I I Termőhelyi tényezők: éghajlat, helyszín, talaj. Hidrológia (a vízgazdálkodás gondozása, talajápolás és erózió)
I I I A légkör. Meteorológia. Éghajlat. Mikroklíma
17. Romwalter A .: A levegő történetéről. Agrártud. Egy7. Erdőmérn. K.
Évk. 1950. 1. 1 :1 7 -2 8 .
18. Szántó Erdőgazdaságunk éghajlati adottságai. I. rész: Tenyészeti időszakunk éghajlata. E. K. 1949. 49. 1—4:63—120.
19. Fehér D .: A hőmérséklet és a víz szabályozó szerepe az erdő életterében.
E. L. 1949. 85. 4 :7 4 -7 7 .
20. Rutkovszkij, V. I . : Az erdő éghajlati szerepe. Bp. 1950. Szikra K. 36 p.
21. Botvay K .: Adatok a tavak és folyTók parti környezetének éghajlatához.
Időjárás, 1952. 55. 5—6.
22. Bodrov, V. A .: Az éghajlat (makroklíma) megváltoztatásának lehető
sége erdőtelepítés útján. E. L. 1950. 86. 3:80—84.
23. Botvay K .: Az erdészeti meteorológia időszerű kérdései hazánkban.
Időjárás, 1957. 61. 2:111—116.
24. Botvay, K .: Beiträge zur Geschichte und aktuelle Tragen der forstlichen Meteorologie in Ungarn. Erdőmérn. Főisk. Közi. 1957. 1:85—105.
25. Papp L .: Az erdészeti meteorológiai kutatás jelentősége. E. 1957. 6.
6:348-353.
26. Aujeszky L .: Időjárási előrejelzések az erdőgazdaság részére. E. 1961.
10. 9:361-363.
27. Papp L .: Erdőgazdasági csapadékjelentő szolgálat. Eg. 1953. 7. 7:12.
28. Papip L .: Az erdőgazdasági csapadékjelentő szolgálat munkája. Eg.
1954. 8. 8:12.
29. Papp L .: Az 1952/53. gazdasági év csapadékviszonyainak erdőgazda
sági értékelése. E. K. 1954. 3:31—45.
30. Papp L .: A csapadékjelentő szolgálat 1952. évi adatainak értékelése.
ÉRTI Évk. 1954. 2. 5 -3 3 .
31. Pa%)p L .: Az 1961 —1962 téli időszak időjárása Magyarországon. E.
1962. 11. 7:331.
32. Papp L : A tavaszi időszak időjárása. E. 1962. 11. 9:421—423.
33. Papp L : 1962. év nyári időszakának időjárása. E. 1962.11.11:519—520.
34. Papp L .: 1962 őszének időjárása. E. 1963. 12. 2:86—88.
35. Papp L : Az 1962/63 év telének időjárása. E. 1963. 12. 6:286—288.
36. Papp L .: Az 1963. év tavaszának időjárása. E. 1963. 12. 9:429—431.
37. Papp L .: 1963 nyarának időjárása. E. 1963. 12. 12:567—569.
38. Papp L .: Az időjárás 1963 őszén. E. 1964. 13. 3:138—139.
39. Papp L .: Az időjárás 1963/64 telén. E. 1964. 13. 5:233—234.
40. Papp L .: 1964 tavaszának időjárása. E. 1964. 13. 9:423.
41. Pajip L : 1964 nyarának időjárása. E. 1964. 13. 11:530—532.
42. Nagy L .: Csapadékmérés csemetekertjeinkben az elmúlt télen. Eg.
1950. 4. 5:108-109.
43. Nemky E .: Adatok erdeink különböző elegyarányú faállományainak hótárolásához. Erdőmérn. Főisk. Közi. 1955. 99—105.
44. Kessler H .: A hasznosítható csapadék erdős területen. E. 1956. 5.
1 :3 -6 .
16
45. Kállay Á .: Van-e szerepe a levegő páratartalmának a homoki erdősí
tések sikerében? E. 1958. 7. 6:222—226.
46. Luncz G.: A szélvédők elhelyezésének rendje az Alföldön. E. L. 1949.
85. 10:228-233.
47. Papp L .: A mezővédő erdőpászták elhelyezésének iránya a szélirány
mérési adatok alapján. Agrártud. 1950. 2. 8:449—457.
48. Luncz G.: Mezővédő erdősávok éghajlati hatásának mérése. Időjárás, 1950. 53. 334-343.
49. Luncz G.: A mezővédő erdősávok éghajlati hatásának mérése 1951-ben.
Időjárás, 1952. 55. 9—10.
50. Luncz G.: Mezővédő erdősávok éghajlati hatásának vizsgálata 1951-ben.
ÉRTI Évk. 1953. 1. 3 - 1 9 .
51. Luncz G.: Mezővédő erdősávok éghajlati hatása. Élet és Tudomány, 1952. 4.
52. Gál J .: Az erdősávok hatása az eső és hó eloszlására. Érd. Faip. Egy.
Tud. Közi. 1964. 1:7—21.
53. Papp L .: Adatok a futóhomok mikroklímájához. ÉRTI Évk. 1953. 1.
113-123.
54. Papp L .: A tarvágás hatása az erdő mikroklímájára. E. K. 1954.
1 :4 5 -5 4 .
55. Bánki) Gy.: A Tokaji-hegy mikroklímájának megjavítása — fásítással.
E. 1954. 3. 9 :322-323.
56. Papp L .—Bánky Gy.: A Tokaj-hegy mikroklímája, különös tekin
tettel a fásításra. E. K. 1956. 4:121 — 148.
57. Papp L .: Szemelvények az erdészeti mikroklímakutatás köréből, külö
nös tekintettel a kopár oldalakra. Időjárás, 1957. 61. 2:98— 110.
58. Papp L .: A záródás és az állományklíma kapcsolata. Erdészettud. Közi.
1958. 1:150.
59. Papp L .—Huszár E .: Az útfeltáró hálózat létesítésének mikroklima- tikus vonatkozásai. E. K. 1959. 1—2:281 — 300.
60. Papp L .: A körülárnyalt csemetekert mikroklimatikus viszonyai. E.
K. 1959. 3:111-139.
61. Dobos T .: A szél és a nap szárító hatása az egyes csemetefajták meg-' maradására. Erdészettud. Közi. 1959. 2:71 — 84.
62. Papp L .: Az árnvaló rácsok hatása a mikroklímára. E. K. 1960. 56.
1 -3 :1 9 7 -2 1 0 .
63. Papp L .: Az idős fák alatti csemetekert mikroklimatikus viszonyai.
E. K. 1964. 60. 1 -3 :1 9 5 -2 1 3 .
64. Horváth O.—Papp L .: Mikroklíma vizsgálatok a pécsi Mecsek növény- társulásaiban. E. K. 1962. 58. 1—3:143—163.
65. Mátyás V .: Állandó mikroklíma kutatás erdőállományokban. Eg.
Eaip. 1963. 17. 9:14.
66. Horváth L .: A földsugárzás hatása a fatenyészetre. E. 1961.10. 2:45—49.
67. Gertheis A .: Van-e tudományos alapja a varázsvesszős kutatásnak? E.
1961. 10. 4 :1 6 3 -1 6 5 .
114 Talaj
114.1 A talaj fizikai tulajdonságai
68. Fekete Z .: Erdőtalajok vízgazdálkodása. E. 1957. 6. 2:58—62.
69. Szekrényt B .: Vízgazdálkodási index. Agrokémia és Talajtan, 1957.
6. 1 :7 9 -8 5 .
70. Babos I . : Hozzászólás Szekrényi Béla „Vízgazdálkodási index” c.
dolgozatához. Agrokémia és Talajtan, 1957. 6. 1:87.
71. Járó Z .: Hozzászólás Szekrényi Béla „Vízgazdálkodási index” c.
dolgozatához. Agrokémia és Talajtan, 1957. 6. 1:88.
72. Botvay K .: Megjegyzések a vízgazdálkodási index erdőgazdasági al
kalmazásához. Agrokémia és Talajtan, 1957. 6. 1:89—92.
73. Botvay K .: Adatok az alföldi akácállományok minősége és a talajvíz mélysége közötti kapcsolathoz. Erdőmérn. Főisk. Évk. 1951—52. 3—6.
74. Botvay K .: Adatok az alföldi homoktalajaink kapilláris vízemelőképes
ségének értékeléséhez. Agrokémia és Talajtan, 1955. 4. 2:119—132.
75. Botvay K .: Adatok a kapilláris vízemelőképesség indikációjának fel- használására az alföldi homokok akáctermőképességének becslésében.
Erdőmérn. Eőisk. Közi. 1956. 1:23—45.
76. Sass Zs.: Típustalajok vízveszteségének vizsgálata. ÉRTI Évk. 1953.
1. 223-224.
114.2 Talajkémia
77. Manninger E .: Vizsgálatok az erdőtalajok kémhatásának időszakos változásairól és annak talajbiológiai kapcsolatairól. Erdőmérn. Főisk.
Évk. 1951-52. 107-119.
78. Botvay, K .: Die Bodenazidität und ihre forstliche Bedeutung. In
„Kongress für Bodenkunde” , Bp. 1956. Akadémiai K. 435—451 p.
79. Botvay K .: A talajsavanyúság és erdészeti jelentősége. MTA Agrártud.
Oszt. Közi. 1957. 11. 1 -4 :2 3 7 -2 4 5 .
80. Csanády E .: Elektronikus nullindikátor szerkesztése és matematikai analízise. Erdészettud. Közi. 1959. 2:85 — 104.
114.3 Talajképződés. A talajszelvény és fejlődése
81. Gaelj, A. G. — Truskovszkij, A. A .: Homokon kialakult talajok gene
zise, kora és evolúciója a Szovjetunió sztyepp-övezetében. E. 1964.
13. 1 :2 0 -2 6 .
82. Járó Z .—Áqostházy I.-né: Erdei fák alomjának vizsgálata. E. K.
1956. 2 :8 3 -9 2 .
83. Járó Z .: Az erdei alom. E. 1959. 8. 8:302—307.
84. Járó Z .: Alommennyiségek a magyar erdő egyes típusaiban. Erdészet
tud. Közi. 1958. 1:151—162.
85. Járó Z .—Horváth E.-né: Tápanyagkörforgalom a magyar erdők egyes típusaiban. E. K. 1959. 1—2:23Í—245.
86. Járó Z .—Horváth E.-né: Az alom kalciumtartalma és jelentősége. E.
1960. 56. 1 -3 :9 3 -1 0 4 .
18
87. Varga L .: Az erdei alom bomlásáról. E. 1962. 11. 2:84—87.
88. Járó Z .: A lomb bomlása különböző állományok alatt. E. K. 1963.
59. 1 - 2 :9 5 - 1 0 4 .
114.4 A talajok felosztása. Talajtípusok
89. Stefánovits P . : Talajtájaink és erdészeti vonatkozásaik. E. 1952. 1.
1 :4 5 -5 3 .
90. Stefánovits P .: A magyarországi erdőtalajok genetikus-talajföldrajzi osztályozása. Agrokémia és Talajtan, 1959. 8. 2:163 — 180.
91. Járó Z .: A termőhelyi tényezők ismertetése. In Majer A .: ,,Erdő- és termőhelytipológiai útmutató” , Bp. 1962. Orsz. Érd. Főig. 11—68.
92. Járó Z .: Talajtípusok. Bp. 1963. Orsz. Érd. Főig. 151 p.
93. Járó Z .: A hullámtérfásítás talajadottságai. E. 1952. 1. 1:80 — 85.
94. Arany S .: Adatok a tiszai hullámterek talajviszonyainak megismeré
séhez. E. 1953. 2. 1 :1 9 -4 1 .
95. Arany S .: A hullámtéri fásítások talajproblémái. Eg. 1953. 7. 5:9 — 1.
96. Bencze P .: A dunántúli kavicsos talajokon (az ún. cseriföldeken) végzett kutatások. E. K. 1955. 1:83 — 98.
97. Járó Z .: A lösz alapkőzet talaj- és erdőtípusai. E. K. 1955. 4:87 —109.
98. Szönyi L .: A Mátra kőfolyásos termőhelyei. MTA Agrártud. Oszt.
Közi. 1956. 9. 4 :4 5 3 -4 5 9 .
99. Tury E .: Amit a szikfásításhoz a szikes talajokról tudni kell. Agrár
tud. 1951. 3. 7:389-391.
100. Sarkadi J .: Hozzászólás Tury Elemér ,,Amit a szikfásításhoz a szik
talajokról tudni kell” c. cikkéhez. Agrártud. 1951. 3. 9:497.
101. Tury E .: A szikes talajok felismerésének elemi tudnivalói. Eg. 1954.
8. 8:11- 12.
102. Tury E .: A szikes talajok erdészeti osztályozása. E. K. 1954. 4:3 — 12.
103. Paunescu, C .: Observatii in legatura cunoasterea, clasificarea si amelio- rarea solulilor saraturate din R P R si RPV. Revista Padurilor, Bucu- resti, 69. (5). 9:422—425.
104. Babos I .: Homoki termőhelyláneok. E. K. 1956. 4:33—98.
105. Babos, / . : Site-chains on sand soils. Acta Agr. Acad. Sei. Hung. 1958.
8. 1 -2 :1 4 1 — 160.
106. Szappanos A .: Kiegészítő adatok a Pilis hegység geológiájához. E.
1964. 13. 2 :7 9 -8 2 .
114.5 A talaj termékenysége
107. Fehér D .—Döme K .—Sass Zs.: Vizsgálatok a fásítás természetát
alakító hatásáról alföldi szikeseken. Agrártud. Egy. Erdőmérn. K. Évk.
1950. 1. 5 1 -6 2 .
108. Fodor Gy.—Járó Z .: Talaj szel vény vizsgálat ok, mint az erdőművelő természetátalakító munkájának egyik láncszeme. Erdőmérn. Eőisk.
Évk. 1951-52. 6 3 -7 6 .
109. Fodor Gy.: Nyírségi és Duna—Tisza közi tájak homokos talajainak termelési értéke. É RTI Évk. 1953. 1. 124— 132.
110. Pallay M .: A talaj törmeléktartalmának hatása faállományaink növe
kedésére. E. 1963. 12. 6 :273-284.
111. Fehér D .: Talaj biológia. Bp. 1954. Akadémia K. 12G3 p.
112. Fehér D .: A termőtalaj élete. Tiszántúli Gazdák, 1947. okt. 20. 2—4.
113. Fehér D .: Hogyan tudjuk a gyakorlatban a talaj életét befolyásolni.
Tiszántúli Gazdák, 1948. jan. 5—6.
114. Fehér, D .: Die Wüstenboden als Lebensraum. Bericht der franzö
sisch-ungarischen Sahara-Expedition i. J. 1936. Mitt. Bot. Inst. Univ.
10. 1 -1 2 8 .
115. Fehér D. — Frank, M .: Researches on the geographical distribution of soil microflora. E. K. 1945—46. 1—4:299—337.
116. Fehér, D. — Frank, M .: Research on the geographical distribution of soil microflora. I. The geographical distribution of soil bakteria. Mitt.
Bot. Inst. Univ. 1947. 15. 1—39.
117. Fehér, D .: Researches on the geographical distribution of soil micro
flora. II. The geographical distribution of soil Algae. E. K. 1948. 48.
3 - 4 :5 7 - 9 3 .
118. Fehér, D .: Research on the geographical distribution of soil microflora.
The geographical distribution of soil Algae. Mitt. Bot. Inst. Univ. 1948.
21. 1 -3 7 .
119. Ubrizsy G.: Az erdőtalajok makroszkopikus gombavegetációja és az R-tényező. E. K. 1948. 48. 3—4:94—107.
120. Vámos R .: Gyors eljárások a talaj baktériumflórájának mennyiségi meghatározásához. Agrártud. Egy. Erdőmérn. K. Évk. 1950—51. 1.
131-139.
121. Manninger E. — Vámos R .: Baktériumok számlálása sötét látótérben és a különböző baktériumszámlálási módszerek eredményeinek össze
hasonlítása. Agrártud. Egy. Erdőmérn. K. Évk. 1950—51. 1. 401—414.
122. Baclitz I. — Varga J. — Vámos R .: Űjabb festőanyagok alkalmazása a mikrobiológiában. Agrártud. Egy. Erdőmérn. K. Évk. 1950—51. 1.
357-363.
123. Fehér D .: A talajlakó baktériumok és gombák vizsgálatára alkalmas módszerek. In Ballenegger R .: ,, Talaj vizsgálati módszerkönyv” . Bp.
Mezőgazd. K. 271 — 352.
124. Fehér D .: Hozzászólás Kreybig Lajos ,,A talaj termőképesség kialakí
tásának és fokozásának tényezői” c. előadáshoz. MTA Agrártud. Oszt.
Közi. 1955. 5. 3 - 4 .
125. Varga L .: Adatok az alföldi fásított szikestalajok mikrofaunájának ismeretéhez. MTA Agrártud. Oszt. Közi. 1956. 9. 1—3:57—69.
126. Varga L .—Gyurkó P .: A homoktalaj aljtrágyázásának hatása a talaj mikroorganizmusaira. MTA Agrártud. Oszt. Közi. 1955. 6. 1—2:25—4L 127. Gyurkó, P .— Varga, L .: Neuere Untersuchungen über die mikrobiolo
gische Wirkung der Tiefdüngung von Sandböden. Acta Agr. Acad. Sei.
Hung. 1958. 5. 3 -4 :3 1 3 -3 4 1 .
128. Pántosné Demirova T .: A trágyázás hatása a talaj mikroflórájára nyártelepítéseknél. Érd. Faip. Egv. Tud. Közi. 1963. 1—2:201—228.
129. Varga L .: Az Erdőmérnöki Főiskola szerepe a talajbiológiai kutatások
ban. Erdészettud. Közi. 1958. 1:269—278.
114.6 A talaj biológiája
2 0
114.7 Talajfeltárás (a felvétel és térképezés módszereivel)
130. Botvay K .: Az erdő talaj igénye. In Fekete Z .: „'Talajtan” , Bp. 1952.
Mezőgazd. K. 211-215.
131. Járó Z .: Termőhelyismeret és fatömegfokozás. Eg. 1952. 6. 16:11 — 13;
1 9:11-12.
132. Szőnyi L .: Termő hely feltárás az erdőgazdaság fejlesztésének szolgála
tában. Eg. 1954. 8. 2 2 :1 0 -1 1 .
133. Járó Z .: A valkói termőhely feltárás eredményei. E. 1954. 3. 1—2:40 — 49.
134. Járó Z .: A valkói termőhelytérképezés eredményei. E. K. 1954. 3:3 — 29.
135. Járó Z .: A termőhelyfeltárás talajtani vonatkozásai. MTA Agrártud.
Oszt. Közi. 1955. 7. 3 -4 :3 8 9 -3 9 3 .
136. Járó, Z .: Die forstliche Standortskartierung. In „Kongress für Boden
kunde” , Bp. 1956. Akadémiai .K. 155—171.
137. Járó Z .: Az erdők termőhelytérképezése. MTA Agrártud. Oszt. Közi.
1957. 11. 1 - 4 :7 5 - 8 1 .
138. Bánky Gy.—Szőnyi L .: Az Északi Mátra termőhelyének feltárása. E.
K. 1955. 2 :7 5 -9 9 .
139. Tury E .: A meszes és meszes-szódás szikes talajok fásítási kérdései.
ÉRTI Évk. 1954. 2. 9 0 -1 0 8 .
140. Tury E .: A sziki termőhelyek elbírálása fásítási szempontból. E. K.
1957. 3 -4 :2 1 5 -2 3 3 .
141. Tóth B .: A szikfásítás termőhelytipológiai alapjai. In Majer Antal:
„Erdő- és termőhelytipológiai útmutató” , Bp. 1962. Orsz. Érd. Főig.
151-158.
142. Boiler K .—Sziklai O. — Tompa K .: Adatok a Kunfehértói Erdészet termőhely térképezéséhez. Erdőmérn. Főisk. Közi. 1955. 13 — 53.
143. Babos I . : A Duna—Tisza közi homokhát termőhelyfeltárása. E. K.
1955. 2 :3 -5 3 .
144. Babos I . : A termőhelyfeltárás mai állása, különös tekintettel a homok
fásítás megoldására. MTA Agrártud. Oszt. Közi. 1955. 7. 3 —4:357—376.
145. Szőnyi L .: Termőhelyfeltárás a kiskunhalasi homokfásítások területén.
E. K. 1956. 4 :9 9 -1 1 9 .
146. Babos A termőhelyfeltárás eredményei a kisalföldi homoki erdő- gazdasági tájban. E. K. 1960. 56. 1—3:105— 158.
147. Babos I .: A tengelici homok erdőgazdasági táj termőhelyfeltárása. E.
K. 1961. 57. 1 -3 :1 8 7 -2 3 9 .
148. Babos I . : A Jászság. E. 1961. 10. 11:479—488.
149. Babos I . : A homokfásítás termőhelytipológiai alapjai. In Majer A .:
„Erdő- és termőhelytipológiai útmutató” , Bp. 1962. Orsz. Érd. Főig.
139-151.
150. Babos Termőhely térképezés. E. 1963. 12. 6:263—272.
151. Babos I . : A bugaci kísérleti termőhelytérképezés. E. 1964. 13. 1:5 — 12.
152. Kopp, D . : A bugaci erdő termőhelyi és növényzeti viszonyai. E. 1964.
13. 1 :1 2 -1 9 .
114.9 Egyéb talajtani adatok
153. Papp L .: Helyszíni gyors talajvizsgálatok és az erdészeti talajfúró alkalmazása. Eg. 1952. 6. 13:12 — 13.
154. Járó Z .: Talaj vizsgálati eredmények gyakorlati hasznosítása E. 1957.
6. 7:261-267.
155. Márkus L .: Erdőgazdasági talajlaboratóriumok üzemeltetése. E. 1960.
9. 12:448-450.
156. Járó Z .: Laboratóriumi talajvizsgálati módszerek. In Majer A.:
,,Erdő- és termőhelytipológiai útmutató” , Bp. 1962. Orsz. Érd. Főig.
245-256.
116 Hidrológia. A vízgazdálkodás gondozása. A talaj fenntartása. Erózió
157. Partos Gy.: Küzdelem az aszállyal. E. L. 1949. 85. 5:113—115.
158. Partos Gy.: Erdőgazdasági módszereink értékelése vízgazdasági szem
pontból. E. 1954. 3. 1:5—8.
159. Firhás 0 .: Adatok a soproni Dudlesz erdő vízgazdasági szerepéhez. E.
1955. 4. 7:301-304.
160. Jabláyiczy S .— Firhás O.: A soproni hegyvidéki erdők vízrajzi fel
vétele. E. 1956. 5. 1 :1 6 -2 0 .
161. Lády G.: Az erdők szerepe az ország vízgazdálkodásában. E. 1956.
5. 3 :9 3 -1 0 1 .
162. Lády G.: Az erdők és víznyelő erdősávok hidrometeorológiai vonat
kozásai. Időjárás, 1957. 61. 2:126—134.
163. Falamin P .: A hótakaró Magyarország erdőiben. E. K. 1960. 56.
1 -3 :1 7 1 -1 9 5 .
164. Pomwalter A .—Macher F .: Egy termelőszövetkezet vízéről. Erdő- mérn. Eőisk. Közi. 1955. 213—215.
165. Tóth I . : A Duna vízjárása — a Dunaártéri Erdőgazdaság természeti tényezője. E. 1956. 5. 1:10—16.
116.6 A z erózió általános ismertetése és védelmi rendszabályok az erózió ellen
166. Mattyascvszky J .: A talajvédelem időszerű kérdései. E. 1955. 4. 1:29—
32.
167. Sébor J .: A vízmosások szabályozásának és megkötésének időszerű kérdései. E. 1956. 5. 1:1—3.
168. Fekete Z .: Víz által károsított mezőgazdasági talajok védelme és javí
tása fásítással. E. 1956. 5. 1:7—9.
169. Lády G.: Egy domb vidéki szintirányú erdősáv talaj védő hatásának vizsgálata. E. K. 1956. 3:69—81.
170. Birck O.: Kétegvonal irányában telepített kísérleti erdősáv talajvé
delmi szerepének tapasztalatai. E. 1961. 10. 2:59—66.
171. Eróziómérő kísérleti állomás Kisnánán. Eg. 1955. 9. 23:10.
172. Bánky Gy.: A kisnánai eróziómérő állomás három évi munkásságának eredményei. E. K. 1959. 3:139—164.
173. Bánky, Gy.: Results of the Operation o f the Erosion Measuring Station
22
at Kisnána for the year 1956 to 1958. Symposion Hannoversch-Münden 8—13. Sept. 1959. Extr. Pubi. No. 48. Ä.I.H.S.
174. Szőnyi L .: A Mátrafüredi Kísérleti Erdészet munkájáról. E. 1963. 12.
5 :224-228.
175. Remény f i L .: A talajvédelemről. E. 1964. 13. 6:256—258.
116.64 Védekezés erdészeti rendszabályokkal
176. Szabó F .: Néhány szó a kopárfásításokról. E. L. 1948. 84. 1:33—34.
177. Héder I . : Kopáraink befásításáról. E. L. 1949. 85. 2:25—30.
178. Istvánffy J .: Kopárfásítási eljárások. E. L. 1949. 85. 8:183— 185.
179. Iby (Pankotai) G.: Kopárfásítási terv előkészítése. Eg. 1949. 3.
1 5 -1 6 :1 3 2 -1 3 3 .
180. Sövényt M .: Hozzászólás a meszes kopárok erdősítéséhez. E. L. 1950.
86. 1 :3 1 — 32.
181. Béky A .: Kopárerdősítés. E. L. 1950. 86. 2:61—62; 6:189— 190.
182. Héder I . : A neszmélyi vízmosásrendszer-megkötés terve. E. K. 1950.
86. 2 :5 0 -5 4 .
183. Héder I . : Vízmosásos területek védőfásítása a Dokucsájev-Viljámsz féle talajerőgazdálkodási rendszerben. Agrártud. 1950. 2. 5:271—279.
184. Héder I . : A Budapest környéki kopárok fásításának kérdései. Agrár
tud. 1950. 2. 10:608-611.
185. Genersich L .: Kopárfásítás Ncgrádban. Eg. 1951. 5. 17—18:21.
186. Héder I . : A kopárfásítás helyes megszervezése s a mikroreliefek fon
tossága a kopárfásításban. E. 1952. 1. 3 —4:221—236.
187. Héder / . : A dolomit és mészkő kopárfásítások egyes főbb irányelvei.
É RTI Évk. 1953. 1. 6 5 -9 0 .
188. Schudich N .: Kopárfásítás a „Hegyközi medencében” . E. 1954. 3.
9:304-308.
189. Héder I . : Dolomit- és mészkőkopárokra telepített erdők hatásvizsgálata és a kiöregedő állományok felújítása. E. K. 1954. 2 :8 7 — 101.
190. Héder I . —Stefanik (Szilágyi) L .: A Hernádvölgy keleti oldalán a szilikát kőzeteken kialakult kopárok vizsgálata. E. K. 1955. 2:165—189.
191. Héder 1 .: Földes kopárok fásításának helyes módszere. Eg. 1954. 8.
2 1 :1 1 -1 3 .
192. Fekete Gy.: Szovjet talajművelő gép a kopáron. E. 1956. 5. 4:153.
193. Majer A .: Hol a határ a legelő és a fásítandó kopár között? E. 1956.
5. 1 1 -1 2 :4 3 6 -4 4 4 .
194. Réh, J .: Kde je hranica medzi pastvou a hlinami, ktoré sa maju zales- nit? Les, Praha, 1957. 13. 7 -8 :3 1 6 -3 1 9 .
195. Fejér I . : Kopárfásítás fenyőmagvetéssel. Eg. 1957. 11. 10:17—18.
196. Bánky Gy.: A Tarna-völgyi kopárfásítások értékelése. E. K. 1958.
1 -2 :1 6 1 -1 9 0 .
197. Á'prily E .: Talajvédelem a Tárná vízgyűjtő erdős övezetében. Agrár
tud. 1958. 10. 1 :5 -1 2 .
198. Bánky Gy.: Talajerózió és az ellene való védekezés Heves megyében.
E. 1959. 8. 7 :245-251.
199. Sümegh N .: Az erdőben levő vízmosásokról. E. 1959. 8. 10:385—389.
200. Lakos Gy.: A pilisi kopárokon. Eg. Faip. 1958. 13. 5:11 — 13.
201. Matolcsy A .: A pilisvörösvári dolomit-kopár üzemi erdősítésének leírása. E. 1958. 7. 9:343-349.
202. Fejér I . : Beszámoló a piliscsabai kopárfásításról. E. 1961. 10. 12:545 — 548.
203. Csötönyi J .: Márkó környéki kopárfásítás. Eg. Eaip. 1959. 13. 10:19.
204. Hoffmann, G.—K?iapp, E .: Die Karstaufforstungen in Nordungarn.
Forst und Jagd, Berlin, 11. 10:446—448.
205. Majer A .: Kopárfásítás termőhelytipológiai alapjai. In Majer A.:
„Erdő- és termőhelytipológiai útmutató” , Bp. 1962. Orsz. Erd. Főig.
137-139.
206. Szöniyi L .: A füzek alkalmazása a víz-erózió elleni talajvédelemben.
In Tompa-Briindl: „A fűz” . Bp. 1964. Mezőgazd. K. 96—98.
12 Általános élettan
207. Papp L .: Az erdő élete. Bp. 1951. Mezőgazd. K. 90 p.
208. Morozov, G. F .: Az erdő élettana. Bp. 1952. Mezőgazd. K. 388 p.
209. Haracsi L .: A haladó biológia elveinek alkalmazása az erdőgazdaság
ban. Agrártud. 1950. 2. 10:612 — 615.
210. Nemky E .: A haladó biológia alkalmazása az erdőművelésben. Agrár
tud. 1950. 2. 7:393-406.
211. MatjuJc, I.íSz.: A fafajok egymásközötti harca és kölcsönös segítsége a homokterületek védőpásztáiban. E. L. 1950. 86. 4:110—115.
212. Szavcsenko, A . I . : Micsurin tanítása — a tudományos erdőművelés alapja. E. L. 1950. 86. 6:174-177.
213. Jablánczy S .: A biológiai követelmények érvényesítése az erdőgazda
sági munkák tervezésének alapja. E. 1953. 2. 2:122 —128.
214. Sali E .: Hozzászólás Jablánczy Sándor „A biológiai követelmények érvényesítése az erdőgazdasági munkák tervezésében” című tanul
mányához. E. 1953. 2. 2:129—131.
215. Nyikityin, I . N . : Új eszmék az erdőművelésben a micsurini agro- biológia megvilágításánál. E. 1954. 3. 12:421—428.
216. Tkacsenko, M .K .: A micsurini elvekért az erdőtelepítésben. E. 1955.
4. 2 :4 1 -4 8 .
217. T. D. Liszenko akadémikus válasza a MTA által 1960. január 17-én Magyaróvárott rendezett szakmai konzultáción. E. 1960. 9. 4:125 — 218.
218. Nemky E .: A fajok közötti és a fajon belüli kapcsolatok kérdései. E.
1961. 10. 9:374-378.
219. Hozzászólások, vélemények a fajok közötti és fajon belüli kapcsolatok kérdéseiről. E. 1961. 10. 9:379—391.
220. Tóth B .: A fejlődés és növekedés fogalmának néhány erdőgazdasági vonatkozásáról. E. 1962. 11. 5:216—221.
13 Általános állattan
221. Györfi J .: Erdészeti állattan. Bp. 1951. Tankönyvk. 212 p.
222. Györfi J .: Erdészeti rovartan. Bp. 1957. Akadémiai K. 670 p.
24
15 Állatökológia. Vad. Vadászat. Halászat
151 A z állatok életmódja, egyedi ökológiája, szokásai, alkalmazkodóképessége
223. Szederjei, Á .— Szederjei, M .: Beobachtungen und Versuche über den Aktionsradius und die Vermehrung der Rebhühner. Zeitsch. Jagdwissen
schaft, Hamburg, 1960. 6. 1:1 — 15.
224. Éliik Gy.: Az őz helyhűsége és következményei. M. Vadász, 1949.
2. 1 2 :7 -8 .
225. Szederjei A .: Az őz lelőhelye. Élővilág, 1960. 5. 3:13 —17.
226. Szederjei Á .—Szederjei Á -né: Szarvasvándorlás. Természettud. Közi.
1960. 4. (91) 8:373-374.
227. Szederjei, Á .: Wanderung des Rotwildes. Zeitsch. Jagdwissenschaft, Hamburg, 1962. 8. 3:111 —123.
228. Szederjei A .: Vándorol-e a szarvas? M. Vadász, 1962. 15. 3:8 — 9.
229. Szederjei Á .: A szőrmés vad vándorlása. M. Vadász, 1962. lő. 2 :7 —8.
230. Rácz S .: Mit árul el a szarvasnyom. M. Vadász, 1948. 1. 5:7 — 8.
231. A vad jelenlétének nyomai. M. Vadász, 1952. 5. 4 —5:9 —12; 6:6;
7:5; 8:6; 10:6; 11:6.
232. A vad jelenlétének nyomai. M. Vadász, 1953. 6. 1., 6., 7.
233. Szederjei Á .: Vadcsapáson. Bp. 1961. Mezőgazd. K. 194 p.
234. Szederjei, Á .: Winter in der Puszta. Der Anblick, Graz, 1960. 15.
12:367-369.
235. Szederjei A .: Párválasztás az állatvilágban. M. Vadász, 1962. 15.
4 :8 - 9 .
236. Szederjei A .: Családi szeretet az állatvilágban. M. Vadász, 1962. 15.
5 :8 - 9 .
237. Szederjei Á .: Gyermeknevelés az állatvilágban. M. Vadász, 1962. lő.
6 :8 - 9 .
238. Szederjei Á .: Az állatok beszéde. M. Vadász, 1962. 15. 8:8.
239. Szederjei Á . : A vad szaglása. M. Vadász, 1962. 15. 9:8.
240. Szederjei Á .: Erdei posta — szagjelzés. Élet és Tudomány, 1959. 14.
32:1003-1006.
241. Tallós P .: Adatok a Vendvidék és az Órség nagylepkefaunájához.
Rovartani Közlemények, 1959. 12. 301—325.
242. Sinkovits M .: Paraziták. M. Vadász, 1962. 15. 8:16.
243. Mdrku° L.: A kullancsról. Eg. Faip. 1963. 17. 8:14.
156 Vadászat
244. Bencze L .: Vadgazdaságtan. Bp. 1951. Tankönyvk. 169 p.
245. Bertóti / . : Vadgazdaságunk. Bp. 1951. Mezőgazd. K. 100 p.
246. Bencze L .: A vadállomány az erdőművelési kérdések tükrében. Bp.
1952. Mezőgazd. K. 24 p.
247. Bertóti / . ; Vadgazdálkodás és vadászat. Bp. 1956. Mezőgazd. K.
100 p.
248. Bencze L .: Vadgazdaságtan. Bp. 1955. Mezőgazd. K. 191 p.
249. Bencze L .: Vadgazdaságtan. Bp. 1959. Mezőgazd. K. 238 p.
250. Bertóti / . : Vadgazdálkodás és vadászat. Bp. 1959. Mezőgazd. K. 339 p.
251. Eördögh T .—Szöllősi J .: Vadgazdálkodás. Bp. 1962. Mezőgazd. K.
308 p.
252. Bertóti 1 .: Vadgazdálkodás és vadászat. Bp. 1964. Mezőgazd. K. 328 p.
253. Firbás 0 .: Vadgazdaság. In Tompa K .: „Erdészeti alapismeretek” . Bp. 1964. Mezőgazd. K. 330—387.
156.1 Általános vadismeret
254. Éhik Gy.: A hazai vad természetrajza. M. Vadász, 1949. 2. 18:7—8;
1 9 :6 -7 ; 20:6; 2 1 :5 - 6 ; 22:8; 2 3 :7 - 8 ; 24:3; 1950. 3. 1 :8 - 9 ; 2 :5 - 6 ; 3:11.
255. Az erdő madarairól. Eg. 1950. 4. 3:61.
256. Györfi J .: A harkályfélék erdőgazdasági jelentősége. Eg. 1947. 1.
9 - 1 0 : 5 - 6 .
257. Bertóti I .: 50 év óta csak átvonuló vendégünk a daru. M. Vadász, 1948. 1. 9:13.
258. Éhik Gy.: A túzok. M. Vadász, 1949. 2. 8:8—9.
259. Fodor T .: A magyar puszták élő kincse. Élővilág, 1960. 5. 3:21—23.
260. Sterbetz I . : Megmarad-e vagy kipusztul? M. Vadász, 1962. lő. 4:14.
261. Studinka L .: Ugartyuk. M. Vadász, 1957. 10. 4:8.
262. Vadrécéinkről. M. Vadász, 1954. 7. 10.
263. Bereck P .: A vadrécékről. M. Vadász, 1955. 8. 7.
264. Mikolás K .: A kékcsőrű réce előfordulása és költése Baranyában 1949-ben. E. L. 1950. 86. 4:126-128.
265. Vásárhelyi I . : Császármadár a Bükkben. M. Vadász, 1959.12. 7:15—16.
266. György X A siketfajd előfordulása hazánkban. E. 1957. 6. 2:70—73.
267. Várady G.: Császárfajd a Bükkben. M. Vadász, 1959. 12. 5:5.
268. Bereck P .: A gerlék védelmében. M. Vadász, 1949. 2. 9:9.
269. Warga K .: Miért nem jönnek a fürjek? M. Vadász, 1957. 10. 3:16 —17.
270. Bereck P .: Átalakult a Eehértó. M. Vadász, 1962. 15. 3:14—15.
271. FLomonnay N .: Gólyáink és az apróvad. M. Vadász, 1962. 15. 9:16—17.
272. Vertse A .: A Magyarországon előforduló lúdfélék fejrajza. M. Vadász, 1964. 17. 10:7.
273. Bástyái L .: Ökológiai és rendszertani tanulmány a ragadozó madarak
ról. M. Vadász, 1950. 3. 9:10; 1 0 :1 2 -1 3 ; 1 1 :9 -1 0 ; 12:11.
274. A ragadozó madarak felismerése. M. Vadász, 1955. 8. 10.
275. Barthos Gy.: A baglyokról. Eg. 1947. 1. 3—4:6—7.
276. Barthos Gy.: Keselyük társaságában. Eg. 1948. 2. 2:10—13.
277. Bástyái L .: Kígyászölyv. M. Vadász, 1951. 4. 1:12—13.
278. Bástyái L .: Sólymaink. M. Vadász, 1951. 4. 7:7; 8:4.
279. Apróvadunk három ritkán látható ellensége. M. Vadász, 1954. 7. 6.
280. Pátkai Kányák. M. Vadász, 1957. 10. 7:14.
281. Pátkai I .: Réti héja. M. Vadász, 1957. 10. 6:16.
282. B. I . : Az uhu. M. Vadász, 1949. 2. 6 :1 2 -1 3 . 283. Pátkai Uhu. M. Vadász, 1957. 10. 3:14.
284. Természetvédelem. Ragadozó madaraink védelme. M. Vadász, 1951.
4. 2 :2 - 3 .
285. Kittenberger K .: Kíméletet a szárnyas ragadozóknak. Eg. 1955. 9.
2 2:12. 26
286. Bertóti / . : Hasznos vagy igen hasznos-e a fogoly. M. Vadász, 1948*
1. 3 :1 3 -1 4 .
287. Bertóti A fogoly. M. Vadász, 1949. 2. 6:14—15; 8 :4 —5.
288. Bertóti A mezőgazdaság ingyen napszámosa. M. Vadász, 1956. 9.
3:4.
289. Vadászok iskolája: Mit kell tudnunk a fogoly megfigyeléséről. M. Vadász, 1960. 13. 7:10.
290. Nagy E .: A szalonka és vadászata. M. Vadász, 1949. 2. 5 :3 —4.
291. B. I . : Az erdei szalonka. M. Vadász, 1951. 3:13.
292. Még valamit a fácánról. M. Vadász, 1948. 1. 11:9.
293. Vadászok iskolája: a fácán megfigyelése. M. Vadász, 1960. 13. 8:20.
294. Nagy E .: A fácán és fogoly nemének, korának meghatározása. M, Vadász, 1964. 17. 3:7.
295. Nagy E .—Ernhaft J .: Fácán — házityúk hibridek. M. Vadász, 16.
7:6.
296. A mezei nyúl és vadászata. M. Vadász, 1948. 1. 7:5 — 6.
297. Szederjei, Á .: Zwegierkich badan nad zajcem. Lowiec Polski, 1958.
(1095) 2 0 :2 -3 .
298. Szederjei, Á .: Beobachtungen über den Feldhasen in Ungarn. Zeitsch.
Jagdwissenschaft, Hamburg, 1959. 5. 3:81—93.
299. Vadászok iskolája: Mit kell tudni a mezei nyúl megfigyeléséről. M.
Vadász, 1960. 13. 6:8.
300. Poszlavszky K .: Az üregi nyúl. M. Vadász, 1948. 1. 11:14—15.
301. Az üregi nyúl. M. Vadász, 1950. 3. 7:13 — 14.
302. Szederkényi R .: Az üregi nyúl és vadászata. M. Vadász, 1960. 13.
10:9; 11:10.
303. Bertóti A pézsmapocok. M. Vadász. 1948. 1. 12:12 —14.
304. B. A pézsmapocok. M. Vadász, 1950. 3. 6:5—6.
305. K . G.: A szarvasbőgés. M. Vadász, 1948. 1. 4 :7 —9.
306. Éhik Gy.: A szarvasagancs fejlődése. M. Vadász, 1950. 3. 5:13 —14.
307. Dénes I . : A szarvasról. M. Vadász, 1950. 3. 12:13 —13.
308. A gímszarvas. M. Vadász, 1951. 4. 7:3; 8:3; 9:3; 10:4.
309. A szarvasról. M. Vadász, 1954. 7. 8.
310. Bertóti I . : Szarvasbőgés. M. Vadász, 1955. 8. 9.
311. Party I .: A dunai erdők és a dunai szarvas. E. 1958. 7. 1:13—20.
312. Szunyoghy I . : Adatok a magyar szarvasbikák testsúlyának ismereté
hez. M. Vadász, 1959. 12. 1:5—6.
313. Szunyoghy I . : Adatok a magyar szarvasbikák agancság számának változékonyságához. M. Vadász, 1959. 12. 2:4—5.
314. Szederjei A .: Tudnivalók a ,,dőhér” időszakról. M. Vadász, 1963. 16.
8 : 10 .
315. Sziráky G.: A szarvastenyésztés meddőségi vonatkozásai. Eg. Faip.
1963. 17. 8:15.
316. Varga E .: A gímszarvas korai jégágképzése. M. Vadász, 1964. 77.5:17.
317. Éhik Gy.: Az őzagancs fejlődése. M. Vadász, 1950. 3. 4:5 — 7.
318. Az őz. M. Vadász, 1951. 4. 3 : 4 - 5 ; 4 : 3 - 4 ; 5 : 3 - 4 ; 6 :3 - 4 .
319. Várady G.: Az őz és a vadászatával kapcsolatos megfigyelések. M.
Vadász, 1959. 11. 8 :6 - 7 .
320. Vadászok iskolája: Mit kell tudnunk az őz megfigyeléséről. M. Vadász, 1960. 13. 11:8.
321. É. Gy.: Hogyan nő az agancs? M. Vadász, 1950. 3. 3:12.
322. Szunyoghy I . : Parókás agancsok. M. Vadász, 1959. 12. 8.
323. Amit a dámvadról tudni kell. M. Vadász, 1948. 1. 8:7.
324. Dénes I . : A vaddisznókról. M. Vadász, 1950. 3. 11:7.
324. Dénes I . : A vaddisznókról. M. Vadász, 1950. 3. 11:7.