgozásánál kerül sor a költségek állandó és változó költségekre való elkülönítésére, illetve tartalmuk értelmezésére.

Ennek megfelelően a „Változó költségek: azok a költségek, amelyek a termelés volumenével változnak, ezért ha nincs termelés, ezek a kiadások nem merülnek fel. Állandó költségek: azok a költségek, amelyek nagysága (meglévő eszközstruktúra mellett) változatlan marad, függetlenül attól, hogy folytatnak-e termelést, vagy sem.” A változó költségeket közvetlen és közvetett részre különítik el. A növénytermesztésben a közvetlen változó költségek az alábbiak:

 vetőmagok és szaporító anyagok,

 műtrágyák,

 növényvédőszerek,

 öntözés,

 közvetlen marketingköltségek(osztályozás, tisztítás, csomagolás) és feldolgozási költségek,

 szárítás,

 közvetlen fűtési költség,

 közvetlen biztosítási költségek,

 egyéb közvetlen változó költségek.

Az állattenyésztés közvetlen változó költségei:

 állománypótlás költsége; tenyészállatoknál az állatok elszámolt értékcsökkenése,

 takarmányok költsége,

 állatorvosi díjak,

 természetes és mesterséges termékenyítés költségei,

 teljesítményvizsgálat költségei,

 közvetlen marketing költségek (osztályozás, tisztítás, csomagolás) és feldolgozási költségek,

 közvetlen biztosítási költségek,

 egyéb közvetlen változó költségek.

A közvetett változó költségekhez tartoznak a saját gépek változó ráfordításai (üzem- és kenőanyagok, javítás, stb.), a fenntartási és egyéb segédüzemek változó költségei, az idegen gépi szolgáltatások díjai. A két csoport együttesen adja az adott ágazat teljes változó költségét. Az összes többi – nem említett – ráfordításelem (földbérleti díj, munkabér és terhei, amortizáció, általános költségek stb.) az állandó költségek között kerül elszámolásra. A termelés összes költsége tehát: az állandó és változó költségek összege.(AKI, 2012).

31 2.2.3. A termelési költség csoportosítása elszámolás és gazdasági szempontok alapján A termelési költségek ilyetén való csoportosítását gazdasági és számviteli, elszámolási szempontok is indokolják. Az elszámolás alapján a költségek az alábbiak szerint önköltség-számítási szabályzatok tartalmazzák részletesen. Tehát azok a közvetlen költségek, melyek közvetlen kapcsolatban vannak a termékkel, illetve arra megfelelő mutatók segítségével feloszthatók a közvetett – általános - költségekből. A közvetlen költségeknek ismert tehát a felmerülés helye és a költségviselő (ágazat), például a búza vetőmag, a búza alá kijuttatott műtrágya mennyisége, stb..

Közvetett költség: Az a költség, amelyről a felmerülés időpontjában nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy melyik termék érdekében merült fel, és azt milyen arányban terhel. A közvetett költségek esetében tehát csak a felmerülés helye (a költséghely) ismert pontosan. A költségeket tehát elsődlegesen ide könyvelik, majd innen osztják fel különféle módszerekkel a termékre (költségviselőre). Tehát közvetlenül nem egy termék termeléséhez kapcsolódnak, például. erőgépek üzemeltetési költsége, munkagépek üzemeltetési költsége, a növénytermesztés, vagy állattenyésztés általános költségei, például az inputok raktározásának költsége, ágazatvezetők munkabére, azok közterhei stb.. Vannak olyan költségek is amelyek, az egész vállalat érdekében merülnek fel például a központi irányítás költségei, a gazdasági általános költségek, például a menedzsment bére, marketingkiadások, biztosítási díjak, stb..

A költségek gazdasági szempontok alapján történő csoportosításának ismérveit szakmai szempontok határozzák meg. Ahogy ezt majd a későbbiekben látni fogjuk, hatékonysági számításoknál, a különféle eredménykategóriák számszerűsítésénél, stb. szükségünk lesz a költségek e szempontok alapján végzett csoportos szerinti értelmezésére is. Az alábbi kategóriákat szükséges értelmezni.

A költségek munkaműveletenkénti csoportosítása azt a célt szolgálja, hogy a termesztéstechnológiákkal kapcsolatos döntéseket előkészítsük és megalapozzuk. Ebben az esetben tehát számszerűsítjük a munkaművelet teljes költségét. Például szilárd és folyékony műtrágyák kijutatásának műveleti költségét hasonlítjuk össze.

Határköltség az egységnyi kibocsátás növekményére eső költségnövekmény. Más megfogalmazásban az egységnyi pótlólagos termékkibocsátás által okozott költségváltozás, egységnyi pótlólagos kibocsátásra jutó összege.

Q

Határköltség (Marginál Cost – MC)

Számviteli költség az, ami az adott évben a vállalatnál felmerült és a számvitel rendszerében elszámolást nyert. Végső soron az explicit költségek és az amortizáció adja e költséget.

32 A gazdasági költség a számviteli költség és a haszonáldozati költség összege.

A fajlagos költség (átlagköltség) a termék, a szolgáltatás és erőforrás (kapacitás) egységre

ahol: AC = átlagköltség (Average Cost) Ez számítható az átlagos fix költség (AFC = Average Fixed Cost) és az átlagos változó költség AVC = (Average Variable Cost) szintjén is.

Ha a költséget termékegységre vagy szolgáltatásra vetítjük, akkor a fajlagos költséget önköltségnek nevezzük.

In document Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek (Felzárkóztató modul - Gyakorlati jegyzet) (Pldal 26-32)