2 A TÉVKÉPZETKUTATÁSOK ELMÉLETI HÁTTERE
2.3 A tanulói tévképzetek szakmódszertani jelentősége
2.3.2 Tévképzetek a földrajzban
A földrajz tantárgyhoz kapcsolódóan is számtalan tévképzetet tártak fel. Dolgozatomban részletesen az éghajlathoz és az éghajlatváltozáshoz, valamint a Föld belső szerkezetéhez és annak alapvető folyamataihoz kapcsolódó tévképzeteket mutatom be az áttekintett külföldi szakirodalmi példák alapján.
Az éghajlathoz és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó tévképzetek összefoglalása a 4 táblázatban látható.
4. Táblázat Az éghajlat és éghajlatváltozás témakörben talált tévképzetek összesítése
T é v k é p z et H ív a tk o zá s
Az ózonréteg vékonyodása/az ózonlyuk okozza az üvegházhatás növekedését/a globális felmelegedést/az éghajlatváltozást. A radioaktív szennyezés, a savas esők előfordulásának növekedése, a
nem megfelelő hulladékkezelés (pl. folyók, utcák szennyezése), a növényvédő szerek használata mind növelni fogja az üvegházhatást.
'elikler és Kara (2011) Chang és Pascua (2015) Ikonomidis et al. (2012) Yazdanparast et al. (2013) Az üvegházhatás növekedése több bőrrákos megbetegedést fog
okozni.
'elikler és Kara (2011) Ikonomidis et al. (2012) Liarakou et al. (2011) Yazdanparast et al. (2013) Az üvegházhatás növekedése több ételmérgezést fog okozni. 'elikler és Kara (2011)
Ikonomidis et al. (2012) Yazdanparast et al. (2013) Az üvegházhatás növekedése miatt több földrengés lesz. 'elikler és Kara (2011)
Ikonomidis et al. (2012)
A megfelelő hulladékkezelés, a veszélyeztetett növény- és állatfajok védelme, kevesebb kísérleti/háborús rakéták kilövése, a háztartási hulladék újrahasznosítása, ólmozatlan benzin használata, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és több fa ültetése csökkentené az ózonréteggel kapcsolatos problémákat.
'elikler és Aksan (2011) Yazdanparast et al. (2013)
Az üvegházhatás növekedése több szívrohamot fog okozni. Ikonomidis et al. (2012) Yazdanparast et al. (2013) Az üvegházhatás növekedése több folyóvízi halpusztulást fog okozni. Ikonomidis et al. (2012)
Yazdanparast et al. (2013) Az üvegházhatás növekedése ihatatlan csapvizet fog okozni. Ikonomidis et al. (2012)
Yazdanparast et al. (2013) Az üvegházhatás növekedése nagyobb levegőszennyezést fog
okozni.
Ikonomidis et al. (2012) Yazdanparast et al. (2013) A légkör alakítja ki az éghajlatokat, és a levegő megszűri a Nap
sugarait.
Akba§ et al. (2010) A légkör a vízburokból, a troposzférából, a litoszférából és a
sztratoszférából áll.
Akba§ et al. (2010) Több légkondicionáló használata csökkenti a globális felmelegedést. Boyes et al. (2004) Az ólmozatlan benzin és a növényvédő szerek használatának
csökkentése csökkenti a globális felmelegedést.
Boyes et al. (2004) A tengeri és folyóvízi szennyezés okozhat globális felmelegedést. Boyes et al. (2004) A CFC-kibocsátás csökkentése csökkenti a globális felmelegedést. Boyes et al. (2004) Az atomenergia használatának csökkentése csökkenti a globális
felmelegedést.
Boyes et al. (2004) Az ózonréteg védelme csökkenti a globális felmelegedést. Boyes et al. (2004)
4. Táblázat Az éghajlat és éghajlatváltozás témakörben talált tévképzetek összesítése (folytatás a 20. oldalról)
T é v k é p z et H ív a tk o zá s
Az ózonréteg vékonyodását savas esők okozzák. Eelikler és Aksan (2011) Az ózonréteg vékonyodását radioaktív szennyezés okozza. Eelikler és Aksan (2011) Az ózonréteg vékonyodása miatt több kártevő lesz. Eelikler és Aksan (2011) Az éghajlatváltozás miatt több lesz a cunami. Chang és Pascua (2015) Az ózonréteg és az üvegházhatás ugyanaz, az ózonréteg nem engedi
kiszökni a légköri hőt az űrbe.
Chang és Pascua (2015) Shepardson (2004) A természetes üvegházhatás védi a Földet a túl sok napsugárzástól. Chang és Pascua (2015)
A földgáz nem fosszilis tüzelőanyag. Chang és Pascua (2015)
A globális lehűlés nem éghajlatváltozás. Chang és Pascua (2015) Az éghajlatváltozás csak a globális felmelegedést jelenti. Chang és Pascua (2015)
Látható, hogy a feltárt tévképzetek közül a leggyakrabban előforduló az, amely szerint a tanulók kapcsolatba hozzák a globális felmelegedést és az éghajlatváltozást az ózonréteg vékonyodásával és/vagy az ózonlyukkal (Adamina et al. 2018; 'elikler és Kara, 2011; Chang és Pascua, 2015; Ikonomidis et al., 2012; Liarakou et al., 2011; Meadows és Wiesenmayer, 1999; Papadimitrou, 2004; Reinfried, 2015; Reinfried et al., 2008.; Tobler et al., 2012;
Shepardson, 2004; Yazdanparast et al., 2013). A szerzők egybehangzóan arra a következtetésre jutottak, hogy itt egyrészt a fogalomalkotás szintjén történhetett probléma, másrészt a tanulók az ózonlyuk problematikáját valamilyen hétköznapi tapasztalattal hozzák kapcsolatba, például azzal, hogy egy ruhán lévő lyukon keresztül jobban lehet érezni a környezet hőmérsékletét, és ezt az analógiát használják a fogalomalkotásban. Ehhez kapcsolódik még a médiában is gyakran hangoztatott „ózonlyuk” kifejezés, amely tovább mélyítheti a helytelen fogalombevésődést. Tehát itt egy olyan komplex tévképzetről van nagy valószínűséggel szó, amelynek fogalomalkotási, prekoncepciós, populáris és vernakuláris okai egyaránt lehetnek.
Chang és Pascua (2015), szingapúri szerzők tanulmánya külön érdekes abból a szempontból, hogy egy teljes tanítási folyamatot vizsgáltak meg, amelynek megkezdése előtt, illetve befejezése után vettek fel egy-egy elő- és utótesztet. A tanítási folyamat megszervezését a kísérletben közreműködő tanár végezte, a pedagógiai módszerek kiválasztásába nem szóltak bele, de mindent dokumentáltak. A tanítási folyamat a Holnapután (2004) című film megtekintésével kezdődött, amely után a diákok a tanár irányításával részletesen, külön egységekre bontva megvizsgálták a filmben felbukkanó helyes és téves képzeteket. Az utóteszt elemzése után azt találták, hogy egyes tévképzetek száma jelentősen csökkent, akár el is tűntek, de újak is kialakultak (például az, hogy a globális lehűlés nem éghajlatváltozás).
A Föld belső szerkezetéhez és alapvető folyamataihoz kapcsolódó tévképzetek összefoglalását a 5. táblázat tartalmazza.
5. táblázat A Föld belső szerkezetéhez és alapvető folyamataihoz kapcsolódó tévképzetek összesítése
Tévképzet Hivatkozás
A belső mag folyékony. Bamett, et al. (2006)
Dahl et al. (2005) McAllister (2004)
A földköpeny folyékony. Clark et al. (2011)
A kőzetlemezek olvadását a szubdukciós zónában a magból származó hő/éghajlat/víz okozza.
Clark et al. (2011) Kontinensek és szigetek alkotják a kőzetlemezeket. Conrad (2014) A kontinensek tulajdonképpen maguk a kőzetlemezek, és az óceánon
úsznak.
Conrad (2014)
5. táblázat A Föld belső szerkezetéhez és alapvető folyamataihoz kapcsolódó tévképzetek összesítése (folytatás a 21. oldalról)
Tévképzet Hivatkozas
A földmag okozza a kőzetlemezek mozgását. Conrad (2014)
Ross es Shuell (1990) Földrengések okozzák a kőzetlemezek mozgását. Conrad (2014) A vulkánkitörést hirtelen geológiai zavar okozza, például a keringési
pálya megváltozása.
Hemmerich es Wiley (2002) Az éghajlat jelentősen befolyásolja a vulkanizmust. Hemmerich es Wiley (2002) A földrengést a kéreg nyomása okozza, vagy a talaj
hintázása/mozgása.
Kmkkaya et al. (2011) Libarkin et al. (2005) A földrengést a mag felrobbanása/a földhő okozza. Kmkkaya et al. (2011)
Ross es Shuell (1990) A földrengést a szél, az erózió, a földhő kiáramlása okozza. Kmkkaya et al. (2011)
Libarkin et al. (2005)
A földrengést a bolygók közeledése/mozgása okozza. Kmkkaya et al. (2011) A Föld tengelyének elmozdulása okozza a földrengéseket. Kmkkaya et al. (2011)
Libarkin et al. (2005)
A napsütés okozza a földrengéseket. Kmkkaya et al. (2011)
Libarkin et al. (2005)
vagy külföldön, vagy tenger mellett, vagy fátlan területeken.
Kmkkaya et al. (2011) Sziklák és a talaj vízszintes rétegei alkotják a Föld belsejét. McAllister (2004) A lánchegységeket csak a kőzetlemezek építik fel, a rajtuk található
üledékrétegek viszont nem. A földrengéseket valamilyen földalatti víz forrása okozza. Simsek (2007) A Föld belső szerkezeti egységei és az áramlási viszonyok nem A tanulók a földrengéseket nem kapcsolják össze a lemezhatárokkal. Smith es Bermea (2012) A magma az asztenoszféra mélyén keletkezik, nem a felső A tanulók a távolodó kőzetlemezeket óceáni árkokként jelölik. Smith es Bermea (2012) A gravitáció radikális változása okozza a földrengést. Tsai (2001)
A földrengéseket napkitörések és mágneses viharok okozzák. USGS (2009)
A földrengések okozzák a vulkánokat. Barrow es Haskins (1996)
USGS (2009) A Föld mágneses mezejét a gravitáció okozza. Dahl et al. (2005)
Ezek a tévképzetek is nagyon változatosak, találunk példát fogalomalkotási (például Conrad, 2014; Dahl et al., 2005; Kirikkaya et al. (2011) Libarkin et al. 2005; Smith és Bermea, 2012), prekoncepciós (például Dahl et al., 2005; Kirikkaya et al., 2011) és populáris tévképzetekre (Barnett et al., 2006) egyaránt, valamint megjelennek a kulturális (Simsek, 2007; Tsai, 2001) tévképzetek is.
Barnett et al. (2006) munkatársai kifejezetten azt vizsgálták, hogy a tudományos
fantasztikus filmek milyen hatást gyakorolnak a diákok fogalmi rendszerére. Kísérletükben (USA) nyolcadik osztályos diákok vettek részt. Egy teljes tanítási folyamatot kísértek végig elő- és utóteszttel, ahol a tanítás során a tanár sok változatos pedagógiai módszerrel oktatta a tananyagot. Annál a csoportnál, amelyik nem nézte meg A mag (2003) című filmet, általában mindezt egy hétköznapibb szituációba helyezve könnyebb azonosulási lehetőségeket kínálnak, mint az iskolai tanítási környezet általában. A film ugyanis közelebb hoz több nehezebben megtapasztalható, nagyobb mértékű elvont gondolkodást igénylő földrajzi jelenséget, amelyek így hihetőbbé válnak a diákok egy részének.
Kulturális tévképzeteket (Simsek, 2007, Törökország; Tsai, 2001, Tajvan) elsősorban általános iskolai diákok körében találták, ahol valószínűleg a tanulók fiatalabb kora is szerepet játszott abban, hogy meghatározóbbak voltak országuk kulturális örökségéből fakadó jellemzőik, mint a formális oktatás szerepe.