5. szá mú mel lék let
a 12/2007. (MK 41.) SZMM uta sí tás hoz
A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSI RENDJE
Az ál lam ház tar tás ról szó ló 1992. évi XXXVIII. tör vény 121. §-a, to váb bá az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szó ló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let (Ámr.) 145/A. § (5) be kez dé se elõ írá sá nak meg fe le lõ en a mi nisz ter a mi -nisz té ri um gaz dál ko dá sá nak fo lya ma tá ra és sa já tos sá ga i ra te kin tet tel - ki ala kít ja, mû köd te ti és fej lesz ti a fo lya mat ba épí tett, elõ ze tes és utó la gos ve ze tõi el len õr zés rend sze rét.
En nek ré sze a sza bály ta lan sá gok ke ze lé se.
A sza bály ta lan sá gok ke ze lé sé nek je len el já rás rend je a Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály zat mel lék le te.
A sza bály zat cél ja
1. A sza bály zat cél ja, hogy elõ se gít se a sza bály ta lan sá gok ke ze lé sét, ez ál tal
a) a kü lön bö zõ jog sza bá lyok ban és sza bály za tok ban meg ha tá ro zott elõ írá sok sé rü lé sé nek, meg sze gé sé nek meg -elõ zé sét, meg aka dá lyo zá sát,
b) a hi bák, hi á nyos sá gok, té ve dé sek kor ri gá lá sát, c) a fe le lõs ség meg ál la pí tá sát.
A sza bály zat ha tá lya
2. Ezen sza bály zat a 2007. áp ri lis 3-án lép ha tály ba és a Szo ci á lis és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um va la mennyi hi va ta li egy sé gé nek tel jes sze mé lyi ál lo má nyá ra vo na to zik.
Ér tel me zõ ren del ke zé sek 3. E sza bály zat al kal ma zá sá ban
a) sza bály ta lan ság: va la mely lé te zõ sza bály tól való olyan el té rõ cse lek mény, mu lasz tás, hi á nyos ság az ál la mi fel adat el lát ás bár mely te vé keny sé gé ben, az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé ben, a költ ség ve té si gaz dál ko dás bár mely gaz da sá gi ese mé nyé ben, mely bûn te tõ, sza bály sér -té si, kár -té rí -té si, il let ve fe gyel mi el já rás meg in dí tá sá ra okot ad;
b) cse kély koc ká zat tal járó sza bály ta lan ság: olyan, va la mely lé te zõ sza bály tól el té rõ nem szán dé kos cse lek -mény2, mu lasz tás, hi á nyos ság az ál la mi fel adat el lát ás bár mely te vé keny sé gé ben, az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend -jé ben, a költ ség ve té si gaz dál ko dás bár mely gaz da sá gi ese ményé ben, mely bûn te tõ, sza bály sér té si, kár té rí té si, il -let ve fe gyel mi el já rás meg in dí tá sá ra nem ad okot;
A sza bály ta lan ság ész le lé se
A) A sza bály ta lan ság ész le lé se a FEUVE rend szer ben 4. Amennyi ben a mi nisz té ri um va la mely hi va ta li egy -sé gé nek mun ka tár sa sza bály ta lan sá got ész lel, kö te les írás ban ér te sí te ni hi va ta li egy sé ge ve ze tõ jét.
5. Amennyi ben a mi nisz té ri um va la mely hi va ta li egy -sé gé nek mun ka tár sa olyan sza bály ta lan sá got ész lel, mely ben hi va ta li egy sé ge ve ze tõ je érin tett, a mun ka társ -nak a ve ze tõ fe let te sét, mind két ve ze tõ érin tett sé ge ese tén a szak ál lam tit kárt kell írás ban ér te sí te nie.
6. Amennyi ben a hi va ta li egy ség ve ze tõ je - il let ve a (5) pontban meg ha tá ro zott eset ben fe let tes ve ze tõ je meg
-2 Szán dé ko san oko zott sza bály ta lan ság: fél re ve ze tés, csa lás, sik kasz tás, meg vesz te ge tés, szán dé ko san oko zott sza bály ta lan ki fi ze tés, stb. Nem szándé -ko san o-ko zott sza bály ta lan ság: fi gyel met len ség bõl, ha nyag ma ga tar tás ból, hely te le nül ve ze tett nyil ván tar tás ból stb. szár ma zó sza bály ta lan ság.
ala po zat lan nak ta lál ja az ér te sí tést, úgy ezt köz li fe let tes ve ze tõ jé vel. Amennyi ben a fe let tes ve ze tõ az ér te sí tést szin tén me ga la po zat lan nak íté li, er rõl - az El len õr zé si Osz tály egy ide jû tá jé koz ta tá sa mel lett írás ban tá jé koz tat ja a ere de ti ér te sí tést ki adó mun ka tár sat. Ha a hi va ta li egy ség ve ze tõ je (vagy a fe let tes ve ze tõ) a ér te sí tést meg ala po -zott nak ta lál ja, kö te les sé ge gon dos kod ni - az El len õr zé si Osz tály egy ide jû tá jé koz ta tá sa mel lett a meg fe le lõ in téz ke dé sek meg ho za ta lá ról, il let ve a szük sé ges el já rá sok meg -in dí tá sá ról.
B) A sza bály ta lan ság ész le lé se a bel sõ el len õr zés ál tal 7. Amennyi ben a bel sõ el len õr el len õr zé si te vé keny sé ge so rán sza bály ta lan ság gya nú ja fel me rül, ha la dék ta la nul kö te les ér te sí te ni az El len õr zé si Osz tály ve ze tõ jét, an nak érin tett sé ge ese tén a ko or di ná ci ós szak ál lam tit kárt.
8. Az El len õr zé si Osz tály ve ze tõ je az ál ta la, il let ve a bel sõ el len õrök ál tal az el len õr zés so rán ész lelt sza bály ta -lan ság ról írás ban ér te sí ti a ko or di ná ci ós szak ál lam tit kárt, és ja vas la tot tesz a sza bály ta lan ság ke ze lé sé re.
9. Sza bály ta lan ság gya nú já nak fel me rü lé se ese tén a bel -sõ el len õr a vizs gá lat so rán a 193/2003. (XI. 26.) Korm.
ren de let ben elõ ír tak sze rint jár el. A fel vett el len õr zé si jegy zõ könyv ben fog lal ta kat az érin tett sze mély há rom mun ka na pon be lül írás ban ész re vé te lez ni kö te les.
C) A sza bály ta lan ság ész le lé se kül sõ el len õr zõ szerv ál tal 10. A kül sõ el len õr zé si szerv sza bály ta lan ság ra vo nat -ko zó meg ál la pí tá sa it az el len õr zé si je len tés be fog lal ja.
A bün te tõ, sza bály sér té si, kár té rí té si, il let ve fe gyel mi el -já rás meg in dí tá sá ra okot adó cse lek mény, mu lasz tás, vagy hi á nyos ság gya nú ja ese tén az el len õr zõ szer ve zet mû kö dé -sét sza bá lyo zó tör vény, ren de let alap ján jár el (ÁSZ, az EU el len õr zést gya kor ló szer vei, stb.). A sza bály ta lan ság ra vo nat ko zó meg ál la pí tá sok alap ján a mi nisz té ri um nak in -téz ke dé si ter vet kell ki dol goz nia.
D) A sza bály ta lan ság ész le lé se kül sõ sze mély ál tal 11. A kül sõ sze mély sza bály ta lan ság ra vo nat ko zó be je -len té sé vel kap cso lat ban az el já rá si rend a mi nisz té ri um bel sõ mun ka tár sa ál tal tett ész re vé te lek ke ze lé sé vel azo nos.
A sza bály ta lan sá gok ész le lé sét kö ve tõ szük sé ges in téz ke dé sek, és azok nyo mon kö ve té se
12. A sza bály ta lan sá gok ész le lé sét kö ve tõ en a hi va ta li egység ve ze tõ je, il let ve a (5) pont ban meg ha tá ro zott eset ben fe let tes ve ze tõ je in téz ke dik
a) a jö võ be ni sza bály ta lan sá gok ki ala ku lá sa meg aka dá -lyo zá sá nak;
b) a hi bák, hi á nyos sá gok, té ve dé sek kor ri gá lá sá nak, a meg fe le lõ ál la pot hely re ál lí tá sá nak;
c) a fe le lõs ség meg ál la pí tá sá nak elõ se gí té se ér de ké ben.
13. A fe le lõs ség meg ál la pí tá sá ra bûn te tõ-, sza bály sér té si, fe gyel mi és kár té rí té si el já rás ke re tén be lül ke rül het sor, me lyek meg in dí tá sa, il let ve a fe gyel mi és kár té rí té si el já
rás le foly ta tá sa a vo nat ko zó jog sza bá lyok ban meg ha tá ro -zot tak sze rint tör té nik.
14. Az ész lelt sza bály ta lan ság jö võ be ni elõ for du lá sá nak meg elõ zé se ér de ké ben az in téz ke dõ ve ze tõ nek vizs gál nia kell, hogy a kap cso ló dó mun ka fo lya mat me ne tét, el len õr -zé si pont ja it (az el len õr -zé si nyom vo na lat) hol szük sé ges meg vál toz tat ni.
15. Mi vel az in téz ke dés az el len õr zé si nyom vo nal vál to -zá sá val jár, a fe le lõs ve ze tõ nek kez de mé nyez nie kell a Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály zat mel lék le tét ké pe zõ nyom vo nal mó do sí tá sát.
16. A sza bály ta lan sá gok jö võ be ni elõ for du lá sát meg aka dá lyo zó, koc ká za tát csök ken tõ in téz ke dé sek vég re haj tá sá ért a hi va ta li egy sé gek ve ze tõi a fe le lõ sek. En nek kö ré -ben a (19) pont ban fog lalt adat tar ta lom mal az El len õr zé si Osz tályt 8 mun ka na pon be lül tá jé koz tat ni kö te le sek.
17. Amennyi ben a bel sõ el len õr zés pénz ügyi sza bály ta lan sá got ész lelt, il let ve an nak ke ze lé se ügyé ben vizs gá la tot vég zett, az El len õr zé si Osz tály nak is kö te les sé ge az el len õr zés nyo mán szü le tett in téz ke dé si terv vég re haj tá sá nak fi gye lem mel kí sé ré se, il let ve szük sé ges eset ben utó -vizs gá lat el vég zé se.
A sza bály ta lan sá gok fel szá mo lá sa ér de ké ben tett in téz ke dé sek nyil ván tar tá sa
18. A sza bály ta lan sá gok fel szá mo lá sa ér de ké ben tett in -tézkedé sek össze sí tett nyil ván tar tá sa az El len õr zé si Osz tály fel ada ta.
19. A tárgy évet kö ve tõ évre vo nat ko zó el len õr zé si terv el ké szí té sé hez szük sé ges koc ká zat elem zés el vég zé se ér -de ké ben e nyil ván tar tás nak tar tal maz nia kell
a) a sza bály ta lan ság tí pu sát (bûn te tõ-, sza bály sér té si, fe gyel mi vagy kár té rí té si el já rás ra okot adó),
b) a sza bály ta lan ság rö vid le írá sát,
c) amennyi ben a kap cso ló dó el já rás le zá rult, an nak ered -ményét,
d) az érin tett(ek) szá mát, be osz tá sát, e) az eset le ges kár mér té két,
f) a sza bály ta lan ság ke ze lé se ér de ké ben tett in téz ke dé sek le írá sát.
Cse kély koc ká zat tal járó sza bály ta lan ság ész le lé sét kö -ve tõ szük sé ges in téz ke dé sek
22. A cse kély koc ká zat tal járó sza bály ta lan ság ész le lé -sét kö ve tõ en a hi va ta li egy ség ve ze tõ je a fel adat-, ha tás kör és fe le lõs sé gi rend nek meg fe le lõ en azon na li in téz ke dést hoz a sza bály ta lan ság kor ri gá lá sá ra, meg szün te té sé re.
23. A cse kély koc ká zat tal járó sza bály ta lan ság ese té ben, amennyi ben an nak elõ for du lá sa nem ese ti, il let ve fel me rü lé se a hi va ta li egy ség cél ja i ra, mû kö dé sé re néz ve ma -ga sabb koc ká zat-ki tett sé get je lent, ak kor a (16), (17) pont ban meg ha tá ro zot tak sze rint szük sé ges el jár ni.
Záró ren del ke zés
24. Je len sza bály zat a 2004. évi XXIX. tör vény 141. §-ában fog lal ta kat (a köz ér de kû ké rel mek kel, pa na szok kal és be -je len té sek kel kap cso la tos el já rá so kat) nem érin ti.
* * * 6. szá mú mel lék let
a 12/2007. (MK 41.) SZMM uta sí tás hoz KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZAT
Az ál lam ház tar tás ról szó ló 1992. évi XXXVIII. tör vény 121. §-a, to váb bá az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szó ló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let (Ámr.) 145/A. § (1) be kez dé se elõ írá sá nak meg fe le lõ en a mi nisz ter a mi -nisz té ri um gaz dál ko dá sá nak fo lya ma tá ra és sa já tos sá ga i ra tekin tet tel - ki ala kít ja, mû köd te ti és fej lesz ti a fo lya mat ba épí tett, elõ ze tes és utó la gos ve ze tõi el len õr zés rend sze -rét. Az Ámr. 145/C. § (1) be kez dé sé nek meg fe le lõ en a mi nisz ter a koc ká za ti té nye zõk fi gye lem be vé te lé vel koc kázate lem zést vé gez tet, és koc ká zat ke ze lé si rend szert mû -köd tet.
A koc ká zat ke ze lé si sza bály zat a Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály zat mel lék le te.
A sza bály zat cél ja
1. A sza bály zat a Szo ci á lis és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um (to váb bi ak ban: mi nisz té ri um) koc ká zat ke ze lé si fo lya ma tá nak koc ká zat azo no sí tá sa, mé ré se és ke ze lé se meg ha -tá ro zá sá ra szol gál.
2. A koc ká zat ke ze lés ré vén a hi va ta li egy sé gek ve ze tõi fel tár ják a koc ká za tot, il let ve meg elõ zik a ked ve zõt len ese mény vagy fo lya mat be kö vet kez tét.
A sza bály zat ha tá lya
3. Ezen sza bály zat 2007. áp ri lis 3. nap ján lép ha tály ba és vo nat ko zik a mi nisz té ri um va la mennyi hi va ta li egy sé -gé re, te vé keny sé gi te rü le té re.
Ér tel me zõ ren del ke zé sek 4. E sza bály zat al kal ma zá sá ban:
a) koc ká zat: olyan ese mény be kö vet ke zé sé nek le he tõ sé ge, amely lé nye gi be fo lyás sal le het a cél ki tû zé sek meg -va ló sí tá sá ra, il let ve hát rá nyo san érint he ti a Mi nisz té ri um és szer ve ze ti egy sé gei mû kö dé sét. A koc ká zat le het vé let len -sze rû ese mény, hi á nyos is me ret, vagy hi á nyos in for má ció;
b) ere den dõ koc ká zat: a meg va ló sí tás so rán fel lé põ hi bák, vagy sza bály ta lan sá gok elõ for du lá sá nak koc ká za ta;
c) el len õr zé si koc ká zat: a hi bá kat vagy sza bály ta lan sá -go kat meg nem elõ zõ, il let ve fel nem táró, fo lya mat ba be nem épí tett el len õr zé si el já rá sok ból fa ka dó koc ká zat;)
d) fenn ma ra dó koc ká zat: az a koc ká zat, amely a ve ze tés olyan jel le gû in téz ke dé sei el le né re fenn ma rad, me lye ket a nem kí vá na tos ese mé nyek ha tá sá nak és va ló szí nû sé gé nek csök ken té se cél já ból ho zott, be le ért ve a koc ká zat ke ze lé -sé re vo nat ko zó kont roll te vé keny -sé ge ket is;
e) koc ká zat elem zés: az azo no sí tott koc ká za tok ér té ke lé se a szer ve zet re, cél ki tû zé sek re gya ko rolt ha tá sa és a be kö vet ke zés va ló szí nû sé ge, il let ve az adott koc ká zat tal kap -cso la tos el kép zel he tõ meg ol dás sze rint;
f) koc ká zat ke ze lés: az olyan vár ha tó ese mé nyek és hely -zetek be azo no sí tá sát, ér té ke lé sét, és kéz ben tar tá sát fel öle lõ fo lya mat, amely meg fe le lõ biz to sí té kot nyújt arra néz ve, hogy a szer ve zet el éri cél ki tû zé se it;
g) koc ká zat el há rí tá sa: a koc ká zat ke ze lõ a je len tõs koc ká zatot tar tal ma zó te vé keny ség vagy fo lya mat meg -szün te té sé rõl in téz ke dik. Ki zá ró lag olyan te vé keny sé gek és fo lya ma tok vo nat ko zá sá ban me rül het fel, me lyet a szer -ve ze ti egy ség dön tés alap ján vé gez;
h) koc ká zat el tû ré se: an nak fi gye lem be vé te le, hogy bi -zo nyos - cse kély mér té kû és je len tõ sé gû - koc ká za tok kal kap cso la to san a szük sé ges in téz ke dés költ sé gei és rá for dí -tá sai arány ta lan több lett er het je len te nek az in téz ke dés hasz nos sá gá val szem ben, és emi att az adott koc ká zat tal kap cso la to san nem tör té nik in téz ke dés;
i) koc ká za tok meg osz tá sa: a koc ká zat be kö vet ke zé se mi att fel me rült hát rá nyok, va la mint a koc ká za tot rej tõ fo -lya ma tok te vé keny sé gek, il let ve azok egy ré szé nek kül sõ szer ve zet re való át há rí tá sa
j) kont roll: a ve ze tés, a fel sõ ve ze tés, il let ve a szer ve zet ér de kelt je i nek min den olyan in téz ke dé se, amely arra irá nyul, hogy ke zel je a koc ká za to kat és nö vel je an nak va ló szí nû sé gét, hogy az ál ta lá nos cé lo kat és a rész le tes cél ki tû -zé se ket el érik;
k) kont roll el já rá sok: sza bály za tok, el já rá sok és te vé -keny sé gek, ame lyek a kont roll rend szer ré szei, és ame lyek biz to sít ják, hogy a koc ká zat ke ze lé si el já rás ál tal meg ha tá -ro zott koc ká zat a tû rés ha tá -rok kö zött ma rad jon;
k) kont roll el já rá sok: sza bály za tok, el já rá sok és te vé -keny sé gek, ame lyek a kont roll rend szer ré szei, és ame lyek biz to sít ják, hogy a koc ká zat ke ze lé si el já rás ál tal meg ha tá -ro zott koc ká zat a tû rés ha tá -rok kö zött ma rad jon;