690. Tuskó F .: Az erdő növényvilága. Bp. 1952. Mezőgazd. K. 86 p.
691. Majer A .—Papp L .— Szőnyi L .—Tuskó F .: Erdészeti növénytan.
Bp. 1953. Mezőgazd. K.
692. Jereb O.—Kondor A .—Tuskó L .: Erdészeti növénytan. Bp. 1963.
Mezőgazd. K. 311 p.
693. Tompa K .: Az erdő növényvilága. In Tompa K .: „Erdészeti alap
ismeretek” , Bp. 1964. Mezőgazd. K. 15—58.
694. Kiss L .: Fenyők. Bp. 1956. Mezőgazd. K. 132 p.
695. Vancsura R .: Lombos fák és cserjék. Bp. 1960. Mezőgazd. K. 426 p.
696. Koltay Gy.: A „gazdasági” nyárfajták rendszere. ÉRTI Évk. 1954. 2.
6 9 -7 7 .
697. Nemky E. — Vancsura R .: A termesztett nyárak ismertetése. In Keresztesi B .: „A magyar nyárfatermesztés” , Bp. 1962. Mezőgazd. K.
3 5 -8 3 . p.
698. Vancsura R .: A nemesnyárak dug vány hajtásainak morfológiája és a csemetekertjeinkben kultivált gyakoribb fajták elkülönítő bélyegei.
Érd. Faip. Egy. Tud. Közi. 1964. 1:149 —162.
699. Majer A .: A füzek növénytani jellemzése. In Tompa K. — Bründl L .:
„A fűz” . Bp. 1964. Mezőgazd. K. 9—29.
700. Mátyás V.: Erdei cserjék. Bp. 1952. Mezőgazd. K. 108 p.
40
160 Növénykémia
701. Járó Z .—Horváth E.-né: Egyes tápanyagok mennyiségének időszaki változása erdei fáink leveleiben. E. K. 1958. 3—4:153 —179.
702. Páris J .: Akácmagok és csíranövényeik nukleinsavfoszfor tartalma. E.
1960. 9. 11:416-420.
703. Páris J .: Akácmagvak katalázaktivitása. E. 1962. 11. 7:310—313.
704. Vámos R. — Vida L .: A fenyőcsemeték antibiotikus anyagának vizs
gálata. E. 1962. 11. 3 :124-129.
705. Kovács J. — Vörös J .: Erdőgazdasági kísérlet gibberellinnel. E. 1961.
10. 5 :199-202.
706. Harkai L .: Növekedést serkentő anyagok hatása a Leuce nyárak gyö
kérképződésére. E. K. 1961. 57. 1—3:321—332.
707. Vámos R. — Vida L .: Serkentő anyagok alkalmazása a nyárdugványok hajtatásában. E. 1963. 12. 2:61 — 66.
708. Pagony H .: Hozzászólás Vámos Rezső—Vida László: „Serkentő anyagok alkalmazása a nyárdugványok haj tatásában” c. dolgozatához.
E. 1963. 12. 5:229-230.
709. Pántosné, Demirova T .: A vessző különböző részeiről származó dug
ványok meggyökeresedésének, valamint növekedést serkentő anyagok hatásának vizsgálata a gyökérképződésre olasz- és óriásnyárnál. Érd.
Eaip. Egy. Tud. Közi. 1963. 1—2:182—199.
710. Pántos Gy.—Pántos Gy.-né—Takáts T .: Különböző vitamonok, anti
biotikumok, nyomelemek, valamint egyes mikrobiális eredetű meta- bolisztikus termékek hatásának vizsgálata a gyökérképződésre olasz- és óriásnyárnál. Érd. Faip. Egy. Tud. Közi. 1964. 1:65 — 79.
711. Pántos, Gy.—Gyurkó, T .—Takáts, T. — Varga, L .: Die Wirkung der in der Praxis angewandten Herbizide auf einige Arten der Mikroflora und Mikrofauna des Bodens, auf einige Mykorrhiza-Pilze und die biologische Inaktivierung der Herbizide. Acta Agr. Acad. Sei. Hung.
1964. 13. 1 - 2 :2 1 - 6 0 .
712. Dobos F .: A növekedést serkentő anyagok hatása az erdeifenyő cse
metére eltérő fotoperiódusokban. Érd. Faip. Egy. Tud. Közi. 1964.
2:22 7 -2 5 4 .
161 Növényfiziológia
713. Nemky E .: Adatok az erdeifenyő-csemeték növekedéséhez, különös tekintettel a változó fényviszonyokra. Erdőmérn. Eőisk. Közi. 1955.
5 5 -9 7 . p.
714. Dobos T .: A fotoperiodizmus hatása az erdeifenyő csemete vegetatív fejlődésére. Érd. Eaip. Egy. Tud. Közi. 1964. 2:255—283.
715. Nemky E .: A tölgymakk víztartalmának befolyása fagyérzékenységére és a csírázás megindulására. Érd. Eaip. Egy. Tud. Közi. 1964. 1:43 — 62.
716. Nemky E .: A tölgymakk csírázásökológiájának legfontosabb kérdései, mint a sikeres természetes felújítás alapjai. E. 1964. 13. 12:537—542.
717. Horváth Erdeifenyő (Pinus silvestris L.) csemeték nevelésének néhány elméleti kérdése. I, Egyéves csemeték vermelése. E. K. 1958.
1 - 2 : 1 9 1 - 203.
718. Horváth E.-né: Adatok a fenyőcsemeték tápanyagigényéhez. E. K.
1964. 10. 60. 1 -3 :1 1 1 -1 3 1 .
719. Járó Z .: Csemeték hervadása különböző vízkötésű talajokban. E. K.
1956. 1:109-116.
720. Járó Z .: A levélfelület nagysága néhány erdőtípusban. E. K. 1959.
3:104-110.
721. Nemky E .: A növények vízgazdálkodásának néhány alapvető kérdése az erdőgazdaságban. E. 1960. 9. 10:368—372.
722. Polster, H. — Weise, G.—Neuwirth, G.: Termőhelyökológiai vizsgálatok a Magyar Alföld homokos és szikes területeinek fafajain kísérleti- fiziológiai módszerekkel. E. 1960. 9. 10:387—390.
723. Polster, H. — Weise, G.—Neuwirth, G.: Ökologische Untersuchungen über den C02-Stoffwechsel und Wasserhaushalt einiger Holzarten auf ungarischen Sand- und Alkali — „Szik” — Böden. Archiv f. Forst
wesen, Berlin, 1960. 9. 11:947—1014.
724. Polster, H. — Weise, G.—Neuwirth, G.: Az erdei növények asszimilá
ciós és transzspirációs ökológiájának módszertani előrehaladása. E. K.
1962. 58. 1 - 3 :3 7 - 4 9 .
725. Kiss L .: A fenyőfélék fagyállósága és visszaszerző képessége. Erdészet
tud. Közi. 1959. 1 :5 9 -8 0 .
726. Nemky E .: Néhány teratológiás és rendellenes jelenség fás növényeken.
Erdőmérn. Főisk. Közi. 1956. 2:3 —19.
727. Fehér, D .: Untersuchungen über die biologische Wirkung der kurz
welligen Strahlung der Elemente. Mitt. Bot. Inst. Univ. 1946. 11:1 — 20; 1 2 :1 -7 ; 1948. 1 6 :1 -1 0 ; 1 7 :1 -8 ; 1 8 :1 -4 ; 1 9 :1 -1 0 ; 1950. 2 5 :1 -8 . 728. Fehér, D .: Researches on the biological effect of the penetrating rays
of the elements. E. K. 1947. 47. 1—4:212—221.
729. Fehér, D .: Untersuchungen über die biologische Wirkung der kurz
welligen Strahlung der Elemente. E.K. 1947. 1—4:222—229., 1948.
48. 1 - 2 :4 5 - 5 4 .
730. Gyurkó P .: Az elemek által kibocsátott áthatoló sugárzás biológiai hatásáról. E. K. 1949. 49. 1 -4 :1 8 3 -1 8 8 .
731. Fehér D .: Vizsgálatok az elemek áthatoló sugárzásának fiziológiai hatásáról. Agrártud. Erdőmérn. K. Évk. 1950. 1. 1:299—318.
732. Szendrey I . : A radioaktív dozimetria egyes kérdései és egy új mikro- coulombmetriás módszer. Erdészettud. Közi. 1958. 1:247—253.
733. Karai G.: A P-32 sugárzó izotóp felhasználása az erdészeti kutatások
ban. E. K. 1961. 57. 1 -3 :3 0 1 -3 1 2 .
734. Karai G.: Izotópos kutatások az Erdészeti Tudományos Intézetben. E.
K. 1962. 58. 1 -3 :3 5 5 -3 6 9 .
735. Karai G.: Izotópos kutatások a magyar erdészetben. E. 1963. 12.
8:376-386.
42
165 Törzsfejlődéstörténet (biogenezis). Fejlődés. Öröklődés. Származástan. Nem e
sítés. Változatok
165.3 Öröklődés, származás, nemesítés és változatok
736. Roller K .: Erdei fák nemesítése. E. L. 1950. 86. 5:152— 160.
737. Tuskó L .: Lehetőségeink és feladataink az erdészeti növénynemesítés területén. E. 1956. 5. 9:376—379.
738. Győrfi B .: Az erdei fák hibridéinek fölénye és a heterózis jelenség gene
tikai értelmezése. E. K. 1960. 56. 1 — 3:327—340.
739. Koltciu Gy.: Szabadbeporzású nyár-magcsemete populációk vizsgálata.
ÉRTI Évk. 1953. 1. 3 1 -4 1 . p.
740. Kojpecky F .: Erdészeti genetika és a hazai nyárnemesítés. Beszámoló az 1952. év ivaros nyárnemesítési munkájáról. É RTI Évk. 1954. 2.
5 1 -6 8 .
741. Bokor R .: Új agrotechnikai módszer az iparilag értékes fát adó ún.
nemes nyárak tenyészteriiletének a kiterjesztésére a szárazabb termő
helyek felé. ÉRTI Évk. 1954. 2. 7 8 -8 9 .
742. Bokor R .: Adatok a fehér- és szürkenyár vegetatív szaporításának kérdéséhez. E. K. 1954. 1:18—25.
743. Koltay Gy.—Kojpecky F .: Őshonos nyáraink leromlott öröklöttségének megjavítása. E. K. 1954. 2:65 — 86.
744. Kojpecky F .: Feketenyárnemesítésünk kérdései. E. K. 1956. 1:17—32.
745. Kojpecky F .: Problems o f breeding black Poplar in Hungary. Acta Agr. Acad. Sei. Hung. 1956. 6. 3—4:307—320.
746. Kojpecky F .: Nvárnemesítésiink kérdései. In „Nyárfakonferencia” , Bp. 1957. Orsz.Erd. Főig. 3 1 -3 8 .
747. Kojpecky F .: Újabb eredmények a nyár és a fűz nemesítése terén. MTA Agrártud. Oszt. Közi. 1959. 15. 1—3:237—241.
748. Kojpecky F .: Erdészeti növénynemesítésünk helyzete és jövő feladatai.
MTA Agrártud. Oszt. 1960. 17. 1:1—22.
749. Kojpecky F .: Experimentelle Erzeugung von haploiden Weisspappeln (Populus alba L.). Silvae Genetica, Frankfurt a/M. 1960. 9. 4:102— 105.
750. Kojpecky F .: Ogledna prozdovnja haploidne topola Populus alba L.
Topola, Beograd, 1961. 5. 2 4 :2 —4.
751. Kojpecky F .: A nyárak növekedése és fejlődése. E. K. 1962. 58. 1 — 3:
335-346.
752. Kojpecky F .: A nyárak nemesítése. In Keresztesi B .: ,,A magyar nyárfa
termesztés” , Bp. 1962. Mezőgazd. K. 83— 117.
753. Kojpecky F .: Nyár-faj hibridek és erdőgazdasági jelentőségük. E. K.
1964. 60. 1 -3 :1 7 1 -1 9 3 .
754. Dómján M .: Az akácnemesítés néhány kérdése. Eg. 1957. 11. 6:18.
755. Kojpecky F .: Néhány adat az akác nemesítéséhez. E. K. 1957. 1—2:19—
29.
756. Kojpecky, F .: Nekotorüe dannüe o szelekcii akacii belőj. Lesznoe Hoz- jajsztvo, Moszkva, 1959. 12. 8:88—90.
757. Mroczkiewicz, L. — Bukiewicz, H .: A poznani Mezőgazdasági Főiskola Erdőművelési Tanszéke által a fűz és nyár termesztésével és nemesítésével kapcsolatosan végzett kutatások problematikája és részeredménvei. Érd.
Eaip. Egy. Tud. Közi. 1963. 1 - 2 :9 3 - 1 1 0 .
758.Tompa K .: A fűz nemesítéséről. In „Tompa K .—Bründl L . A fűz” . Bp. 1964. Mezőgazd. K. 3—35.
759. Tomim K .: A fonófüzek nemesítése. Érd. Faip. Egy. Tud. Közi. 1963.
1 -2 :1 3 5 -1 4 5 .
760. Tompa K Eonófűz kutatásaink újabb eredményei és a jövő feladatai.
Érd. Eaip. Egy. Tud. Közi. 1964. 1:111 —122.
761. Barabits E .: Egy spontán fenyőhibrid a soproni botanikus kertben.
Érd. Faip. Egy. Tud. Közi. 1964. 1:207—211.
762. Stastny, T .: Az 1909—1912-ben létesített erdeifenyő származási kísér
letek értékelése Likavkáról. E. K. 1958. 3—4:68—Í03.
763. Magyar P .: Erdeifenyő származási kísérletek Bugacon. E. K. 1964.
60. 1 - 3 : 5 - 3 1 .
764. Tushó L .: Vörösfenyő fajtakísérlet első megfigyelése. E. 1960. 9.
12:457-464.
765. Tushó, L .: Modtzew polski (Larix polonica Rác.) w doswiadczeniu porwnawczym na Wegrzech. Sylwan, Warszawa, 1962. 106. 6:11 —16.
766. Kopechy F .: Magyarországi tapasztalatok az olasz nyárról. MTA Agrár
tud. Oszt. Közi. 1963. 22. 3—4:395—405.
767. Palotás F .: A hajósi nyárfagyűjtemény értékelése. E. 1963. 12. 7:327 — 331.
768. Mayer A .: Eűz celhilózfa-ültetvény. E. 1957. 6. 5:173 — 180.
165.6 Kiválasztás
769. Tushó L .: Egyedi kiválogatás. E. 1958. 7. 7:257-261.
770. Tushó F .: Adatok a szárazságtűrő fenyőfajták kiválasztásához. ÉRTI évk. 1953. 1. 108-112.
771. Szy D .: Egy figyelemreméltó akác-válfaj. E. 1954. 3. 3:95—96.
772. Szőnyi L .: Az értékakác. E. 1957. 6. 12:456—642.
773. Babos I . : A homoki értékakácról. E. 1958. 7. 6:211—217.
774. Kisrómai A .: Az „árboc” - akácról. E. 1959. 8. 12:466—468.
775. Nagy L .: A tövis nélküli akác elterjesztése. E. 1960. 9. 1:7—9.
776. Keresztesi, B .: Mastartige Robinien in Ungarn. Acta Agr. Acad. Sei.
Hung. 1963. 12. 3 -4 :3 0 5 -3 2 0 .
777. Keresztesi B .: A hazai árboc jellegű akác előfordulások. E. K. 1964.
60. 1 -3 :1 3 3 -1 5 5 .
IS Növényökológia
181 Életmód, egyedi ökológia. A fák erdőművelési tulajdonságai
778. Haracsi L .: Az erdei fenyő ökológiai-erdőművelési szempontból. Eg.
1947. 1. 1—2 :5 —8; 3 - 4 : 5 ; 5 - 6 :1 3 - 1 5 .
779. Szántó I . : Erdeifenyő és alfölderdősítés. Eg. 1947. 1. 7:7 — 8.
780. Haracsi L .: Az erdeifenyő kérdése. Válasz Szántó Istvánnak. Eg. 1948.
2. 1 :7 -9 .
781. Az erdeifenyő hazai tenyésztéséről folytatott vita lezárása. Eg. 1948.
2. 9:11.
4 4
782. H. I . : Az erdeifenyő jelentősége a homokfásítás szempontjából. Ej L.
1949. 85. 2:45.
783. Bánó I . : Az erdeifenyő. Eg. 1954. 8. 5:11 — 12.
784. Rosner M .: Az erdeifenyő. Eg. 1954. 8. 7:11.
785. Kiss M .: Beszámoló a „getei fenyőről” . Eg. 1952. 6. 2:15.
786. Istvánffy J .: A lucfenyő hazánkban. E. L. 1949. 85. 1:10—12.
787. Oltványi J .: Telepítsünk, tenyésszünk jegenyefenyőt. E. 1954. 3.
8:287-289.
788. Roth Gy.: A simafenyőről (Pinus strobus L.). E. L. 1949. 85. 2:39—40.
789. Pagony K . : A vörösfenyőről. Eg. 1948. 2. 13 — 14:23—24.
790. Csányi S .: A börzsönyi vörösfenyőkről. E. 1957. 6. 2:74—76.
791. Lányi J .: Adatok a hazai vöröstölgy fejlődéséről. E. L. 1949. 85.
11:258-260.
792. Tompa K .: Fordítsunk több figyelmet az ezüsthársra. Eg. 1947. 11.
2:11- 12.
793. Áprily E .: Az erdőnevelés racionalizálása és a gyertyán. E. L. 1948.
84. 2 - 3 :9 4 - 1 0 0 .
794. Baranyai J .: A gyertyán hazánk erdőművelésében. E. L. 1949. 85.
8:190-191.
795. Papp J .: A keleti gyertyán, Carpinus orientalis Milk E. 1959. 8. 6:
2 38-239.
796. Páll M .: Karoljuk fel a szelidgesztenyét. E. 1954. 3. 8:292—295.
797. Kótun K .: A szelidgesztenye jelentőségéről. E. 1961. 10. 7:270—273.
798. Barabits E .: A tulipánfa. E. K. 1955. 2. 1:99—110.
799. Máté I . : Az éger természetes termőhelyén és a dunai ártéri erdőkben.
Eg. 1948. 2. 8:16.
800. Márkus L .: Egy kevésre becsült fa. Eg. 1957. 11. 8:19—20.
801. Haracsi L .: A boróka jelentősége. Erdőmérn. Főisk. K özi.1956. 1:3—22.
181.1 Természetes elterjedés
802. Kárgjáti I . —Kárpáti I.-n é: A Fraxinus oxycarpa magyarországi ter
mészetes előfordulása, elterjedése és társulásviszonyai. E. 1956. 5.
2 :6 5 -6 8 .
803. Kárpáti I . —Kárpáti I-n é: A Fraxinus oxycarpa Willd. és Fr. exelsior L. cönológiai elkülönítése. E. K. 1957. 1—2:65—81.
804. Papp J .: Mátrai ősjuhar — Acer acuminatilobum J. Papp. E. 1958.
7. 1 :2 9 -3 1 .
805. Kárpáti I . —Kárpáti I.-n é: Megjegyzések a szürkenyár Duna-ártéri előfordulásához. Eg. 1958. 13. 4:17 — 18.
806. Kárpáti I . —Kárpáti I.-n é: Az ártéri fehérnyárasok kialakulása és jelentősége. Eg. 1958. 10. 10:14.
807. Járó Z .: Fontosabb fafajaink elterjedése. E. 1962. 11. 1:7 — 22.
808. Reuter C .: Őshonos-e az erdeifenyő a Zselicségben ? E. 1962. 11. 6:284—
286.
181.2 Kapcsolatok az éghajlattal
809. Papp L .: A nyárak igénye az éghajlattal szemben. In Keresztesi B.:
,,A magyar nyárfatermesztés” , Bp. 1962. Mezőgazd. K. 118— 125.
181.8 Kapcsolatok a vízzel és a talajjal. Gyökérviszonyok
810. Partos Gy.: A talaj és növény vízgazdálkodása. Eg. 1948. 2. 4:3 — 7.
811. Szőnyi L .: Néhány állományalkotó fafajunk vegetációs periódusa és az altalaj víz közötti kapcsolat. Időjárás, 53. 96 —103.
812. Szőnyi L .: Adatok néhány fafaj vastagsági növekedéséhez. E. 1962.
11. 7:289-300.
813. Somkuti E .: Hozzászólás dr. Szőnyi L. „Adatok néhány fafaj vastag
sági növekedéséhez” c. cikkéhez. E. 1962. 11. 12:572—574.
814. Vlaszaty Ö.: Az erdei- és feketefenyő termőhelyigénye a nyírségi és Duna—Tisza közi homokon. E. K. 1955. 3:85 — Í08.
815. Szőnyi L .: A hazai duglászfenyő-állományok termőhelyi viszonyai.
MTA Agrártud. Oszt. Közi. 1963. 22. 1—2:79—92.
816. Tury E .: A szikes talajok ligetes erdői. ÉRTI Évk. 1953. 1. 42—57.
817. Tury E .: Különböző típusú szikes talajok kocsányos tölgy állományai.
E. 1953. 2. 4:342-351.
818. Tury E .: Különböző típusú szikes talajok kocsányostölgy állományai.
E. K. 1954. 1 :2 6 -4 4 .
819. Tury E .: Adatok a sziki erdők talajviszonyaihoz. E. K. 1956’
1 :3 3 -5 2 .
820. Járó Z .: A vöröstölgy termőhelyfeltárási eredményei. MTA Agrártud.
Oszt. Közi. 1957. 13. 3 -4 :3 9 9 -4 0 6 .
821. Szőnyi L .: Cser termőhelyek. Eg. 1955. 9. 19:12.
822. Járó Z .: A mátrai bükkerdőtípusok talajvizsgálata. Agrártud. Egy.
Erdőmérn. K. Évk. 1950. 1. 1:365—381.
823. Szőnyi L .: Vizsgálatok a Mátra sekély talajú kőfolyásos bükköseiben.
E. K. 1955. 3:109-127.
824. Járó Z .: Az akác termőhelyi igénye. E. 1953. 2. 4:322—335.
825. Babos I .: Szemelvények a homoki akácosok termőhelyvizsgálati ered
ményeiből. MTA Agrártud. Oszt. Közi. 1958. 13. 3—4:381—398.
826. Babos I . : Akácosok termőhely vizsgálata a Duna—Tisza közi homokhát erdőgazdasági táján. E. K. 1958. 1—2:3—58.
827. Babos I .: Galagonyás akácosok (Crataego-Robinietum Pseudoacaciae).
MTA Agrártud. Oszt. Közi. 1960. 18. 3 -4 :4 1 7 -4 3 0 . 828. Faragó S .: A bálványfa. E. K. 1964. 60. 1—3:87—110.
829. Járó Z .: A nyárak talajigénye. Eg. 1953. 7. 11 —12:15 —16.
830. Járó Z .: A nyárak termőhelyi igénye. E. 1960. 9. 1:32—40.
831. Járó Z .: A nyárak igénye a talajjal és a vízellátással szemben. In Keresztesi B .: „A magyar nyárfatermesztés” , Bp. 1962. Mezőgazd. K.
126-150.
832. Lengyel Gy.: A nyárfatelepítési programmal kapcsolatos Szolnok megyei talajvizsgálatokról. E. 1959. 8. 10:395—400.
833. Kolonits J .: Gyakorlati szempontok a nemesnyár talajigényének vizs
gálatához. Eg. Faip. 1960. 14. 2:17—18.
834. Kovács J .: Optimális nemesnyár termőhely 50-es Arany-féle kötött
ségen felül. E. 1960. 9. 2:78—80.
835. Babos I .: A nyárfások homokbuckán előforduló megjelenési formái. E.
K. 1955. 4 :3 1 -8 6 .
836. Babos I . : A homok nyárállománytípusai és a termőhelyük. In „Nyár
fakonferencia” . Bp. 1957. Orsz. Érd. Főig. 55—64.
46
837. Babos I . : A homoki nyárasok termőhely- és erdőtípusai. In Keresztesi B.: ,,A magyar nyárfatermesztés” . Bp. 1962. Mezőgazd. K. 168 —189.
838. Babos I . : Az óriásnyár termőhelyének vizsgálata a homoki erdőgazda
sági tájakon. E. K. 1964. 60. 1—3:49 — 85.
839. Járó Z .: A pusztavacsi nemesnvárasok termőhelyének vizsgálata. E.
1963. 12. 4:1 4 5 -1 5 0 .
840. Traveny, F. / . : F a-és cserjefélék gyökérrendszerének együttműködése sztyeppéi talajokon. E. L. 1950. 86. 5:147— 151.
841. Keresztesi B .: Néhány adat az akác gyökérrendszeréről. E. 1955. 4.
3:113-121.
842. Majer A .: Bükk erdőtípusok gyökérszintvizsgálata. MTA Agrártud.
Oszt. Közi. 1958. 14. 1 -3 :1 1 7 -1 3 4 .
843. Majer A .: Gyökérösszenövések előfordulása és jelentősége. E. K. 1961.
57. 1 -3 :1 6 5 -1 8 6 .
844. Faragó S .: Homoki cserjék gyökérfeltárása. E. K. 1960. 56. 1—3:341 — 360.
845. Kalmár Z .: Kalapos gombáink (Hymenomycetes) mykorrhiza-kap- csolatai. Agrártud. Egy. Erdőmérn. K. Évk. 1950. 1. Í:157 —187.
846. Kalmár Z .: A kalapos gombák mykorrhiza kapcsolatainak jelentősége.
E. L. 1950. 86. 2 :6 4 -6 5 .
847. Kalmár Z .: A kalapos gombafajok termésidejének alkalmazkodása a klímaviszonyokhoz. ÉRTI Évk. 1953. 1. 180—189.
848. Kalmár Z .: A kalaposgombák mykorrhiza-kapcsolatainak gyakorlati jelentősége. É RTI Évk. 1954. 2. 277—291.
849. Bokor B .: A mykorrhiza-gombákkal történő talajoltások új agrotechnikai eljárása. E. K. 1954. 4:27—45.
850. Bokor R .: A mykorrhiza-gombák által termelt antibiotikumok hatása egyes fenyőfélék magjának csírázására. E. K. 1956. 1:67—79.
851. Bokor R .: Vizsgálatok a tölgyek valódi mykorrhiza-gombáinak meg
határozása és az ezekkel való társulásuknak mesterséges létrehozása terén. Erdészettud. Közi. 1958. 1:93 — 118.
852. Bokor R .: Vizsgálatok az erdei- és feketefenyő csemeték mesterséges mykorrhizálása terén többgombás (komplex) tiszta tenyészetekkel. E.
K. 1959. 1 -2 :3 5 5 -3 8 8 .
853. Bokor R .: A mykorrhiza-gombák növekedése és a tápláló közeg reak
ciója közötti kölcsönhatások vizsgálata. E. K. 1959. 6. 1—2:389—394.
854. Bencze L .—-Kiss L .: A mykorrhiza-oltásban rejlő lehetőségek. E.
I960. 9. 7:274-280.
855. Szemere L .: A föld alatt termő gombák ismeretének felújítása. E.
1959. 8. 9:354-357.
856. Szemere L .: Néhány szó a fák és a gombák kapcsolatáról. E. 1962. 11.
1 :3 4 -3 6 .
857. Kalmár Z .: Hozzászólás Szemere L .: „Néhány szó a fák és a gombák kapcsolatáról” c. tanulmányhoz. E. 1962. 11. 7:329—330.
858. Kiss L .: A mikorrhiza-kutatás eredményeinek gyakorlati felhasználása.
Mikológiái Közlemények, 1964. 1:46—55.
859. Gyurkó P .: Mykorrhizagombák melléktermékformáiról. Érd. Faip. Egy.
Tud. Közi. 1964. 1:165-170.
860. Kardos R .: Az akác gyökérgumó-baktériumának függőleges és víz- szines irányú vándorlása a talajban. ÉRTI Évk. 1953. 1. 133 — 138.
861. Gyurkó P .: Néhány adat az akác rizoszférájárói. E. 1955. 4. 3:121—
128.
862. Manninger E .—Soós T .: Rhizobium-baktériumok hatása az akác nö
vekedésére. E. 1960. 9. 6:236—240.
863. Kecskés M .—Kopasz M .—Manninger E .: Adatok az akác (Robinia psendoacacia L.) rhizobiumoltásos szabadföldi kísérletéhez. E. 1962.
11. 10:462-464.
181.8 Fenológia
864. Primusz J .: Egzóta magvak érésének ideje. Eg. 1951. 5. 20:12.
865. Horváth E.-né: Cserjék magérése és maghullása. ÉRTI Évk. 1953. 1.
225-231.
866. Mátyás V .: Tölgyeink virágzás-és termésbiológiája, mint a magtermés fokozásának alapja. E. K. 1962. 58. 1 — 3:3—53.
867. Mátyás V.: Tölgyeink virágzás- és termésbiológiájának gyakorlati vonatkozásai. E. 1962. 11. 3:104—115.
868. Mátyás V .: Az erdei magtermés ökológiai összefüggései. E. K. 1963.
59. 3 :7 7 -9 5 .
869. Lippóczy B .: Milyen hatással van a csapadék mennyisége a makkter
mésre? E. 1959. 8. 4:149—150.
870. Lippóczy B .: A csapadék és a makktermés, a lombalom és a felújulás kapcsolata. E. 1962. 11. 2:90—91.
182 Együttéléstan. Növénytársulástan 182.3 A növényzeti egységek elmélete
871. Maqyar P .: Az alföldfásítás és növényszociológiai alapjai. E. L. 1949.
85. 6:130—134; 7:145—152.
872. Stefanik (Szilágyi) L .: A növénycönológia erdőművelési vonatkozásai.
I. A magszármazási kérdés. Erdőmérn. Eőisk. Évk. 1951 —1952. 185—
216.
873 Stefanik (Szilágyi) L .: A növénycönológia erdőművelési vonatkozásai.
II. kopárfásítás. ÉRTI Évk. 1952. 1. 121 — 140.
874. Jávorka S .: A növény földrajz az erdészet szolgálatában. E. 1952.
1. 1 :3 -8 .
875. Magyar P .: Növénycönológia, erdőtipológia és az erdőgazdaság. MTA Agrártud. Oszt. Közi. 1955. 7. 3—4:377—388.
876. Witt L .: Javaslatok az erdeifenyő-erdőtípusok kialakítására. E. K.
1956. 3 :8 3 -9 4 .
877. Majer A .: Erdőtípus-csoportjaink és erdőgazdasági hasznosításuk (Ter
vezet az erdőtipológia szélesebb körű gyakorlati bevezetésére). E. K.
1956. 4 :3 -3 2 .
878. Vorobjov, D. V Az erdőtipológia és jelentősége az erdőgazdaságban.
E. 1958. 7. 8:281-291.
879. Haracsi L .: Hazánk természetes erdőtípusai. Erdészettud. Közi. 1958.
1:7— 47.
48
880. Haracsi L .: Lapályi erdőtípusaink és faállományszerkezetük. Erdé
szettud. Közi. 1958. 2 :171-187.
881. Magyar P .: Az erdő-és termőhelytipológia köréből. E. 1959.5. 10:363 — 377.
882. Babos I .: Homokterületek termőhelyfeltárása. Válasz dr. Magyar Pál bírálatára. E. 1959. 8. 10:378-385.
883. Tóth B .: Megjegyzés dr. Magyar Pálnak a „Javaslat a termőhelyfel
tárás és erdőtipológia módszereinek kialakítására szikes talajokon” c.
dolgozatról írt bírálatához. E. 1959. 8. 12:479—480.
884. Tóth I . : Ártéri erdeink tipológiai beosztása (Megjegyzések dr. Magyar Pál „A z erdő- és termőhelytipológia köréből” c. kritikai tanulmányá
hoz). E. 1959. 8. 12:481-483.
885. Tallós P .: Az erdőtípológia és a növénytársulástan kapcsolatáról. E.
1960. 9. 6:205-213.
886. Soó R .: Magyarország erdőtársulásainak és erdőtípusainak áttekintése.
E. 1960. 9. 9:321-340.
887. Majer A .: Erdő- és termőhelytipológiai útmutató. Bp. 1962. Orsz.
Érd. Főig. 259 p.
888. Majer A .: Növénytársulástani ismeretek. In Majer A.: „Erdő-és termő
helytipológiai útmutató” , Bp. 1962. Orsz. Érd. Főig. 69 — 82.
889. Majer A .: Erdőtipológiai rendszer általános ismertetése és a hazai erdőtípusok leírása. In Majer A .: „Erdő- és termőhelytipológiai út
mutató” , Bp. 1962. Orsz. Érd. Főig. 83 — 136.
890. Haracsi L .: Az erdőtipológia és erdőművelés. E. 1963. 12. 1:19— 10.
891. Majer A .: Erdőtípus vagy állománytípus? Hozzászólás dr. Haracsi L .:
„A z erdőtipológia és erdőművelés” c. cikkéhez. E. 1963. 12. 7:304—308.
892. Csapody I . : Hozzászólás dr. Haracsi Lajos: „Erdőtipológia és erdő
művelés” c. cikkéhez. E. 1963. 12. 9:423—428.
893. Haracsi L .: Hozzászólás két cikkhez. E. 1963. 12. 2:89—92.
894. Danszky I . —Rott F . : Magyarország erdőgazdasági tájainak erdőfel
újítási, erdőtelepítési irányelvei és eljárásai. Általános irányelvek. Erdő- és termőhely típus térképezés. Bp. 1964. Orsz. Érd. Főig. 346 p.
182.4 A szintek társulásai
895. Kiss L .: Néhány értékes növény előfordulása Sopron flórájában. E. K.
1949. 49. 1 -4 :1 6 0 -1 6 3 .
896. Igmándy Z .: Adatok Sopron mohaflórájához. E. K. 1949.49. 1—4:164—
167.
897. Kárpáti Z .: Érdekes és újabb növényelőfordulások Sopron környékén.
E. K. 1949. 49. 1 -4 :1 6 8 — 182.
898. Borosné Murányi J .: A soproni Hidegvíz-völgy flórája. E. K. 1949.
49. 1 -4 :1 5 4 -1 5 9 .
899. Csapody / . ; Kiegészítő adatok Sopron flórájának ismeretéhez. E. K.
1949. 49. 1 -4 :1 4 9 -1 5 3 .
900. Csapody I . : Új növényelőfordulások Sopron környékén és Baranyában.
Erdőmérn. Főisk. Évk. 1951 — 1952. 1 — 21.
901. Tallós P .: Növényföldrajzi és florisztikai adatok a Dunántúlról. Bot- Közi. 1959. 48. 1 - 2 :7 7 - 8 0 .
902. Csapody A Laitaicum új növénye: a Limodorum abortivum. Bot.
Közi. 1962. 69. 3 -4 :2 6 3 -2 6 5 .
903. Majer A .: Erdő- és termőhelytípusok útmutató növényei. Bp. 1963.
Orsz. Érd. Főig. 326 p.
904. Csapody I . —Horánszky A .—Pócs T .—Simon T .—Szodfridt I . —Tol
lós P .: Lágyszárú növényeink ökológiai viszonyai. In Majer A.: „Erdő- és termőhelytipológiai útmutató” , Bp. 1962. Orsz. Érd. Főig. 165 —175.
905. Csapody, I. —Horánszky, A .—Simon, T. —Pócs, T. —Szodfridt, I . —Tollós, P .: Die ökologischen Artengruppen der Wälder Ungarns. Acta Agr.
Acad. Sei. Hung. 1963. 12. 3 - 4 : 209-232.
906. Szodfridt I . —Tallós P .: Fontosabb lágyszárú növények ismertetése.
In Majer A: „Erdő- és termőhelytipológiai útmutató” , Bp. 1962. Orsz.
Érd. Főig. 176-245.
907. Szodfridt I .: Mocsári, lápi és réti növénytársulások fásítása. In Majer A .: „Erdő-és termőhelytipológiai útmutató” , Bp. 1962. Orsz. Érd. Főig.
158-163.
908. Szodfridt I . —Tallós P .: Carex hartmani Cajander Magyarországon és újabb florisztikai adatok a Bakonyaljáról. Bot. Közi. 1962. 69. 3—4:
258-262.
182.5 Szinökológiai felvételek és módszerek
909. Soó R .: Az Erdélyi Mezőség erdei növényfajainak elterjedése. E. K.
1945-46. 46. 1 -4 :2 6 1 -2 9 8 .
910. Soó R .: Közép-Erdély növényszövetkezetei és azok jellemző (charak- ter-) fajai. E. K. 1947. 47. 1 - 4 : 1 - 5 8 ; 1948. 48. 1 -2 :5 5 .
911. Csapody I .: Erdőgazdasági vonatkozású phythocönológiai és talajtani megfigyelések a Nagy-Alföldről. Agrártud. 1952. 4. 1:35—40.
912. Horváth A. O.: A Mecsek hegység fitocönológiai viszonyai és a fásítás.
E. 1953. 2. 1 :6 6 -7 0 .
913. Tallós P .: A pápakovácsi láprét növénytársulásai és fásítása. E. K.
1954. 4 :5 5 -6 9 .
914. Zólyomi B .—Jakucs P .—Baráth Z .—Horánszky A .: A bükkhegységi növényföldrajzi térképezés erdőgazdasági vonatkozású eredményei. E.
1954. 3. 3 :7 8 -8 2 . 4 :9 7 -1 0 5 ; 5:160-171.
915. Zólyomi, B .: Forstwirtschaftliche Ergebnisse der geobotanischen Kartie
rung im Bükkgebirge. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 1954.1. 3—4:361—395.
916. Borsos Z .: Átmeneti társulások a gyertvános-tölgyesek termőhelyén.
E. 1954. 3. 12:438-445. " " .
917. Csapody I .: A jenőmajori szikkísérleti telep növénycönológiai kiérté
kelése. Erdőmérn. Főisk. Közi. 1955. 157—172.
918. Majer A .: A Vértes hegység erdőművelésének fejlesztési alapjai. E.
K. 1955. 1 :1 7 -3 4 .
919. Majer A .: A Magasbakony termőhelyfeltárásának eredményeiből. E.
K. 1955. 2 :5 5 -7 4 .
920. Majer A .: A termőhelyfeltárás és a gyakorlat a Magas-Bakonyban.
MTA Agrártud. Oszt. Közi. 1956. 8. 3—4:439—444.
921. Birck O.—Horváth E.-né: Erdőtípus-vizsgálatok a gödöllői erdőgazda
sági tájban. E. K. 1955. 2:101 — 120.
50
922. Kárpáti I . —Kárpáti I.-n é: A hazai Duna-ártér erdőtípusai. E. 1958.
7. 8:307-318.
923. Tóth Az Alsó-Dunaártér erdőgazdálkodása. A termőhely- és az erdőtípusok összefüggése. E. K. 1958. 1—2:77—160.
924. Tóth Ártéri nyár erdőtípusok egyes erdőművelési vonatkozásai.
MTA Agrártud. Oszt. Közi. 1959. lő. 1 -3 :3 1 5 -3 2 0 .
925. Kárpáti I . —Tóth / . : Az ártéri nyárasok erdőtípusai. In Keresztesi B.:
,,A magyar nyárfatermesztés” . Bp. 1962. Mezőgazd. K. 150—168.
926. Tóth Ártéri termőhely típusok. In Majer A.: „Erdő- és termőhely
tipológiai-útmutató” , Bp. 1962. Orsz. Érd. Főig. 163—165.
927. Tóth / . : Ártéri füzesek. In Tompa K .—Briindl L .: „A fűz” . Bp. 1964.
Mezőgazd. K. 79 — 88.
928. Tallós P .: Erdő- és réttípus tanulmányok a széki erdőben. E. K. 1959.
1 -2 :3 0 1 -3 5 3 .
929. Pallay M .: A soproni hegyvidék Melica uniflora- gyertyános-kocsány- talan tölgyesei. E. 1961. 10. 10:424—429.
930. Szodfridt I . : A Vendvidék erdőtípusai. E. 1961. 10. 6:258—264.
931. Pócs T .—Pócsné Gelencsér I . —Szodfridt I. — Tallós P. — Yida G.: Sza- konyfalu környékének vegetációtérképe. Egri Pedagógiai Főiskola Füzetei, Eger 1962. Klny. Főiskola Évk. 8. 449—478.
932. Szodfridt I . —Tallós P .: Változó vízgazdálkodású tölgyes erdőtípus.
E. 1964. 13. 2 :8 5 -8 9 .
933. Csapody, Die Waldgesellschaften des Soproner Berglandes. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 1964. 10. 1 - 2 :4 3 - 8 5 .
19 Egyéb termőhelyi és biológiai adatok
934. Jablánczy S .: A táji erdőműveléstani kutatás alapelvei. E. 1952. 1.
3 -4 :1 8 9 -1 9 6 .
935. Babos I . : A magyarországi erdők tájelhatárolása. E. 1953. 2. 3:253—
264.
936. Babos Magyarország táji erdőművelésének alapjai. Bp. 1954. Mező
gazd. K. 165 p.
937. Babos I . : Magyarország táji erdőművelése. E. 1954. 3. 10:372—376.
938. Babos A táji erdőművelés kérdéséről. Eg. 1957. 11. 1:11— 12.
939. Szodfridt I . : A táji erdőművelés kérdéséhez. E. 1958. 7. 1:32—34.
940. Babos Magyarország tájbeosztásairól. E. 1961. 10. 5:187— 193.
941. Haracsi L .: Hazánk erdőtájai. E. 1961. 10. 10:409—417; 11:464—472.
942. Tompa K .: Erdőgazdasági tájak és erdőtípusok. In Tompa K .: „Erdé
szeti alapismeretek” . Bp. 1964. Mezőgazd. K. 82—87.
2 Erdőművelés
943. Tompa K .—Baranyai J .: Erdőművelés. Bp. 1952. Mezőgazd. K. 303 p.
944. Jereb O. L .: Erdőműveléstan. Bp. 1960. Mezőgazd. K. 254 p.
22 Erdőművelési rendszerek. Az állományok felépítése és összetétele Állomány alakok
221. Szálerdő rendszerek
945. Huszár K .: Elég a tarvágásból. E. L. 1949. 85. 2:47.
946. Roth Gy.: A szálaló erdőről. E. L. 1949. 85. 4:91—92.
947. Blickhardt J .: A szálalás lehetőségei hazánkban. E. L. 1949. 85. 8:177—
180.
948. Ajtay V.: A növőtér elméleti rendje szálaló erdőben. E. L. 1949. 85.
10:238-240.
949. Mészáros / . : A szálaló erdő természetéről. Agrártud. 1951.3 .2:106—110.
950. Roth Gy.: A Sopron-hidegvízvölgyi főiskolai tanulmányi szálaló erdő.
Erdőmérn. Eőisk. Évk. 1951 —1952. 161 — 194.
951. Roth Gy.: A szálaló erdő rendszereinek elnevezései (nomenclatura). E.
1955. 4. 10:392-396.
952. Roth, Gy.: Die Plenterwaldfrage in Ungarn. Schweizerische Zeitschrift für Forstwesen, Zürich, 1956. 107. 12:762—766.
953. Roth, Gy.: Die Plenterwaldfrage in Ungarn. In ,,0 vyberkovvch lesoch na Slovensku” , Bratislava, 1958. Vyd. Slovenskej Akadémie Vied, 8 7 -9 5 .
954. Roth Gy.: A szálaló erdő helyzete Szlovákiában és Magyarországon.
954. Roth Gy.: A szálaló erdő helyzete Szlovákiában és Magyarországon.