Írjuk össze csoportmunkában Kádár János politikai pályafutásának főbb ál-lomásait a tankönyvi információk alapján! • Keressünk az interneten további adatokat a tevékenységéről, megítéléséről! • Mikor írta Faludy György a ver-set? • A vers születésekor a Kádár-rendszer mennyire tűnt stabilnak? • Keres-sünk az interneten információkat Faludy György 1956 előtti életszakaszáról!
A forradalom és szabadságharc leverése után hol élt a költő? • Mivel magya-rázza a történészi értékelés a kádári belpolitika viszonylagos önállóságát?
Faludy György (1910–2006):
Egy helytartóhoz 25 év után (részlet) Haynaunak indultál. Ez rég volt, mondják Megszelídültél. Naftalinba tetted
a kötelet s előkerült a kolbász.
Azt hallom, hogy szeretnek. […]
Erős vagy. Néked a hatalom minden, Más nem számít. Ezért, hogy alkirályi Székedből még legjobb barátaid sem Tudtak kiintrikálni.
Egy népet segítettél megalázni az orosznak. Függetlensége álmán tipródsz fölényes közönnyel, mint Pálffy, Bach Sándor, Tisza Kálmán.
A szabadság csodaszarvasát űztük négyszáz éve. De ki fut most utána?
Te érted el. Szívós vagy. Egy országot toltál át Ázsiába.
Tied a jelen. Agycenzúrázott
múltaddal mint vagy? Olykor, esti csendben hallod-e újra, ahogy Rajk barátod
nyakcsigolyája reccsen? […]
A kádári politikát alapvetően két cél vezérelte, melyek közül az egyik a szovjet külpolitikai irányzat teljes elfogadása volt. Kádár Ceauşescuval ellentétben nem kísérletezett önálló úttal Moszkvával szemben, részt vett például az 1968-as prágai tavasz leverésében […] és később bojkottálta a Los Ange-les-i olimpiát. Külön utat egyedül az 1981-es vétó képviselt, amikor a len-gyel Szolidaritás mozgalom elnyomására a szovjet pártvezetés hiába próbált intervenciót szervezni. Kádár szervilis külpolitikája – valamint a határon túli magyarok és Trianon kérdésének mellőzése – nagyobb mozgásteret hagyott számára [a Szovjetunió és a szomszéd országok részéről] a belügyek terén.
(Tarján M. Tamás: Kádár János születése. Forrás: http://www.rubicon.hu/
magyar/nyomtathato_verzio/1912_majus_26_kadar_janos_szuletese/)
[Az öt ellenzéki szervezet] az alkotmánymódosítást úgy kívánja végrehajtani, hogy az új alkotmány-ban visszaállítja Magyarország államformájaként a köztársaságot. Az 1949. évi alkotmány helyez-te hatályon kívül azt a magyar államformát – a köztársaságot –, amelyet az 1945. évi, második világháborút követő első szabad választáson meg-választott nemzetgyűlés elfogadott. […] Ezzel is jelezni kívánta azt az Ellenzéki Kerekasztal, hogy a köztársasági államformára való vissza- és átté-rés nem egy nép feje fölött […] előre megalkotott törvényt jelent, […] hanem a magyar nép szabad akaratából megválasztott nemzetgyűlés által meg-teremtett köztársasági államformához térünk visz-sza, az eredeti koncepció szerint, olyannyira, hogy ez a köztársasági törvény egyenesen az 1848. évi III. törvénycikkre, a modern Magyarországot köz-jogilag meglapozó, a miniszteriális felelősség elvét kimondó törvényre épít.
(Antall József érvelése, Nemzeti Kerekasztal;
1989. szeptember 18.)
• Olvassuk el újra a 47. oldalon az 1946. évi I. törvénycikk szövegét!
• Hogyan foglalta bele Antall József egy közjogi folytonosságba az 1989-es alkotmányozást?
• Milyen érvvel kapcsolta össze 1848-at 1989-cel? Miért volt erre szükség?
be kellett vonni a kormányba. A választások után Antall József vezetésével egy jobbközép, MDF–FKGP–KDNP koalíciós kor-mány alakult.
Eleinte a kormány és az ellenzék között még volt együttműkö-dés bizonyos kéregyüttműkö-désekben – ennek köszönhetően választották egy kompromisszum részeként az SZDSZ-ből érkező Göncz Árpá-dot az első köztársasági elnöknek. A jogállamiság alapjai nak lerakása során Sólyom Lászlót nevezték ki az újonnan létre-hozott Alkotmánybíróság elnökének. (Az Alkotmánybíróság tevékenységéről a 202. oldalon lesz szó. Sólyom László 2005–2010 között a köztársasági elnöki tisztséget is betöltötte.)
A Szovjetunió már 1989-ben – az Egyesült Államokkal és más nyugati államokkal szemben folytatott enyhülési politikájának ré-szeként – elkezdte csökkenteni Magyarországon állomásozta-tott csapatainak létszámát. Mivel Gorbacsov elfogadta, hogy a közép-európai országok a szabad demokratikus fejlődés útjára lépnek, már az ellenzéki mozgalmak elrettentése céljából sem volt szükség szovjet csapatok magyarországi állomásoztatá-sára. 1990-ben megszületett a megállapodás a csapatok fokozatos kivonásáról, és 1991. június végére az utolsó szovjet katona is elhagyta hazánkat. Az Antall-kormány a Varsói Szerződés – és egyúttal a KGST – feloszlatására törekedett. 1991. március 31-ével megszűnt a VSZ katonai szervezete – melynek keretében addig a magyar haderő is a közös, gyakorlatilag szovjet főparancsnokság alá tartozott –, majd 1991. július elsejével hivatalosan érvényét vesztette maga a Varsói Szerződés is.
Parlamenti mandátumarányok az 1990-es választások után Az 1990-es választás március 25-én
tartott első fordulójának pártlistás ered-ményei. A kördiagram csak a Parlament-be jutott pártok eredményeit mutatja, a bejutási küszöb akkor még 4% volt
MDF 24,73%
SZDSZ 21,39%
FKGP 11,73%
MSZP 10,89%
Fidesz 8,85%
KDNP 6,46%
MDF 42,49%
SZDSZ 23,83%
FKGP 11,40%
MSZP 8,55%
Fidesz 5,44%
KDNP 5,44%
Nézzünk utána, melyik fantasy regényt fordította magyarra Göncz Árpád!
Antall József (1932–1993). Középiskolai tanár, muzeológus, könyvtáros, levéltáros. A fiatal Antall kezdetben a budapesti Eötvös József Gimnázium, majd a Toldy Ferenc Gimnázium tanára volt. Az 56-os forradalomban játszott szerepe és ellenzéki politikai magatartása miatt 1959-ben eltiltották a tanári pálya gyakorlásától. A hatvanas évektől tudományos kutatóként dolgozott, 1984-től a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár főigazgatója volt
Göncz Árpád (1922–2015) köztársasági elnök beiktatásának napján a Parlament előtt.
Író, műfordító. Az 1956-os forradalomban való sze-repvállalás miatt 1957-ben letartóztatták, a következő évben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1963-ban amnesztiával szabadult.
Az 1988-ban létrejött Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) alapító tagja, 1989-ben és 1990-ben a Magyar Írószövetség elnöke
Összegzés
Változás és folytonosság
• Milyen változásokat sürgettek az 1980-as években megjelenő ellenzéki mozgalmak?
• Hogyan reagált az MSZMP a kialakult gazdasági-pénzügyi válságra?
Történelmi jelentőség
• Milyen külpolitikai folyamatok segítették elő a békés rendszerváltoztatást?
• Miért volt történelmi jelentősége Nagy Imre újratemetésének?
• Hogyan épült ki a parlamentáris demokrácia Magyarországon?
Összefoglalás
• Gondoljuk végig az eseményeket az alábbi vázlatpontok segítségével!
• Készítsünk folyamatábrát néhány témához!
• Gyűjtsük össze a legfontosabb forrásokat az egyes anyagrészekhez!
• Emeljük ki a nevezetes eseményeket, személyeket és a hozzájuk tartozó dátumokat!
Kerettantervi fogalmak, adatok
Fogalmak: Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), disszidens, amnesztia, új gazdasá-gi mechanizmus, háztáji, második gazdaság, „három T”, lakótelep, televízió, Rubik-kocka, ellenzéki mozgalmak, szamizdat, besúgó, ügynök, monori találkozó, lakiteleki találkozó, ellenzéki kerekasztal, spontán privatizáció, falurombolás, MDF, SZDSZ, FIDESZ, MSZMP, FKgP, KDNP, MSZP, többpártrendszer, gyülekezési jog, pluralizmus, jogállam, nemzeti ke-rekasztal, sarkalatos törvények, Alkotmánybíróság.
Személyek: Kádár János, Nagy Imre, Pozsgay Imre, Tőkés László, Antall József, Göncz Árpád, Sólyom László, Teller Ede.
Topográfia: Salgótarján, Százhalombatta, Monor, Lakitelek, Bős–Nagymaros.
Kronológia: 1958 (Nagy Imre kivégzése), 1963 (részleges amnesztia), 1968 (az új gazda-sági mechanizmus bevezetése), 1971 (magyar–vatikáni megállapodás, Mindszenty József elhagyja Magyarországot), 1978 (az Egyesült Államok visszaadja a Szent Koronát),
1985 (a monori találkozó), 1987 (a lakiteleki találkozó), 1980 (Farkas Bertalan a világűrben), 1989. június 16. (Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése), 1989. október 23. (a harma-dik Magyar Köztársaság kikiáltása), 1989 (társasági és egyesülési törvény), 1990 (szabad országgyűlési és önkormányzati választások), 1991 (a szovjet csapatok kivonása Magyaror-szágról).
Témák
1. A Kádár-korszak politikai szakaszai
• A visszarendeződő diktatúra, megtorlások 1956 után
• A „gulyáskommunizmus” időszaka és az MSZMP ideológiája, Kádár fő törekvései • A Kádár-rendszer válságának politikai következményei
• A korszak értékelése
2. Gazdaságpolitika a Kádár-korszakban • A mezőgazdaság teljes kollektivizálása • Az új gazdasági mechanizmus
• A szocialista gazdaságpolitika válsága
3. Társadalom és mindennapok a Kádár-korszakban • A társadalmi változások az időszakban
• Életmód és mentalitástörténet a „gulyáskommunizmus” alatt • A szocialista rendszer csődjének társadalmi következményei 4. A rendszerváltozás/rendszerváltoztatás
• Ellenzéki mozgalmak az 1980-as években • 1989 eseményei, jelentősége
• Az első szabad országgyűlési választás eredménye