lelKisegély az interneten
4. téma : a gresszió az interneten
Jöjjön most egy másik érdekes téma, amely nagymértékben kapcsolódik az előzőhöz, sőt az ezt kövező topichoz is, jelesül a chat agresszió. Mert ugye gyakorta tapasztaljuk, hogy a webes felületeken, álneveken, arctalanul, gyakorta mennyire ki tudnak fordulni az emberek önmagukból. Elég, ha csak megnézünk pár politikai fórumot, vagy akár az index.hu fórumát, ez a jelenség szembetűnő. De a segítő site-okon sem kevésbé gyakori az ilyesmi.
Suler beszél a dizinhibíciós hatásról, ami kétféle lehet. A pozitív irányú jellemzője, ha az interneten szinte azonnal megnyílnak az emberek, be-számolnak az érzéseikről, titkos vágyaikról, félelmeikről. Kártékony lehet viszont, ha a gátlások, a düh és gyűlölet kifejezésében is megszűnnek. A fe-lelősségvállalás hiánya miatt az ellenségességüket kifejező emberek to-vábbra is úgy gondolhatják, hogy ez a viselkedés valójában nem jellemző rájuk (hiszen a való életben tényleg így van), ilyenkor disszociációs me-chanizmus áll a háttérben. A dizinhibíciós effektus további elősegítői az aszinkron kommunikáció − vagyis amikor nem kell a partner(ek) azonnali reakciójával számolni −, a szolipszisztikus introjekció, azaz online cso-portok vagy személyek (képzeleti) képének megalkotása, melyben saját belső világunk, vágyaink, elvárásaink nagy szerepet kapnak.23
láthattuk Milgram híres kísérletét, melyben a szociálpszichológusok agresszív viselkedésre tudták rávenni a kísérleti személyeket, és amellyel azt igazolták, hogy agresszív hajlandóságaink összefüggésben állhatnak konformitásunkkal is. A beépített kísérletvezetők álsorsolás után a kísér-leti személyt egy olyan szobába vezették, ahonnan vélt áramütéseket ad-hatott a másik szobába került embernek. Az alanyoknak azt mondták, hogy a „tanulók” büntetés hatására történő eredményességét fogják vizs-gálni. Minden egyes kérdésre fejhallgatón jött a válasz, amely ha helytelen volt, a kísérleti személynek a következő gombot kellett megnyomnia, amely egyre magasabb áramütést mért a képzelt áldozatra. Akkor is ezt kellett tennie, ha egyáltalán nem jött válasz. Amikor a magnóról
megszó-48
23. Suler, John:The psychology of text relationships. in: Kraus, R., Zack, J., Stricker, G.
(eds.):Online Counseling. A handbook for mental health professionals. Elsevier Academic Press, San Diego, California, 2004, 19–50. p.
lalt a könyörgés, melyből a kísérleti személy valóban azt hihette, hogy nagy fájdalmakat okoz és a másik fél ki akar szállni, a kísérleti személy a kísér-let vezetőjéhez fordult, aki ilyenkor azt válaszolta neki: „Ön elvállalta, hogy segít nekünk felmérni, mivel lehet javítani a tanulás eredményességét.
Most már nem hagyhatja abba.” Ekkor rendszerint azt kérdezték, hogy ki fogja vállalni a felelősséget, ha a másik véletlenül meghal. A kísérletvezető azt felelte, hogy ő vállal minden felelősséget. A kísérleti személyek két-harmada végig csinálta a kísérletet, azaz azt hihette, hogy valóban megölt valakit egy villamosszékben.
Mindebből Milgram az agresszió fokozására két következtetést vont le.
Az egyik, hogyaz agressziót fokozza, ha nem látjuk az áldozatot,a másik, hogy fokozza, ha annak megtételére parancsot kapunk,s lehetőleg olyan személytől, akiről elhihetjük, hogya felelősséget átvállalhatja tőlünk.Ilyen lehet egy fehér köpenyes, magas presztízsű egyetemen dolgozó kutató, vagy egy nemzetet reprezentáló katonatiszt.24
A neten az agressziót elkövető nem látja az áldozatot, kivéve ha videó-val ellátott kommunikációs programot használ.
A felelősség elhárítása neten más formát ölt, valamiféle önigazolásul szolgál az agresszív viselkedésre az a tudat, hogy ez csak a net, nem az élet, meg különben sem vagyunk azonosíthatók, így azután nem is lényeges, hogyan viselkedünk, mit mondunk. Ez a nézet azonnal megdől, amikor az agressziót nem mi követjük el, hanem ellenünk irányul.
Mivel hiányoznak vagy nagy mértékben csökkennek azok a nonverbá-lis jelzések, amelyek főként a kommunikáció kapcsolati aspektusát szabá-lyozzák, a hiányos kapcsolati-érzelmi tartalom miatt a szöveg hézagossá válik, amit belső világunk tartalmaival egészítünk ki.
Ezt a kommunikációs szituációt Ormay Tom a pszichoanalitikus hely-zethez hasonlítja, ahol a terapeuta és a kliens nem látják egymást, így tág teret kap a fantázia.25
Indries Krisztián imígyen magyarázza ezt a jelenséget:
A Melanie Klein által leírt paranoid-szkizoid pozíció tárgykap-csolataiban olyan leki jelenségek dominálnak minta projekció, a hasítás, a paranoia, az idealizáció és a projektív identifikáció.
24. Aronson, Elliot:A társas lény. Akadémiai, Budapest, 2000.
25. Ormay Tom:Cyberterápia – Pszichoterápia az Interneten. (Elhangzott az UKCP Konfe-renciáján, 2000 szeptemberében, Angliában)
lehetséges, hogy a kibertér végtelenjében való bolyongás és arctalan kommunikáció a fejlődés igen korai szakaszára jellemző primitív archai-kus élmény-szerveződési módokat aktivál, amelyek, paranoid-szkizoid po-zícióra jellemzőek. A paranoid-szkizoid pozícióban szélsőségesen hasítunk, például szeretet gyűlölet, jó és rossz között, úgy kezelünk máso-kat, mint résztárgyakat és nem, mint egészleges emberi lényeket.26
Játszik még az általam „Nagy Testvér fóbiának” hívott állandó félelem a beazonosítástól és a megtorlástól is. Több chatestől és fórumozótól hal-lottam már azt a véleményt, amely szerint IP címről tudják identifikálni, és megfigyelik őket a neten, amiről természetesen szó sincs.
Következzen pár fórumbeírás ebben a témában, és a chatlog részletek-kel való reprezentáció:
lUCIANOfrissen végezte az egyetemet, imádta Freudot és Pavarottit, és se-gítőként működött a chaten egy ideig. Később beleszeretett egy arra na-gyon is érdemes leányzóba, és olyan egész embert kívánó munkát kapott, hogy idő és energia hiányában elmaradt tőlünk. luciano beírása:
Talán nem röviden – de ennek nem is lehet röviden nyelvezetet adni – sebészkedjünk cseppet:
A chaten, fórumokon megjelenő agresszió természetéből adódóan a hét-köznap megjelenő, fizikai kapcsolatokat létesítő személyiséggel ellenté-tes, strukturálatlan módozatokban nyer kifejezést az arra hajlamos egyéneknél. Az erre való hajlam megfogalmazása több oldalról kaphat megerősítést az egyént tekintve. Létezhetnek természetesen (és ez a leg-gyakoribb) személyes ütközések következtében kialakuló, a másik egyént a verbális megsemmisítésre rendeltetett megnyilatkozások, illetve, mivel a projekció jelentős szerepet kap az egymás előtt idegenként megjelenő egyének között, így ennek jelentősége sem hagyható ki.
Hiszen az emberi értelem találkozása egy másik értelemmel, tehát a kommunikáció jelentősége abban rejlik a gondolatok, érzelmek közlésén kívül, hogy tapasztalatokat szerezzenek az interakcióban fellépő felek egymásról. Mivel ezen metódus a maximalizmus elve mentén determi-nált, így szükségét képzi ennek kivitelezéséhez egy, az egyénből áradó prekoncepció az adott egyénről, illetve felruházása a másik egyénnek a
26. Indries Krisztián: Az Internetes csevegés tudattalan folyamatai. www.lelekbenott-hon.hu (2005. október 3.)
saját belső feltevéseinkből táplálkozó képpel. Mindezek együttesét ko-rábbi tapasztalataink, sztereotípiáink szolgáltatják, átszőve az esedékes érzelmi töltettel.
Ha azt vesszük számba, hogy a chat folyamán az egyén egy számára vad-idegen egyénnel létesít kapcsolatot egy „műnek” nevezhető közegben, akkor természetes annak velejárója, hogy az egyén a másikkal szemben bizonyos prekoncepciókba bonyolódik − és mivel a személyes, fizikai kapcsolatok lényege is, hogy részben a megismerés következtében nyil-vánvalóvá válik számomra, hogy a másik bizonyos megnyilvánulásaimra milyen reakciókat mutathat −, tehát a vetítés erősen determinált. Ha a megismerés a beszélgetések során egyre mélyebb, akkor ugyanúgy, mint egy általános emberi kapcsolatban az összecsiszolódás, mint az interakci-onális folyamatok lényeges eleme jelenne meg, ám a tudatalatt érzett és részben tudatosult „nem valóság” vagy „más világ” érzete felhatalmazza az egyént arra, hogy az összecsiszolódás, adaptáció lehetőségét aláak-názza. Ebben rejlik chates szabadságának fő kvintesszenciája, tehát dön-tést hozhat arról, hogy a továbbiakban kíván e az adott egyén virtuális életének része lenni, csupán csak az ismeretség és a beszélgetések által.
Sokan hozhatnak döntést amellett, hogy ennek elejét véve, megszűnte-tik a kialakult, ám még a mélyülés útjára nem került kapcsolatot. Viszont ebben az esetben megjelenik az a fajta emberi érzés, mely a későbbiek-ben akadályokat, nem kívánt frusztrációt szülhetnek saját hibás dönté-sünk következményeként.
A virtualitáson kívüli, fizikai életünkben valóban nem könnyen, sőt leg-több esetben egyáltalán nem léphetünk ki a megszokott és elrendelte-tett kapcsolatainkból, közegeinkből. És ezt az akadályérzetet ültetjük át a virtuális életünkbe. oly módon képződik le a virtuális közegbe valóságos életünk, hogy még az ott meghozott döntéseket is hasonló mérvűnek éljük meg, mint az életben. Persze más megvilágítást kapnak ezen dol-gok azon egyének életében, akik különböző okok miatt, másokkal folyta-tott interakcióik hiányának tükrében, annak kompenzálásaként keresik fel ezen lehetőséget.
Az említett rossz döntés meghozatala milyen későbbi problémákat emel-het be a chates életbe? A legfontosabb, talán pont amplitúdója és az egész közösségre való kiterjesztettsége miatt élvez erősséget az időn-ként megnyilvánuló agresszió.
Kétfelől közelíthető meg ennek tárgya, hiszen létezik egy fórumon belül megjelenő, leginkább elv-ütköztető formája, illetve egy közvetlenebb, a közösségi beszélgető panelben („közös”) helyet kapó formája. Nos, az előző típusra jellemző az imént említett interakciós képződmény, hogy leginkább az ismert egyének által megfogalmazott nézetek és elvek an-tagonisztikus mivolta jelenik meg. Ebben az esetben is a vetítés, mint ge-neralizált jelenség mutatkozik meg, hiszen az egyik egyén által
megfogalmazott gondolatok, egy másik egyén számára más értelmezési közegben kerülnek feldolgozásra. Ezért lehetséges az, hogy rövid, tömör, érthető mondatok, gondolatok mögött is képesek vagyunk (leginkább negatív) tartalmakat feltételezni és nem utolsó sorban ellenünk irányuló, destruktív jellemzőkkel felruházni azokat. Ennek lényegében pont az a felismerés jelenik meg, hogy míg az egyén egy fizikai, életbeli kapcsolat-ban megvívott „harcákapcsolat-ban”, érdekütköztetésében egész testével jelenlété-ről tehet tanúbizonyságot (mimika, metakommunikáció, gesztusok…
sokféle néven nevezhető fogalmak írhatók még ide), kifejezve azzal is belső gondolatait, érzelmeit; a virtuális közegben addig, nem jelenhet-nek meg ezek s kiegészítő mozzanatnak (bár a legelhanyagolhatatlanab-bak) nevezhető tényezők. Így csupán az előzetesen más interakciók tapasztalatai által formált elképzeléseinkre, kategorizációnkra vagyunk hagyatkozva.
A chates közösségi beszélgető panelben megjelenő agresszióval kapcso-latban megemlítendő, hogy az ilyenkor destruktivitásukat az adott módon felvállaló egyének kompenzációra törekvése jelentős. Mint min-den embernek, szükség van arra, hogy mind destruktív, mind empatikus, szolidáris, humánus (ragozhatnánk még) oldalunk kiélést nyerjen. Nem menekülhetünk el annak felismerése elől, hogy mindannyiunkban meg-jelennek a negatív előjellel használható személyiségjegyek, csak egy szo-ciábilisabb egyén számára ennek kiélésére a társadalmi együttélés lehetőséget biztosít. Megvannak a különböző csatornák. Ezért talán a chatnek is engedményt kell tennie arra vonatkozóan, hogy ahogy jól adaptálódó egyének megtalálják a kompenzálás megfelelő társadalmi közegét, fórumát, formáját az agresszióra vonatkozóan, úgy a kevésbé szociábilis, és alapvetően destrukciót eredményező motivációval megje-lenő egyének is kiélhessék alapvető törekvéseiket ez irányba. Az agresz-szió chaten való kiélésének lehetősége nem hordozza magában a teljes
kompenzálás megvalósulását, sőt, mivel jóval kisebb mértékben jelenhet ez meg, ennek veszélye lehet az, hogy ez a fajta személyiségtartalom chaten való megjelenítése generalizálódik, és egyre vehemensebbé válik. Megoldást erre vonatkozóan ajánlani és találni egy ilyen virtuális közegben nem lehetetlen, de valódi kutatások megjelenését kívánja.
Példa jelenik meg mindkét oldalról.
Végül a pszichopatológia tárgyköréből személyes tapasztalatok közlése:
az általam megismert és a lehetőségek türkében feltérképezett személyi-ségjegyek, problémák, határpróbálgatások fényében az agressziót tanú-sító, vagy rejtett agressziót mutató egyénekre az alábbi közös jellemzők gyakoriságát véltem felfedezni. Ilyenek az impulzus kontroll zavar, ezen egyénekre jellemző valamiféle abúzus (természetesen szenvedélybeteg-ségek tárházának oldaláról), persecutoros doxazmák, későbbiekben a chaten eltöltött hosszabb idő után befolyásoltatás, derealizáció (ez jelen-tős a beírt mondatok félreérthejelen-tőségénél), deperszonalizáció.
A megjelenő személyiségvonásokat tekintve megjelennek: morális di-lemmák, befolyásolhatóság, bűntudat (lásd egy korábban beírt ellenvéle-mény devalválására való törekvés, leginkább fórumokban), emocionális instabilitás, borderline személyiségszerveződés.
Az agresszióval kapcsolatban megemlítendő még az agresszív gátlás je-lensége. Mikor az egyén a benne megfogalmazódó, feltörő agresszió nyílt és rejtett kezelésére képtelen, tehát egy „külső-idegen” képviselőn keresztül kénytelen ennek kompenzálására, kiélésére. És ennek adhat le-hetőséget a chaten általa megjelenített személyiség generálásával és vir-tuális játszmáival, nem kevés esetben pedig nyílt kitöréseivel.
By Luciano
CONTrOll50-es éveiben járó vidéki addiktológus, aki maga is alkohol-problémákkal küzdött kezdetben, de mostanra rendbe jött. Már a szaka-dás előtt segített a Psyche chaten. Azon kevés szakemberek egyike, akik átjöttek velem a Gyaloglóra, építeni a közösséget. Controll válasza lucia-nónak:
Hmmmm…
5-ös fiam… leülhetsz… :)) luciano:
Feltétlenül nem azt kérem, hogy szavaim súlyát…”súlytalanságát”
mérle-geljétek… Csupán szakmai szintre kívánom emelni azt, amivel mind ta-lálkozhatunk, és szembesülünk ezen közegekben… Megértéseteket kö-szönöm!
P.S.: Köszönöm Tantó Bácsi/Néni(??)… :)))) luciano
Valóság válasza lucianónak:
Tehát Lucs koma ezek szerint az egyénnek ha konfliktusa van a saját in-dentitásával, akkor a cseten indikálja azt a konfúziót ami redukálja az energetikai instatálást. S ebből levonva a konklúziót az a véleményem h az adekvát megoldás h a személy optimalizálja a reduktív konstans folya-matainak eseménymátrixát, s ez által degradálja a rejtett agresszió kon-vergenciakritériumát !!!! Nos az egyén acting outreakciója nem lehet más mint a frusztráció algoritmikus megnyilvánulása!!!!! ugye jól le vágtam Lucs koma???? :D
Controll beírása:
Sziasztok !
Mind a cseten, mind pedig a fórumon is megjelennek a verbális agresszió különböző fajtái. Jelen esetben kaptam én is hozzászólásokat, hogy többször agresszív a véleményem. Elolvastam az említett hozzászólásai-mat ismét… (Depresszió)
Lehet tényleg agresszívnek érezni… Én kemény, meghökkentő, − ha úgy teccik − “kijózanító” véleménynek olvasom. ugyanis bizonyos esetekben
− különösen krízisintervencióban, öngyilkossági fantáziálás, dinamikus beszűkülés esetén − csak így ér el a közlés a címzetthez. Kizökkentheti az arról való álmodozásból, hogy önmaga megölése egy “csendes átmenet”
egy vágyott nyugalmi állapotba, hanem egy megváltoztathatalan, brutá-lis, óriási szenvedésekkel járó (ön)gyilkolási folyamat. Sok esetben ez az autoagresszió átgondolásához és az elfojtott düh kifelé irányítódásához vezet. Ennek gyakran célpontja a közlő személye. De ez benne van a “ko-sárban”.
Ettől még lehet a klienst elfogadni, félteni, együtt érezni vele.
Egyébként ilyen interakciót egy fórumon olvasva a szemlélődőben is ke-letkezhet agresszió a saját életélményei, az “agresszív” helyzetben tör-ténő viselkedése, emocionális viszonyulása, mentálhigiénés állapota alapján.
Mindenkinek érdemes átgondolni ilyenkor hogy miért is megy fel a
“pumpa”.
Teljen úgy a napotok, ahogy szeretnétek.
Controll beírása:
Lehet, hogy ezeket a gondolatokat, amik megfogalmazódtak bennem a fórum olvasása közben, nem is ide kellett volna írnom, de új topicot nem nyitok hiszen van elég. :)
Sokszor párhuzamot vonunk a testi-lelki erőszak és a betegség fogalma között. Nem tartom elfogadhatónak azt az álláspontot, hogyha valaki erőszakot követ el a neki kiszolgáltatott emberrel (gyerek, barátnő stb.) utána betegnek nyilvánítva erkölcsileg felmentsük. Hogy valaki szocio-pata vagy gyűlölködő, agresszív pszichopatológiás személyiség, attól ugyanúgy büntetőjogi felelőssége van. Itt kiemelném a szexuális erősza-kot és a gyerekek hosszú távú testi és/vagy lelki terrorját. Ezeket a csele-kedeteket még a bűnözők is elítélik. Mit gondoltok, hogy bánnak a börtönben a rabok egy pedofil férfival ? Vagy a kalocsai női börtönben a többi rab a gyermekbántalmazás miatt bekerült “anyával” ? Hmm… Mi meg keressük a mentális indokokat. Biztos az is van. De ezt bízzuk a bör-tönpszichológusokra.
Jó, akkor nézzük más perspektívából a dolgokat. Többször találkoztam már olyan esettel is, mikor a kliens a lelki állapotát az őt ért agresszióval magyarázta. Pl. egy pszichoszexuális fejlődésben megrekedt fiatal nő a férfiaktól való félelmét, undorát azzal magyarázta, hogy kicsi korában az apja megerőszakolta. A későbbi konzultációk során viszont felszínre ke-rült, hogy a súlyosan beteg régóta ágyhoz kötött apa képtelen lett volna erre. Az állandó anyai vádaskodás (apád ilyen volt, apád olyan volt) és fantáziájában és álmaiban megjelenő erőszakos képek idővel valóság-ként rögzültek a kliens memóriájában.
Mivel ezt másoknak is elmondta, ezért az apát komoly bűncselekmény-nyel vádolta így meg. Ezt azért említem, mert ez a kliens nem tudatosan akart ártani valakinek, csak saját problémáját így tudta kivetíteni. Viszont az már nem elfogadható (sőt büntetendő), mikor az áldozatszerepet szándékosan ártásra használják. Tudatosan erőszakkal megvádolni vala-kit (valakiket) bosszúból vagy nyereségvágyból. Mert hogy ilyen is van….
Úgyhogy bánjunk “csínján” minden információval…
Szép napot Nektek !
Most pedig következzen négy esztendő múltán luciano véleménye ma minderről és más dolgokról:
2005 év végén kerültem a Psyche lelkisegély alapítvány gyalogló chaten működő lelkisegély chat vonalához. Abban az időben azért kerestem fel a chatet, hogy az azon belül működő közösségek struktúráját, illetve egyéb itemeit próbáljam meg szakmai szemmel megvizsgálni. A Psyche név alatt futó chatszoba kiemelkedett a többi chatszoba közül, hiszen tapasztala-taim szerint olyan személyek voltak akkoriban jelen, akik – ha csoportként nézek rájuk – a csoportkohézió szemszögéből különleges struktúrát mu-tattak.
Mivel a segítő szakmák egyikét sajátítottam el a főiskolán, illetőleg abban az időben még a főiskola utolsó évét végeztem, úgy gondoltam, hogy gya-korlati szempontból kiemelkedő lehet, ha egy olyan közösségnek a részévé válok és azon belül is segítőként vagyok jelen a közösségben, ahol olyan személyek vannak, akik problémás helyzeteik kapcsán – egzisztenciális hát-terük miatt – komolyabb segítő befolyást igénylő területeket nem tudnak felkeresni, ezért maradt számukra a chat világa, ahol bár elsősorban nem teljes személyükkel vannak jelen, hiszen a virtuális közegben mindig egy-fajta saját maguk által leginkább preferált személyiségvonásaikat jelenítik meg.
Őszintén megvallva így visszanézve az akkori tapasztalatanyagot, amit abban az időben szereztem, az a benyomásom, hogy a súlyosabb addik-tológiai vagy pszichiátriai, pszichológiai problémákkal küszködő szemé-lyeken segíteni a virtuális közegben nem lehet hosszabb távon. Ők sokkal erőteljesebb segítő behatást igényelnek. Én a párkapcsolati problematika körével, illetőleg az egyéni életvezetési tanácsadással foglalkoztam. Erre azt tudom mondani, hogy egy terápiás folyamat kezdetén a legfontosabb az anamnézis felvétele. Mi vezetett ide, mik voltak azok a kiváltó okok, azok az élethelyzetbeli problémák, amik az adott pszichológiai esetleg pszichi-átriai és azon belül is a pszichoszomatikus tüneteket képezték.
Mivel az anamnézis a terápiás folyamatban igen nehéz terület – tán a te-rápia egyik legnehezebb területe – saját tapasztalataim alapján mondha-tom, hogy a súlyosabb problémákkal küzdő személyeknél – amennyiben a chat segített összerakni az anamnézist, összerakni azt az élettörténeti fo-nalat, amiből kialakult az eredeti probléma –, ha a chaten folytatott
be-szélgetések után elirányítottuk szakemberekhez, akkor azzal már az adott szakember, illetve az adott személy munkáját, terápiás munkáját is meg-könnyítettük azzal, hogy az anamnézis szinte már egészében véve kész volt, jelen volt. Úgy értem, hogy a chatnek együtt kellene működnie olyan segítő területekkel, amelyet az adott személy egyébként igen nehezen érhet el… Azért megemlíthetjük, hogy Magyarországon a segítő terüle-tekhez jutás igen bonyolult, a bürokráciának a különböző szálai befonták a segítő területeket. Itt érthetjük a TB-s pszichiátriai rendelést, nem lehet csak úgy bemenni, hanem beutalókkal lehet, és az azután következő kü-lönböző területekre is csak kükü-lönböző beutalók és dokumentumok be-szerzését követően mehet az egyén. És ha figyelembe vesszük, hogy az egyén egy problémával küzd és még meg kell küzdenie azért is, hogy a problémáját tálalja az adott szervnél, az még inkább súlyosbíthatja és
be-szélgetések után elirányítottuk szakemberekhez, akkor azzal már az adott szakember, illetve az adott személy munkáját, terápiás munkáját is meg-könnyítettük azzal, hogy az anamnézis szinte már egészében véve kész volt, jelen volt. Úgy értem, hogy a chatnek együtt kellene működnie olyan segítő területekkel, amelyet az adott személy egyébként igen nehezen érhet el… Azért megemlíthetjük, hogy Magyarországon a segítő terüle-tekhez jutás igen bonyolult, a bürokráciának a különböző szálai befonták a segítő területeket. Itt érthetjük a TB-s pszichiátriai rendelést, nem lehet csak úgy bemenni, hanem beutalókkal lehet, és az azután következő kü-lönböző területekre is csak kükü-lönböző beutalók és dokumentumok be-szerzését követően mehet az egyén. És ha figyelembe vesszük, hogy az egyén egy problémával küzd és még meg kell küzdenie azért is, hogy a problémáját tálalja az adott szervnél, az még inkább súlyosbíthatja és