T ÉRKÉPZÉS RÚDSZERKEZETEKKEL

Egy-, két-, illetve többrétegű, görbére illeszkedő rúdszerkezetek

Egy rúdelem – értelemszerűen – nem képes egy teret lefedni. Ehhez egy-egy vonalszerű elemet több más vonalszerű elemekkel egybe kell építeni vagy felületre illeszkedő vagy teret kitöltő rúdszerkezetté kell „szervezni”, illetve a vonalszerű, a felületszerű, illetve a térszerű rúdszerkezeti elemeket egymás mellé kell sorolni.

Egyrétegű vonalszerű tartószerkezet: egyrétegű {tömör, gerinclemezes} {egyenesre, körívre, tetszőleges görbére} illeszkedő rúdszerkezet. Fogalmilag idetartoznak az oszlo-pok, pillérek, gerendák, boltövek, ívek, és a ritkábban alkalmazott {síkgörbe- és térgörbe-tengelyű} rudak.

Kétrétegű vonalszerű tartószerkezet: kétrétegű, azaz két övvel bíró rácsos {egyenesre, körívre, tetszőleges görbére} illeszkedő rúdszerkezet. A csuklós kapcsolaton kívül ide kell sorolni a nyomatékbíró kapcsolatokat is. Ekkor rácsos szerkezetek helyett keretjellegű rúdszerkezeteket nyerünk. Ilyen a Vierendeel-tartó. Fogalmilag idetartoznak a kétövű rácsos {oszlopok, pillérek, gerendák, boltövek, ívek} és a ritkábban alkalmazott rácsos {síkgörbe- és térgörbe-tengelyű} rudak. Az övek illeszkedhetnek egyenesre, körívre, tet-szőleges görbére, és az övek lehetnek párhuzamosak, állandó távolságúak, de lehetnek váltakozó távolságúak is. Ennek megfelelően a rácsos tartók alakja igen változatos lehet.

Három-, négy- és többrétegű, vonalszerű tartószerkezet: többrétegű, azaz három, négy ritkábban több övvel bíró rácsos {egyenesre, körívre, tetszőleges görbére} illeszkedő rúdszerkezet. Fogalmilag idetartoznak a többövű rácsos {oszlopok, pillérek, gerendák, boltövek, ívek}, valamint a ritkábban alkalmazott a többövű rácsos {síkgörbe- és térgörbe-tengelyű} rudak. Az öveknek mint görbének a jellegére és az öveknek az egymáshoz viszonyított helyzetére vonatkozóan a kétrétegű, vonalszerű tartószerkezetnél tett megjegyzéshez hasonló megjegyzés tehető.

Egy-, két-, három-, illetve többrétegű, felületre illeszkedő rúdszerkezetek

Egyrétegű tartószerkezet: egyrétegű {tömör, gerinclemezes, rácsos} {síkra, felületre}

illeszkedő {rácshéj, tartórács, héjrács, ívrács}.

Két-, három-, illetve többrétegű tartószerkezet: két-, három-, illetve többrétegű {síkra, felületre} illeszkedő {térbeli rácshéj, tartórács, héjrács, ívrács, azaz rácsrétegek csukló-san vagy mereven kapcsolódó merevítőrudakkal}.

Megjegyezések: A rácsos szerkezet kialakításánál beszélhetünk cellákról, és a cella ele-meinek a sorolásáról. A periodikusan ismétlődő rácsrudak és keretrudak esetén ez egy-értelmű, de ferde rácsozás esetén a sorolás mellett a tükrözést is mint mozgatást, al-kalmazni kell. Egy két-, illetve többrétegű vonalszerű vagy felületre illeszkedő rúdszer-kezeten belül a sorolás (az egyes elemek eltolása) rendszerint olyan kismértékű, hogy abban a távolságban önálló tér nem képezhető. (Magyarán a rácselemek távolsága nem szintmagasság vagy helyiségszélesség nagyságú.)

A két-, illetve többrétegű vonalszerű rúdszerkezetek önmagukban felületre illeszkedő (tehát például síkbeli) rácsos- vagy keretszerkezeteknek minősülnek.

A két-, illetve többrétegű felületszerű rúdszerkezetek önmagukban térbeli struktúrával bíró csuklós, merev vagy vegyes kapcsolódású szerkezeteknek minősülnek.

Ami tartja a felületre illeszkedő rúdszerkezetet: pontonkénti alapok, illetve pillé-rek/oszlopok (peremgörbére merőleges) rácsos vagy folytonos felületszerkezet vagy vonalszerű alapok, vonalszerű (peremgörbére illeszkedő) peremgerendák, -tartók, illetve (a peremgörbe függőleges vetületeként kialakított) rácsos vagy folytonos felületszerke-zetek.

A felületre illeszkedő rúdszerkezet egyes elemei közötti fedés tartószerkezeti rendszere:

megegyezik a sorolt szerkezetek eseteinél megadottakkal.

A felületre illeszkedő rúdszerkezet egyes elemei közötti távolságot, az elemek merevsé-gét és stabilitását rendszerint a szerkezet egésze önmagában biztosítja. Kiegészítő ele-mekként szélrácsokat, andráskereszteket, merevítőfalakat alkalmaznak.

Térbeli rúdszerkezetek

Térbeli rácsos rúdszerkezetek: a rudak egymáshoz kapcsolódása csuklós. Formálisan ké-pezhető olyan térbeli rácsos rúdszerkezet, amelyben egy-egy cella egy-egy funkcióval rendelkező teret zár magába, de a csuklós kapcsolatok miatt minden felületi részrendszer vagy háromszög-rácsozású kell, hogy legyen vagy négyszögrácsozás esetén minden fe-lületet andráskereszt-jellegű merevítéssel kell ellátni (ami miatt a rácshálózat kiosztása

háromszög alapúvá válik). Többszintes épületszerkezet térképzésben nem vagy igen ritkán alkalmazott forma.

Térbeli keretszerkezetek: a rudak egymáshoz kapcsolódása nyomatékátvitelre alkalmas.

Ez a térképzési forma lehetőséget ad olyan térbeli rúdszerkezet készítésére, amelyben egy-egy cella egy-egy funkcióval rendelkező teret zár magába. Egyik példaként a síkbeli sorolt keretszerkezetek összességét említjük, midőn a „szelemenek” is mereven kapcso-lódnak a síkbeli keretekhez. Másik példaként a téglatest-hálózatú, a csomópontokban nyomatékbíróan kapcsolódó egyenes rudakból alkotott rúdszerkezetet említjük. Ennek tekinthető a toronyépület rúdszerkezeti váza is.

Térbeli vegyes rendszerű rúdszerkezetek: a rudak egy-egy síkban (egy-egy felületre il-leszkedve) keretszerkezetet alkotnak, míg magukat a keretszerkezeteket egymáshoz rögzítő rudak a keretekhez csuklósan kapcsolódnak. Ez csarnoképítészetben, sorolt ke-retszerkezetek esetén alkalmazott szerkezetkialakítási forma. Idesorolhatjuk a kötőge-rendás-szelemes fa fedélszéket is.

Megjegyzés. Térbeli rúdszerkezetekként példaként a három- és többövű vonalszerű, va-lamint a két-, illetve többhéjú rácsos felületszerkezeteket említhetők. Értelemszerűen nem feltétlen zárnak közre funkcionálisan használható teret.

Sorolt rúdszerkezetek

A sorolás mint „művelet” elvégzése során feltesszük, hogy a sorolt szerkezetek alatti tér egy funkcionális egységet, azaz egy helyiséget, képes magába foglalni.

Egy irányba való sorolás esetén folyosókat, egyhajós csarnokokat hozhatunk létre.

Ami mentén egy irányba sorolunk: egyenes, körív, spirálgörbe, tetszőleges síkbeli görbe mentén történő eltolással generált sorolás; eltolással generált prizmatikus, elforgatással generált egyszeresen összefüggő és gyűrűs forgásszimmetrikus, helikoszimmetrikus, általános eltolási szimmetriával rendelkező alakzat.

Amit egy irányban sorolunk: {tömör, gerinclemezes, rácsos} {tartó, keret, ív}; vonóva-sas {rácsos tartó, ív}, felületre illeszkedő rácsos szerkezet.

Két irányba való sorolás esetén egyszintes, többhajós csarnokokat és többszintes több-hajós keretszerkezeteket hozhatunk létre.

Ami mentén két irányban sorolunk: két egyenes, egy egyenes és egy {körív, spirálgörbe, tetszőleges görbe}, két tetszőleges görbe mentén történő eltolással generált sorolás (kétirányú eltolással generált szabályos rácshálózat, eltolással és elforgatással generált fogásszimmetrikus, egyszeresen összefüggő és gyűrűs szabályos rácshálózat, helikoszimmetrikus szabályos rácshálózat, kétirányú általános eltolással rendelkező általánosított rácshálózat.)

Amit két irányba sorolunk: sorolhatunk két irányba vonaljellegű szerkezeteket, és sorol-hatunk két irányba felületre illeszkedő szerkezeteket is. Megjegyezzük, hogy a két irányba sorolt vonaljellegű szerkezetek esetén a fedés kialakításával felületjellegű rúd-szerkezetet kapunk.

Három irányba való sorolás esetén többszintes, többhajós keretszerkezeteket hozhatunk létre. Ezeket úgy nyerhetjük, hogy a kétdimenziós szabályos és általánosított rácsháló-zatok fölé függőleges irányban, egy egyenes mentén „felemeljük” (eltoljuk) az egyszintes keretszerkezetünket, és az eltolt helyezet(ek)ben (azaz több példányban) építjük meg.

Ami mentén három irányban sorolunk: három irányba egyenes, két irányba egyenes és egy irányba {körív, spirálgörbe vagy tetszőleges görbe}, egy irányba egyenes és két irányba tetszőleges görbe mentén történő eltolással generált sorolás; háromirányú elto-lással generált szabályos rácshálózat, eltoelto-lással és elforgatással generált fogásszimmetri-kus, egyszeresen összefüggő és gyűrűs szabályos rácshálózat, helikoszimmetrikus

több-szintes szabályos rácshálózat, egy egyenes és kétirányú általános eltolással generált ál-talánosított rácsháló.

Amit három irányba sorolunk: sorolhatunk három irányba vonaljellegű szerkezeteket és sorolhatunk három irányba felületre illeszkedő szerkezeteket is, valamint teret magába záró cellaszerkezet is. Megjegyezzük, hogy a három irányba sorolt vonaljellegű szerke-zetek, és a két irányba sorolt felületjellegű és a hozzá tartozó függőleges teherhordó vo-naljellegű elemek együtteseként térjellegű rúdszerkezetet kapunk.

Ami tartja a sorolt szerkezeteket: {tömör, gerinclemezes, rácsos} oszlop, fal, peremge-renda, peremtartó, közvetlenül pontszerű vagy vonalszerű alaptest, maga a kapcsolat lehet megtámasztás, csuklós kapcsolat vagy befogás.

A sorolt elemek közötti függőleges térelhatárolás tartószerkezeti rendszere: oszlopvázas, gerendavázas, vegyes vázas, táblás (blokkos-paneles), az egész egybe (kifalazva, ki-öntve).

A sorolt elemek közötti fedés tartószerkezeti rendszere: szelemenes, főtartó-fióktartó, tartórácsos, táblás (pallós), nagytáblás, az egész egyben. A kapcsolat lehet csuklós és nyomatékátadó; ennek megfelelően beszélhetünk térbeli rácsos szerkezetről, térbeli ke-retszerkezetről vagy „vegyes” (csuklósan egymáshoz rögzített keret-) szerkezetről.

A sorolt elemek távolságát, merevségét és stabilitását biztosító elemek: szélrácsok, andráskeresztek, merevítőfalak, illetve merevítőmagok.

Faszerkezet mint térbeli rúdszerkezet: kötőgerendás-szelemes fedélszék, függesztőmű-vek és feszítőműfüggesztőmű-vek.