Doktori kutatásom során általános és középiskolás diákok földrajz tantárgyhoz köthető tévképzeteinek feltárását tűztem ki fő célul egy összehasonlító keresztmetszeti vizsgálat keretében. Az eredmények értékelése során arra a megállapításra jutottam, hogy a tévképzeteket elsősorban nem problémaként kell azonosítani, hanem lehetőségként ahhoz, hogy a tanítás-tanulás során helyes fogalmi rendszer alakulhasson ki a tanulóban. A helyes fogalmi rendszer kialakulása egy aktív és értelmező tanítási és tanulási folyamat eredménye, amelynek során a tanuló olyan transzferábilis tudást szerez, amelyet hétköznapi életében, leendő munkájában, vagy más szakterületen is tud használni. Ha azonban a fogalmi váltás elmarad, a tévképzetek megmaradhatnak, sőt meg is erősödhetnek, és ekkor válnak igazán problémává, ugyanis a későbbiekben gátolhatják az értelmező tanulást, a megfelelő kritikai gondolkodás kialakulását.
Kutatásom eredményeit, összhangban a kitűzött célokkal, az alábbi pontokban foglalom össze.
6.1 Földrajzi tévképzetek a külföldi szakirodalomban
A tévképzetek vizsgálata fontos ismeretekkel gazdagítja a tanítás és tanulás kulcsfontosságú folyamatának, a fogalmi váltásnak a kutatását. Rajtuk keresztül egyéni és csoportszinten is tanulmányozni lehet az egyes témakörökhöz kapcsolódó fogalmi rendszereket és azok változásait. Disszertációm két választott témakörében, az éghajlat és éghajlatváltozás, valamint a Föld belső szerkezete és alapvető folyamatai témakörben is számos tévképzetet tárt fel a nemzetközi szakirodalom.
Az éghajlat és éghajlatváltozás témakör legjellemzőbb tévképzetei az általam áttekintett szakirodalmi hivatkozások alapján a következőek:
• az ózonréteg vékonyodása okozza az üvegházhatást;
• az ózonréteg vékonyodása okozza a globális felmelegedést;
• az ózonréteg vékonyodása okozza a globális éghajlatváltozást;
• az ózonlyukon keresztül több napsugárzás érkezik a Földre, és ez okozza az üvegházhatást;
• az ózonlyukon keresztül több napsugárzás érkezik a Földre, és ez okozza a globális felmelegedést, valamint a globális éghajlatváltozást;
• az üvegházhatás növekedése miatt több földrengés lesz.
A Föld belső szerkezete témakör legjellemzőbb tévképzetei az általam áttekintett szakirodalmi hivatkozások alapján a következőek:
• a belső mag folyékony halmazállapotú;
• a földrengéseket külső erők vagy akár a napsütés okozzák;
• a földrengéseket a mag mozgása vagy felrobbanása okozza;
• a földrengéseket Isten vagy más természetfeletti erő okozza;
• a földrengések vulkánkitöréseket okoznak;
• a Föld belső szerkezetére a vízszintes szikla- és talajrétegek jellemzőek.
6.2 Földrajzi tévképzetek feltárása Magyarországon
Disszertációm következő célja két témakör, az éghajlat és éghajlatváltozás, valamint a Föld belső szerkezete és alapvető folyamatai témakörök magyar diákokra jellemző tévképzeteinek
Az éghajlat és éghajlatváltozás témakör legjellemzőbb tévképzetei a következők:
• az ózonréteg vékonyodása és/vagy az „ózonlyuk” miatt erősödik az üvegházhatás, és ezen keresztül a globális felmelegedés;
• az ózonréteg a felelős a globális éghajlatváltozásért;
• az üvegházhatást a légkörben jól elkülöníthető rétegként jelenlévő szennyező anyagok okozzák;
• az üvegházhatást a légkörben jól elkülöníthető rétegként jelenlévő szén-dioxid okozza;
• a Nap kering a Föld körül;
• éjjel akkor van hidegebb, ha felhős az ég, mert a Hold nem tud melegíteni;
• az Északi-félgömb nyarán a Föld napközelben van, ezért van nyáron melegebb.
A Föld belső szerkezete és alapvető folyamatai témakör legjellemzőbb tévképzetei a következők:
• a láva és a magma keverése;
• a Föld belső szerkezetére vízszintes rétegek jellemzőek;
• a földmagban láva vagy magma található;
• a vulkánok közvetlen összeköttetésben állnak a földmaggal;
• a vulkánkitörést a földmag okozza;
• kontinensvándorlás a kőzetlemezek mozgása helyett;
• a hegységek „felgyűrődéssel” keletkeznek;
• a földtörténeti időszakok és a kapcsolódó események keveredése.
6.3 A jelenlegi kutatásban feltárt tévképzetek a külföldi szakirodalom tükrében
A kutatásomban feltárt tévképzetek összhangban vannak a nemzetközi kutatásokban feltárt tévképzetekkel mindkét témakörben. A magyar diákokra elsősorban a prekoncepciók és a fogalomalkotási tévképzetek jellemzőek. A vernakuláris tévképzetek kisebb arányban vannak jelen, míg a kulturális és populáris tévképzetek aránya elhanyagolható.
6.4 A földrajzi tévképzetek és a témakörök kapcsolata
Feltételezésem szerint egy olyan elvontabb, nehezebben érthető és tanulmányozható témakörhöz, mint a Föld belső szerkezete és alapvető folyamatai számszerűleg is több tévképzet kapcsolódhat. Ezért célom volt megállapítani, melyik témakörhöz kapcsolódóan van több tévképzete a tanulóknak.
A témaköröket tekintve összességében az állapítható meg, hogy tévképzetek mindenhol előfordulnak témától függetlenül. Arányuk még a 11. évfolyamos tanulóknál sem csökken egyik témakör esetében sem 10% alá.
A tévképzetek előfordulása tehát független a témakörtől.
6.5 Összefüggések a földrajzi tévképzetek, a tananyag-elrendezés és az életkori sajátosságok között
Mindkét almintában az 5. évfolyamos tanulóknak volt a legtöbb tévképzetük, és a 9.
évfolyamosoknak a legkevesebb, de egyedül az 5. évfolyam lemeztektonikai témakörben adott válaszainál volt szignifikáns eltérés a tévképzetek arányát tekintve. Ez jelzi annak a szakirodalmi tételnek a megalapozottságát, hogy tévképzetek bármilyen életkorban
kialakulhatnak, és még a tanítás sem tudja feltétlenül megváltoztatni őket az életkor előrehaladtával. Egy adott életkor megértési szintjét meghaladó jelenségek (például egyes csillagászati jelenségek, lemeztektonikai folyamatok, üvegházhatás, ózonréteg) túl korai, a 10-12 éves korban (5-6. évfolyam) és azt megelőzően történő megtanítása nagyobb valószínűséggel vezethet tévképzetek kialakulásához. Ezt jelzi az is, hogy bizonyos tévképzetek még 11. évfolyamon is állandóak és nagy arányban jelen vannak.
Eredményeim arra engednek következtetni, hogy a földrajzi tévképzetek kialakulásában az életkornak megfelelő kognitív képességek és a kerettantervi tananyag
elrendezés együttesen játszanak szerepet.
6.6 Összefüggések a földrajzi tévképzetek és a nemek között
Kutatásom eredményei megerősítették azt a megállapítást, hogy a tévképzetek és a nemek között nincs szignifikáns eltérés az általam vizsgált tanulók körében, és ez nem változik az életkor előrehaladtával.
A tévképzetek előfordulása tehát független a nemektől.
6.7 Összefüggések a földrajzi tévképzetek és az iskolai teljesítmény között
Mindkét témakört megvizsgálva az iskolában kapott félév vagy év végi jegyek és a tévképzetek átlagos eloszlása között szignifikáns eltérés volt. Ez azt jelentette, hogy a jobb jeggyel rendelkező tanulóknak szignifikánsan több tévképzetük volt, mint a gyengébb teljesítményű tanulóknak. Ugyanakkor a szignifikancia valószínűleg a nagyobb elemszámmal volt inkább kapcsolatban, mintsem a tanulók tényleges tudásával. A tévképzetek megoszlását nem befolyásolta az a tény, hogy 11. évfolyamon valaki földrajz faktos volt-e vagy sem. A tudásszintmérő teszten elért jobb teszteredmény a 9. és 11. évfolyamos tanulóknál viszont kevesebb tévképzetet jelentett, bár a különbség nem volt szignifikáns.
Eredényeim alapján azt a következtetést vontam le, hogy tévképzetekkel minden tanuló egyaránt rendelkezik, függetlenül attól, milyen jeggyel értékelték munkáját az iskolában, illetve földrajz faktos volt-e vagy sem. A teszteredmények alapján valószínűsíthető, hogy a biztosabb, pontosabb, jobb minőségű tudás kevesebb tévképzettel párosul, de csak akkor, ha az életkori sajátosságoknak megfelelő időben történt a tanítás és a tanulás.
6.8 Összefüggések a földrajzi tévképzetek és az egyéni preferenciák között
A tantárgy kedvelése és a témakörök fontossága szignifikáns kapcsolatban voltak a tévképzetek eloszlásával, de fordítottan. Minél inkább kedvelte valaki a földrajzot, illetve a környezet- és természetismeret tantárgyakat, átlagosan annál több tévképzettel rendelkezett.
Eredményeim szerint tehát a tévképzetek kapcsolatban állnak az egyéni preferenciákkal, azaz bárkinek lehet tévképzete. Arra viszont, hogy az egyéni preferenciák hogyan vesznek részt a tévkézetek kialakulásában, a kutatásom nem ad választ.
6.9 Összefüggések a földrajzi tévképzetek kialakulása és a földrajzi ismeretek forrásai között
A tévképzetek megoszlása és a földrajzi ismeretek forrásai között egy kivétellel sehol sem volt szignifikáns kapcsolat. Az egyetlen szignifikáns kapcsolatot éghajlat és éghajlatváltozás témakörben a tanári magyarázat és a tévképzetek általános megoszlása között találtam, amely szerint minél fontosabb volt valakinek a tanári magyarázat, annál kevesebb tévképzete volt.
Bár a kutatásban résztvevő tanulók a formális információforrásokat rangsorolták fontosabbnak, ez nem jelentette szükségszerűen azt is, hogy az iskolai oktatás hangsúlyosabb szerepével kevesebb tévképzetük lett volna.
A tévképzetek kialakulása valószínűleg függ a földrajzi ismeretek forrásaitól, de nem szignifikánsan. Az információforrások az életkorhoz kapcsolódó kognitív sajátosságok és a kerettantervi tananyag-elrendezés interakciójával együttesen befolyásolhatják a tévképzetek kialakulását.