İ sszel és tavasszal történ ı telepítés

Az optimális telepítési idı megállapítására két párhuzamos kísérletben Pusztadobosról és Nyírmadáról származó növényeket telepítettünk ıszel és a tavasszal a Soroksári Kísérleti Üzem területén lévı kísérleti parcellákba.

4.2.3.1. A morfológiai jellemzık alakulása

Hajtásszám

A hajtásszám alakulását a két vegetációs periódus során a 80., 81., 82. és 83. ábrák tartalmazzák.

Mindkét elıfordulási helyrıl származó növények esetében az ısszel ültetett tövek a telepítés évében erıteljesebben fejlıdtek, mint a tavasszal ültetettek (80. és 82. ábra).

1. tenyészév

80. ábra: A Pusztadobosról származó, különbözı 81. ábra: A Pusztadobosról származó, különbözı évszakokban telepített növények évszakokban telepített növények

hajtásszámának alakulása az elsı hajtásszámának alakulása a második

tenyészév során tenyészév során

1. tenyészév évszakokban telepített növények évszakokban telepített növények hajtásszámának alakulása az elsı hajtásszámának alakulása a második

tenyészév során tenyészév során

Az elsı tenyészévben az ıszi telepítéső növények egy hónappal hamarabb (június közepén) érték el maximális hajtásszámukat, mint a tavasszal telepített zsurlónövények, melyeknek augusztus közepén volt a legtöbb hajtása.

A másodéves növények fejlıdése már kevésbé volt eltérı, összességében nézve azonban még a kétéves növényeken is valamelyest tapasztalható volt az ıszi ültetésnek a hajtásszámra tett kedvezı hatása (81. és 83. ábra). Az ısszel történı telepítés pozitív hatása tehát elsısorban az elsı évben augusztus elejéig hosszabb hajtásokkal rendelkeztek, mint a tavasszal ültetett növények. Az elsı évben a legmagasabb hajtáshosszt is az ısszel ültetett növényeknél mértük, az átlagos növénymagasság 2005.08.14-én átlagosan 21 cm volt. A második évben a Pusztadobosi növények esetében a tavasszal ültetett növények hajtáshossza egyenletesebben alakult mint az ıszi ültetéső növényeké (85. ábra).

84. ábra: A Pusztadobosról származó, 85. ábra: A Pusztadobosról származó, különbözı évszakokban telepített különbözı évszakokban telepített növények hajtáshosszának alakulása növények hajtáshosszának alakulása az elsı tenyészév során a második tenyészév során

1. tenyészév

86. ábra: A Nyírmadáról származó, 87. ábra: A Nyírmadáról származó, különbözı évszakokban telepített különbözı évszakokban telepített növények hajtáshosszának alakulása növények hajtáshosszának alakulása az elsı tenyészév során a második tenyészév során

A Nyírmadáról származó növények esetében a hajtáshossz tekintetében a tavaszi telepítés kedvezıbbnek tőnik, az ekkor ültetett növények mindkét tenyészidıszakban hosszabb hajtásokkal rendelkeztek, mint az ısszel ültetettek (86. és 87. ábra).

Az ısszel telepített tövek esetében a növénymagasságnak diagrammon látható „hullámzása”

abból adódott, hogy a kísérleti parcellák nagyobbak voltak, mint a mérések során alkalmazott

„mérıkeret” területe és így a kísérleti parcellán belül nem mindig pontosan ugyanarra a területre, hanem a parcellán belül mindig egy, a növények fejlıdését megfelelıen tükrözı reprezentatív területre helyeztük. Ezért a hajtáshossz „hullámzása” ebben az esetben azt mutatja, hogy az adott idıpontban mért hajtások a hajtáscsúcsok felıl barnultak, elszáradtak és így a felsı részek letöredezése miatt akár több centimétert is veszítettek hosszukból. Megfigyeléseink szerint azonban ezzel a „visszahúzódással” egyidejőleg új hajtások is fejlıdtek, melyek – a zsurlóra jellemzı módon néhány nap alatt – elérték a 20 cm-es magasságot. A hajtásszám tekintetében azért nem történt változás ebben az idıszakban, mert az új hajtások szinte azonnal helyettesítették a gyorsan elszáradó, visszahúzódó hajtásokat.

Ez a hajtásnövekedési dinamika – úgy tőnik – egyike a mezei zsurló jellegzetességeinek és feltételezhetı, hogy szerepe van a növény túlélési stratégiájában. A különbözı kísérleti parcellákon számtalanszor megfigyeltük, hogy a növények a kedvezıtlen környezeti hatásokra reagálva rohamosan visszahúzódnak, de rövid idın belül ugyanilyen gyorsan képesek szinte teljes mértékben regenerálódni is.

4.2.3.2. A droghozam alakulása

A tenyészidıszakok során mért hozamadatokat a 88. és a 89. ábrában foglaltuk össze. A hozamadatokat tanulmányozva a telepítés idıpontja nincs kimutatható hatással a növények drogprodukciójára. Elmondható azonban, hogy a Pusztadobosról származó növények esetében az

ıszi telepítéső növények droghozama az elsı tenyészidıszakban minden vágási idıpotban

88. ábra: A Pusztadobosról származó, különbözı évszakokban telepített növények droghozamának alakulása a két tenyészév során

89. ábra: A Nyírmadáról származó, különbözı évszakokban telepített növények droghozamának alakulása a két tenyészév során

A Nyírmadáról származó növények droghozama az elsı tenyészévben rendkívül alacsony volt, a vágások alkalmával alig 5g drogot tudunk nyerni a mérıkeret által határolt területrıl. A másodéves növények esetében az ısszel és a tavasszal telepített zsurlónövények droghozama megegyezı értékeket mutatott (89. ábra).

Az ıszi és a tavaszi telepítés droghozamai a statisztikai értékelés során mind a Pusztadobosi (p=0,871), mind pedig a Nyírmadai (p=0,896) növények esetében igen magas p-értékeket mutattak.

1.tenyészév 2.tenyészév 1.tenyészév 2.tenyészév

1.tenyészév

2.tenyészév

1.tenyészév

2.tenyészév

Az adatok statisztikai értékelése során abban az esetben beszélhetünk statisztikailag igazolt különbségrıl, amennyiben a p-érték 0,05 alatt van. Minél magasabb tehát a p-érték, annál kevésbé igazolható szignifikánsan az adatok közötti eltérés.

4.2.3.3. Az összflavonoid-tartalom alakulása

Az összflavonoid-tartalom alakulását a 90. táblázatban foglaltuk össze. Mindkét származási hely esetében a tavaszi telepítés esetén volt magasabb a drog hatóanyag-tartalma.

0,0 0,2 0,4 0,6 0,8

ısz tavasz

Összflavonoid-tartalom (%)

Pusztadobos Nyírmada

90. ábra: A Pusztadobosról és Nyírmadáról származó, különbözı évszakokban telepített növények összflavonoid-tartalmának alakulása a második tenyészévben (2006.07.24)

Úgy tőnik tehát, hogy a telepítési idıpont hatása még a másodéves növényeknél is érvényesül, továbbá kimutatható, hogy a tavaszi telepítés kedvezıen befolyásolja a növények öszflavonoid-tartalmát. Feltételezhetıen a Nyírmadai fenotípus sajátosságának tekinthetı továbbá, hogy mindkét telepítési idıpont esetén ezeknek a növényeknek a hatóanyag-tartalma magasabb volt, mint a Pusztadobosról származó növényeké.

Az adatok statisztikai értékelése során a látható különségek ellenére a nagy szórásból adódóan ebben az esetben is igen magas p-értéket kaptunk (p=0,183).

4.3. AZ AGROTECHNIKAI PARAMÉTEREK OPTIMALIZÁLÁSA