Killertoxin képzés

A szakirodalmi áttekintésben említettek szerint: POLONELLI és munkatársai (1990) illetve WALKER és munkatársai (1995) számoltak be munkájukban arról, hogy éleszt9k által termelt killertoxinok nemcsak más éleszt9gombák, hanem egyes penészgombák fejl9dését is képesek gátolni. Ezen felül, Kl. lactis-ról kimutatták a killertoxin termel9 tulajdonságot (STARK és BOYD, 1986).

Penicillium expansum F00811 Penicillium expansum F00601

A fent leírt két okból kifolyólag vizsgáltam az Y00260 jel<Kl. lactis törzs killertoxin termelését.

Korábbi feltételezéseimmel szemben azonban a tápközegek pH-jától függetlenül nem tapasztaltam killertoxin képz9dést.

4.3.1.3. Illékony és gáznem"komponensek hatása

AKl. lactis törzsek által termelt illékony illetve gáznem< komponensek P. expansum-ra kifejtett hatása – melyet egymással szembe fordított Petri csészék segítségével vizsgáltam – a gátlási hatékonysághoz hasonlóan nagymértékben függött a vizsgált penésztörzst9l, az alkalmazott tápközegt9l valamint a tárolási h9mérséklett9l (17. ábra és 18. ábra).

17. ábra Kl. lactis törzsek által termelt illékony illetve gáznem<komponensek gátló hatása P.

expansum F00811 törzsre MG és PDA tápközegen, 22°C és 5°C-on.

A P. expansum F00811 penésztörzs gátlása MG és PDA tápközegen – különböz9 mértékben – kimutatható volt 22°C-on. MG táptalajon a Kl. lactis Y00251, Y01080 vagy Y00260 törzs jelenlétében a penésztelep átmér9je a kontroll telep átmér9jének 30%-a volt. Ugyanez az

MG tápközeg, 22°C

eredmény PDA tápközegen csak Y00260 jel< éleszt9törzs jelenlétében volt megfigyelhet9, az Y00251 és Y01080 jel<törzsek által termelt gáznem<komponensek hatása kisebb mérték<volt.

5°C-on a penésznövekedés – mind a kontroll telepé, mind az éleszt9törzs jelenlétében növekv9 telepé – lassabb volt, mint 22°C-on. A kis tárolási h9mérsékleten MG tápközegen az éleszt9törzsek nem fejtettek ki jelent9s gátlást, ezzel szemben PDA tápközegen a Kl. lactis Y00260 és Y01080 törzsek jelenlétében n9tt penésztelepek átmér9i és a kontroll telepek átmér9i között szignifikáns különbség volt kimutatható.

18. ábra Kl. lactis törzsek által termelt illékony illetve gáznem<komponensek gátló hatása P.

expansum F00601 törzsre MG és PDA tápközegen, 22°C és 5°C-on.

A P. expansum F00601 törzs esetében MG tápközegen, 22°C és 5°C-on a penész gátlás jellege megegyezett az F00811 jel<törzsnél tapasztaltakkal. PDA tápközegen, 22°C-on a gátlás mértéke csökkent a tárolás végén az Y00260 éleszt9törzs jelenlétében. Az Y01080 Kl. lactis törzs jelenlétében a penésztelep átmér9je a tárolás 10. napjától meghaladta a kontroll penésztelep

M G tápközeg, 22°C

átmér9jét. A vizsgálatot megismételve azonban nem jelentkezett ez a jelenség. 5°C-on a kontroll P. expansum F00601 törzs telepeinek átmér9i és az éleszt9törzsek jelenlétében fejl9d9 telepek átmér9i között kisebb mérték<gátlás volt megfigyelhet9, mint az F00811 penésztörzs esetében.

A Kluyveromyces lactis Y00260 által termelt illékony vegyületek meghatározása során öt f9komponenst sikerült azonosítani GC/MS módszerrel.

19. ábra Kl. lactisY00260 által termelt illékony komponensek

A 70-es tömegszámnál a legnagyobb intenzitású csúcsok etilacetát, izoamilalkohol, valamint izovajsav, izovaleriánsav és a táptalajból származó komponensek elegyéb9l származnak. A 73-as tömegszámnál mért csúcsot fenilizobutirátként lehetett azonosítani. A 71-es tömegszám esetén a

etil acetát

izoamil-alkohol

izovajsav+izovaleriánsav+táptalaj komponensek

parafilm

fenil-izobutirát m/e

70

m/e 71

m/e 73

12. és 21. perc között s<r<n megjelen9 csúcsok a Petri csészéket körülzáró parafilmb9l származnak (19. ábra).

Az egyes f9komponensekkel külön-külön elvégzett vizsgálatok során els9sorban az inkubáció 11. napján voltak jelent9s különbségek a kontroll és az illékony komponensekkel kezelt minták között. (20. ábra). Ekkor mind az 1%-os, mind a 10%-os oldatok jelenlétében növekv9 penésztelepek átmér9i jelent9s mértékben kisebbek voltak, mint a kontroll. A leghatékonyabb gátlást az izovaleriánsav fejtette ki. Az inkubáció 5. napján csak az izovajsav és izovaleriánsav 10%-os oldata esetén volt er9sebb gátlás tapasztalható. A kontroll és az egyes illékony komponensek jelenlétében leoltott telepek növekedése id9ben hasonló dinamikát mutatott, mint a Kluyveromyces lactis törzsek jelenlétében (18. ábra), a gátlás mértéke azonban kisebb volt.

K 1/a 1/b 2/a 2/b

3/a 3/b 4/a 4/b 5/a 5/b 0

10 20 30 40 50 60

penésztelepátmér9(mm)

5. nap 3. nap

11. nap

20. ábra Egyes illékony komponensek hatása Penicillium expansum F00601 törzsre 25°C-on (K-kontroll, 1- izoamilalkohol, 2- etilacetát, 3- izovajsav, 4- izovaleriánsav, 5- fenilizobutirát;

a-1%, b-10%)

Az illékony és/vagy gáznem< komponens hatásának vizsgálata közben az alábbi jelenség is megfigyelhet9volt: a kontroll csészékben, ahogy a fels9csészében kifejl9dtek a penésztelepeken a konidiumok, az alsó csésze táptalajára hullottak, ahol, ezáltal, szintén penésztelep képz9dött.

Azokban a csészékben, ahol az alsó csésze éleszt9 szuszpenzióval volt beoltva, nem képz9dtek penésztelepek (21. ábra). Ezzel a jelenséggel így azt is lehet modellezni, hogy a tárolás során a gyümölcsöket bevonó véd9 éleszt9 réteg védelmet nyújthat a leveg9b9l a termény felületére kerül9penész spóra/konidium okozta romlással szemben.

penésztelepátmér9(mm)

21. ábra Kl. lactis Y00251 törzs által termelt illékony és/vagy gáznem<komponens által P.

expansum-ra kifejtett gátló hatás

A két egymással szembe fordított Petri csésze közötti légtér gázösszetételének változását jelent9s mértékben befolyásolta a Kl. lactis Y00260 törzs (22. táblázat). A légtér CO2tartalma 0,1%-ról 8-10%-ra emelkedett, az O2koncentráció pedig 20,5%-ról 13-14%-ra csökkent.

22. táblázat Kl. lactis Y00260 anyagcsere folyamatai által okozott gázösszetétel változás két egymással szembe fordított Petri csésze által közrezárt légtérben.

Kontroll csészék (az alsó csésze nincs mikroorganizmussal beoltva)

Kl. lactis Y00260 törzzsel beoltott csészék

Tenyésztési

id O2(%) CO2(%) O2(%) CO2(%) 2. nap 20,3 ±0,3 0 14,0 ±0,5 10,0 ±0,6 5. nap 20,5 ±0,06 0,1 14,6 ±0,9 7,9 ±0,9

A légtér megemelkedett CO2 tartalma hozzájárulhat a penésznövekedés gátláshoz, bár a kés9bbiekben ismertetésre kerül9 eredmények azt mutatják, hogy 10% CO2 koncentrációjú módosított légter< tárolás nem eredményezi a P. expansum hasonló mérték< gátlását. Ezzel összhangban vannak YACKEL és munkatársai (1971) által elért eredmények, melyek szerint 10,5% CO2 és 2,0% O2 tartalmú szabályozott légter< tárolásnak a normál légtérben történ9 tároláshoz viszonyítva nem volt hatása P. expansum megjelenésére és el9fordulására.

kontroll

Kl. lactis Y00251

alsó csésze fels9csésze

4.3.2. Éleszt9sejtek jelenlétének közvetlen hatása a konidium csírázásra

A mikroszkópos vizsgálat során a Kl. lactis sejtek összetömörödve alkottak telepeket, melynek jelenléte az F00811-es penésztörzs konidiumainak csírázását és hifanövekedését nem befolyásolta. Az F00601-es P. expansum esetében az inkubáció 17. órájában még enyhe gátlás mutatkozott, ez azonban az inkubáció 22. órájában nem volt észlelhet9 (22. ábra). A Kl. lactis sejtek nem tapadtak oly módon a hifához, ami a szakirodalom szerint a közvetlen kölcsönhatás esetén jellemz9(CASTORIA et al., 1997).

22. ábra Kl. lactis Y00260 sejtjeinek közvetlen hatása P. expansum F00811 és F00601 törzs konidium csírázására (25°C, MG tápközeg)

22. h 17. h P. expansum F00811

P. expansum F00601

22. h 17. h

kontroll P. exp + Kl. lactis Y00260

4.3.3. Tápközeg összetétel befolyása Kluyveromyces lactis szaporodására

A különböz9 éleszt9törzsek gátló hatékonyságának vizsgálatakor több esetben er9sebb gáltás volt megfigyelhet9 PDA tápközegen. Ezért vizsgáltam a Kl. lactis két törzsének szaporodását a két különböz9táptalajon. A vizsgálat eredményét a 23. ábra szemlélteti.

23. ábra Kl. lactis törzsek szaporodása két táptalajon és két h9mérsékleten

A diagramokról leolvasható, hogy 25°C-on nincs szignifikáns különbség a két tápközeg éleszt9 szaporodást befolyásoló hatása között. 5°C-on azonban MG tápközegen az Y0258 éleszt9törzs esetében egy-két nagyságrenddel több telep képz9dött, mint PDA tápközegen. Az Y00260 törzs esetében ez a különbség csak a kísérlet 8. napján volt mérhet9. Továbbá megfigyelhet9, hogy az Y0258 törzs mindkét tenyésztési h9mérsékleten jobban szaporodott, mint az Y00260 törzs. A kísérlet során, a különböz9 tápközegek, illetve éleszt9törzsek között kimutatott különbség nem jelentkezett a gátlás hatékonyságában (5. melléklet).

Kluyveromyces lactis Y0258

0 2 4 6 8 10 12

0 2 6 7 10 14

kísérlet id9tartama (nap) telepszám (lgtke/ml)

Kluyveromyces lactis Y00260

0 2 4 6 8 10 12

0 1 2 5 8 9 14

kísérlet id9tartama (nap) telepszám (lgtke/ml)

MG – 25°C PDA – 25°C MG – 5°C PDA – 5°C

4.4. Az éleszt9gombák hatása Penicillium expansum törzsek patulin termelésére

A két vizsgált P. expansum törzs patulin termelése alapvet9en különbözött: az F00601-es törzs nem termelt, az F00811 nagy mennyiség< patulint termelt az adott körülmények között. Az F00811-es törzs által termelt patulin mennyiségének változását a 24. ábra szemlélteti. A tenyésztés els9 hat napjában intenzív mikotoxin termelés figyelhet9 meg, azonban a 9. napon a mért patulin mennyisége kevesebb, mint a korábbi id9pontokban. Hasonló tapasztalatokról számol be HASAN (2000), aki 20°C-on, 10 napig tartó tenyésztést követ9en mért kisebb mikotoxin mennyiségeket. HASAN feltételezése szerint a patulin mennyiség csökkenése azzal magyarázható, hogy maga a penész kezdi lebontani a mikotoxint.

24. ábra Penicillium expansum F00811 által termelt patulin

Jelent9s mértékben kisebb mennyiség< patulin volt kimutatható a kontrollhoz képest azokból a mintákból, melyekben éleszt9gomba (Kl. lactis, illetve M. pulcherrima) hatását vizsgáltam P.

expansum patulin termelésére (25. ábra). Ez következhet egyrészt abból, hogy a vizsgált éleszt9gomba törzsek gátolták a penésznövekedést és, ezáltal, a patulin termelést is. MOODLEY és munkatársai (2002) figyelték meg, hogy P. expansum-mal mesterséges módon beoltott almákon kisebb átmér9j< romlási foltok jelentek meg, és ennek következtében kisebb

patulin

6. nap: 340,3 µg/ml

3. nap: 39,9 µg/ml 9. nap: 8,4 µg/ml

mennyiség< patulin volt mérhet9 módosított atmoszférás csomagolás alkalmazása esetén. Ezek alapján feltételezhet9, hogy nem minden penészt gátló tényez9 jelentkezik olyan stresszhatásként, amely a mikotoxin termelést fokozná.

Az éleszt9gombák jelenlétében kisebb mennyiségben mérhet9 patulin magyarázata lehet továbbá, hogy a Kl. lactis illetve M. pulcherrima képesek lebontani a termel9dött mikotoxint, hasonlóan a Saccharomyces cerevisiae-hez, mely jelenlétében almalé fermentáció során csökken a patulin mennyisége (STINSON et al.; 1978; SUMBU et al., 1983).

25. ábra Éleszt9gombával együtt tenyésztett Penicillium expansum F00811 patulin termelése a tenyésztés 6. napján

4.5. Kombinált kezelések alkalmazása

4.5.1. Módosított atmoszférás tárolás és antagonista éleszt9együttes hatása a P. expansum-ra A normál légtér összetételéhez képest nagyobb CO₂ és kisebb O₂ tartalom penésznövekedést gátló hatása a kontroll mintáknál is megfigyelhet9 volt (26. ábra). A 6%-os CO2 tartalmú légösszetételben kisebb mérték< gátlás volt tapasztalható, egyes esetekben nem is volt szignifikáns különbség a normál légösszetételben növekv9kontroll telepek átmér9ihez képest. A

F811 kontroll: 707,4 µg/ml

F811+ Kl. lactis: 8,5 µg/ml F00811+ M. pulch: 3,9 µg/ml

22% CO2 tartalmú módosított atmoszféra alkalmazásakor a penésztelepek átmér9i jelent9s mértékben kisebbek voltak a normál légösszetételben mért értékekhez képest.

26. ábra Különböz9kiindulási CO2tartalmú légösszetétel és antagonista éleszt9jelenlétének együttes hatása P. expansum F00601 növekedésére (a penésztelep lég- és szubsztrát hifa képz9 részét mérve), a kísérlet 12. napján. Az azonos bet<jel<kezelések között nincs szignifikáns differencia

(P=0,05)

Amellett, hogy a Kl. lactis Y00260 törzs jelent9s mértékben gátolta a penész növekedését, megfigyelhet9 az is, hogy az egyre nagyobb kiindulási CO₂ tartalmú légtérben egyre kisebbek voltak a penésztelep átmér9k. A 22% CO2tartalmú légösszetétel er9teljesebb gátló hatása itt is megmutatkozott.

M. pulcherrima Y00681 törzset alkalmazva antagonistaként az éleszt9 gátló hatása mellett nem volt tapasztalható a légtér nagyobb széndioxid tartalmának gátló hatása, kivéve PDA tápközegen a tárolás 12 napján.

4.5.2. A kis tárolási h9mérséklet és az antagonista éleszt9együttes hatása

A különböz9 éleszt9törzsek – Pich. anomala, M. pulcherrima, Sp. roseus és Kl. lactis – gátló hatékonyságának vizsgálatakor a h9mérséklet befolyásoló hatását elemezve additív hatást figyeltem meg a kisebb tárolási h9mérséklet és az antagonista éleszt9törzs együttes alkalmazása esetén (3. melléklet, 27. ábra).

Az additív hatás 5°C-on való tárolás esetén nem minden vizsgált antagonista éleszt9nél mutatkozott jelent9s mértékben: a kis tárolási h9mérséklet önmagában olyan mértékben gátolta a

0

penésznövekedést, hogy emellett nem volt az éleszt9 gátló hatása szignifikánsan érzékelhet9.

Ezzel szemben a Sp. roseus törzs esetében az éleszt9 25°C és 15°C-on olyan nagy mérték<

gátlást fejtett ki P. expansum F00601 törzsre mindkét tápközegen, hogy a tárolási h9mérséklet különbség hatása nem volt érzékelhet9. Az 5°C-on való tárolás és a törzs együttes alkalmazásakor viszont mutatkozott a két tényez9additív hatása.

27. ábra Tárolási h9mérséklet és antagonista éleszt9(10⁵sejt/ml) kombinált alkalmazásának hatása P. expansum F00601 törzsre, MG táptalajon

4.6. In vivo kísérletek értékelése

4.6.1. Kluyveromyces lactis és almáról izolált Metschnikowia pulcherrima gátló hatékonysága gyümölcsöt modellez9tápközegen

A két vizsgált éleszt9törzs P. expansum törzsekre almás táptalajon kifejtett gátló hatékonyságát MG és PDA táptalajon tapasztalt eredményekhez viszonyítottam.

Pichia anomala

Kl. lactis Y00260 alkalmazása során a különböz9 tényez9k – tárolási h9mérséklet, éleszt9 szuszpenzió sejts<r<sége, penésztörzs – szinte minden kombinációja esetén MG és PDA tápközeghez képest almás tápközegen nagyobb mérték<gátlás volt megfigyelhet9(28. ábra).

Almáról izolált M. pulcherrima esetén a három táptalaj között a gátlás szempontjából nem tapasztaltam ilyen jelleg< eltérést, viszont ez az éleszt9törzs nagyobb mérték< gátlást fejtett ki, mint a Kl. lactis Y00260.

28. ábra Kl. lactis Y00260 és M. pulcherrima törzsek P. expansumra kifejtett gátló hatása három különböz9táptalajon, 25°C-on, a kísérlet 9. napján. (K – kontroll; Kl. –Kl. lactis Y00260; M.t. –

törzsgy<jteményi M. pulcherrima;M.i. – almáról izolált M. pulcherrima)Az azonos bet<jel<

kezelések között nincs szignifikáns differencia (P=0,05)

penésztelepátmér9(mm)

egész telep konidium képz9rész a

4.6.2. Kluyveromyces lactis gátló hatékonysága almán

A nyári almán végzett kísérletek során ismét megmutatkozott a két vizsgált P. expansum törzs közötti különbség: az F00601-es törzzsel való beoltás nem okozott semmiféle elváltozást a mesterségesen készített sebekben, ezzel szemben az F00811-es törzzsel történ9 beoltás hatására 25°C-on néhány napon belül jelentkeztek az irodalomban is jellegzetes kórképként leírt barnulás.

A kés9bbiekben ezért az ilyen jelleg<vizsgálatokhoz csak az F00811-es törzset alkalmaztam.

Az alma fajtája, érettségi foka, és az ezzel szoros összefüggésben álló összetev9k aránya befolyásolta a gátlást. A törzsgy<jteményi M. pulcherrima 25°C-on a tárolás 3. napján még jelent9s gátlást eredményezett, de az inkubálás 15. napján már nem volt jelent9s különbség az egyes minták között. 7°C-on való tárolás során a tárolás 15. napján egyértelm< gátlás volt tapasztalható az éleszt9vel és penésszel beoltott minták és a kontroll – penésszel beoltott – minták között (29. ábra). Az éleszt9vel kezelt sebek nem mutattak elváltozást. Ugyancsak nyári almán végzett kísérletek során Kl. lactis Y00260 esetén nem tapasztaltam szignifikáns mérték<

gátlást.

29. ábra: P. expansum F00811 törzs okozta romlás gátlása M. pulcherrima Y00681-es törzzsel, tárolás 7°C-on

M. pulch kontroll P. exp kontroll P. exp + M. pulch

A h<t9tárolóból származó almákkal történ9 vizsgálatok során az almáról izolált M. pulcherrima, valamint Kl. lactis Y00260 szignifikáns gátló hatást fejtett ki P. expansum-mal szemben. A két éleszt9törzs hatása között azonban nem volt jelent9s eltérés (30. ábra). A gátlás mértékét azonban nehéz összevetni a szakirodalomban leírt eredményekkel, mivel minden esetben más és más vizsgálati paraméterek (antagonista- ,illetve penész konidium koncentráció; almafajta;

beoltás módja) szerepelnek.

30. ábra Kl. lactis Y00260 és almáról izolált M. pulcherrima P. expansum F00811 törzzsel szemben kifejtett gátló hatása almán

Tárolás 7°C-on

0 10 20 30 40 50

6 12 18 23

kísérleti id9tartam (nap) Tárolás 25°C-on

0 10 20 30 40 50

3 6 9

kísérleti id9tartam (nap)

romlásifoltátmér9je(mm)

Kontroll Kl. lactis M. pulcherrima

5. K

ÖVETKEZTETÉSEK

,

JAVASLATOK

A gyümölcsök és zöldségek tárolása során fellép9 – f9ként penészes romlásból eredeztethet9 – veszteségek mértéke 10-40%-ig terjedhet (WORLD RESOURCES, 1998). A termények penészesedését fungicidek alkalmazásával gátolják, illetve el9zik meg. A vegyszerek kiváltása, mennyiségük csökkentése érdekében egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a biológiai védekezésre (WILSON és WISNIEWSKI, 1989). A biológiai védekezéssel kapcsolatos kutatásoknak állandó része az újabb és újabb antagonista mikroorganizmusok kiválasztása. A szakirodalomban leírt (2.6.1 fejezetben összefoglalt) izolálási és screenelési módok általában egy adott terményhez és annak mikrobiotájához köt9dnek. Emellett azonban el9zetes információt is adnak az antagonista szervezet hatékonyságáról. Az általam alkalmazott screenelesi eljárás el9nye, hogy egyszer<, gyorsan kivitelezhet9 in vitro módszer: az éleszt9gomba vonaltenyészete körül kialakuló gátlási zóna alapján sikeresen választottam ki penészt gátló éleszt9gomba törzset és izolátumot. A gátlási zóna utalhat a gátlás hatásmechanizmusára: antibiotikus anyag képzésére, vagy az éleszt9gomba gyors metabolizmusa és szaporodása következtében kialakuló tápanyag elszegényedésére a tenyészet környezetében (LIMA et al., 1997). A különböz9 éleszt9gombák gátlási hatékonyságának vizsgálati eredményeit figyelembe véve ez a screenelési módszer nem szolgáltat egyértelm< információt az antagonista szervezet hatékonyságára nézve. Almáról izolált és törzsgy<jteményb9l származó Metschnikowia pulcherrima összehasonlítása esetén a screenelési eljárás összhangban volt a hatékonyság vizsgálattal: az almáról izolált törzs, melynek vonaltenyészete körül gátlási zóna volt, jóval er9sebb gátló hatást fejtett ki a hatékonyság vizsgálata során, mint a törzsgy<jteményb9l származó törzs, melynek tenyészetét a penész ben9tte (19. táblázat, 2/a melléklet). Ezzel szemben azon Kluyveromyces lactis törzsek között, melyek a screenelés során eltér9hatást mutattak, nem volt szignifikáns különbség a hatékonyság tekintetében (19. táblázat, 2/a melléklet, 5. melléklet).

Az éleszt9törzsek antagonista hatékonyságának BJÖRNBERG és SCHNÜRER (1993) módszerével történ9 vizsgálata során megfigyelhet9 volt a különböz9 vizsgálati tényez9k, körülmények – penésztörzs, antagonista éleszt9 szuszpenzió koncentráció, táptalaj, tárolási h9mérséklet – befolyása. A két Penicillium expansum törzs éleszt9gombával szembeni érzékenysége jelent9s mértékben különbözött (10. ábra), ezért érdemesnek tartanám a két penésztörzs közötti különbség genetikai hátterének kutatását, mert ez lehet9séget adhat a penészgomba és az antagonista mikroorganizmus közötti kölcsönhatás mélyrehatóbb ismeretére.

Az éleszt9törzsek gátló hatékonysága és az alkalmazott sejts<r<ség, illetve tárolási h9mérséklet között szoros összefüggést figyeltem meg (20. és 21. táblázat). MCLAUGHLIN és munkatársai (1990), valamint FAN és TIAN (2001) eredményeihez hasonlóan: nagyobb koncentrációjú

éleszt9 szuszpenziót alkalmazva növekv9 mérték< gátlást tapasztaltam. A kisebb tárolási h9mérséklet és az antagonista éleszt9k együttes alkalmazása additiv hatást eredményezett, ami összhangban van BJÖRNBERG és SCHNÜRER (1993) megfigyelésével.

A különböz9 kutatások alapján biológiai védekezésre alkalmasnak bizonyuló éleszt9gombákkal történ9 összehasonlító vizsgálatok szerint megállapítható, hogy a Kluyveromyces lactis vizsgált törzsei is lehetséges biokontroll szervezetek (14. és 15. ábra). Az általam vizsgált Kluyveromyces lactis törzsek alapvet9en nem zöldségr9l, gyümölcsr9l vagy egyéb terményr9l származnak – amilyen próbálkozást az általam feldolgozott szakirodalom nem tartalmaz – ezért lehetséges, hogy alkalmazásuk nemcsak egy terményre, földrajzi területre korlátozódik, hanem annál nagyobb hatáskör<vé válhat.

A Kluyveromyces lactis Y00260 törzs gátló hatásmechanizmusát vizsgálva nem tapasztaltam killertoxin képzést. Az agarlyuk diffúziós vizsgálat, mely során az éleszt9sejtmentes sz<rletében esetlegesen jelenlev9 antibiotikus anyagok hatását vizsgáltam, nem utalt antibiózisra, mivel az egyik penésztörzs (F00601) esetében tapasztalt enyhe gátlás nem fokozódott a koncentrált sejtmentes sz<rlet alkalmazása esetén. Hasonló kísérletekben CASTORIA és munkatársai (2001), illetve FAN és TIAN (2001) sem tudták kimutatni Aerobasidium pullulans, illetve Cryptococcus albidus sejtmentes felülúszójának penészgátló hatását, melyek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az említett éleszt9gombák nem termelnek antibiotikumot.

A szakirodalomban (MCLAUGHLIN et al., 1990; PIANO et al., 1997) tapasztaltakhoz hasonlóan a tápanyagért való versengésre csak közvetett úton tudok következtetni. Egyrészt, növekv9 sejts<r<ség< éleszt9 szuszpenziót alkalmazva n9tt a Kluyveromyces lactis hatékonysága, másrészt a két különböz9 összetétel< tápközegen eltér9 gátlás volt tapasztalható (3. melléklet). A tápközegekben jelenlev9 különböz9 tápanyagforrások nem befolyásolták az éleszt9szaporodást (23. ábra), azonban egyes összetev9k – melyeknek pontos meghatározása további kutatásokat igényel – sz<k keresztmetszetet jelenthetnek a penészgombák számára. A burgonya-dextróz tápközeg valamely komponensének fogyása szorítja vissza valószín<leg a Penicillium expansum növekedést, mivel nemcsak a kontroll telepátmér9k átlaga, hanem az éleszt9gombákkal elért gátlás mértéke is nagyobb volt PDA tápközegen, mint a maláta kivonatot tartalmazó tápközegen (14. és 15. ábra). SPADARO és munkatársai (2002) Metschnikowia pulcherrima izolátumok antagonista hatását vizsgálták hatféle tápközegen, és arra a következtetésre jutottak, hogy a különböz9tápanyagforrások nemcsak a romlást okozó penész és az antagonista éleszt9 közötti versengésre vannak hatással, hanem az egyes szervezetek

anyagcseréjére is befolyással vannak. Így lehetséges, hogy az adott éleszt9izolátum bizonyos tápanyagforrások jelenlétében a penésszel szemben toxikus anyagokat képez.

Az illékony komponensek gátló hatásának vizsgálata egyértelm<en bizonyítja, hogy a Kluyveromyces lactis által termelt gáznem< anyag (izoamil-alkohol, izovajsav, izovaleriánsav, fenilizobutirát, valamint etilacetát) szintén oka a gátlásnak. Az egyes komponensekkel külön-külön elvégzett vizsgálatokat (20. ábra) hasonlítva a Kluyveromyces lactis törzsekkel végzett – illékony komponensek hatására vonatkozó – vizsgálatokkal (17., 18. ábra), megállapítható, hogy az éleszt9k anyagcseréje következtében kisebb mennyiségben ugyan, de állandóan jelenlév9 komponensek együttesen kifejtett hatása nagyobb mérték<, mint egy-egy komponens egyszeri, nagyobb mennyiségben történ9 adagolása révén bekövetkezett gátlás. Ezeknek az illékony

Az illékony komponensek gátló hatásának vizsgálata egyértelm<en bizonyítja, hogy a Kluyveromyces lactis által termelt gáznem< anyag (izoamil-alkohol, izovajsav, izovaleriánsav, fenilizobutirát, valamint etilacetát) szintén oka a gátlásnak. Az egyes komponensekkel külön-külön elvégzett vizsgálatokat (20. ábra) hasonlítva a Kluyveromyces lactis törzsekkel végzett – illékony komponensek hatására vonatkozó – vizsgálatokkal (17., 18. ábra), megállapítható, hogy az éleszt9k anyagcseréje következtében kisebb mennyiségben ugyan, de állandóan jelenlév9 komponensek együttesen kifejtett hatása nagyobb mérték<, mint egy-egy komponens egyszeri, nagyobb mennyiségben történ9 adagolása révén bekövetkezett gátlás. Ezeknek az illékony

In document G YÜMÖLCSÖK ÉS ZÖLDSÉGEK ROMLÁSÁT OKOZÓ (Pldal 67-0)