A fenti fejezetekből kiderült, hogy a talajok nagyon érzékeny elemei a szárazföldi ökoszisztémáknak, ezért akkor is védelemre szorulnak, amikor látszólag nem fenyegeti azokat különösebb veszély, „csak” éppen mezőgazdasági művelés alatt állnak, vagy egy lakóterület helyezkedik el felettük. Ezek az ember által kisajátított területek mindig nagyobb veszélyben vannak, mint az érintetlen talajok. Az ember úgy gondolja, hogy ő rendelkezik a természeti erőforrásokkal, ezért régen egyáltalán nem mérlegelte, hogy milyen beavatkozások milyen káros következményekkel járnak az ökoszisztémákra nézve. Ma már látszik, hogy ez a luxus nem engedhető meg, mert képletesen magunk alatt vágjuk a fát, ha elszennyezzük, és hagyjuk degradálódni a talajainkat. Magyarországon készült olyan stratégia, amely felelősen próbálja kezelni a talajok védelmét, ezért azt gondoljuk, hogy ennek a stratégiának a bemutatása a könyvfejezetben mindenképpen indokolt.
5.1. A talajvédelmi stratégia legfontosabb kérdései
Forrás: http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/talaj_tajekoztato/talaj_tajek-1.htm#1_1 (a) MIÉRT kell a talajt védeni? Mit várunk el a talajtól, mit kell "tudnia" a talajnak?
A talaj sokoldalú funkciói közül ma már messze nem csupán a biomassza-termelés funkciót hasznosítja a társadalom. Hogy a funkciók közül mikor és hol, melyikre (melyekre) van (vagy lenne) elsősorban szükség, azt a társadalmi elvárások és politikai döntések határozzák meg. Mivel ezek az elvárások különbözőek, térben és időben változnak, egy talajvédelmi stratégiának az általános irányelvek mellett megfelelően differenciáltnak is kell lennie, tükrözve a különbségeket, változásokat.
(b) MI ELLEN kell a talajt védeni? Képes-e a talaj jelenlegi állapotában az elvárt funkciókat teljesíteni? Ha nem, miért nem? Fenyegetik-e veszélyek a talajfunkciók zavartalanságát?
A talajvédelmi stratégiának - e szempontból - alapvetően két dolgot kell biztosítania, illetve elősegítenie:
?a talaj zavartalan funkcionalitását veszélyeztető folyamatok számbavételét, talajra gyakorolt kedvezőtlen, sőt káros hatásainak megelőzését, megszüntetését vagy mérséklését;
?a talaj elvárt funkcióit jelenleg is akadályozó tényezők felszámolását, megszüntetését, de legalábbis mérséklését.
A két elem biztosítása nem vagylagos alternatíva, hanem egyaránt fontos (ha az adott viszonyoktól függően nem is minden esetben azonos "súlyú"), s egymás mellett, egymást kiegészítve, egyidejűleg végrehajtandó feladat:
köztük a logikai kapcsolat nem "vagy", hanem "és"!
Az egyik vitathatatlan alapelvnek azonban markánsan érvényesülnie kell a korszerű talajvédelmi stratégiában:
ez a megelőzés (prevenció) megkülönböztetett jelentősége és prioritása. Már a talajvédelem szó is ezt fejezi ki:
védeni a talajt kedvezőtlen irányú, nemkívánatos változásoktól. A védelem szoros értelemben véve megelőzést jelent, ami természetesen csak a jelenlegi helyzet felmérésére, a ható tényezők prognózisára,
hatásmechanizmusának tisztázására és megváltoztatásának, befolyásolásának lehetőségeire vonatkozó részletes és sokoldalú tudományos elemzések alapján lehet a kívánt hatású és hatékonyságú.
Lehet, hogy a megelőzés, elhárítás, védelem nem látványos tevékenység, nem eredményez közvetlen gazdasági hasznot, hiszen a kár elhárítását és az ebből származó haszon-kiesés megelőzését - sajnos - nem mindenki tekinti gazdasági eredménynek. Pedig a megelőzés vitathatatlanul eredményesebb, hatásosabb, hatékonyabb, olcsóbb, kisebb kockázattal járó, biztonságosabb és gyorsabb beavatkozás, mint a már bekövetkezett káros következmények felszámolása (amelyre - ettől függetlenül - természetesen bizonyos esetekben szintén szükség van). Nem is beszélve arról, hogy a megelőzés mindig nagyobb területeket érint, mint a kárfelszámolás.
A közvélemény, sőt a döntéshozók a kárfelszámolást favorizálják, hisz eredményeit látványosan bemutatni, az értéknövekedést GDP-ben mérni lehet. Többnyire ezt követi a "védelemre" szánt anyagi források mozgása is.
Fájdalmas katasztrófák, haváriák szükségesek egy-egy probléma felismerésére és elismerésére, ezek élveznek - sok esetben vitathatatlanul joggal - prioritásokat. Az akut problémák megoldására foganatosított látványos intézkedések mellett gyakran feledésbe, de legalábbis "takarásba" kerülnek a nem annyira látványos (de többnyire sokkal nagyobb területeket, sőt több embert érintő) károsodások, illetve azok - kezdetben még kevésbé költséges - felszámolása, és többször szinte elfelejtődnek a még nagyobb területeket, és a társadalom még szélesebb rétegeit érintő megelőzési, preventív védelmi feladatok. Ilyen irányú programok sajnos sehol nem élveznek prioritást, sem Magyarországon, sem külföldön, sem a nemzetközi szervezetekben. A megelőzés fontosságának, jelentőségének és gazdasági hasznosságának bemutatásához olyan felmérések szükségesek, amelyek párhuzamosan vázolnak fel összehasonlítható jövőképeket azokra az esetekre, amikor a preventív intézkedés megtörtént, illetve amikor nem történt meg. A megelőző intézkedések elmaradásának következményei így jobban érthetőek, akár gazdaságilag is értékelhetőek, meggyőzőbbek, s jobban ösztönöznek azok végrehajtására.
Egy korszerű, magyar talajvédelmi stratégia a fenti gondolatok szem előtt tartásával kerülhet a nemzetközi érdeklődés homlokterébe.
(c) HOGYAN kell a talajt védeni? Mit lehet és kell tenni a talaj zavartalan funkcióképességét biztosító talajvédelem érdekében?
A talaj védelmét biztosító intézkedések alternatív megoldási lehetőségeinek megállapításánál fel kell mérni a nemkívánatos (kiküszöbölendő, módosítandó, megelőzendő) talaj tulajdonságokat, talaj folyamatokat, illetve az azokat meghatározó tényezőket, s ennek alapján megállapítani azok lehetséges, reális és racionális befolyásolási lehetőségeit. A számba jöhető várható következményeit sokoldalú (a közvetlen, másodlagos, sőt harmadlagos hatásokat egyaránt számításba vevő) hatáselemzésekkel kell értékelni, előre jelezni. Az elvárások, valamint a hatáselemzések és részletes gazdaságossági elemzések ütköztetésével lehet a megoldásokat kiválasztani és megvalósítani.
A talajvédelmi stratégiában, illetve az erre épülő különböző szintű jogszabályok rendszerében ezekre a megoldásokra kell irányelveket kidolgozni és azok bevezetésére, betartására ösztönző intézkedéseket megfogalmazni. Cél, hogy - a kiszámíthatóság és stabilitás érdekében - ezek a jogszabályok minél hosszabb ideig legyenek érvényben, ugyanakkor soha nem tekinthetők teljesnek, végérvényesnek és módosíthatatlannak, hisz képesnek kell lenniük a változó körülményekhez történő rugalmas igazodásra. Ezt a kettős követelményt a jogszabályok megfelelő hierarchikus rendszerének kell kielégítenie.
Ésszerű, gazdaságilag indokolt és szociálisan is elfogadható talajvédelmi stratégia kidolgozásánál figyelembe kell venni, hogy a talaj - talajhasználat - környezet összefüggések kölcsönösen hatnak egymásra. A talaj egyrészt "elszenvedi" a környezet gyakran káros stresszhatásait, másrészt - elsősorban ésszerűtlen használata esetén - okoz(hat) is ilyeneket, fenyegetést jelentve környezetünk többi elemeire: a felszíni és felszín alatti vízkészletekre, a felszínközeli légkörre, az élővilágra, a tájra is. A termőtalaj-készlet talajhasználat hatására bekövetkező lehetséges változásait foglaltuk össze az 1. táblázatban.
8.5.2. A talajvédelmi stratégia legfontosabb célkitűzései
Egy korszerű, tudományosan sokoldalúan megalapozott, EU-konform talajvédelmi stratégia legfontosabb célkitűzései a következők:
1.Ésszerű talajhasználat. A mező- és erdőgazdasági biomassza-termelés, természetvédelem, tájesztétika, ipari- és infrastruktúrafejlesztés, város- és településfejlesztés területi igényeinek minél kisebb termőfelület kieséssel járó harmonikus összehangolása; az ország agro-ökológiai potenciáljának és a különböző célra (élelmiszer,
folyamatok (víz- és/vagy szél okozta talajerózió; savanyodás; szikesedés; tömörödés és talajszerkezet leromlás;
biológiai degradáció), valamint a talajszennyeződés megelőzése, megszüntetése, vagy bizonyos tűrési határig történő mérséklése.
3.A talaj - s ezen keresztül az adott terület - vízháztartásának, nedvességforgalmának szabályozása a szélsőséges vízháztartási helyzetek (árvíz, belvíz, aszály) megakadályozása, gyakoriságának és mértékének csökkentése, káros ökológiaiökonómiai- társadalmi következményeinek mérséklése érdekében.
4.A talajban lévő, és az általános társadalmi fejlődés kényszerű következményeként a talajba juttatott anyagok bio-geokémiai ciklusának szabályozása a racionális növényi tápanyagellátás, valamint a talaj és a felszíni/felszín alatti vízkészletek minőségének megóvása, szennyeződésének megakadályozása vagy mérséklése érdekében.
5.Az elkészítendő Országos Talajvédelmi Stratégiának és az erre felépülő hierarchikus jogszabály- rendszernek e célkitűzések megvalósítására kell ösztönöznie, sőt ha kell, kényszerítenie. Lehetőleg nem büntető szankciókkal, hanem ész-érvekre és a természet csodálatos belső logikájára és szabályozó mechanizmusára alapozottan, számítva a társadalom egészének közreműködésére.
6. A fejezet megírásához használt irodalom
Barótfi I. (2000): Környezettechnika. Mezőgazda Kiadó.
Stefanovics P. (1975): Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Stefanovits P., W. Nagy Á. (1977): Talajvédelem, környezetvédelem. Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalt, Budapest
Tamás J. (2002): Talajremediáció. Debreceni Egyetem
Thyll Sz, (1992) Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Kármentesítési kézikönyv : I. A talaj és védelme http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/karmkezikk2/2-02.htm