1. Ózon a sztratoszférában
1.2. Eltérő sugárzás érzékenység és az ember (a WHO csoportosítása alapján). Védekezési
Az emberek napsugárzással szembeni érzékenysége szoros kapcsolatban van bőrük melanin tartalmával. Minél magasabb a melanin tartalom, a nap várható károsítása annál alacsonyabb (2.21. ábra).
Ennek egyik lehetséges mérőszáma a bőr természetes védekezési ideje, mely azt az időtartamot mutatja percben, ameddig károsodás nélkül tartózkodhatunk a napon. A nem fekete bőrszínű lakosoknál van értelme a fenti mutatónak. A WHO a föld lakosságát 6 kategóriába sorolta a nappal szembeni érzékenységük alapján.
1. kategória: nagyon magas veszélyeztetettségű csoport – kelta típusú emberek
A bőrük átlagos védekezési ideje a szabadban mindössze 5-10 perc. Külső jellegzetességeik:
- nagyon világos haj és bőr (porcelánfehér), mely azonnal leég a napon, s sohasem képes lebarnulni. A hajuk gyakran vörös. Bőrük festékanyag tartalma minimális. Nyáron gyakori szeplőmegjelenéssel lehet számolni a kelta típusú embereknél.
- általában világos színű szem
Nagy Britannia polgárai, a skandináv államok lakói tartoznak ebbe a kategóriába.
2. kategória magas veszélyeztetettségű csoport – világos típus; európai típus-1
A bőrük átlagos védekezési ideje a kelta típusúakénál mintegy 5 perccel hosszabb, de így is nagyon rövid, 10-15 perc. Külső jellegzetességeik:
- Világos rózsaszínű bőr, mely könnyen leég, de minimális barnulás bekövetkezhet - A kelta típusnál valamivel sötétebb a haj és a szem, de a kék szem még mindig dominál Nyugat-Európa lakossága nagyrészt ebbe a kategóriába sorolható.
3. kategória mérsékelt veszélyeztetettségű (-1) csoport– európai típus-2 A bőrük átlagos védekezési ideje 15-20 perc. Külső jellegzetességeik:
- közép szőke vagy barna haj, barnás bőr –de még mindig világos színű, - mely kevésbé hajlamos a leégésre.
Fokozatosan és egyenletesen képes lebarnulni. A bőr barna színe tartós.
Közép-európai emberek tartoznak ebbe a kategóriába.
4. kategória mérsékeltebb veszélyeztetettségű csoport (-2) – mediterrán típus A bőrük átlagos védekezési ideje 25-30 perc. Külső jellegzetességeik:
- sötét haj, szem és bőr, mely nem ég le szinte soha, rögtön barnul. A barnaság tartós.
- a haj és szemszín barna, vagy fekete
Európában az olasz, spanyol és portugál emberek alkotják ezt a csoportot.
5. kategória alacsony veszélyeztetettségű csoport – indián típus Külső jellegzetességeik:
- Sötét bőr, mely soha nem ég le, tartósan barnul
- rendszerint barna szem és barna, vagy fekete haj jellemzi ezt az etnikai csoportot
- soha nem égnek le, bőrük mélyen pigmentált - a melanoma megjelenésének kockázata alacsony
A fekete bőrű lakosság alkotja ezt a népes csoportot. Normál körülmények között a leégés veszéllyel itt nem kell számolni, mert ritkán mennek a napra a csoport tagjai abból a célból, hogy lebarnuljanak.
A növények megnövekedett UV sugárzás hatására bekövetkező válasz-reakciókról egyenlőre még kevés publikációt olvashatunk. Mesterséges körülmények között a magas UV sugárzás termést csökkentő hatása napvilágot látott, de előfordult már az ellenkezőjének bemutatása is. Ami valószínűnek látszik, az a megemelkedett sugárzás dózisnál tapasztalt mutáció fokozódás, mely aztán a növény életfolyamatainak módosításával hat a termésre is. A kérdés pontosabb megválaszoláshoz további elemzések, kutatások szükségesek.
Védekezési lehetőségek Az UV-index
A megnövekedett sugárzás miatti veszélyre 1995-től az UV-B index napi citálásával is felhívják a figyelmet a médiák, melyet hazánkban az Országos Meteorológiai Szolgálat májustól szeptemberig naponta tesz közzé. A rövidhullámú UV sugárzás erősségének kifejezésére az először Kanadában bevezetett fizikai intenzitásból közvetlenül számítható mutatót alkalmazzuk, mely 0-10 között egy számmal adja meg a másnapra várható UV-B sugárzás erősségét. Minél közelebb vagyunk a 10-hez, annál nagyobb a várható sugárzás-veszély mértéke. Az index értékek tartalmát táblázatosan foglaltuk össze (2.1. táblázat). Az óvintézkedések megfogalmazásában a SOTE szakemberei is részt vettek.
A napsugárzáson belüli aktuális UV-arányt csillagászati (napmagasság) és időjárási tényezők együttesen határozzák meg. A napmagasság hatását a magas napállásnál, 11-15 óra között nem javasolt napon való tartózkodással fejezhetjük ki a legegyszerűbben. Ismeretes, hogy a felszínre lejutó sugárzás, s ezen belül az UV sugárzás erősen függ a beérkező globálsugárzástól, mely egyben a sztratoszféra hőmérsékletét is alakítja. Az előrejelzés első lépcsőjében numerikus előrejelző modellekkel a sztratoszféra másnapra várható hőmérsékletét kell prognosztizálni, mely szoros kapcsolatban van a jelenlévő ózontartalommal is. Felhőtlen időben ezt a csillagászati tényezők még módosíthatják, melyet a második lépcsőben vesznek figyelembe. Ha felhőzet is várható, úgy még pluszként egy sugárzás-átviteli modellt alkalmaznak a prognózist készítő meteorológusok.
Egyéni védekezési lehetőségek
Az ozonoszféra ózontartalmának csökkenése miatti megnövekedett UV sugárzás ellen számos védekezési lehetőségünk van, melyek közös gyökere a sugárzással való közvetlen érintkezés elkerülése, vagy minimálisra csökkentése. Tavasszal, az erős UV veszély előtt szép számmal kaphatunk jó tanácsot a médiákból. Ezek néhánya a teljesség igénye nélkül az alábbi:
- A közvetlen napsugárzás elkerülése magas napállásnál, általában 11-15 óra között. A napozást érdemes a kora reggeli, vagy a késő délutáni órákra korlátozni. A fenti kritikus időben néhányan még az árnyékban tartózkodást is veszélyesnek tartják a szórt sugárzás jelenléte miatt.
- Fényvédő krémek alkalmazása nemcsak nyáron javasolt! A krémekkel a bőr természetes védekezési idejét jelentősen meghosszabbíthatjuk. A növekedést a fényvédő krém faktorszámának és a természetes védekezési időnek a szorzata adja. Ha a természetes adottságaink alapján pl. az érzékenységünk alapján a 3. kategóriába tartozunk, ott a természetes védekezési idő 15-20 perc, melyhez még használunk egy 15 faktorszámú krémet, akkor a napozás időtartamát jelentősen meghosszabbíthatjuk 15 x 15 = 225 percre. A krém faktorszáma megmutatja, hogy használata esetén hányszoros időt tölthetünk a napon ahhoz képest, amit krém nélkül tehetnénk bőrkárosodás nélkül.
A krémek többségét 15-20 perccel a napra történő kimenetel előtt kell használni, ugyanis a védőhatás kifejtéséhez időre van szükség. Egy bekenés általában két órán át hatásos, ezért két óránként ismételni szükséges
tartózkodás idejét fokozatosan emeljük, időt hagyva bőrünknek a megfelelő adaptációhoz. Érdemes nagyon rövid idővel, mindössze néhány perccel kora tavasszal, szinte az első napsugarak megjelenésével elkezdeni, s fokozatosan eljutni a hosszabb időtartamos, akár néhány órás kevés veszélyt hordozó napon való tartózkodáshoz.
- Kalap és hosszú ujjú védő-öltözet viselete. A blúzok esetében a természetes, jó nedvszívó anyagból készülteket érdemes előnyben részesíteni.
- Napszemüveggel védhető a szemünk, melynél a szemüveg minőségéről, a valódi UV-szűrő meglétéről érdemes a viselet előtt meggyőződnünk.
- Hosszasabb kinti tartózkodás előtt érdemes a szervezetünket a megfelelő táplálék bevitellel is felkészíteni. A napégés „kiheverésében” állítólag segíthetnek a magas flavonoid tartalmú élelmiszerek, mint pl. a sárgarépa, vagy az élénk színű gyümölcsök.
- Sok folyadék fogyasztása segítheti a szervezetet a napégés károsításának gyorsabb feldolgozásában.
A napégés megtörténte után, ha annak mértéke jelentős, szakorvoshoz kell fordulni a maradandó bőrkárosodás minél kisebb szintre való csökkentése érdekében. A napon való tartózkodás nemcsak a bőrünket veszélyeztetheti. A napszúrás (hőguta) akár bőrtünetek nélkül is jelentkezhet. Hőguta esetén a testhőmérsékletet szabályozó rendszer károsodik, tartós nap- vagy hőhatás, helytelen só és folyadék bevitel, ill. kimerítő terhelés következtében. eszméletlen állapotban van, lefektetjük. A szoros ruhadarabokat lazítani kell, s jót tesz a vizes ruhás hűtés is. Az elveszett folyadékot sós víz itatásával pótolhatjuk. A sós vizet 1 l vízben1 kávéskanál só feloldásával nyerhetjük. Orvos hívása szükséges lehet.
Amikor tilos a napra menni:
- fényérzékennyé tevő gyógyszerek szedésekor (bőrpír, ödéma, kiütések megjelenése várható). Az ilyen jellegű gyógyszerek szedésének befejeztét követően még egy hétig kerülni kell a közvetlen napsugárzást, mert ennyi idő szükséges a gyógyszerek teljes, szervezetből történő kiürüléséig.
- kozmetikumokat tartalmazó bőrrel, melyek közül a smink, a bőrpirosítók, parfümök olajai bőrgyulladást, foltosodást okozhatnak. A fényvédő krémek nagyon jók utcai közlekedésnél, de nem a strandra valók napozás idejére.
- sok anyajegyet tartalmazó bőrnél
- a kerti munkáknál okozhat meglepetést néhány növény, melyek fényérzékennyé tesznek, s a nap és a növény nedve együttesen csúnya kiütéseket okozhatnak, pl. ricinus, többeknél a gyep (fű).
- néhány betegségnél, pl. autoimmun betegség, lupus szindróma, herpesz stb. A bőrön lévő pigmenthiányos foltok (fehér nem lebarnuló foltok) esetén sem javasolt a napozás. A rozaceás bőrtípusnál a hajszálérrepedések száma növekszik a naptól; a tünetek fokozódnak.
- kemoterápiát követően is ellenjavallt a nap
Fokozott figyelemmel szabad a napon tartózkodni terhesség idején és magas vérnyomásban szenvedőknél.
Ha már megtörtént a baj enyhe fokú leégésnél hűsítő borogatást célszerű az érintett bőrfelületre tenni. Házi praktikaként többen a tejfölös-írós pakolásra esküsznek, de csak akkor érdemes, ha nincs bőrfelületi sérülésünk.
Az uborkapakolás amellett, hogy hidratál, ásványi anyagokkal is feltölti a bőrt. Nagyobb felület érintettsége esetén feltétlenül orvoshoz kell fordulni.
Célszerű lehet a napozást megelőzően felkészíteni a bőrt a fokozott igénybevétel elviselésére. Ezt megfelelő, magas vitamintartalmú ételek bevitelével oldhatjuk meg. A vitaminok közül az A (sárgarépa, spenót, sütőtök), C (gyümölcsök, zöldségek) és E (növényi olajok, olajos magvak) vitamin a legjobb hatású.