A fedélszerkezet elsıdleges feladata a vízzáró héjazat és aljzatának hordása. A vízzáró, idıjárásbiztos fedési mód a tetıfedés anyagától, annak vastagságától, összeépítettségétıl, rögzítési megoldásaitól függıen a helyi éghajlati, idıjárások viszonyoknak is megfelelıen más és más lehet. A helyi anyagvá-lasztási lehetıségek alapján is eltérı válaszok születhetnek a „jó tetı” ismérveit firtató kérdésre (jel-lemzı a kılemez fedéső lapos alpesi tetık és a kévés fedéső, meredek kelet európai havasi tetık példá-ja). A tetıfedés módja mégis alapjaiban határozza meg a tetı formálását és szerkesztését, döntıen be-folyásolva tartószerkezeti mőködését is. Különösen tisztán jelentkezik a fedésmód és a tartószerkezet kapcsolata közbensı alátámasztások híján alakított történeti tetıszerkezet esetében, amely önállóan hivatott a fedés (és aljzata) tartósan állékony és alakváltozás-mentes (valójában korlátozottan alakvál-tozó) állapotának biztosítására.
KÖTİGERENDA FELKÖTÉS, FÜGGESZTİ OSZLOP FELKÖTÉS
KÖZÉPKORI TETİK HARÁNT IRÁNYÚ SÍKEGYSÉGEINEK TÖBBSZEREPŐ ELEMEI I.
SZARUFA:
FERDE KÖTİ, FERDE DÚC:
SZÖGLETKÖTİ:
"RÁCSELEM":
"RÁCSELEM":
"RÁCSELEM":
KÖTİGERENDA FELKÖTÉS (A TOROKGERENDÁT TERHELI)
TOROKGERENDA TÁMASZTÁS
(A KÖTİGERENDÁT TERHELI) HARÁNTMEREVÍTÉS
SZARUVÉG MEGFOGÁS
VIZSZINTES ERİÖSSZETEVİK
ÁTADÁSA A KÖTİGERENDÁNAK HARÁNTMEREVÍTÉS KÖZVETLEN HÉJHORDÁS
KÖTİGERENDA FELKÖTÉS (A SZARUFÁT TERHELI)
SZARUFA TÁMASZTÁS (A KÖTİGERENDÁT TERHELI)
SAROKMEREVÍTÉS
(HA A KÖTİ ELÉG MEREV) HARÁNTMEREVÍTÉS
A vízzáróságot garantáló, az adott fedésmódhoz kapcsolódó tetıgeometria tartóssága egyben a tartó-szerkezeti elemek tartós száraz állapotának is egyik záloga. A legegyszerőbb és leggyakoribb fedél-idom, a nyeregfedél (1. ábra) tetısíkjainak esésvonal irányú alkotói az elsı-, vagy másodlagos tartó-szerkezeti szerepő szarufák. Kellı számú és osztású megfogásuk, merevségük az egyenletes, állandó síklejtés biztosítéka. A szaruosztás is alapvetıen a fedésmód függvénye. Az ókori tetık kılapokból faragott, vagy égetett agyag fedılemezeit, takaróelemeit (tegula és imbrex) közvetlenül a sőrőn (40-60 cm) beépített szarufákra fektették. Egyéb kiselemes fedések léc-, vagy deszkaaljzatot igényelnek, ezért a szarufák osztását már az aljzat biztonságos, kellı sőrőségő alátámasztásának igényei szerint határoz-ták meg.
A középkori tetık jellemzı fedési anyaga a fazsindely meredek, 60° körüli lejtést igényelt, ami „jól rímelt” a haránt irányú síkrácsok úgyszólván háromszög-szerkesztéső merevítési, felkötési kényszerei-vel. A cserépfedések elterjedése a tetı-hajlásszög (45° körülire való) csökkenése mellett a lécaljzat lehajlásait megelızendı távolságú szaruosztást követelt. Így alakulhatott ki a ma is jellemzı 1m körüli szaruzatsőrőség alkalmazása. A tetısíkok pontosságának, tartós alakváltozás-mentességének egysze-rőbb megvalósíthatósága motiválhatta a barokk jellegő tetıszerkezetben a szarufák másodlagos teher-hordó szerepének kialakulását is. A szaruzatok helyzetét, síkba-állíthatóságát korrekt vízszintes és függıleges teherátadását az elsıdleges térbeli tartószerkezeti alegység csomópontjaira az akkor újsze-rőnek számító, fogas fakötések biztosították.
Az egyszerő nyeregtetık mellett több helyütt törtsíkú és íves tetıformák is kialakultak. Szinte felkínál-ta a tetıterek beépíthetıségét a barokk jellegő szerkezetformálás és -erıjáték, ami a manzárd típusú tetık kialakulásához vezetett. A gyors, nagymennyiségő csapadékvíz biztonságos elvezetését, lezúdu-lásának mérséklését az ereszvonalhoz közelítve szelídülı mértékő, változó tetılejtéssel próbálták meg-oldani, például a távolkeleti tetık építıi. Nem tagadható persze a lágy, ívelt vonalak, felületek építé-szeti formáló ereje sem.
Érdekes kapcsolat fedezhetı fel a vízcsendesítı szarufatoldatok épületszerkezeti (vízelvezetési) és tar-tószerkezeti szerepeit, vizsgálva. A meredekebb gótikus jellegő tetık esetében a kifejezı elnevezésnek megfelelıen a vízlevezetés sebességcsökkentése, csendesítése a fı feladat. Ugyanakkor a szögletkötı -kéhez hasonlatos tartószerkezeti merevítı szerep sem vitatható. Természetesen van példa vízcsendesítı nélküli, és a haránt irányú síkrács-alrendszertıl függetlenített (alsó végén falra, vagy külön sárgerendá-ra támaszkodó) megoldásoksárgerendá-ra is, de a tartó- és épületszerkezeti funkciók összevonása, a komplex fel-adatellátás lehetséges. (X6. ábra) A barokk jellegő tetıszerkezetekben már a másodlagos teherhordó szerepő szaruzat részeként, sokkal inkább a sárgerendákon jelentısen túlnyújtott (áthidaló-) kötı ge-rendák és a szarufák összekötése mintsem a tényleges vízcsendesítés érdekében építették be a gyakran csaknem a torokgerendák magasságáig felvezetett vízcsendesítıket. Az építészeti formálás (hangsú-lyos, tagozott fıpárkány) és a racionális teherátadás (minél kevésbé külpontos falterhelés) összehan-golásának szép példája ez a megoldás, amely a homlokzat fokozott nedvesség elleni védelmét is szol-gálja. (X.8. ábra)
A történeti fedélszerkezet rendszerint a tömör határoló falakon nyugszik, ugyanakkor az egész épület tartószerkezeti rendszerének szerves részeként együttmőködik azokkal a külsı és belsı terhek viselés-ben is. Önálló síkfödém, vagy boltozat híján összeköti a falakat egymással, vagy részt vállal azok ösz-szekapcsolásában, tehermentesítésében a vízszintes erık (erıösszetevık) szétosztásával, kiegyensú-lyozásával. A fal-tetı kapcsolat tehát kétoldalú és többfunkciós. Az erıtani komplexitás a saját és egyéb (a tetı szempontjából külsı) terhek átadásában és átvételében mutatható ki. A falkötı szerep közvetlenül a kötıgerendákra hárul. Általában a sárgerendákra róva, rajtuk keresztül kapcsolódnak a
A sárgerenda az egysíkú, egyenletes felfekvés, teherelosztás záloga, egyben a kımőves és ácsmunkák összekapcsoló és kiegyenlítı eleme1. A vízszintes erıátadás mértéke korlátozott, gyakorlatilag a súrló-dásra „bízatott”, ezért nem ritka (fıként vastag falak esetében) a sárgerendák duplázása, sıt triplázása sem. A kötıgerenda falkötı szerepét növelik, és látványosan hangsúlyozzák is az egyes gótikus jellegő tetıkben fellelt alsó könyökös kitámasztások a külsı, illetve belsı falsíkok mentén2. (X6. ábra) Épület-szerkezeti szempontból vitathatatlan a falak tetı általi lefedésének csapadékvíz ellen védı szerepe, amit a korábban már taglalt – a kiülés mértékével összefüggı – építészeti formaalkotás mellett a homlokzat (nevezetesen a barokk korban a már fokozottabb védelemre szoruló vakolat-architektúra) megóvásá-nak motivációja is erısít.
A komplexitás jegyei tehát épület- és tartószerkezeti feladatok összevont teljesítésében, de multifunk-cionális tartószerkezeti szerepvállalásokban is tetten érhetık.
HARÁNTMEREVÍTÉS
KÖZÉPKORI TETİK HARÁNT IRÁNYÚ SÍKEGYSÉGEINEK TÖBBSZEREPŐ ELEMEI II.
KÖTİGERENDA:
X6. ábra Gótikus jellegő szaruállások többszerepő elemei