Bevezetés: (I—III. lap). A tanárképzés kérdése ismét napirendre ke
rült ; alkalomszerű a budapesti tanárképzőre vonatkozó adatok és munkála
tok összeállítása. A tanárképző szervezése óta lefolyt negyedszázad szomorú tanulsága. Az orsz. közokt tanács régi munkálatai még most is irányadók a jelen feladataira nézve. A következő elmélkedések mintegy a húsz év előtt készült javaslatoknak utólagos indokolásai. A fejtegetések egészen gyakor
latiak : a mértékadó nagy nemzetek oktatásügyének történeti adataiból indulnak ki.
I. A német philosophiai kar (III—XIX. lap). A középisk. tanárság a bölcsészeti karon készül pályájára; azonban e kar semmikép sem méltatja hallgatóinak jövendő hivatását. A rendszertelenség a tiszta tudományosság czégére alatt. A ferde, okadatolatlan helyzetet történeti körülmények idézték elő. — A philosophiai kar új alakulása. A többi kar függetlenné lesz vele szemben. A tanári hivatás egyenlő rangúvá lesz a papi, orvosi és bírói tiszttel.
A philos. kar tanulmányainak nagy átváltozása: az új tudományos törek
véseknek szűk a régi keret. Az előkészítés és a tudomány-fejlesztés, a tudós
képzés kettős feladatának összebonyolítása. A philosophiai kar és a többi karok ellentétes viselkedése a tanulmányok rendjének megállapításában. A philosophiai kar a többiből toborzza hallgatóit; a maga sajátos feladatát, a tanárképzést, nem ismeri fel. — A tanárvizsgálat szabályozása; viszonya a philosophiai karhoz. Miként fogy az állam bizalma a philosophiai kar tanú
sága iránt még tudományos tekintetben is : mutatja a különböző, egymásután kiadott tanárvizsgálati szabályzat. Az 1890. <császári conferentia» az egye
temi oktatás bajairól. A chicagói világkiállítás számára készült hivatalos jelentés felfogása: a tudós önérzet kicsinyli a tanári hivatást.
II. A franczia facultés des lettres et des Sciences, (XIX—XXXII. 1.).
A franczia tudományosság nem ismer czéhszerű elszigeteltséget. A közokta
tásügy egyetemességének, a «l’Université» eszméje, A franczia felsőbb oktatás két csoportja : a fakultások és a nagy főiskolák. A facultas artium megosz
lása irodalmi és természettudományi karokká; ezek azonban nem szakisko
lák, mint a többi karok, hanem a közműveltség ápolói. Kettős feladatuk : a középfokú oktatás irányzói vizsgálataik á lta l; a tudományos érdek fentartói a nemzet művelt köreiben előadásaik által. A régi fokozatok : a baccalau- reatus, licenciatus és doktorátus megtartása és a társadalmi szükségletekhez
Dr. Kármán : A tanárképzés. J
GXLVI
alkalmazása. A baccalaureatus a középiskolai tanulmány szentesítése ; a licen
ciatus a középiskolai tanárkodás előfeltétele; a doctoratus tudományos jelen
tősége. Az irodalmi és tudományos karok, állam és egyház versengvén a középiskoláért, a tanárképzés feladatát nem teljesíthették és tanítványok hiá
nyában, a müveit közönség köréből szereznek maguknak hallgatóságot. Azon
ban mihelyt a közoktatásügy ura lesz a maga sorsának, fölismerik sajátos hivatásukat. — A tanárképzés múltja Francziaországhan. Az «Ecole Normale*.
Módszere: a petite légon, conférence, a karok eljárásával, a grande legon, cours módjával szemben. A harmadik köztársaság hatásos intézkedései: a karok szert tesznek tanítványokra; a conférences de jeudi; a levelezés útján való képzés; a paedagogiai képzés kiterjesztése még a középiskolai tanár
ságon túl.
III. Az angol egyetem. (XXXIII—LIV. lap). — Az angol intézmények tanulságos példája. Századunk közepe táján a közvélemény nem ítél kedve
zően az angol egyetemi állapotokról: a klerikális felekezeti szellem túlten- gése; emelkedettebb előadások teljes hiánya. A törvényhozás közbelépésének szüksége: az egyetem felszabadítása a collegiumok gyámsága alól; az egy
házi jelleg, az élet szerzetszerűsége megszűnik; a tanulmányi és vizsgálati rendszer átalakul. Majd a tudós kutatás gyámolítása lesz a jelszó. Újabb törvényhozás: az egyetem mindinkább, nemcsak a nemzet vezetőinek neve
lőintézete, hanem egyúttal a tudományosság műhelye lesz. — Az egyetem viszonya a nemzeti közművelődéshez. A középiskolai tanítás irányzása (Local- Examinations). Az egyetemi oktatás kiterjesztése (University Extension). — A tanárképzés maga ideig-óráig háttérbe szorul; az egyetemi oktatás a köz- műveltség betetőzését tekintvén feladatának, a középfokú tanítás az egyetem graduáltjai közül választhatja mestereit. A paedagogiai szakképzés szükségét azonban általánosan elismerik. Hasonlókép fölismerik a középfokú oktatás’
egyetemes szervezésének nagy fontosságát. A közelebbi jövő kilátásai e tekintetben.
IV. Teendőnk. (LIV—LXV. lap). A történeti körültekintés megerősíti azt, a mit az orsz. közokt. tanács húsz évvel ezelőtt sürgetett: a pliiloso- phiai kar fő feladata a nemzet közművelődésének, oktatásügyének szolgálata, s így első sorban a tanárképzés. Azonban e feladat megoldását önálló belá
tással szervezzük, nem idegen minták utánzásával. Nincs is a magyaron kívül nemzet Európában, melynél az egyetemi élet sajátos, minden mástól elütő alakot nem öltött volna. Az egyetemek hármas tevékenysége: a nevelő, a szakszerű, a tudományfejlesztő. Az angal egyetem különösen nevelő hatása által tűnik k i ; míg a franczia és német egyetemek lemondtak a iulajdonképi nevelés feladatáról. A franczia egyetem viszont főleg a szakszerű képzésnek emelte tudományos színvonalát, pontosan meghatározva és egymásra vonat
koztatva a tanulmányok és vizsgálatok rendjét. A német egyetem kizárólag a tudás továbbfejlesztésében látja hivatását. Nekünk, magyaroknak, sem egyik, sem másik irányban nincs hagyományunk. Azért elvszerű eligazodásra és valóságos új alkotásra volna szükségünk. Erre vonatkozó kísérlet a követ
kező fejezetek tartalma.
CXLVII V. Egyetemi előadások (LXVI -LXXX1II. lap). Az összefüggő előadás, mint az egyetemi oktatás legelső eszköze. Fontossága és viszonya a könyv
ből való tanuláshoz. A tudományos előadásnak két m ódja: az egyik egy egész tanulmánykört ölel fel, a másik valamely szűkebbkörű meghatározott problémát. A német és franczia egyetem példája; a német és franczia kor
mányok állásfoglalása az előadások kérdésében. A tudományos oktatás érdeke megköveteli az előadásoknak mind a két alakját. Az egyiknek is, a másiknak is részletes fejtegetése: az elsőfajta előadásban rendszert, a második fajtában módszert tanul ismerni a hallgató. A kétféle feladatot egy és ugyanazon sze
mélynek kell teljesítenie. A karok kötelessége és a kormány ellenőrző tiszte arra nézve, hogy a hallgató meg is találja a rendszeres előadásokat, me
lyekre szüksége van. A tanárképzés csak az egyetemet illeti meg: egyete
münk bölcsészeti karának a kötelessége, hogy rendszeres tanfolyamait a tanárképzés szükségeinek megfelelően szervezze. A bevezető, összefoglaló, rendszeres tanfolyamok czélszeríí állandósítása első teendője a karnak. Csak azután lehet és kell speciális collegiumokról is gondoskodni. A philosophiai kar mutasson előadásainak paedagogiai értelemmel szervezett rendjében pél
dát a többi karoknak.
VI. Gyakorlat, értekezletek (LXXXIII—CII. 1.). Az egyetemi oktatás helyes módszeréről Európaszerte megindult viták századunk első felében.
A vita Angliában: elméleti és gyakorlati tanítás szembeállítása. Mai nap az angol egyetemen tanári előadás (lecture) és tutori gyakorlat (tuition) osztoz
kodik a nevelő feladatban. Különbség a köznevelés útján végighaladó tanulók és Olyanok között, kik egyik-másik irányban kiválóbb képzésre törekednek.
— Németországban csak a kiválóbb tehetségű hallgatók nyernek a semina- riumokban egyéni szükségleteiket is figyelembevevő gyakorlati oktatást. — A régibb conversatoriumok, repetitoriumok és examinatoriumok megszűnése.
Az újabb seminariumok. A gyakorlatok a természettudományi szakokban.
A proseminariumok. — A gyakorlati tanítás módjai a franczia felsőbb isko
lákban : itt külön van tartva a tudományos készültségre irányult, meg az önálló búvárkodásra vezető mód. A gyakorlati tanítás és a conférences az École Normale-ban. Az École pratique des hautes études. — Gyakorlatok nélkül nem lehet el az egyetemi oktatás; egy kar sem bízhatja őket hatás
körén kívül eső valamely más intézetre, tehát a philosophiai kar sem vala
minemű középiskolai tanárképzőre. Az előadások két nemével párhuzamosan jár a gyakorlatok kétféle alkalmazása. A kezdők számára való gyakorlatok és a tudós seminariumi gyakorlat különbsége: amazok szervezése a legsür
gősebb teendő. E bevezető gyakorlatok nem lehetnek csupán iskolaszerű ismétlések vagy vizsgálások. Ép így nem lehet e gyakorlatok tárgya oly fel
adatok kitűzése, melyeknek megoldására csak az élet igazi munkájában szer- zendő tapasztalatok képesítenek. A gyakorlatokat maguknak az egyetemi tanároknak kell vezetniük vagy legalább is irányítaniok.
VII. Tanszabadság, vizsgálatok (CII—CXLIV. 1.). A tanítás igazi sza
badsága Németországban mindig inkább csak elvi követelmény, semmint gya
korlati valóság. A tanár szabadalmai Németországban hajdan és most. A tanulás J*
CXLVlll
szabadsaga a német egyetemeken. Az állapotok fogyatékosságát bizonyítják az állam követelései tiszti vizsgáin. A német karok szerepe a tanári, jogügyi, papi és orvosi képesítésben. — A franczia intézkedések a tanulmányok és vizsgála
tok rendje körül. A tanítás és tanulás szabadságának, s viszont a társadalom érdekétől megkövetelt kötelező rendnek különtartása. A tanszabadság teljes, a hol a tudomány az önczél: a Collége de Francé, a Muséum d’histoire naturellc és az École pratique des hautes études. A közhivatalokra szüksé
ges szakkészültség biztosítékai a franczia fakultásokon: oktatás és vizsgálat rendjének kölcsönös egymásra vonatkoztatása. Kétféle vizsgálatok: a tanul
mányi vizsgálatok (examen) és a versengő vizsgálatok (concoursj. A franczia baccataureatus, licenciatus és doktorátus vizsgálatainak mai állása az iro
dalmi és természettudományi karokon. A tanárképesítő tiszti vizsgálat: az agrégation. A tanulmányi vizsgálatok és a concours a többi franczia karo
kon. — Angolországban úgy a tudományos képzés, mint a szakszerű képe
sítés terén a teljes tanszabadság uralkodó. A londoni University mint vizs
gáló testület: eljárása az ország egyéb fő- és középiskoláin is meghonosult.
Ezen vizsgálati rend fő sajátosságai: az Írásbeli meg gyakorlati jelleg fel- sőbbsége a szóbelivel és elméletivel szemben; a szabadság az egyéni kiváló
ság bizonyításában; a vizsgálatok kétféle mértéke: az examination fór a pass és az examination fór honours ; egyetemi fokozatok. — A társadalmi körök, jogász- és orvostestületek intézkedései a jelöllek szakképzettségének előmozdítására és kipubatolására. A testületi képzés viszonya az egyetemi lanulmányokhoz, —• Az előbbiekben tett összevető körültekintés tanulságai és alkalmazásuk a hazai viszonyokra. A tanítás szabadsága nem paedagogiai, hanem politikai kérdés, épúgy mint a szólás- vagy sajtószabadság. Paedago
giai kérdés csupán az oktatás és vizsgálás viszonya. A társadalmi közösség kötelező czéljai és az egyéni kifejlés szabadsága. A vizsgálati követelmények emelésével párhuzamosan kell, hogy járjon a hallgatók készülésének tervszerű berendezése. Tanintézetnek nem szabad máskép vizsgálnia, mint a hogyan tanít. Az észszerű tanulmánysorra czélzó vizsgálati rendnek főelvei: minden karon kell, hogy kétévi alapvető tanulmányokra és velük kapcsolatos gya
korlatokra következzék egy alapvizsgálat, mint a vizsgálatok sorozatának megnyitója. Az orvosi kar mintaszerűsége úgy erre, mint a tanfolyamok további részére nézve. A tudós tanulmányok gyakorlatiabbakká teendők a felsőbb évfolyamokban. A philosophiai kar feladata e tekintetben. A tudo
mány- és művelődéstörténet fokozottabb tárgyalásának szüksége a tanárkép
zés szempontjából. Szélesebbkörű tapasztalatszerzés tervszerű iskolalátogatás által. A tanulmányoknak végső szentesítése két különtartott vizsgálatnak a feladata: egyfelől a szakszerű készültségnek a tiszti vizsgálat által, másfelől a tudós munkásságra irányultnak, a doktorátus á lta l; de kívánatos, hogy a tiszti vizsgálat a doktorátus feltétele legyen. A tudományos készültség, mint a nemzet értelmi erejének és felsőbbségének mértéke.