Az önálló tanulás sikerességét számtalan tényez befolyásolja, amelyek közül nagyon fontos figyelmet szentelni a tanulás során alkalmazott tanulási technikáknak és stratégiáknak. Sokféle tanulási technika és stratégia létezik, a megfelel technika és stratégiák használata között azonban jelent s egyéni eltéréseket tapasztalhatunk. A tanulási technikák és stratégiák használatát ugyanis nemcsak a megtanulandó anyag jellege fogja meghatározni, hanem a tanuló sajátosságai is, személyisége, tanulási szokásai, tanulási stílusa, a tanulásra szánt id stb. A tanulási technikák és stratégiák hatékony alkalmazása tehát számtalan tényez t l függ, így nem meglep , hogy míg az egyik tanuló nagyon jó eredményeket tud felmutatni bizonyos technikák és stratégiák alkalmazásával, addig egy másik tanuló már ugyanannak a technikának és stratégiának az alkalmazásával nem tud olyan jó eredményekr l beszámolni. Tehát egy adott tanulási technika és stratégia hatékonyságának megítélése mindig relatív, és nagyban függ attól, hogy az egyén tanulását milyen mértékben teszi hatékonnyá. Az alábbiakban a legismertebb elemi tanulási technikákat soroljuk fel:
− Szöveg hangos olvasása
− Néma olvasás
− Az elolvasott szöveg elmondása
− Az elolvasott vagy elmondott anyag néma átismétlése szövegbeli támpont nélkül
− Elmondás más személyeknek
− Elolvasott vagy elmondott szövegr l magnófelvétel készítése és visszajátszása
− Ismétlés (bármely módon)
− Beszélgetés a társakkal a tanult információról
− Áttekintés: el zetes (a cím, alcímek, f bb bekezdések, fejezetrész rövid összefoglalója.) és utólagos (aláhúzások áttekintése, saját vagy tanári jegyzettel való összevetése)
− Ismeretlen szó meghatározása
− Aláhúzás a fontosabb részek kiemelése céljából
− Parafrazeálás: egyes mondatok, szövegrészek átfogalmazása
− Kulcsfogalmak kiírása
− Kulcsfogalmak definíciója
− Jegyzetelés
− Tanári vázlat vagy ábra
− Fogalmak közötti kapcsolatok megkeresése és ennek rögzítése
− Összefoglalás (Lényegi mozzanatok kiemelése.)
− Kérdések feltevése
− Saját vagy mások által feltett kérdések megválaszolása
− Ábra kiegészítése
− Ábra, grafikon tanulmányozása, értelmezése
− Az anyag elmondása jegyzet vagy vázlat alapján.
Összetett tanulási stratégiákon a fent említett elemi tanulási technikákból felépül sajátos rendszert értjük (Balogh, 2006. 52 o.). Thomas és Robinson (1972) nevéhez köthet az un. SQ4R összetett tanulási stratégia, amely jól példája az elemi tanulási technikákból felépül rendszernek. Az SQ4R egy mozaikszó, amely az elemi tanulási technikák angol nevének kezd bet jéb l – amelyeket a stratégia magába foglal – tev dik össze.
− Scan: letapogatás (el zetes áttekintés)
− Query: kérdezés
− Read: elolvasás
− Reflect: átgondolás
− Recite: felidézés
− Review: ismétl áttekintés
Kozéki és Entwistle (1986) három tanulási stratégiát különböztetett meg, amelyek a következ k:
− Mélyrehatoló: jellemz je, hogy a dolgok mélyebb megértésére törekszik, ebben els sorban a nagy összefüggések megragadása játszik domináns szerepet.
− Reprodukáló: ennek a tanulási stratégiának a legfontosabb jellemz je a részletek megjegyzése, a feldolgozásban alig kapnak szerepet más összetev k.
− Szervezett: a rendszeresség és a jó munkaszervezés a legfontosabb jellemz je ennek a tanulási stratégiának.
Sok szerz hangsúlyozza azt a tényt, hogy az iskola feladatai közé tartozik a tanulók önálló tanulásra való felkészítése, aminek egyik fontos pillére kell, hogy legyen a tanuláshoz szükséges elemi és összetett technikák készségszintre történ emelése. A készség megléte önmagában nem biztos, hogy a tanulás hatékonyabbá válásához vezet, hiszen azt is tudni kell a tanulónak, hogy mikor és hogyan, valamint milyen tananyag esetén alkalmazhatják az adott technikát és stratégiát a leghatékonyabban (Balogh, 2006.
46. o.). Ez utóbbi ismeretek elsajátításának a legfontosabb színteréül az iskolai tanórák szolgálhatnak leginkább, a leghatékonyabb azonban az lenne, ha a mindennapi iskolai tanulás részévé válnának ezek a technikák a tanítás során.
Fontos megemlíteni a transzfer problémáját is, hiszen egy adott tantárgynál alkalmazott technika és stratégia alkalmazása, még nem jelenti azt, hogy a tanuló képes más tantárgyak tanulásánál is használni, alkalmazni azt. A tudás önmagában nem elég, fontos annak megfelel alkalmazása és szabályozása, ami a metakogníció fontosságára hívja fel a figyelmet, illetve arra, hogy a pedagógusok részér l nem elég a tudás átadása, az is feladatuk kell, hogy legyen, fejlesszék tanítványaik metakognitív stratégiáit, az eredmény mellett megfelel figyelmet szentelve a folyamatra, ill. a feldolgozás egyes lépéseire és szabályozásának lehet ségeire. „Nagy súlyt kell fektetnünk a tanulás során annak módszereire, technikájára, az alapelvek tudatosítására, az ismeret elsajátításának stratégiájára” (Barkóczi és Putnoky, 1967 45. o.). Ez az idézet is a tanulás tanításának fontosságára hívja fel a figyelmet, hiszen a megfelel technikák elsajátítása és hatékony alkalmazása kulcs szerepet játszik a hatékony tanulásban. Az iskolai tanítási-tanulási folyamatban már nagyobb és hangsúlyosabb szerepet kap a tanulás tanítása direkt vagy indirekt formában, de még mindig nagy hiányosságok tapasztalhatók ezen a téren. Sok tanuló kevés technikát alkalmaz, és ezeknek a technikáknak az alkalmazása többnyire nem tudatos, így kevésbé tökéletesíthet , szabályozható. A különböz tanulási technikák és stratégiák elsajátításában és alkalmazásában nagy egyéni különbségeket találunk. A diákok
arra a kérdésre, hogy hogyan tanulnak, gyakran az alkalmazott technikák megnevezésével felelnek többek között. A különbség az egyes tanulók között pedig nyilvánvaló, hiszen nagy különbség lehet a között, hogy ki milyen szinten és milyen hatékonyan tudja alkalmazni a tanuláshoz szükséges technikákat és stratégiákat. A tanulási technikák megfelel alkalmazására a tanuló leghatékonyabban az iskolai tanítás – tanulás folyamatában készíthet fel. Ennek elengedhetetlen feltétele a tanuló saját tevékenységére épít tanítás, azaz annak elérése, hogy a tanuló aktív részese legyen a tanulási folyamatnak.
Ehhez azonban szükség van a pedagógusok szemléletváltására, az oktatásban alkalmazott módszertani gazdagságra és változatosságra. Ekkor még csak a pedagógus oldaláról közelítettük meg a problémát, de fontos a tanulói oldalt is szem el tt tartanunk, valamint az iskola szerepét sem szabad alábecsülnünk a hatékony tanuláshoz szükséges megfelel küls és bels feltételrendszer megteremtése szempontjából. Balogh László (2006) a következ f bb pontokat emeli a tanulási stratégiák alkalmazása területén tapasztalható hiányosságokra:
− hiányos monitorozás: nem követik figyelemmel, hogy hatékonyan tanulnak-e.
− primitív rutinok: ezek alkalmazása a tanulás során nem igényel különösebb figyelmet és tudatosságot. Bizonyos esetben segítheti a tanulást, de sok esetben gátolhatja is azt és megakadályozza esetleg egy hatékonyabb stratégia alkalmazását.
− a transzfer hiánya: a tanulók nem képesek az elsajátított stratégiákat új, ismeretlen helyzetben alkalmazni.
Ennek hátterében gyakran azt találjuk, hogy a pedagógus kész ismeretekkel szolgál a stratégiát illet en és nem mutatja meg a stratégiakeresés folyamatait, lépéseit, valamint nem ad megfelel kitekintést más alkalmazási területekre, lehet ségekre. „Perkins és Solomon szerint a folyamatot irányítani kell, bátorítani a tanulókat új stratégiák keresésére, mivel az ritkán jelenik meg magától” (idézi Balogh, 2006 49 o.). Fontos szerepet játszik a transzfer segítésében az aktív és önszabályozó tanuló nevelése.
− csekély tudásalap: a stratégia alkalmazásához szükséges tudás hiányára utal.
Fontos eleme, hogy a megtanulandó tananyag mennyire illeszkedik a tanuló tudásszintjéhez. Lehet, hogy nem a stratégia, hanem a tanult anyag megértéséhez szükséges alapok hiányoznak.
− tantermi célok, attribúciók és személyiségjellemz k: a célok pontos megfogalmazása a tanulók számára segítik a tanulást (Balogh, 2006).
Sok esetben a célok még a pedagógus számára sem világosak, vagy gondot jelenthet azok pontos megfogalmazása, ami a tanulást mindenképpen akadályozni és nehezíteni fogja. A cél segít megvilágítani a tanulás útját, amely által a tanuló sikeresebben megteheti azt, azaz megvalósíthatja a célt. A célok mellett fontos az okokat is szem el tt tartani, vagyis milyen okokkal magyarázza a tanuló a tanulási sikertelenségét: küls okokkal vagy bels okokkal. A küls okok között gyakran a szerencse, a tanár személye stb. szerepel, míg a bels okok esetén felmerülhet az a kérdés a tanuló részér l, hogy „mit csinálok rosszul?”, amely mindenképpen a hatékonyabb tanulási technikák és stratégiák felé irányítja a figyelmet. A bels kontrollos személyiség önmagában fogja keresni a megoldást, hajlamosabb az önreflexióra, a tudatos önreflexióra, így nagyobb esély van a helyes stratégiák spontán módon történ megtalálására, míg a küls kontrollos személyiség esetén sokkal nagyobb szükség van a tanuló figyelmét a saját kognitív folyamataira irányítani, azaz metakognícióra vonatkozó instrukciókat és feladatokat adni neki. A személyiségjellemz k közül sok más elemet is kiemelhetnénk, a kudarckerülést, sikerorientáltságot, a pozitív énkép fontosságát, valamint a tanuláshoz való attit d és a motivációs tényez k is fontos szerepet játszanak a tanulás tanítása szempontjából.