4. Történeti tet ı k érték ı rzésének eszköztára
4.32 Történeti tet ı kre is kiterjesztett,
Az ácsolt fatetık épület- és szerkezetdiagnosztikai szakértıi rendszere csak egységes értelmezéső, a történeti tetık szerkezetmőködését, elemeinek többszerepő sajátosságait is figyelembe vevı, a kutatás tapasztalatai alapján kidolgozott teljes körő és részletes szerkezet-terminológia használatával hozható létre és mőködtethetı hatékonyan. A történeti fedélszerkezetekre is kiterjesztett, de általánosan is használható terminológia-javaslatomat az alábbiakban foglalom össze:
Szarufák
Az ácsolt fedélszerkezetekben feladatát tekintve háromféle szarufa fordulhat elı:
a. Csupán a héjalást és annak aljzatát hordozó, szelemenekre horgolt (horgas), a tetısík esésvona-lával párhuzamos tengelyő hordott elem: héjszaru;
b. Különvált torokgerendás szaruzat alapvetıen héjhordó feladatú, de a szaruzat merevítésében is szerepet vállaló, a tetısík esésvonalával párhuzamos tengelyő eleme:
kapcsolt szaru, (kapcsolt szarupár);
c. Harántsíkú tartószerkezeti egység egyenrangú teherhordó-, a tetısík esésvonalával párhuzamos tengelyő eleme: kötött szaru, (kötött szarupár).
Többszintes barokk tetıkben többszörösen kapcsolt szarufák, (-szarupárok) is lehetnek.
Többszintes középkori szerkezetekben kötött, kapcsolt és kötött, többszörösen kapcsolt szarufák, (-szarupárok) is lehetnek.
A torokgerendás fedélszerkezet is kapcsolt, vagy kapcsolt és kötött szarukat (szarupárokat) tartalmaz.
A kötıgerenda nélküli torokgerendás fedélszerkezet kapcsolt szarupáros fedélnek nevezhetı. Az üres fedélszerkezet is kötött szarukat, (kötött szarupárokat) tartalmaz.
Szelemenek
Az ácsolt fedélszerkezetek szelemenjei mindig vízszintes, tetısíkkal párhuzamos tengelyő (rendszerint többtámaszú) hajlított, esetenként külpontosan nyomott vagy húzott elemek: gerendák. Az egységesít-hetı és egyszerő terminológia bevezetésének érdekében célszerő elfogadni a szelemen – szelemenge-renda – geszelemenge-renda megnevezések egyenértékőségét.
A szelemen tehát lehet:
a. Több ponton alátámasztott, általában nyeregfákkal vagy könyökökkel merevített, a horgolt héj-szarukat közvetlenül hordozó, hajlított elem: közép- vagy derékszelemen, közbetett szelemen (esetenként taréj- vagy gerincszelemen, talpszelemen);
b. Több ponton alátámasztott, általában nyeregfákkal vagy könyökökkel merevített, a torokgeren-dás szaruzatokat: kapcsolt szarupárokat közvetlenül hordozó hajlított elem:
szelemengerenda vagy mestergerenda;
c. Hosszirányú, teherhordó, merevítı síkrács alegység külpontosan nyomott vagy húzott szerkeze-ti eleme: fejgerenda, közbetett gerenda, talpgerenda;
Megjegyzés: a talp- és gerincszelemen gyakran csupán helyzetrögzítı épületszerkezeti elem, akárcsak az aljzatszerepő, szarufákra fektetett héjhordó szelemen.
Haránt irányú vízszintes gerendák
A gótikus tetık szaruállásaiban háromféle vízszintes szerkezeti elem fordulhat elı:
a. A gótikus tetık többszintes szaruállásainak alsó vízszintes eleme: kötıgerenda, mert alapvetı -en külpontosan húzott elem
(nyomóerı csak ritkán, extrém szél- és szeizmikus terhelés hatására lép fel);
b. A gótikus tetık többszintes szaruállásainak közbensı vízszintes eleme: torokgerenda, mert
alapvetıen külpontosan nyomott elem
(húzóerı csak ritkán, extrém szél- és szeizmikus terhelés hatására lép fel);
c. A gótikus tetık többszintes szaruállásainak legfelsı, nem fejgerendán ülı vízszintes eleme:
kakasülı. Alapvetıen külpontosan nyomott elem
(húzóerı csak ritkán, extrém szél- és szeizmikus terhelés hatására lép fel).
Általánosítva: az ácsolt tetıszerkezetek haránt irányú, vízszintes elemét akkor nevezhetjük kötı geren-dának, ha alapvetı igénybevétele külpontos húzás. Az alapvetıen külpontosan nyomott haránt irányú vízszintes elemek: torokgerenda, kakasülı, mellszorító.
Megjegyzések: a kakasülı és a torokgerenda szarufákat kapcsol össze, a mellszorító ferde dúcokat, vagy (függesztı) oszlopokat támaszt; a kakasülı olyan szaruzat vagy szaruállás legfelsı vízszintes – nem fejgerendán nyugvó eleme - amelyben torokgerenda is van; a fedélszékekben megjelenı fogópár helyzetbiztosításra szolgáló épületszerkezeti elem, húzóerı csak kivételesen terheli, nyomóerıt nem vesz fel;
Ferde elemek
A gótikus tetık szaruállásainak és függıleges hosszrácsainak ferde merevítı eleme lehet:
a. Kéttámaszú szögletfa, mert húzás és nyomás is felléphet.
Sem a dúc, sem a kötı kifejezés nem pontos;
b. Többtámaszú ferde merevítı gerenda, mert egyaránt lehet külpontosan húzott, vagy nyomott is.
Általánosítva: ácsolt fedélszerkezetek belsı, ferde eleme akkor dúc, ha alapvetıen (külpontosan) nyo-mott, akkor (szöglet-)kötı, ha alapvetıen (külpontosan) húzott. A kéttámaszú szögletfa (külpontosan) húzott és (külpontosan) nyomott is lehet; speciális esete a függıleges és vízszintes elemeket összekap-csoló (rendszerint 45°-os helyzető) könyök(-fa) vagy karpánt, valamint a vízszintes és ferde elemeket összekapcsoló (rendszerint azok tengelyeinek szögfelezıjére merıleges helyzető) hónaljfa; a többtá-maszú, (külpontosan) húzott/nyomott belsı, ferde elem: ferde merevítı gerenda.
Függıleges elemek
A gótikus tetık hosszrácsának oszlopa közvetve függesztheti a fıszaruállás kötıgerendáját, ezért:
függesztı oszlop.
A kötıgerendák túlzott lehajlásait gátló (rendszerint páros lengı-) oszlop függesztı célú beépítése a barokk tetıszerkezetekbe tudatos, bár kényszer (növelt fesztáv, födémhordás) szülte megoldás. Ferde dúcokkal megtámasztva a torokgerendával együtt egyszeres függesztı mővet képez. Az ideális barokk tetı szerkesztési elvén túllépve a fıállásokban esetenként a szaruzat kapcsolt részét is bevonja a tetı
-Általánosítva: az ácsolt tetıszerkezetek függıleges elemét oszlopnak nevezzük, ha alapvetı igénybe-vétele (külpontos) nyomás; függesztı oszlop, ha egyben hosszirányú függıleges rácsegység eleme, és közvetve függeszthet is (esetenként nyomott is lehet); függesztı vagy függesztıfa, ha alapvetı igény-bevétele (külpontos) húzás, és közvetlenül függeszt.
Megjegyzés: a barokk hosszrács oszlopa a fıállásban ferde dúc.
Tetıszerkezeti egységek
A barokk tetık elkülönült, minden állásban azonos torokgerendás szaruzatokat hordozó, önmagában is stabil és térmerev térbeli tartószerkezeti alegysége: barokk tetıváz, (barokk jellegő tetıváz, burcsella).
A barokk tetıváz keretes fıállásokból és összehajló ferde síkrács alegységekbıl áll. A szarufák teher-hordó szerepe másodlagos (csak kapcsoltak és nem kötöttek), ezért indokolatlan a fıszaruállás, mellékszaruállás megnevezések használata.
Megjegyzések:
Barokk tetıkben is elıfordulhatnak kötött szarufák, ezek azonban módosítják az ideális barokk szerke-zetmőködést; a fiókgerendákhoz kötött szarufák esetében is mellékállásokról (nem pedig mellék-szaruállásokról) beszélhetünk.8
A barokk fıállás kialakulását tekintve merevített sarkú zárt keret. A csuklós rudakból álló, hosszabbik oldalára állított trapéz alakú zárt rúdlánc a síkrácsok tetısíkba forgatásával jött létre (a boltozatok szá-mára helyet biztosítandó). Új eleme a kéttámaszú, alapvetıen külpontosan nyomott, vízszintes mell-szorító. Ez a keret csak függıleges, szimmetrikus terhekre nézve stabil, ezért kellett a felsı sarkokat hónaljfákkal merevíteni.
A barokk hosszrácsok keresztirányban is merevítenek, mert nem párhuzamosak, összehajlók. (Nincs olyan eredı erıhatás amely egyszerre minkét síkra merıleges lehetne.) A mellékállások szaruzatait kiváltják a fıállásokra. A kötıgerenda nélküli mellékállásokat a váltó- és fiókgerendákkal együttmő -ködve egyensúlyozzák ki.
A szakirodalomból általam leszőrhetınek vélt szakmai közmegegyezés nyomán történeti tetık vonat-kozásában egyre inkább a tetıszerkezet, fedélszerkezet szakkifejezések használata terjedt el, és jelen dolgozatban is következetes9.
8 Sobó Jenı idézett mővében [12] „1-1 méternyi közökben fekvı fiók szarukról” valamint 4-5 méterenként fekvı
„fı- vagy kötı-szaruzatokról” ír az 514. oldalon. Megfontolandó lehetne a fı- és mellékállás kifejezések mellett a kifejezı, hagyománytisztelı kötı- és fiókállások szóhasználatának felélesztése is. Ízes, magyar nyelvő fejtegetései ugyancsak meggyıznek a kapcsolt- és kötött szaruk, szarupárok terminológia-javaslatom helyességében is.
9 Kivételt jelent az eklektikus, eklektikus jellegő fedélszerkezetek azon csoportja amelyeknek kapcsolt torokgeren-dás szaruzatai nyomott oszlopokkal vagy ferde dúcokkal alátámasztott karpántos szelemeneken (székeken) nyug-szanak, és ezért már joggal nevezhetık fedélszékeknek is;
Továbbá: a magyar nyelvben a fedélszék, tetıszék jól meghatározható szerkezeti egységet, de teljes tetıszerkezetet is jelent. Lásd: kétállószékes fedélszék. Nem tartható tehát hibának a tetıszerkezet, fedélszerkezet mellett szinoni-maként a fedélszék, tetıszék kifejezések használata sem, különösen azok jellegére utaló jelzıs szóössze-tételekben. Például: gótikus jellegő tetıszék, barokk fedélszék,… (A nyelv hajlékonyságára, kifejezı erejére, ha-gyományırzı képességére utal, hogy az a tetıszerkezet amelyben nincs is szék, önmagában mégis lehet tetıszék.
Egyébként a német szakmai szóhasználatban a történeti tetıszerkezet is „Dachstuhl”, az angolban pedig a
fedél-4.4 Történeti tet ı szerkezetek diagnosztikája, patológiája és terápiái
Kulturális örökségünk egyik, talán legbecsesebb része az épített örökség, amelynek védelme az építı -mővészeti értékek átmentése, megóvása mellett csak a tartószerkezeteik által is közvetített történeti üzenetek hiteles megırzésével együtt lehet eredményes. Az üzenetek értelmezése, értékelése, kódjainak megfejtése a hiteles megırzés, esetenként a történeti tartószerkezet-felújítás legfontosabb záloga is egyben. A hiteles átmentés olyan, több oldalról is megnyilvánuló szakmai alázatot feltételez a „be-avatkozók” részérıl, amikor „természetes (lesz egyszer talán), hogy nem csak a tartószerkezet szakértı vigyáz félve a falképekre, de az építész és mővészettörténész is értékeli a történeti tartószerkezet-koncepció esztétikumát”1. (Szabó Bálint)