T á j é k o z t a t ó
az Or szá gos Ér dek egyez te tõ Ta nács 2007. ja nu ár 5-i, ja nu ár 19-i, ja nu ár 26-i és ja nu ár 30-i ülé sé rõl I. Az Or szá gos Ér dek egyez te tõ Ta nács (OÉT) 2007. ja -nu ár 5-i, 19-i, 26-i és 30-i ülé sén foly tat ta a 2006. ok tó ber 27-én meg kez dett tár gya lá sa it a vál lal ko zá si szfé rá nak 2007-re ajánl ha tó ke re set nö ve lés mér té ké rõl.
1. A ver seny szfé rá ra vo nat ko zó 2007. évi ke re set nö ve lé si aján lás ról foly ta tott tár gya lá so kon az OÉT meg ál la -po dás lét re ho zá sá ért ér zett fe le lõs sé get is mér le gel ve -, az ál lás pon tok ban be kö vet ke zett fo ko za tos kö ze le dés után, a fe lek a 2007. ja nu ár 30i ülé sen a kö vet ke zõ meg ál la po -dást kö töt ték:
a) Az Or szá gos Ér dek egyez te tõ Ta nács meg ál la po dott ar ról, hogy 2007-ben a brut tó ke re se tek 5,5-8 szá za lé kos nö ve lé sét ajánl ja a vál lal ko zá si szfé rá nak, a kol lek tív bér -tár gya lá so kat foly ta tó szo ci á lis part ne rek nek, és a je len meg ál la po dás vég re haj tá sát a 2008. évi bér tár gya lá sok elõ ké szí té sé nek ese té ben ér té ke li.
b) Az Or szá gos Ér dek egyez te tõ Ta nács ja va sol ja az or -szá gos és he lyi kol lek tív tár gya lá so kat foly ta tók nak, hogy az e meg ál la po dás ban fog lal tak fi gye lem be vé te lé vel ál la -pod ja nak meg a ke re se tek 2007. évi nö ve lé sé rõl, ha ar ról még nem jött lét re meg ál la po dás.
2. A 2007re vo nat ko zó an foly ta tott bér tár gya lá sok so -rán nem mó do sult az Or szá gos Ér dek egyez te tõ Ta nács 2005. no vem ber 25i meg ál la po dá sa a mi ni mál bér és a ga -ran tált bér mi ni mu mok 2006-2008. évi meg ál la pí tá sá ról.
II. Az Or szá gos Ér dek egyez te tõ Ta nács ja nu ár 26-i ülé sén 1. Az OÉT nap rend re tûz te a kis- és kö zép vál lal ko zá sok fej lesz té sé nek kor mány za ti kon cep ci ó ját.
A ma gyar kis és kö zép vál lal ko zá sok je len le gi hely ze -té nek át fo gó elem zé sét, a fej lesz -té si kon cep ció ki emelt cél ja it (a kkv. szek tor jö ve de lem ter me lé sé nek nö ve lé sét, a szek tor ban fog lal koz ta tot tak lét szá má nak eme lé sét), va la mint a vál lal ko zá si kör nye zet ja ví tá sá nak esz köz rend sze -ré re vo nat ko zó szak mai anya got a szo ci á lis part ne rek összes sé gé ben tá mo gat ták.
A mun ka vál la lói ol dal egyet ér tett a szek tor tá mo ga tá sá -nak szük sé ges sé gé vel, hang sú lyoz va, hogy az el sõd le ges pi a ci szem pon tú mér le ge lés re ala pul jon. Szük sé ges nek tar tot ta, hogy az ok ta tás ban, szak kép zés ben a vál lal ko zói is me re tek mel lett kap jon na gyobb te ret a mun ka vál la lók ra vo nat ko zó mun ka jo gi, szo ci á lis stb. is me re tek ok ta tá sa is.
Nem ér tett egyet az zal, hogy a mun ka erõfel vé tel e szek tor ban to vább egy sze rû söd jön, ve szé lyez tet ve a fog lal koz -ta tot -tak mun ka jo gi biz ton sá gát.
A mun kál ta tói ol dal po zi tí van ér té kel te, hogy a Kor -mány fi gye lem be vet te a kon cep ci ó val szem ben ko ráb ban meg fo gal ma zott, a kkv. szek tor alul tõ ké sí tett sé gé re, tõ ke hi á nyá ra, tech ni kai el ma ra dott sá gát a nagy ará nyú köz pon ti el vo nás ra, a túl zott ad mi niszt rá ci ó ra, a kép zés és szak maivál lal ko zói is me re tek te rü le tén mu tat ko zó fel ké szült -ség hi á nyos sá gá ra, a szek tor nak a fog lal koz ta tás te rü le tén el fog lalt sze re pé re vo nat ko zó ész re vé te le it.
A 2007-2013. évek re szó ló kkv. fej lesz té si kon cep ció már tar tal maz za az EU-s di rek tí vá kat, a mun kál ta tók ál tal ko ráb ban ki fo gás olt hi ány zó ele me ket, mint a mun ka hely te rem tés, vál lal ko zá sok in no vá ci ó ja, fle xi bi li tás a gaz da ság ban, a bü rok ra ti kus aka dá lyok le bon tá sa. Mind ezek fi gye lem be vé te lé vel a kkv. fej lesz té si kon cep ci ót a mun kál -ta tói ol dal el fo gad -ta, az ab ban ki je lölt cé lo kat tá mo gat ja, egy ben ki fe jez te igé nyét a stra té gi á ban fog lal tak kö vet ke -ze tes vég re haj tá sá ra.
2. Az OÉT meg vi tat ta a Nyug díj biz to sí tá si El len õr zõ Tes tü let és az Egész ség biz to sí tá si El len õr zõ Tes tü let tá jé koz ta tó it a vég zett mun ká juk ról, va la mint a tár sa da lom -biz to sí tá si ága za tok hely ze té rõl. A mun ka vál la lói ol dal fel ív ta a fi gyel met a tá jé koz ta tók ban fog lal tak mi e lõb bi ki vizs gá lá sá nak és le he tõ ség sze rint meg ol dá sá nak fon tos sá gá ra. Az ol dal szük sé ges nek tar tot ta, hogy az Egész ség -biz to sí tá si El len õr zõ Tes tü let to vább ra is ma rad jon fenn a járu lék fi ze tõk kont roll já nak biz to sí tá sa ér de ké ben. A nyug -díj biz to sí tás te rü le tén az ol dal igé nyel te, hogy ké rés ese tén sze mély re szó ló an le gyen biz to sí tott az adat szol gál ta tás ar ról, ki nek, mi lyen idõ szak ra, mennyi já ru lé kot fi zet tek be, az eset le ges el ma ra dá sok be haj tá sát olyan szi gor ral ke -zel ve, mint az adó hát ra lé kok ese té ben te szi azt az APEH.
Az el len õr zõ tes tü le tek tá jé koz ta tói alap ján az OÉT úgy fog lalt ál lást, hogy el fo gad ja és tá mo gat ja a tár sa da lom biz -to sí tá si ága za -tok hely ze té vel, a mû kö dés ta pasz ta la ta i val kap cso lat ban meg fo gal ma zott meg ál la pí tá so kat.
A tár sa da lom biz to sí tá si ala pok mû kö dé se szem pont já ból el en ged he tet len adat szol gál ta tás el lent mon dá sa i ra, va -la mint az érin tett szer vek együtt mû kö dé si hi á nyos sá ga i ra fi gye lem mel szük sé ges nek tart ja az érin tett tár cák tá jé koz ta tá sát. Az OÉT kez de mé nyez te, hogy az egész ség ügy át -alakítá sá nak ter ve zett lé pé se i rõl az or szá gos egyez te tõ fó rum rend sze re sen kap jon tá jé koz ta tást.
A Kor mány vál lal ta, hogy a Nyug díj biz to sí tá si El len õr -zõ Tes tü let meg ál la pí tá sa i ra a nyug díj rend szer re form ja so rán fi gye lem mel lesz.
3. Az OÉT meg vi tat ta és el fo gad ta a Mun ka ügyi Köz ve tí tõ és Dön tõ bí rói szol gá lat szer ve ze ti és mû kö dé si sza -bály za tá nak mó do sí tá sá ra be ter jesz tett ja vas la tot.
III. Az Or szá gos Ér dek egyez te tõ Ta nács ja nu ár 30-i ülé sén
1. Az OÉT na pi rend re tûz te a kor mány za ti ol dal elõ ter -jesz té sét az egyes mun ka ügyi tár gyú és más kap cso ló dó jog sza bá lyok mó do sí tá sá ról.
Az OÉT úgy dön tött, hogy a tör vény mó do sí tá si ja vas la tok ról to váb bi szak ér tõi egyez te tés után a tár gya lást a kö -vet ke zõ ple ná ris ülé sen foly tat ja.
2. Az OÉT meg vi tat ta 2007. elsõ fél évi mun ka prog ram -ját. Az el fo ga dott mun ka prog ra mot a 2. szá mú mel lék let tar tal maz za.
IV. Az ülé se ken az aláb bi nap rend elõt ti hoz zá szó lá sok hang zot tak el:
- Ja nu ár 5-én a mun ka vál la lói ol dal ag go dal má nak adott han got ami att, hogy az EMMA rend szer APEH-hez tör tént át ke rü lé se mi att meg szû nik a mun ka vál la lók hoz zá fé ré si le he tõ sé ge a nyil ván tar tá sok hoz. Vá la szá ban a kor mány -ol dal meg erõ sí tet te, a mun ka vál la lók és a mun kál ta tók az EM MÁ-ba be je len tett mun ka vi szony-ada to kat to vább ra is le kér dez he tik. 2007. ja nu ár 1-jé tõl ha tá lyos jog sza bá lyok sze rint a mun kál ta tók, ki fi ze tõk és a ma gán sze mé lyek - az ún. egy ab la kos ügy in té zés ke re té ben, az APEH rend sze ré hez kap cso ló dó an kér dez he tik le az elekt ro ni ku san be -adott és fel dol go zott fog lal koz ta tá si ada to kat.
- Ja nu ár 19-én a mun ka vál la lói ol dal szó vá tet te, hogy a lét re jö võ Egész ség biz to sí tá si Fel ügye le ti Ta nács ban a já ru lék fi ze tõk kont roll já hoz nem tart ja elég sé ges nek a mun -ka vál la lói ol dal szá má ra tör vény ál tal biz to sí tott egy fõs kép vi se le tet, mi köz ben ugyan ott a kor mány za ti ol dalt négy fõ kép vi se li. Vá la szá ban a kor mány ol dal fel hív ta a fi gyel met arra, hogy az új, biz to sí tás tí pu sú fel ügye le ti tes -tü let lét re ho zá sá ról az OÉT 2006. no vem ber 6-i ülé sén egyez te tett. A tes tü let össze té te le biz to sí ta ni kí ván ja a kor mány za ti szer vek, a szo ci á lis part ne rek és a be teg jo gi szer -ve ze tek kép vi se le tét.
- A ja nu ár 30-i ülé sen a mun ka vál la lói ol dal fel hív ta a fi gyel met arra, hogy az al kot mány bí ró sá gi ügyek el bí rá lá -sa rend sze rint kü lö nö sen hosszú idõ tar ta mú mun ka jo gi tár gyú kér dé sek ese té ben. Kér te an nak meg fon to lá sát, hogy a so ron kö vet ke zõ al kot mány bí rói ki ne ve zé sek nél mun ka jo gász vagy e te rü le ten nagy ta pasz ta tok kal ren del -ke zõ szak em ber -ke rül jön a tes tü let be.
Or szá gos Ér dek egyez te tõ Ta nács Tit kár sá ga
1. szá mú mel lék let
A Mun ka ügyi Köz ve tí tõi és Dön tõ bí rói Szol gá lat Szer ve ze ti, Mû kö dé si és El já rá si Sza bály za ta
(az Or szá gos Ér dek egyez te tõ Ta nács 2007. ja nu ár 26-án jó vá hagy ta)
1. A szer ve zet meg ne ve zé se: Mun ka ügyi Köz ve tí tõi és Dön tõ bí rói Szol gá lat (MKDSZ) (a to váb bi ak ban: Szol gá lat).
2. A szer ve zet szék he lye és az Igaz ga tó ság címe: 1055 Bu -dapest, Hon véd u. 20/A.
3. A szer ve zet ve ze tõ je: igaz ga tó
4. A Szol gá lat cél ja: já rul jon hoz zá a mun ka he lyi, az ága za ti, il let ve az ága zat kö zi szo ci á lis béke meg õr zé sé -hez; mû köd jön köz re a mun ka ügyi ér dek vi ták ha té kony ren de zé sé ben, a konf lik tu sok le he tõ leg gyor sabb meg ol -dá sá ban; se gít se a mun ka ügyi kap cso la tok kul tú rá já nak fej lesz té sét.
Bé kél te tés ab ban az eset ben, amennyi ben a konf lik tus ba ke rült fe lek kol lek tív szer zõ dés ben, il let ve meg ál la po dás ban mun ka ügyi jog vi ta (kol lek tív jog vi ta) ese té re bé -kél te tõ sze mély be vo ná sá ban egyez tek meg. A kö zö sen fel kért bé kél te tõ egyez ség lét re ho zá sát kí sér li meg. A bé -kél te tõ az egyez sé get kö te les írás ba fog lal ni. (Mt. 199/A. §)
5. Alap el vek és ér té kek:
a) A Szol gá lat igény be vé te le - az Mt. 197. sza ka szá ban sza bá lyo zott, konk rét ese te ket ki vé ve - ön kén tes, a vi tá ban álló fe lek sza bad aka ra tán nyug szik. Arra épül, hogy két fél ér dek vi tá já nak ren de zé sé ben ered mé nye sen, ha té ko nyan mû köd het köz re egy kül sõ, füg get len, sem le ges fél.
b) A Szol gá lat te vé keny sé gé vel ki egé szí ti a mun ka ügyi vi ták ren de zé sé nek je len le gi út ja it. A bí ró ság hoz for du lás al kot má nyos jo gát a dön tõ bí rás ko dás meg ho no sí tá sa nem sér ti.
c) Az aláb bi fog lal koz ta tá si jog vi szo nyok (a Mun ka Tör vény köny vé rõl szó ló 1992. évi XXII. tv., a köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tv., a köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXIII. tv., va la -mint a fegy ve res szer vek hi va tá sos ál lo má nyú tag ja i nak szol gá la ti vi szo nyá ról szó ló 1996. évi XLIII. tv.) ese té ben a Szol gá lat ha tás kö re min den olyan mun ka ügyi ér dek vi tá -ra, il let ve kol lek tív jog vi tá ra ki ter jed, ame lyek ren de zé se ér de ké ben a vi tá ban ál lók bé kél te tés re, köz ve tí tés re, il -letve dön tõ bí rás ko dás ra fel kér ték.
d) A Szol gá lat kül de té se: a bé kél te tés, a köz ve tí tés és a dön tõ bí rás ko dás, mint új te vé keny sé gek meg ho no sí tá sá -nak, el ter jesz té sé nek elõ se gí té se. Konk ré tan ez el sõ sor ban ab ban nyil vá nul meg, hogy a Szol gá lat a mun ka ügyi vi ták ese tén a fe lek igé nye i nek leg in kább meg fe le lõ, fel ké szült, kép zett köz ve tí tõt/dön tõ bí rót ajánl fel.
e) A köz ve tí tõk/dön tõ bí rók füg get le nek és pár tat la nok, nem kép vi se lõi a fe lek nek. El já rá suk so rán nem uta sít ha -tók, és tel jes ti tok tar tás ra kö te le zet tek a te en dõ ik el lá tá sa ke re té ben tu do má suk ra ju tott in for má ci ók te kin te té ben, az el já rás meg szû né se után is. Mind er rõl meg bí zó le ve lük át -vé te le nap ján - írás be li nyi lat ko za tot kö te le sek ten ni.
f) A Szol gá lat szer ve ze ti, mû kö dé si for má já nak ki ala kí tá sá ban mind a meg ala ku lás kor, mind a fo lya ma tos mû -kö dés so rán - a ru gal mas ság és a -költ ség ha té kony ság a meg ha tá ro zó.
g) A Szol gá lat mû kö dé se fe let ti tár sa dal mi kont roll az Or szá gos Ér dek egyez te tõ Ta ná cson ke resz tül va ló sul meg, anél kül azon ban, hogy a Szol gá lat ön ál ló sá gát az ope ra tív mû kö dés so rán kor lá toz ná.
6. A Szol gá lat te vé keny sé ge:
Köz re mû kö dés a kol lek tív mun ka ügyi vi ták (ér dek vi ták és kol lek tív jog vi ták) meg ol dá sá ban, amely le het bé kél -tetés, köz ve tí tés, va la mint dön tõ bí rás ko dás. A Szol gá lat kol lek tív jog vi ták ban csak az Mt. 199/A. sza ka szá ban sza bá lyo zot tak sze rint ve het részt. A Szol gá lat dön tõ bí rói te -vé keny sé get is csak szûk kör ben, az Mt. 197. sza ka szá ban le írt ese tek ben (ezek ben az ese tek ben az Mt. kö te le zõ dön tõ bí rói el já rást ír elõ), il let ve a fe lek kö zös meg egye zé sé -vel az Mt. 196. §-a sze rint lát hat el. Igény alap ján szak mai ta nács adás a mun ka ügyi kap cso la tok kö ré be tar to zó kér dé sek ben, a konf lik tu sok meg elõ zé se ér de ké ben. A Szol -gá lat jogi ta nács adás sal nem fog lal ko zik. Gon dos ko dik a lis tán lévõ sze mé lyek fel ké szí té sé rõl, ok ta tá sá ról és to -vább kép zé sé rõl.
I. A Szol gá lat szer ve ze te A) A Szol gá lat és az OÉT kap cso la ta
1. A Szol gá lat au to nóm mó don a 24. pon tok ban fog -lal tak sze rint, a Tár sa dal mi Pár be széd Köz pont szer ve ze ti ke re tei kö zött - mû kö dik. Nem ön ál ló jogi sze mély.
2. A Szol gá lat igaz ga tó ját az Or szá gos Ér dek egyez te tõ Ta nács ple ná ris ülé sé nek kon szen zu sos ja vas la tá ra a szo -ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter a köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXIII. tv. alap ján ne ve zi ki.
3. A Szol gá lat ope ra tív mun ká já ba a bé kél te tés, köz ve tí tés, il let ve dön tõ bí rás ko dás le bo nyo lí tá sá ba (a ki vá lasz -tás ba, az el já rás ba, a tény le ges bé kél te tés be, köz ve tí tés be, il let ve dön tõ bí rás ko dás ba) - az OÉT tag jai (a kor mány és az ol da lak, il let ve a szer ve ze tek) és tit ká rai nem szól hat nak bele.
Az éven kén ti OÉT elõt ti be szá mol ta tás mó dot ad arra, hogy a ple ná ris ülés ér té kel je a Szol gá lat te vé keny sé gét, és ha in do kolt nak lát ja - kon szen zus sal - ja vas la tot te gyen sze mé lyi vál toz ta tás ra, il let ve a Szer ve ze ti, Mû kö dé si és El já rá si Sza bály zat mó do sí tá sá ra. A pénz ügyi sza bá lyok be tar tá sá nak el len õr zé sét az OÉT bár mely tag ja kez de mé -nyez he ti az ÁSZ-nál.
4. A Szol gá lat mun ká já hoz a szük sé ges hoz zá fé ré si jo go sult sá gok meg ha tá ro zá sa után a Szo ci á lis és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um in for má ci ós és kom mu ni ká ci ós rend
4. A Szol gá lat mun ká já hoz a szük sé ges hoz zá fé ré si jo go sult sá gok meg ha tá ro zá sa után a Szo ci á lis és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um in for má ci ós és kom mu ni ká ci ós rend