Tápközeg összetétel befolyása Kluyveromyces lactis szaporodására

A különböz9 éleszt9törzsek gátló hatékonyságának vizsgálatakor több esetben er9sebb gáltás volt megfigyelhet9 PDA tápközegen. Ezért vizsgáltam a Kl. lactis két törzsének szaporodását a két különböz9táptalajon. A vizsgálat eredményét a 23. ábra szemlélteti.

23. ábra Kl. lactis törzsek szaporodása két táptalajon és két h9mérsékleten

A diagramokról leolvasható, hogy 25°C-on nincs szignifikáns különbség a két tápközeg éleszt9 szaporodást befolyásoló hatása között. 5°C-on azonban MG tápközegen az Y0258 éleszt9törzs esetében egy-két nagyságrenddel több telep képz9dött, mint PDA tápközegen. Az Y00260 törzs esetében ez a különbség csak a kísérlet 8. napján volt mérhet9. Továbbá megfigyelhet9, hogy az Y0258 törzs mindkét tenyésztési h9mérsékleten jobban szaporodott, mint az Y00260 törzs. A kísérlet során, a különböz9 tápközegek, illetve éleszt9törzsek között kimutatott különbség nem jelentkezett a gátlás hatékonyságában (5. melléklet).

Kluyveromyces lactis Y0258

0 2 4 6 8 10 12

0 2 6 7 10 14

kísérlet id9tartama (nap) telepszám (lgtke/ml)

Kluyveromyces lactis Y00260

0 2 4 6 8 10 12

0 1 2 5 8 9 14

kísérlet id9tartama (nap) telepszám (lgtke/ml)

MG – 25°C PDA – 25°C MG – 5°C PDA – 5°C

4.4. Az éleszt9gombák hatása Penicillium expansum törzsek patulin termelésére

A két vizsgált P. expansum törzs patulin termelése alapvet9en különbözött: az F00601-es törzs nem termelt, az F00811 nagy mennyiség< patulint termelt az adott körülmények között. Az F00811-es törzs által termelt patulin mennyiségének változását a 24. ábra szemlélteti. A tenyésztés els9 hat napjában intenzív mikotoxin termelés figyelhet9 meg, azonban a 9. napon a mért patulin mennyisége kevesebb, mint a korábbi id9pontokban. Hasonló tapasztalatokról számol be HASAN (2000), aki 20°C-on, 10 napig tartó tenyésztést követ9en mért kisebb mikotoxin mennyiségeket. HASAN feltételezése szerint a patulin mennyiség csökkenése azzal magyarázható, hogy maga a penész kezdi lebontani a mikotoxint.

24. ábra Penicillium expansum F00811 által termelt patulin

Jelent9s mértékben kisebb mennyiség< patulin volt kimutatható a kontrollhoz képest azokból a mintákból, melyekben éleszt9gomba (Kl. lactis, illetve M. pulcherrima) hatását vizsgáltam P.

expansum patulin termelésére (25. ábra). Ez következhet egyrészt abból, hogy a vizsgált éleszt9gomba törzsek gátolták a penésznövekedést és, ezáltal, a patulin termelést is. MOODLEY és munkatársai (2002) figyelték meg, hogy P. expansum-mal mesterséges módon beoltott almákon kisebb átmér9j< romlási foltok jelentek meg, és ennek következtében kisebb

patulin

6. nap: 340,3 µg/ml

3. nap: 39,9 µg/ml 9. nap: 8,4 µg/ml

mennyiség< patulin volt mérhet9 módosított atmoszférás csomagolás alkalmazása esetén. Ezek alapján feltételezhet9, hogy nem minden penészt gátló tényez9 jelentkezik olyan stresszhatásként, amely a mikotoxin termelést fokozná.

Az éleszt9gombák jelenlétében kisebb mennyiségben mérhet9 patulin magyarázata lehet továbbá, hogy a Kl. lactis illetve M. pulcherrima képesek lebontani a termel9dött mikotoxint, hasonlóan a Saccharomyces cerevisiae-hez, mely jelenlétében almalé fermentáció során csökken a patulin mennyisége (STINSON et al.; 1978; SUMBU et al., 1983).

25. ábra Éleszt9gombával együtt tenyésztett Penicillium expansum F00811 patulin termelése a tenyésztés 6. napján

4.5. Kombinált kezelések alkalmazása

4.5.1. Módosított atmoszférás tárolás és antagonista éleszt9együttes hatása a P. expansum-ra A normál légtér összetételéhez képest nagyobb CO₂ és kisebb O₂ tartalom penésznövekedést gátló hatása a kontroll mintáknál is megfigyelhet9 volt (26. ábra). A 6%-os CO2 tartalmú légösszetételben kisebb mérték< gátlás volt tapasztalható, egyes esetekben nem is volt szignifikáns különbség a normál légösszetételben növekv9kontroll telepek átmér9ihez képest. A

F811 kontroll: 707,4 µg/ml

F811+ Kl. lactis: 8,5 µg/ml F00811+ M. pulch: 3,9 µg/ml

22% CO2 tartalmú módosított atmoszféra alkalmazásakor a penésztelepek átmér9i jelent9s mértékben kisebbek voltak a normál légösszetételben mért értékekhez képest.

26. ábra Különböz9kiindulási CO2tartalmú légösszetétel és antagonista éleszt9jelenlétének együttes hatása P. expansum F00601 növekedésére (a penésztelep lég- és szubsztrát hifa képz9 részét mérve), a kísérlet 12. napján. Az azonos bet<jel<kezelések között nincs szignifikáns differencia

(P=0,05)

Amellett, hogy a Kl. lactis Y00260 törzs jelent9s mértékben gátolta a penész növekedését, megfigyelhet9 az is, hogy az egyre nagyobb kiindulási CO₂ tartalmú légtérben egyre kisebbek voltak a penésztelep átmér9k. A 22% CO2tartalmú légösszetétel er9teljesebb gátló hatása itt is megmutatkozott.

M. pulcherrima Y00681 törzset alkalmazva antagonistaként az éleszt9 gátló hatása mellett nem volt tapasztalható a légtér nagyobb széndioxid tartalmának gátló hatása, kivéve PDA tápközegen a tárolás 12 napján.

4.5.2. A kis tárolási h9mérséklet és az antagonista éleszt9együttes hatása

A különböz9 éleszt9törzsek – Pich. anomala, M. pulcherrima, Sp. roseus és Kl. lactis – gátló hatékonyságának vizsgálatakor a h9mérséklet befolyásoló hatását elemezve additív hatást figyeltem meg a kisebb tárolási h9mérséklet és az antagonista éleszt9törzs együttes alkalmazása esetén (3. melléklet, 27. ábra).

Az additív hatás 5°C-on való tárolás esetén nem minden vizsgált antagonista éleszt9nél mutatkozott jelent9s mértékben: a kis tárolási h9mérséklet önmagában olyan mértékben gátolta a

0

penésznövekedést, hogy emellett nem volt az éleszt9 gátló hatása szignifikánsan érzékelhet9.

Ezzel szemben a Sp. roseus törzs esetében az éleszt9 25°C és 15°C-on olyan nagy mérték<

gátlást fejtett ki P. expansum F00601 törzsre mindkét tápközegen, hogy a tárolási h9mérséklet különbség hatása nem volt érzékelhet9. Az 5°C-on való tárolás és a törzs együttes alkalmazásakor viszont mutatkozott a két tényez9additív hatása.

27. ábra Tárolási h9mérséklet és antagonista éleszt9(10⁵sejt/ml) kombinált alkalmazásának hatása P. expansum F00601 törzsre, MG táptalajon

4.6. In vivo kísérletek értékelése

4.6.1. Kluyveromyces lactis és almáról izolált Metschnikowia pulcherrima gátló hatékonysága gyümölcsöt modellez9tápközegen

A két vizsgált éleszt9törzs P. expansum törzsekre almás táptalajon kifejtett gátló hatékonyságát MG és PDA táptalajon tapasztalt eredményekhez viszonyítottam.

Pichia anomala

Kl. lactis Y00260 alkalmazása során a különböz9 tényez9k – tárolási h9mérséklet, éleszt9 szuszpenzió sejts<r<sége, penésztörzs – szinte minden kombinációja esetén MG és PDA tápközeghez képest almás tápközegen nagyobb mérték<gátlás volt megfigyelhet9(28. ábra).

Almáról izolált M. pulcherrima esetén a három táptalaj között a gátlás szempontjából nem tapasztaltam ilyen jelleg< eltérést, viszont ez az éleszt9törzs nagyobb mérték< gátlást fejtett ki, mint a Kl. lactis Y00260.

28. ábra Kl. lactis Y00260 és M. pulcherrima törzsek P. expansumra kifejtett gátló hatása három különböz9táptalajon, 25°C-on, a kísérlet 9. napján. (K – kontroll; Kl. –Kl. lactis Y00260; M.t. –

törzsgy<jteményi M. pulcherrima;M.i. – almáról izolált M. pulcherrima)Az azonos bet<jel<

kezelések között nincs szignifikáns differencia (P=0,05)

penésztelepátmér9(mm)

egész telep konidium képz9rész a

4.6.2. Kluyveromyces lactis gátló hatékonysága almán

A nyári almán végzett kísérletek során ismét megmutatkozott a két vizsgált P. expansum törzs közötti különbség: az F00601-es törzzsel való beoltás nem okozott semmiféle elváltozást a mesterségesen készített sebekben, ezzel szemben az F00811-es törzzsel történ9 beoltás hatására 25°C-on néhány napon belül jelentkeztek az irodalomban is jellegzetes kórképként leírt barnulás.

A kés9bbiekben ezért az ilyen jelleg<vizsgálatokhoz csak az F00811-es törzset alkalmaztam.

Az alma fajtája, érettségi foka, és az ezzel szoros összefüggésben álló összetev9k aránya befolyásolta a gátlást. A törzsgy<jteményi M. pulcherrima 25°C-on a tárolás 3. napján még jelent9s gátlást eredményezett, de az inkubálás 15. napján már nem volt jelent9s különbség az egyes minták között. 7°C-on való tárolás során a tárolás 15. napján egyértelm< gátlás volt tapasztalható az éleszt9vel és penésszel beoltott minták és a kontroll – penésszel beoltott – minták között (29. ábra). Az éleszt9vel kezelt sebek nem mutattak elváltozást. Ugyancsak nyári almán végzett kísérletek során Kl. lactis Y00260 esetén nem tapasztaltam szignifikáns mérték<

gátlást.

29. ábra: P. expansum F00811 törzs okozta romlás gátlása M. pulcherrima Y00681-es törzzsel, tárolás 7°C-on

M. pulch kontroll P. exp kontroll P. exp + M. pulch

A h<t9tárolóból származó almákkal történ9 vizsgálatok során az almáról izolált M. pulcherrima, valamint Kl. lactis Y00260 szignifikáns gátló hatást fejtett ki P. expansum-mal szemben. A két éleszt9törzs hatása között azonban nem volt jelent9s eltérés (30. ábra). A gátlás mértékét azonban nehéz összevetni a szakirodalomban leírt eredményekkel, mivel minden esetben más és más vizsgálati paraméterek (antagonista- ,illetve penész konidium koncentráció; almafajta;

beoltás módja) szerepelnek.

30. ábra Kl. lactis Y00260 és almáról izolált M. pulcherrima P. expansum F00811 törzzsel szemben kifejtett gátló hatása almán

Tárolás 7°C-on

0 10 20 30 40 50

6 12 18 23

kísérleti id9tartam (nap) Tárolás 25°C-on

0 10 20 30 40 50

3 6 9

kísérleti id9tartam (nap)

romlásifoltátmér9je(mm)

Kontroll Kl. lactis M. pulcherrima

5. K

ÖVETKEZTETÉSEK

,

JAVASLATOK

A gyümölcsök és zöldségek tárolása során fellép9 – f9ként penészes romlásból eredeztethet9 – veszteségek mértéke 10-40%-ig terjedhet (WORLD RESOURCES, 1998). A termények penészesedését fungicidek alkalmazásával gátolják, illetve el9zik meg. A vegyszerek kiváltása, mennyiségük csökkentése érdekében egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a biológiai védekezésre (WILSON és WISNIEWSKI, 1989). A biológiai védekezéssel kapcsolatos kutatásoknak állandó része az újabb és újabb antagonista mikroorganizmusok kiválasztása. A szakirodalomban leírt (2.6.1 fejezetben összefoglalt) izolálási és screenelési módok általában egy adott terményhez és annak mikrobiotájához köt9dnek. Emellett azonban el9zetes információt is adnak az antagonista szervezet hatékonyságáról. Az általam alkalmazott screenelesi eljárás el9nye, hogy egyszer<, gyorsan kivitelezhet9 in vitro módszer: az éleszt9gomba vonaltenyészete körül kialakuló gátlási zóna alapján sikeresen választottam ki penészt gátló éleszt9gomba törzset és izolátumot. A gátlási zóna utalhat a gátlás hatásmechanizmusára: antibiotikus anyag képzésére, vagy az éleszt9gomba gyors metabolizmusa és szaporodása következtében kialakuló tápanyag elszegényedésére a tenyészet környezetében (LIMA et al., 1997). A különböz9 éleszt9gombák gátlási hatékonyságának vizsgálati eredményeit figyelembe véve ez a screenelési módszer nem szolgáltat egyértelm< információt az antagonista szervezet hatékonyságára nézve. Almáról izolált és törzsgy<jteményb9l származó Metschnikowia pulcherrima összehasonlítása esetén a screenelési eljárás összhangban volt a hatékonyság vizsgálattal: az almáról izolált törzs, melynek vonaltenyészete körül gátlási zóna volt, jóval er9sebb gátló hatást fejtett ki a hatékonyság vizsgálata során, mint a törzsgy<jteményb9l származó törzs, melynek tenyészetét a penész ben9tte (19. táblázat, 2/a melléklet). Ezzel szemben azon Kluyveromyces lactis törzsek között, melyek a screenelés során eltér9hatást mutattak, nem volt szignifikáns különbség a hatékonyság tekintetében (19. táblázat, 2/a melléklet, 5. melléklet).

Az éleszt9törzsek antagonista hatékonyságának BJÖRNBERG és SCHNÜRER (1993) módszerével történ9 vizsgálata során megfigyelhet9 volt a különböz9 vizsgálati tényez9k, körülmények – penésztörzs, antagonista éleszt9 szuszpenzió koncentráció, táptalaj, tárolási h9mérséklet – befolyása. A két Penicillium expansum törzs éleszt9gombával szembeni érzékenysége jelent9s mértékben különbözött (10. ábra), ezért érdemesnek tartanám a két penésztörzs közötti különbség genetikai hátterének kutatását, mert ez lehet9séget adhat a penészgomba és az antagonista mikroorganizmus közötti kölcsönhatás mélyrehatóbb ismeretére.

Az éleszt9törzsek gátló hatékonysága és az alkalmazott sejts<r<ség, illetve tárolási h9mérséklet között szoros összefüggést figyeltem meg (20. és 21. táblázat). MCLAUGHLIN és munkatársai (1990), valamint FAN és TIAN (2001) eredményeihez hasonlóan: nagyobb koncentrációjú

éleszt9 szuszpenziót alkalmazva növekv9 mérték< gátlást tapasztaltam. A kisebb tárolási h9mérséklet és az antagonista éleszt9k együttes alkalmazása additiv hatást eredményezett, ami összhangban van BJÖRNBERG és SCHNÜRER (1993) megfigyelésével.

A különböz9 kutatások alapján biológiai védekezésre alkalmasnak bizonyuló éleszt9gombákkal történ9 összehasonlító vizsgálatok szerint megállapítható, hogy a Kluyveromyces lactis vizsgált törzsei is lehetséges biokontroll szervezetek (14. és 15. ábra). Az általam vizsgált Kluyveromyces lactis törzsek alapvet9en nem zöldségr9l, gyümölcsr9l vagy egyéb terményr9l származnak – amilyen próbálkozást az általam feldolgozott szakirodalom nem tartalmaz – ezért lehetséges, hogy alkalmazásuk nemcsak egy terményre, földrajzi területre korlátozódik, hanem annál nagyobb hatáskör<vé válhat.

A Kluyveromyces lactis Y00260 törzs gátló hatásmechanizmusát vizsgálva nem tapasztaltam killertoxin képzést. Az agarlyuk diffúziós vizsgálat, mely során az éleszt9sejtmentes sz<rletében esetlegesen jelenlev9 antibiotikus anyagok hatását vizsgáltam, nem utalt antibiózisra, mivel az egyik penésztörzs (F00601) esetében tapasztalt enyhe gátlás nem fokozódott a koncentrált sejtmentes sz<rlet alkalmazása esetén. Hasonló kísérletekben CASTORIA és munkatársai (2001), illetve FAN és TIAN (2001) sem tudták kimutatni Aerobasidium pullulans, illetve Cryptococcus albidus sejtmentes felülúszójának penészgátló hatását, melyek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az említett éleszt9gombák nem termelnek antibiotikumot.

A szakirodalomban (MCLAUGHLIN et al., 1990; PIANO et al., 1997) tapasztaltakhoz hasonlóan a tápanyagért való versengésre csak közvetett úton tudok következtetni. Egyrészt, növekv9 sejts<r<ség< éleszt9 szuszpenziót alkalmazva n9tt a Kluyveromyces lactis hatékonysága, másrészt a két különböz9 összetétel< tápközegen eltér9 gátlás volt tapasztalható (3. melléklet). A tápközegekben jelenlev9 különböz9 tápanyagforrások nem befolyásolták az éleszt9szaporodást (23. ábra), azonban egyes összetev9k – melyeknek pontos meghatározása további kutatásokat igényel – sz<k keresztmetszetet jelenthetnek a penészgombák számára. A burgonya-dextróz tápközeg valamely komponensének fogyása szorítja vissza valószín<leg a Penicillium expansum növekedést, mivel nemcsak a kontroll telepátmér9k átlaga, hanem az éleszt9gombákkal elért gátlás mértéke is nagyobb volt PDA tápközegen, mint a maláta kivonatot tartalmazó tápközegen (14. és 15. ábra). SPADARO és munkatársai (2002) Metschnikowia pulcherrima izolátumok antagonista hatását vizsgálták hatféle tápközegen, és arra a következtetésre jutottak, hogy a különböz9tápanyagforrások nemcsak a romlást okozó penész és az antagonista éleszt9 közötti versengésre vannak hatással, hanem az egyes szervezetek

anyagcseréjére is befolyással vannak. Így lehetséges, hogy az adott éleszt9izolátum bizonyos tápanyagforrások jelenlétében a penésszel szemben toxikus anyagokat képez.

Az illékony komponensek gátló hatásának vizsgálata egyértelm<en bizonyítja, hogy a Kluyveromyces lactis által termelt gáznem< anyag (izoamil-alkohol, izovajsav, izovaleriánsav, fenilizobutirát, valamint etilacetát) szintén oka a gátlásnak. Az egyes komponensekkel külön-külön elvégzett vizsgálatokat (20. ábra) hasonlítva a Kluyveromyces lactis törzsekkel végzett – illékony komponensek hatására vonatkozó – vizsgálatokkal (17., 18. ábra), megállapítható, hogy az éleszt9k anyagcseréje következtében kisebb mennyiségben ugyan, de állandóan jelenlév9 komponensek együttesen kifejtett hatása nagyobb mérték<, mint egy-egy komponens egyszeri, nagyobb mennyiségben történ9 adagolása révén bekövetkezett gátlás. Ezeknek az illékony anyagoknak nagy koncentrációban való önálló alkalmazását akadályozza az is, hogy legtöbbjük igen kellemetlen szagú. A mikroorganizmusok metabolizmusa következtében zárt térben kialakuló légösszetétel változás – oxigén tartalom csökkenés és széndioxid tartalom növekedés – önmagában nem fejt ki olyan mérték< gátlást, melyet ezekben a kísérletekben tapasztaltam, azonban hozzájárulhat az illékony komponensek hatásához. Az illékony komponensek gátlóhatására vonatkozó eredményeimet támasztja alá, hogy DRUVEFORS (2004) is megfigyelte az éleszt9 által termelt etilacetát penészgátló hatását Pichia anomala-val végzett kísérletei során.

Antagonista éleszt9k módosított légtérrel (26. ábra), illetve kisebb h9mérsékleten való tárolással (27. ábra) kombinált alkalmazása nemcsak a szakirodalomból ismert biokontroll éleszt9k, hanem Kluyveromyces lactis esetében is növelte a penésznövekedés gátlást. USALL és munkatársai (2000) is beszámolnak arról, hogy az általuk alkalmazott Candida sake, alma szabályozott légter< tárolása során, fokozott mértékben gátolta a Penicillium expansum okozta romlást. A Kluyveromyces lactis esetében az 5°C-os tárolás során fellép9additív hatás hiánya azonban nem el9nyös az éleszt9 gyakorlati alkalmazása szempontjából. Ez a tény arra is felhívja a figyelmet, hogy már screenelés során is érdemes az ipari gyakorlat f9bb tényez9it szem el9tt tartani (pl.

screenelést kis h9mérsékleten is elvégezni, vagy kis h9mérsékleten tárolt almáról antagonista mikroorganizmust izolálni).

Az illékony komponensekkel elvégzett vizsgálatok-, valamint a kombinált kezelések kísérleti eredményei felvetik azt a lehet9séget, hogy a Kluyveromyces lactis biológiai védekezésre szánt alkalmazása módosított atmoszférájú csomagolásban fejtheti ki hatását a leghatékonyabb módon, tekintve, hogy ott viszonylag kis légtérben az illékony komponensek megfelel9 koncentrációban vannak jelen, illetve a normál légösszetételhez képest nagyobb széndioxid- és kisebb oxigén koncentráció és az éleszt9gátló tevékenysége additív hatást eredményez.

A különböz9 fajtájú – nyári, illetve tárolásra szánt – almákon végzett vizsgálatok ugyan nem voltak összhangban, az a tény azonban, hogy a Kluyveromyces lactis törzs a tárolt almán mutatott gátló hatást, tovább er9síti annak gyakorlati alkalmazhatóságát. Ezt támasztja alá az is, hogy az almáról izolált Metschnikowia pulcherrima törzs is hasonló gátló hatékonyságot mutatott ugyanazon körülmények között. A kés9bbiekben fontosnak tartanám az olyan jelleg<

vizsgálatok elvégzését, melyek jobban modellezik a gyakorlati alkalmazást: az alkalmazott éleszt9gomba véd9hatását ne csak mesterségesen ejtett sebekben, hanem az alma egész felületén kísérjék figyelemmel.

Az almás tápközegen nyert bíztató eredmények (28. ábra) nem tükrözték teljes mértékben az almán kialakuló enyhébb gátló hatást (30. ábra), melynek oka az almalé és a vizsgált alma eltér9 összetételében (pl. savtartalom, cukortartalom) kereshet9. Mindemellett fontosnak tartom olyan modell tápközegek alkalmazását is, melyek minél inkább megközelítik a vizsgált gyümölcs, vagy zöldség összetételét, hiszen ezeken hitelesebb el9rejelzéseket szerezhetünk az antagonista szervezet és a penészgomba terményen kialakuló egymásra hatásáról, mint a mesterséges tápközegeken.

Antagonista éleszt9gombák Penicillium expansum patulin termelésére kifejtett hatásával kapcsolatos el9kísérletek bíztató eredményekkel szolgáltak (25. ábra). Élelmiszer-biztonsági, de alapkutatási célból is érdemesnek tartanám ennek a kölcsönhatásnak további vizsgálatát.

Gyümölcsök és zöldségek tárolása során felmerül9 biológiai védekezéssel kapcsolatos munkákban egyel9re ritkán fordulnak el9 olyan vizsgálatok, melyek az antagonista szervezet, a penészgomba, vagy a kett9 között kialakuló kölcsönhatás hatásmechanizmusának genetikai hátterét is figyelembe vennék. A biokontroll szervezetek molekuláris technikákkal történ9 jobb megismerése, a gyakorlati alkalmazhatóságának kiterjesztése, valamint az esetleges genetikai beavatkozással megnövelt hatékonyság végett véleményem szerint az ilyen irányú kutatásoknak nagy jöv9je van.

6. Ú

J TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK

1. A szakirodalomban els9nként vizsgáltam olyan éleszt9gomba penészgombára kifejtett antagonista hatását, mely nem a gyümölcsökre, zöldségekre jellemz9 mikrobiota tagja. Az általam alkalmazott Kluyveromyces lactis éleszt9 az elvégzett in vitro és a gyakorlati életet modellez9 körülmények (almán, kombinált kezelés során) közötti összehasonlítás alapján potenciális véd9(biokontroll) mikroorganizmusnak tekinthet9.

2. Megállapítottam, hogy a Kluyveromyces lactis által kifejtett gátlás hatásmechanizmusában, a tápanyagért való versengés mellett kiemelked9 szerepe van az éleszt9gomba által termelt illékony komponenseknek és széndioxidnak.

3. A kísérleti eredmények alapján a Kluyveromyces lactis és Metschnikowia pulcherrima éleszt9gombáknak a Penicillium expansum patulin termelésére kifejtett hatását figyelembe véve, az antagonista éleszt9k nem csupán a gazdasági veszteségek csökkentése, hanem az élelmiszer-biztonság szempontjából is jelent9s szerepet játszhatnak.

4. Megállapítottam, hogy az almáról származó hatékony éleszt9izolátumok Metschnikowia pulcherrima törzsek. Az általam kiválasztott izolátum szintén hatékony volt a vizsgált penésztörzsekkel szemben – gátlóhatása nagyobb volt, mint a törzsgy<jteményi izolátumnak.

7. Ö

SSZEFOGLALÁS

Gyümölcsök és zöldségek penészes megbetegedés eredet< romlása, illetve fert9zöttsége világszerte komoly veszteséget okoz a tárolás során, melynek mind gazdasági, mind élelmiszerbiztonsági szempontból nagy jelent9sége van.

Az elmúlt id9szakban egyre inkább olyan min9ség meg9rzésre irányuló eljárásokra (pl.

h<t9tárolás, betárolás el9tti h9kezelés, szabályozott légter< tárolás, növénynemesítés) irányul a figyelem, melyek lehet9vé teszik a vegyszeres (fungicid) kezelések mell9zését, vagy csökkentett mérték<alkalmazását a tárolás során. Ezen eljárások egyike a biológiai védekezés – penészekkel szemben gátló hatást kifejt9 mikroorganizmusok alkalmazása – mely hazánkban a termények tárolása területén még kutatási szinten sem nagyon ismert.

Állandó törekvés újabb és újabb antagonista mikroorganizmusok kiválasztása, gátló hatásmechanizmusuk megismerése, és gyakorlati használatra való alkalmasságuk vizsgálata. A munka célja is ezzel van összhangban: Penicillium expansum-ot gátló éleszt9gomba kiválasztása, és körültekint9vizsgálata.

Az in vitro screenelési eljárás során két éleszt9gombát választottam ki: az alma mikrobiótájára nem jellemz9 Kluyveromyces lactis-t, valamint egy almáról izolált Metschnikowia pulcherrima-ként azonosított törzset. Mivel ez utóbbi fajnak a biológiai védekezés területén nagy irodalma van, a kés9bbiekben összehasonlító vizsgálatoknál került a figyelem el9terébe. A Kluyveromyces lactis faj néhány törzsének gátló hatását a szakirodalomban biológiai védekezésre alkalmasnak ítélt éleszt9gombák hatékonyságával in vitro és – laboratóriumi körülmények között – almán

Az in vitro screenelési eljárás során két éleszt9gombát választottam ki: az alma mikrobiótájára nem jellemz9 Kluyveromyces lactis-t, valamint egy almáról izolált Metschnikowia pulcherrima-ként azonosított törzset. Mivel ez utóbbi fajnak a biológiai védekezés területén nagy irodalma van, a kés9bbiekben összehasonlító vizsgálatoknál került a figyelem el9terébe. A Kluyveromyces lactis faj néhány törzsének gátló hatását a szakirodalomban biológiai védekezésre alkalmasnak ítélt éleszt9gombák hatékonyságával in vitro és – laboratóriumi körülmények között – almán

In document G YÜMÖLCSÖK ÉS ZÖLDSÉGEK ROMLÁSÁT OKOZÓ (Pldal 74-0)