Gyámsági és gondnoksági ügy

szakközege a j á r á s i or vos . Rend. tan. városok­

ban elsőfokú egészségügyi hatóság a p o l g á r me s t e r . - Minden r. t. város, megyei székhelyet képező v.

6000 léleknél népesebb község köteles k ö z s é g i o r v o s t tartani, a kisebb községeket a megye k ö r ­ o r v o s tartása czéljából közegészségi körökbe csopor­

tosítja. Minden község, mely legalább 1500 lakost számlál, köteles s z ü l é s z n ő t alkalmazni. — Oly községekben, melyek külön orvossal bírnak, köz ­ e g é s z s é g ü g y i b i z o t t s á g alakítandó, mely jár­

vány idején járványbizottsággá alakúi át.

A járásbíróság elé nem utalt egészségi kihágások felett bíráskodnak I. fokban: a főszolgabirák, r. t.

városi polgármesterek, th. városi rendőrkapitányok s a fővárosi kér. elöljárók; II. fokban: az alispánok, a th. városi tanács (a főv. tanács); III. fokban: a belügyminiszter.

4. G y á ms á g i és g o n d n o k s á g i ügy.

A korhiány és szellemi, erkölcsi vagy testi fo­

gyatékok miatt hiányzó vagy korlátolt jogi cselekvő- képesség pótlásáról, úgy az illető fogyatékos személy vagyoni érdekeire való tekintetből, valamint köz­

forgalmi érdekekből is gondoskodni kell. Ez a

gyám-sági és gondnokgyám-sági intézmények által történik. - A gyámsági és gondnoksági ügyeket az 1877. 20. és lc85. 6. t.-cz-ek szabályozzák.

A gyámhatóságot legmagasabb fokon a beliigy- ; miniszter gyakorolja, közép- és alsófokon pedig a törvényhatóságok és községek látják el. A kis- és nagyközségek elöljáróságuk és közgyámjuk utján rendszerint csak segédműködést végeznek a gyám­

ügyi igazgatásban. A gyámhatóságot elsőfokúkig teljes jogkörrel a törvényhatóságok és rend. tanácsú városok á r v a székei gyakorolják. Minden árva­

széknek egy elnökből és legalább 2 ülnök és egy jegyzőből, azonkívül kezelőszemélyzetből kell állani.

A"~jégyző csak akkor bir szavazattal, ha ülnöki teendőket végez. A törvényhat. bizottságok, illetőleg a képviselőtestületek saját tagjaik közül a rendes ülnökök mellett tiszteletbeli ülnököket is alkalmaz­

hatnak. A törvényhat. illetve városi ügyész az árva­

széknek szintén tagja, de döntő szavazattal nem bir, minden jogi és peres kérdésben határozathozatal Щ\

előtt meghallgatandó s az árvaszék érdemleges ha- ' tározatait felebbezni jogosult. Az árvaszéki személyzet i az elnök közvetlen rendelkezése és felügyelete alatt áll. Rend. tanácsú városok árvaszékeinek elnöke a polgármester. Az árvaszék végrehajtó közegei: a fő­

szolgabírók és a községi elöljáróság; r. t. városokban az árvaszék kiküldött tagjai; törvhat. városokban a tanács kirendelt tagjai, Budapesten a kér. elöljárósá­

gok. Az árvaszéki érdemleges határozatok nyilvános ülésben testületileg hozatnak. A határozatok más gyámhatóság területén annak megkeresése utján, kül­

földön a belügyminiszter közvetítésével hajtatnak végre. Az árvaszéki illetékességet rendszerint a községi illetőség határozza meg; de az illetőség átruház- háfo~ azon árvaszékre is,- melynek területén a gyámolt vagy gondnokolt személyek állandóan tar­

tózkodnak vagy vagyonuknak legnagyobb része fek­

szik. Halasztást nem tűrő esetben a tartózkodási hely gyámhatósága köteles az illetékesség tisztázásáig a szükséges intézkedéseket megtenni. — Az árva­

székek határozatait az érdekeltek 15 nap alatt a köz i ga z ga t á s i bi z o t t s á g h o z felebbezhetik, mely a felebbezést az e czélra alakított árvaügyi küldött­

sége által intézi el. A közigazg. bizottság határozata a belügyminiszterhez felebbezhető. — Olyan nagy­

községeket, melyek erre elegendő szellemi és anyagi képességgel bírnak, a belügyminiszter a gyámhatóság

gyakorlásával felruházhat. A nagyközségi árvaszék- től azonban a felebbezés a megyei árvaszékhez megy, melynek másodfokú határozatát utolsó fokban a közigazg. bizottsághoz lehet felebbezni.

Mint kivételes gyámhatóság, szerepel a c s a lá d ­ ta n á c s is. Az atyának jogában áll kiskorú gyer- - mekei számára a végrendeletekre eló'szabott alak- szerűség mellett családtanácsot felállítani, ha a tiszta hagyaték 200,000 koronát felülhalad. Atyai ren­

delkezés hiányában az anya, nagyszülők vagy ro­

konok kérelmére is megengedheti a belügyminiszter terjedelmes vagyon öröklése esetén a családtanács felállítását. A cs. tanács az elnökön kívül (ki az illetékes árvaszék elnöke) 4 tagból áll. A tagoknak rendszerint rokonoknak kell lenniök. de egy tag nem­

rokon is lehet. (Nőrokonok is választhatók). A csa­

ládtanács gyámhatósági jogkörrel bir, határozatait azonban az illetékes árvaszék hajtja végre. A gyám- j vagy gondnokrendelés, nagykorúsítás, leltározás, ha­

ji: gyatéki tárgyalás, bírságolás és fegyelmi jog nem illeti meg a cs. tanácsot, hanem mindez az illetékes árvaszéknek marad fenntartva. A cs. tanács ha­

tározatai a belügyminiszterhez, de csak oly esetben felebbezhetők, midőn a törzsvagyon megváltoztatá­

sáról van szó.

A gyámhatóságok feladata a gyámoltak és gond­

nokoltak szellemi és anyagi érdekeinek megóvása és előmozdítása. A gyámoltak és gondnokoltak p é n z e i és p é n z é r té k e i rendszerint az árvaszékek pénztárában kezeltetnek (s csak kivételesen, belügy­

miniszteri engedélylyel, kezelhetik a községbeli ár­

vák pénzét a községi elöljáróságok.) A pénzkezelés­

nek 2 módja van. u. m: az összesített és az egyénenkinti rendszer. Az előbbi rendszer mellett a különböző tulajdonosok pénzei összekeverve, az utóbbi rendszer mellett pedig egyenkint elkülönítve kezeltetnek. Összesített rendszer alkalmazása esetén az árvapénzekből Kölcsön csak törlesztés feltétele alatt s legfelebb 32 évre és jelzálogi biztosíték mel­

lett, a becsérték 1ls-a erejéig adható; az ingatlanon levő terhek a becsértékből 3 szoros összeggel leszá- mítandók. A gyámpénztár pénzkészlete jóhitelű pénz­

intézetnél is elhelyezhető. Egyénenkinti rendszer mel­

lett az egyes gyámoltak vagy gondnokoltak pénzei külön-külön vagy jóhitelü pénzintézetekbe adandók, vagy értékpapírokba fektetendők, vagy ingatlanra a bécsérték J/3-áig első helyen leendő tkvi

bekebele-Dr. F a ] c s i le; Közigazgatási jog. 5

zés mellett kölcsön adandók vagy kamatozó letétként a kir. adóhivatalba szállítandók.