Az internet megjelenése előtti távkapcsolatok esetében az in-terjúelemzés az előző csoportéval azonos szempontok szerint történt. A távolsággal és a távkapcsolattal kapcsolatos vélemé-nyek, gondolatok igen hasonlónak bizonyultak. Fontos volt a távkapcsolat átmeneti jellegének hangsúlyozása, illetve az, hogy alapvetően áthidalható szituáció, amely nem jelent ha-talmas problémát:
„Túlságosan sokat nem variáltam én ezzel a dologgal. (…) Tök termé-szetesen alakult.” (K., 60 éves férfi)
„Nem örültem, de azért úgy nem is voltam elkeseredve. (…) Aki csak döntést hoz, abból valaki más ki tudná zökkenteni. De ha én úgy érzem, hogy nekem ez fontos, mert szeretem a másikat, abból nem olyan könnyű kizökkenteni valakit.” (H., 59 éves nő)
A távolság és a szerelem viszonyával kapcsolatos idézetről al-kotott vélemények eltéréseket mutattak, mint ahogyan a kö-vetkezőkben olvasható:
„Hát mondjuk olyan szempontból biztos próba… ha valami nem komoly, az előbb-utóbb elveszik, le lehet cserélni egy másik nem ko-molyra. Hogy a nagy szerelmet fellobbantja? Hát… nem a távolság, hanem inkább a kommunikáció levélben, meg a személyes találkozá-sok. Tehát nem hiszem, hogy a távolság fellobbantaná a szerelmet.”
(K., 60 éves férfi)
„Igaz, mert az emberben fenntart egy várakozást [a távolság]… min-dig várakozásban voltam. Attól is függ, ki mit ért szerelem alatt.”
(H., 59 éves nő)
Minden interjúalany véleménye megegyezett abból a szem-pontból, hogy ha a szerelmi kapcsolat komoly érzelmeken alapult, akkor a távolság nem jelenthetett problémát közöttük.
Ennek kapcsán többek között a bizalom kifejezés is megjelent.
Az interjúk alapján feltételezhető, hogy a feltétlen bizalom megléte jelentette a kapcsolat és az intimitás megfelelő mély-ségét.
A legfőbb kapcsolattartási eszköz a levél és elvétve a tele-fon volt. A levelezés célja a hiány érzetének enyhítése volt, ám a hiány eltüntetése nem volt cél. Nem is lehetett volna, hiszen magában a levél feladásának aktusában megjelenik az út, az utazás, s így a távolság is. A távolság inkább a kapcsolat része,
jellemzője volt. A másik személyről való tudás, az információ-szerzés nem csupán két ember döntésén múlott, hanem befo-lyásolta az idő, a tér és természetesen maga a posta is:
„Hát telefonálni érdekes volt… Először kiértesítettek engem a pos-tahivatalból, hogy egy bizonyos időpontban egy bizonyos postahiva-talba jelenjek meg. Még szerencse, hogy ott laktam a posta mellett!
Szóval menjek, és akkor megpróbálnak összeköttetni minket és akkor, ha sikerül, lehet, hogy beszélhetünk… volt, hogy jó volt a vonal, volt, hogy nem.” (H., 59 éves nő)
„Levelezés, meg néha telefonálás. Meg jöttek-mentek az ismerősök, velük is küldözgettünk csomagokat. De az oroszok mindent átnéz-tek, a kolbászokat széttörték, hogy van-e bennük valami [csempészni való]. Egyszer volt nálam szőlőcukor, kiborították, bele a kolbászba, majd a végén úgy kaptam meg ezeket, mint valami zselét.” (K., 60 éves férfi)
Az 1. táblázatban összehasonlító formában összesítem az em-pirikus kutatás eredményeit.
Összegzés
Tanulmányomban a párkapcsolatok egyik speciális típusát, a távkapcsolatokat vizsgáltam. Hipotézisem szerint a táv-kapcsolati forma az internetes kommunikációs lehetőségek megjelenésével jelentősen átalakult, átalakítva a párkapcsolat struktúráját, valamint a térhez és időhöz való viszonyt. Állí-tásomat az eddig áttekintett szakirodalom és az elvégzett ku-tatás részben alátámasztja. Hozzá kell tenni azonban, hogy a távkapcsolati kommunikáció jellegét és eleve a párkapcsola-tok felépítését, valamint a tér-idő viszonyulásokat nem célra-vezető pusztán az internet kontextusában vizsgálni, érdemes
Kommunikáció
internetnélkül Kommunikáció internettel
Távolság Valós megélés Megjelenik az
eltüntetés igénye Távkapcsolathoz
valóviszonyulás
főjellemzője Bizalom Kétségek
Eszközök
Levelezés és ritkán telefonálás: erős a körülmények befolyása
Számos eszköz elérhető és nagy a kommunikáló
felek szabadsága Jellemzőtémák Beszámolók, jövő
tervezése
Mindennapok részletes megbeszélése, jövő tervezése Kommunikációjellege Átgondolt levelezés „mintha” érzet megjelenése
Szinkron/aszinkron Tisztán aszinkron
Szinkron: a chatelés:
olyan, mintha spontán lenne; és aszinkron is 1. táblázat. Az internet nélküli és az internetes kommunikáció néhányjellemzőjeatávkapcsolatokban
lehet más dimenziók bevonása is. Ilyen aspektusok lehetnek a nők és a férfiak eltérő kommunikációs sajátosságai, vagy pél-dául az általános értelemben vett személyközi kommunikáció változásai, amelyek az internettől függetlenek. A választott, félig strukturált interjús módszer segítségével sikerült bemu-tatnom a jelenséget. Az internetes kommunikáció hatásának alaposabb elemzéséhez természetesen további kutatásokra van szükség.
Felhasznált források
Füst Milán (2008): Füst Milán összes versei. Budapest, Fekete Sas Könyvkiadó BT.
Green, Nicola (2002): A közösség újrameghatározása. Magánszféra és számonkérhetőség. In: Nyíri Kristóf (2002, szerk.): Mobilközösség – mobilmegismerés: Tanulmányok. MTA Filozófiai Kutatóintézete, Budapest. 41–54.
Hrachovec, H. (2002): Közvetett-közvetített jelenlét. In: Nyíri Kris-tóf (2002, szerk.): Mobilközösség – mobilmegismerés. Tanulmányok.
MTA Filozófiai Kutatóintézete, Budapest. 115–126.
Karácsony András: Individualitás a nomádok földjén. Pillanatképek.
In: Nyíri Kristóf (2002, szerk.): Mobilközösség – mobilmegismerés.
Tanulmányok. MTA Filozófiai Kutatóintézete, Budapest. 127–138.
Luhmann, N. (1997): Szerelem, szenvedély. Az intimitás kódolásáról.
Budapest: Jószöveg könyvek.
Nyíri Kristóf (2002, szerk.): Mobilközösség – mobilmegismerés. Tanul-mányok. MTA Filozófiai Kutatóintézete, Budapest.
Ropolyi László (2006): Az internet természete. Typotex Kiadó, Buda-pest.
További források
Saját empirikus kutatás: félig strukturált interjúk 2011. január–márci-us között.
A tanulmány a szerző azonos című tudományos diákköri dolgozata alapján készült.
Konzulens: Bokor Tamás
A dolgozat a BCE Közgáz Campus 2011. évi Tudományos Diákköri Konferenciáján a Magatartás-tudományi és Kommunikációelméleti szekcióban I. helyezést ért el.