Az iskolák hivatásukra nézve 3 félék, u. m:
n é p o k t a tá s i intézetek, k ö z é p is k o lá k és sz ak isk o lák .
A népiskolai közoktatás rendszerét az 1868. 38.
t. ez. az általános ta n k ö te le z e tts é g elvére fekteti.
Minden szülő, gyám stb. köteles gyermekeit, gyá- moltjait stb. (ha nevelésükről a háznál vagy magán- intézetben nem gondoskodnak) nyilvános iskolába és pedig a gyermek 6-ik évének betöltésétől egész 12-ik éve betöltéséig a mindennapi, azontúl a 15-ik év betöltéséig az ismétlő iskolába járatni. Testileg
5*
vagy szellemileg fejletlen gyermek a tiszti orvos bizonyítványára az iskolázás alól ideiglenesen fel
menthető. Ha a szülő (gyám vagy gazda) a gyer
meket az iskolától figyelmeztetés után is visszatartja, pénzbüntetéssel sújtandó s ha négyszeri büntetés sem használna, a hatóság az iskolától visszatartott gyermek számára külön gyámot rendelhet. A háznál tanúit növendékek kötelesek évenkint nyilvános is
kolában vizsgát tenni. — Népoktatási ta n in té z e te k : az elemi és felsőbb népiskolák, polgári iskolák és tanítóképezdék. Népoktatási nyilvános tanintézeteket a törvény által megszabott módon állíthatnak és fenntarthatnak: hazai hitfelekezetek, társulatok, egye
sek, községek és az állam A szükséges elemi, felső nép- és polgári is k o lá k f e n n t a r t á s a - irá n ti k ö te le z e tts é g azonban a k ö z s é g e k re nehezedik;
mert oly községekben, hol a hitfelekezetek nem tar
tanak fenn a törvénynek megfelelő népiskolát, a község köteles ilyenről gondoskodni. Sőt olyan köz
ségekben, hol a törvényszerű népiskolával biró egyház hívein kívül más felekezethez tartozó leg
alább 30 tanköteles van, kiknek szülői a felekezeti iskolát használni nem akarják, szintén köteles a község közös elemi iskolát állítani. S végül az illető felekezetek közmegegyezésével a felekezeti iskolák is községi (közös) iskolákká alakíthatók. Legalább ötezer lakóval biró községek (vagy városok) kötele
sek felső népiskolákat, vagy ezek helyett polgári is
kolákat létesíteni. A községi iskolák felekezeti jelleg
gel nem bírhatnak. A község az iskolák költségeinek fedezése végett külön községi p ó ta d ó t vethet ki az egyenes állami adók 5°/0-a, erejéig. Azon községi lakosok és birtokosok azonban, kik törvényszerű felekezeti népiskolát is tartanak fenn, csak annyiban kötelesek e pótadót fizetni, amennyiben az a szol
gáltatás, melylyel saját felekezeti iskolájuk fenntar
tásához járóinak, egyenes államadójuk 5%-át ki nem meríti. Minden iskola-fenntartó község köteles külön iskolai alapot létesíteni s azt lehetőleg nö
velni. Ha a község iskola-fenntartói kötelességének nem bir eleget tenni, segélyért az államhoz folya- modhatik. — Az á lla m (közokt. miniszter) csak jogo
sítva van tanintézeteket felállítani, ahol azok szük
ségesek. A közoktatásügyi miniszter a segélyre szo
ruló községi és felekezeti iskolák helyett is, azok megszüntetésével, állíthat állami iskolát, valamint jogosult megszüntetni és állami iskolával pótolni az
olyan községi vagy felekezeti iskolát is, melynek egymás után két tanítója mozdíttatott el államelle
nes magatartás miatt (1893. 26. t.-cz.). — T a n ító i h i v a t a l r a csak tanítói oklevéllel biró egyének al
kalmazhatók. Az alkalmazás élethossziglan történik.
A községi tanítókat a községi iskolaszék (a főváros
ban a tanács), a hitfelekezetieket a felekezeti iskola
szék választja, az államiakat a közoktatásügyi m i
niszter nevezi ki. A rendes elemi tanítók alapfizetése lakáson és kerten kívül 600, a segédtanítóké 400 kor.-nál kevesebb nem lehet s havonta vagy évnegye- denkint előzetesen fizetendő. A tanítói fizetések ki
egészítése végett a felekezeti és községi elemi isko
lák hatóságai igazolt szegénység esetén állami segélyt igenyelhetnek (1893. 26. t.-cz.). — A népiskolában minden gyermek anyanyelvén oktatandó, ha ez a nyelv a községben divatozó nyelvek egyike.
Az egyházközségek iskoláikban a ta n n y e lv e t tetszés szerint határozhatják meg. Ugyanígy a kormány az állami tanintézetekben; de a magyar nyelv az összes népiskolákban kötelezőleg tanítandó s tanítóul csak az alkalmazható, aki a magyar nyelvet tanítani képes (1879. 18.). — A n ép is k o lá k h a tó s á g a i az Is 76. 28. t.-cz. értelmében a közokt. miniszter fő vezetése és felügyelete alatt:
a törvényhatóságok és azok közigazgatási bizottságai, a kir. tanfelügyelők, a községi hatóságok s az iskola
székek. A ta n f e lü g y e lő t a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter nevezi ki. Minden vármegye a határai között fekvő törvényhatósági városokkal együtt, (a főváros pedig egymaga) külön tankerületet képez, rendszerint külön tanfelügyelővel, kivételesen azon ban több szomszédos tankerületnek is lehet egy tanfelügyelője. A tanfelügyelő a közigazgatási bizott
ságnak tagja és tanügyi előadója. A miniszter a tanfelügyelő mellé segédet és tollnokot nevezhet ki, úgyszintén szükség esetében egyes szakértőket (is
kolalátogatókat) is megbízhat az iskolák vizsgálatá
val. A tanfelügyelő köteles a kerületében lévő állami, községi, felekezeti, társulati és magán népoktatási, valamint a kisdedóvó intézeteket is személyesen, segéde vagy a megbízott iskolalátogatók által éven- kint legalább egyszer meglátogatni, illetve megláto- (.attatni s azokban a népoktatási törvények pontos végrehajtására felügyelni. Felügyeleti hatósága tehát kiterjed a kisdedóvodákra i s . — Is k o la s z é k alakít- tatik minden oly polgári és hitközségben, mely
iskolát tart fenn. Az iskolaszéket, mely legalább 5 tagból áll, a község, illetőleg hitközség képviselete választja 3 évre az oktatásügyhöz értő, de legalább is irni-olvasni tudó, egyének közül. A felekezeti iskolaszéknek az illető lelkész minden esetre tagja.
A községi iskolaszéknek a választott tagokon kívül minden hitfelekezet lelkésze és a községi tanító- testület képviselője is tagjai. Az iskolaszék választja a tanítókat, őrködik a tanítás menete, a tankötele
zettség teljesítése, az iskolai vagyon kezelése felett s elsőfokúlag határoz a szülők és tanítók között fel
merülő ügyekben. Az állami népiskolák felett iskola
szék helyett g o n d n o k sá g áll, melynek elnökét és tagjait 6 évre ТГ miniszter nevezi ki.
Nem iskolák, hanem csak népnevelő intézetek a k isd e d ó v o d á k . A kisdedóvás feladata a 3—6 éves gyermekeket egyfelől ápolás és gondozás~aTtal a szülők távollétében érhető veszélyektől óvni, más
felől rendre és tisztaságra szoktatás, valamint ügyes
ségüknek, értelmüknek és kedélyüknek korukhoz mért fejlesztése által őket testi, szellemi és erkölcsi fejlődésükben elősegíteni. Az elemi iskolák feladatát képező tanításnak a kisdedóvás körében nincs helye.
Ahol kisdedóvoda van, minden szülő köteles 3 6 éves gyermekét abba járatni, hacsak nem igazolja, hogy gyermeke különben is állandóan kellő felügye
letben részesül. Minden th. város, megyei székhelyet képező vagy 30,000 koronánál több egyenes állam
adót fizető község köteles kisdedóvodát, a 20—30,000 korona egyenes adót fizető községek pedig gyermek- menedékházat, végül az 20,000 kor.-nál is csekélyebb adóval terhelt községek ideiglenes (nyári) menedék
házat állítani (1891. 15. t. ez.).
Az e m b e r b a r á ti tanintézetekben (siketnémák, vakok, hülyék és gyengeelméjüek intézete) folyó oktatás is az elemi népoktatás jellegével bír; de a sajátszerü viszonyoknak megfelelően külön szabá
lyozás alatt áll.
Középiskolák alatt azok az iskolák értetnek, melyek a magasabb általános műveltség nyújtá
sával a felsőbb tanulmányokra is előkészítenek.
Ilyenek a gymnasiumok és a reáliskolák. A gym- nasiumok a classicus nyelvek és általán a hu- man-jellegű tudományok, a reáliskolák ellenben a természet- és mennyiségtudomány s a modern nyelvek tanításába helyezik az oktatás súlypontját.
Ezen iskolák szervezetéről, igazgatásáról, a felettük
való felügyeletről, tanáraik képesítéséről stb. az 1883.
30. t.-cz. szól. A középiskolákban, a pályaválasztás szabadságának megfelelően, iskolázási kényszernek (tankötelezettség) nincs helye. Hazai jogunk nem ismeri ezen iskolákra nézve az iskolafenntartási kényszert sem, csak jogot ad a törvény a kormány
nak, törvényhatóságoknak, községeknek, felekezetek
nek, testületeknek, társulatoknak, sőt magánosoknak is nyilvános (államérvényes bizonyítványok kiadá
sára felhatalmazott) középiskolák felállítására. Ide
gen álfám, külföldön élő nem-magyar honos s kül
földi testületek nem állíhatnak fel középiskolát.
Uj nyilvános középiskolák felállítói kötelesek az intézet megnyílta előtt legalább 4 hónappal szán
dékukat a közokt. miniszternél bejelenteni s a mi
niszter csak az esetben tagadhatja meg a nyilvá
nossági jogot, ha a törvényes kellékek nincsenek igazolva. — A tannyelvet a hitfelekezeti iskolákban maguk a hitfelekezetek határozzák meg, a magyar nyelv és irodalom azonban mint rendes tárgy, és pedig a 7. 8 osztályban magyarul tanítandó s e tárgyból az érettségi vizsgálat is magyarul teendő.
Az érettségi bizonyítványok magyar eredetiben adandók ki, de kívánatra fordításban is, akár az illető iskola tannyelvén, akár latinul melléklendők.
Az érettségi vizsgán a tanker, főigazgató (v. helyet
tese), felekezeti intézetekben a felek, hatóság által kirendelt egyén elnököl. Felek, intézetek érettségijé
hez a közokt. miniszter k o r m á n y k é p v is e lő t rendel, akit azonban rendelkezési jog nem illet, csak ellenőrzési hatásköre van s szabálytalanság esetén a bizonyítványok kiadását felfüggesztetheti. A gymn.
érettségi bizonyítvány minden főiskolára, a reális
kolai csak a műegyetemre, a tud. egyetemek mathe- mat. természettudományi karára, valamint a bányá
szati és gazdasági akadémiákra való felvételre jo
gosít. De a latin és görög nyelvből letett kiegészítő vizsgálat után a reálisk. érettségi bizonyítvány a gymnasiumival egyértékű. — Minden középiskola az igazgató közvetlen vezetése alatt áll. Az ország a középiskolák tekintetéből 12 tankerületre osztatik s mindenik élén egy tankerületi fő ig a z g a tó áll, ki a király által neveztetik ki s közvetlenül a miniszternek van alárendelve. A tanker, főigazgató hatásköre az autonom hitfelekezeti iskolák kivételé
vel az összes középiskolákra kiterjed, mindezekben felügyeletet teljesít, az érettségi vizsgálatokat vezeti,
és szerzett tapasztalatairól a miniszternek jelentést tesz. A felekezeti iskolákban az állami felügyeletet a közokt. minszter külön m e g b íz o tta i által gya
korolja. Államellenes irány v. erkölcsi bajok el- harapódzása esetén a közokt. miniszter a hitfeleke
zeti iskola bezárása iránt a királynak előterjesztést tehet, a többi iskolákra nézve pedig maga inte'zkedik.
A szakiskolák azok számára szolgálnak, akik élethivatásszerűen akarják magukat valamely pályára kiképezni. A szakoktatást lehet: a) tudományos, b) gazdasági, c) művészi oktatásra osztályozni. Az elő
feltételül megszabott képzettségre való tekintettel pedig a szakiskolák lehetnek: a) főiskolák, b) egyéb, nem-főiskolai jellegű intézetek, c) alsóbb szaktan- folyamok, tulnyomólag gyakorlati iránynyal.
F ő is k o lá k : 1. a tudományegyetemek (1848.
19., 1872. 19. t.-cz.-ek), 2. a kir. József-műegyetem, 3. a jogakadémiák,- 4. a theologiai főiskolák, 5. a m. óvári gazdasági, 6. a selmeczi bányászati és er
dészeti akadémia, 7. a budapesti állatorvosi főiskola.
— Egyéb, n e m - f ő is к о la i je lle g ű szakiskolák:
1. a gazdasági tanintézetek, 2. a felsőbb kereske
delmi iskolák, 3. a fiumei kir. tengerészeti akadémia, 4. a különféle ipariskolák, 5. az alsóbbfokú gazda
sági iskolák és tanfolyamok. — M ű v é sze ti sz ak i s k o l á k : '! . az orsz. mintarajztanoda, 2. az ipar- művészeti iskola, 3. a női festészeti tanfolyam, 4. a nemzeti zenede, 5. a m. kir. zene- és szinészakadémia.
2. E gyéb k ö z m ű v e lő d é s i in té zm én y e k .