• Nem Talált Eredményt

A szovjet katonai intervenció

Miben reménykedtek a túlerővel szembeszálló felkelők?

1956. november 4-én a meginduló szovjet támadással egy időben, a szolnoki rádióból elhangzott a Kádár János vezette kormány felhívása. Az előző napokban a Moszkvában felállított bábkormány legitimálni próbálta nyilatkozatával a szovjet csa-patok katonai fellépését. A szovjet támadás hírére Nagy Imre miniszterelnök munkatársaival együtt a jugoszláv nagykövetség-re menekült, míg például Mindszenty József esztergomi érsek az amerikai követség épületében keresett menedéket.

A támadó szovjet erők néhány nap alatt leverték a szabad-ságharcot. A magyar hadsereget – kevés kivételtől eltekintve – a legtöbb helyen gyorsan lefegyverezték. A nemzetőrség és a különböző fegyveres felkelő csoportok viszont több helyen megkísérelték az ellenállást. Abban bíztak, hogy ha elegendő ideig kitartanak, akkor az elhúzódó harcok és a nemzetközi fel-háborodás miatt a Szovjetunió majd újra a tárgyalóasztalhoz ül.

A Münchenből sugárzó Szabad Európa Rádió adásai közül néhány azt a hamis vélekedést is táplálta, hogy a magyar szabadsághar-cosok fegyveres nyugati segítségre is számíthatnak.

Budapesten a legsúlyosabb harcok a Corvin köz környékén, va-lamint Budán, a Széna térnél bontakoztak ki. A legtovább Újpest és Csepel állt ellen. Csepelen a helyi honvédalakulat is a felkelőkkel harcolt, és a szovjetek az ellenállást komoly erők bevetésével csak november 9-ére számolták fel. Vidéken is számos helyen elhú-zódtak a harcok.

Sztálinvárost, ahol a felkelőket a hozzájuk állt katonatisztek ve-zették, november 7-én tudták a szovjet csapatok elfoglalni a nehéz-tüzérség és légierő bevetésével. Súlyos harcok voltak Veszprém-ben és Pécsett is, utóbbiból a Mecsekbe kivonuló, főleg diákokból és bányászokból álló felkelőcsapat november 19-éig folytatta az ellenállást. A nemzetőregységek és felkelőcsoportok más városok-ból is kihúzódtak a környező erdőkbe (például Tatabánya, Miskolc, Sátoraljaújhely, Szekszárd). Szovjet támadás XI. 4. után Sortűz a tüntetőkre XI. 4. után Fegyveres csoportok bázisa A harcok fő színtere A harcok kiterjedése

Harcok Budapesten 1956 novemberében

Miben tért el a november 4-i szovjet támadás az előzőtől?

Jelentés a magyarországi helyzetről az 1956. november 4. 12.00 órai állapot szerint:

Az előzetes terveknek megfelelően csapataink elfoglalták a reakció olyan fő vidéki támpontjait, mint Győr, Miskolc, Gyöngyös, Debrecen, valamint Magyar-ország más megyei központjait. […] A Budapesten tevékenykedő szovjet csa-patok, megtörve a felkelők ellenállását, elfoglalták a Parlamentet, […] a Duna folyó három hídját, mely a város keleti és nyugati részét köti össze […]. Nagy Imre ellenforradalmi kormánya teljes létszámban eltűnt. Felkutatásuk folyamat-ban van. […]. Körülzártuk a magyar csapatok fontosabb helyőrségeit. Közülük sokan komolyabb ellenállás nélkül megadták magukat.

Jelentés a magyarországi helyzetről az 1956. november 4. 21.00 órai állapot szerint:

Budapesten csapataink teljes egészében elfoglalták a főbb kormányzati épülete-ket, és a felkelők ellenállását alapvetően sikerült megtörni. A városban két ellen-állási góc maradt: a Corvin filmszínház és a Moszkva tér, Buda nyugati részében.

A filmszínházban, mely a hozzá tartozó épületekkel egy egész háztömböt foglal el, jelentős mennyiségű felkelő összpontosul, harckocsikkal és tüzér-séggel. Csapataink azt a feladatot kapták, hogy hajtsák végre a szükséges erőátcsoportosítást, és teljes mértékben számolják fel a fennmaradt ellenál-lási gócokat Budapesten. A csapataink által elfoglalt valamennyi településen kijárási tilalom lépett életbe.

(Georgij Zsukov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere)

• Miért nem volt esély szervezett katonai ellen-állásra?

• Mely fővárosi helyszíneken alakultak ki na-gyobb harcok?

• Azonosítsuk a budapesti hadmozdulatok főbb irányait a tankönyvi térkép felhasználásával!

• Melyek voltak a szovjet támadás hadicéljai?

Miért volt fontos Nagy Imre kormányának felkutatása?

Halottak száma 2502 fő

Sebesültek száma 19 226 fő

A hadműveletekben részt vett 58 821 fő

A harcokban meghalt 669 fő

Megsebesült 1540 fő

Eltűnt 51 fő

A szovjet honvédelmi minisztérium veszteséglistája Az 1956-os „események” magyar áldozatainak száma a Központi Statisztikai Hivatal korabeli adatai alapján

Összegzés

Történelmi változások

• Mit tett Nagy Imre annak érdekében, hogy békét és politikai nyugalmat teremtsen?

• Vitassuk meg, miért gondolhatták az emberek november első napjaiban, hogy győzött a forradalom!

• Milyen válsággóc alakult ki a világban a magyar forradalom és szabadságharc időszakában?

Okok és következmények

• Miért és hogyan készítette elő a szovjet vezetés a november 4-i támadást?

• Vitassuk meg, mennyire volt realitása annak, hogy az Amerikai Egyesült Államok katonai segítséget nyújtson Magyarországnak!

Történelmi jelentőség

• Gyűjtsük össze, majd értelmezzük a magyar forradalom és szabadságharc idején megjelenő eszméket, törekvéseket és célokat!

Az amerikai Time magazin címlapja 1957 januárjából. A folyóirat 1927 óta megválasztja az év emberét; 1956-ban a magyar szabadságharcost, a pesti srácot tekintették méltónak erre a címre

Az Országgyűlés épületében egyedül alulírott Bibó István államminiszter maradtam, mint az egyedül törvényes magyar kormány egyetlen képviselője.

Ebben a helyzetben a következőket nyilatkozom:

Magyarországnak nincs szándékában szovjetelle-nes politikát folytatni, sőt teljes mértékben benne akar élni a kelet-európai népek ama közösségé-ben, kik életüket a szabadság, igazságosság és kizsákmányolásmentes társadalom jegyében akar-ják berendezni. A világ színe előtt visszautasítom azt a rágalmat is, mintha a dicsőséges magyar forradalmat a fasiszta vagy antiszemita kilengések szennyezték volna be. A harcban osztály- és fele-kezeti különbség nélkül részt vett az egész magyar nép, s megrendítő és csodálatos volt a felkelt nép emberséges, bölcs és különböztetni kész maga-tartása, mellyel csupán a leigázó idegen hatalom és a honi hóhérkülönítményesek ellen fordult. […]

A magyar népet felszólítom, hogy a megszálló had-sereget vagy az általa esetleg felállított bábkor-mányt törvényes felsőségnek ne tekintse, s vele szemben a passzív ellenállás összes fegyverével éljen. […] Magyarország népe elég vérrel adózott, hogy megmutassa a  világnak a  szabadsághoz és igazsághoz való ragaszkodását. Most a világ hatalmain a sor, hogy megmutassák az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek erejét és a világ szabadságszerető népeinek erejét. Kérem a nagyhatalmak és az ENSZ közös és bátor dön-tését leigázott nemzetem szabadsága érdekében.

[…] Isten óvja Magyarországot!

(Bibó István: Nyilatkozat; 1956. november 4.

Bibó 1956. november 3-ától a Petőfi Párt képvise-letében a Nagy Imre-kormány államminisztere.

1957-ben letartóztatták; 1958-ban életfogytiglani börtönre ítélték. Fogságából 1963-ban amnesz-tiával szabadult.)

Nem tartozom azok közé, akik azt kívánják, hogy a magyar nép újra fegyvert fogjon, bevesse magát egy eltiprásra ítélt felkelésre, a nyugati világ szeme láttára, amely nem takarékoskodnék sem tapssal, sem keresztényi könnyel, hanem hazamenne, felvenné házi papucsát, mint a futballszurkolók vasárnapi kupamérkőzés után.

Túl sok a halott már a stadionban, és az ember csak saját vérével ga vallé-roskodhat. A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét.

Azok közé sem tartozom, akik úgy hiszik, alkalmazkodni kell, ha átmenetileg is, bele kell törődni a rémuralomba. Ez a rémuralom szocialistának nevezi magát, nem több jogon, mint ahogy az inkvizíció hóhérai keresztényeknek mondták maguknak.

A szabadság mai évfordulóján szívemből kívánom, hogy a magyar nép néma ellenállása megmaradjon, erősödjön és a mindenünnen támadó kiáltásaink visszhangjával elérje a nemzetközi közvélemény egyhangú bojkottját az el-nyomókkal szemben.

[…] A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben.

(Albert Camus: A magyarok vére; 1957. október)

• Mi lehetett a nyilatkozat célja? Kiknek szóltak az üzenetei?

• Milyen vádak ellen tiltakozott?

• Milyen politikai magatartást javasolt Bibó?

• Mikor volt hasonló magatartásra példa a ma-gyar történelemben?

• Hogyan próbálta Bibó felrázni a nemzetközi közvéleményt?

Nézzünk utána az interneten, sike-rült-e azóta kideríteni, hogy kiről áb-rázolta a folyóirat grafikusa a képen látható személyt!

• Mit tanultunk irodalomórán Albert Camus-ről?

• Mire hívta fel az európai közvélemény figyelmét a forradalom és szabad-ságharc első évfordulóján?

• Nézzünk utána az interneten, milyen politikai elkötelezettsége volt a fran-cia írónak!

Összefoglalás

• Gondoljuk végig az eseményeket az alábbi vázlatpontok segítségével!

• Készítsünk folyamatábrát néhány témához!

• Gyűjtsük össze a legfontosabb forrásokat az egyes anyagrészekhez!

• Emeljük ki a nevezetes eseményeket, személyeket és a hozzájuk tartozó dátumokat!

Kerettantervi fogalmak, adatok

Fogalmak: Szövetséges Ellenőrző Bizottság, földosztás, Független Kisgazdapárt, Nemzeti Parasztpárt, Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, háborús bűnös, népbíró-ság, kitelepítés, lakosságcsere, Magyar Dolgozók Pártja (MDP), államosítás, népköztár-saság, internálás, osztályharc, ÁVH, besúgóhálózat, ügynök, egypártrendszer, pártállam, reakciós, koncepciós perek, kulák, szövetkezet, beszolgáltatás, iparosítás, kétkeresős csa-ládmodell, aranycsapat, Petőfi Kör, MEFESZ, intervenció.

Személyek: Mindszenty József, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Kovács Béla, Kéthly Anna, Esterházy János, Márton Áron, Rákosi Mátyás, Rajk László, Kádár János, Nagy Imre, Maléter Pál, Bibó István.

Topográfia: Recsk, Hortobágy, Sztálinváros (Dunaújváros), az 1956-os forradalom főbb fővárosi helyszínei, Mosonmagyaróvár.

Kronológia: 1945. március (földosztás), 1946 (a forint bevezetése), 1947. február 10. (a párizsi béke), 1947 (kékcédulás választások), 1948 (a Magyar Dolgozók Pártjának meg-alakulása, a nyílt kommunista diktatúra kezdete, az iskolák államosítása), 1949 (a kom-munista alkotmány, a Mindszenty- és a Rajk-per), 1950 (a szerzetesrendek feloszlatása, a tanácsrendszer létrejötte), 1953–55 (Nagy Imre első miniszterelnöksége), 1956. október 23.

(a forradalom kirobbanása), 1956. október 28. (a forradalom győzelme), 1956. november 4.

(szovjet támadás indul Magyarország ellen).

Témák

1. Magyarország szovjetizálása

• A szovjet megszállás következményei • A belpolitikai élet 1945 és 1947 között

• A Magyar Kommunista Párt diktatórikus törekvései • A kommunista diktatúra kiépítése

2. A határon túli magyarok helyzete • A magyarokkal szembeni fellépések • A párizsi békeszerződés

3. Az egypárti diktatúra működése • A politikai rendszer fő vonásai

• A társadalom elnyomása, a diktatúra eszközei • A gazdasági élet jellegzetességei

• Nagy Imre első miniszterelnöksége

• Életmód és életviszonyok, kultúra az ötvenes években 4. Az 1956-os forradalom és szabadságharc

• A forradalom okai, háttere

• A forradalom főbb törekvései és eseményei, a szabadságharc jellemzői • Nagy Imre tevékenységének értékelése

III. A két világrendszer versengése

és a szovjet tömb felbomlása