ves fiai, a szép Apolló Mesterségét Nemzeti
Nyelvünkön fére tévén, a véle született Vitéz ségét is idegen nyelven csacsogni, és gyako
"A 2
1v
rolni ohajtja: mivel a szokásban vett hadi tu domány aztat úgy kivánnya. Mind az által magamat sem veszem ki azon ezikornyásan hajszál hasogatók közűl ; mivel a régi Magya rok” mondásival törsökösen szóllani ; nem pedig az új Magyarokkal találgatósan új sza
vakat koholván, nyomdokit követni kivá
nom. – Már most Dicső Magyar Nemzetem :édes Véri ösztön lesz az: hogy valamint Vérét nem kéméllö Hazánkfia Vitézvári Báró Si monyi Jósef, édes Hazája Kegyelmes Attyai ért, Fiaiért, 's azok boldogságáért Vitéz vé rét önként önteni fiúi kötelességének tartotta;
Ugy Ti is Nagy Lelkű Magyarok, Nemzeti sze retetetektül ösztönöztettvén, Vegyétek emlé kűl örvendezve ezen könyvben általam kiadott Századunk Héróssának Vitéz és példás tetteit;
mellyért is vélem együtt kettes örömbe merül ve Zengjétek: Isten éltesse édes
Hazánk
sze retett Vitézvári fiát!! ~A' Szerzö
S*
Jósef Zabolch Vármegyében helyhez.tetett Nagykálló Mezövárossában 1777-dik esz tendőben, Februárius holnap 18-dik napján született; hová az Attya, Pál, Mosony Várme gyében fekvö Magyar Ovárrúl még gyermeki korban leszakadván az akkori Fö Esperes, és Kállói Plébános Besprém Urhoz jutott; melly tétovázásában. Genealógiájával keveset gon dolván, nevét is annyira megváltoztatta, hogy
|
magát Simon Pálnak nevezné; mindazonáltal moha nem tanúlt, még is ígen eleven, sok ter mészetes ésszel biró , 's világra termet tehetsé gű, ugyan Kállóban felnevekedvén; Hetesényi Susannát, ki egy Uri háznál örökben tarta
tott, házastársúl elvett: és igy ha Ösi birto
ka nem volt is, de kevés segedelemmel seré nyen gazdálkodván, csak hamar vagyomos em ber lett, és nemzett gyermekeivel azt elértett ni kivánt, a mi nékie föképen hibázott: azért három élő gyermekei, úgymint: János. Su samna, és Jósef , jövendö szerencsés életek -eljutására, jó nevelésekre, és a tudományok megszerzésére semmi kölcségét nem sajnállotta,- Simonyi Jósef tanúlását igazán még el sem kezdvén, már is oda haza elfelejthetetlen csin talan gyermek volt; mert valamint ezen környé ken nem vala olly torony, vagy templom, melly mek borzasztó állásairúl le nem kukucskált, úgy lengedező nagy fák sem találtattak, mellyeket mások rettentö bámulására fütyülve meg nem
– 6 –
mászott volna: sőtt Nemzeti ösztönbül a lo vagláshoz különös hajlandósága lévén, czéllya elérése véget, mindenkor zsebjében maczag búl Kantárt, mellyen fábúl zabola forma vala hordozott; úgy a mezőségen legelő lovakat bá tran megfogván felkantározta, és az egész Kör nyéket egy két mért földnyire szilajam benyar galóczta. Azután csak hamar küszködésben gyakorolván magát, olly eröre jutott, hogy kevés gyermek tanálkozna a városban kit már jól meg nem ütlekelt, de még kevesebb Zsi dó, kinek szakállábúl valamit ki nem tépett volna; mellyekért Jósef másoktúl is, de főkép az Attyátúl sok veréseket kapott: melly ke mény bánások után a gyermek, ki azonban is csupa tűz, indúlat, és érzékenység vala , olly maga elszánásban jött, hogy a tengere kem túl bujdosni indúlatossan kivánna; melly feltételétűl egyedül csak édes Annyának hoz zá való szeretete, 's más részrűl véle való kü 1önös bánása édesgette, mert a legnagyobb le hetősségig minden okozott károk hellyre álli tásával Jósef fiát iparkodott a veréstül meg menteni; melly annyai gondosság legfőbb oka lett, mi Jósefet olly sokszor feltett szán
dékátúl feltartóztatná.
-. . Azért Jósef, hogy valamit csintalanságá búl elhagyna, nyoltz esztendős korában, Má ria Pócsra, az úgy nevezett Bazilita Barátok hoz, szelidebb tanúlás végett adódott, a hol is némelly elöbbi pajkos indúlatiban alább hagyván, meglehetős tanúlása mellett, kövel való hajigálással töltötte nagyobb idejét, vég re ritka csirke vagy veréb volt, mellyet első hajításra le nem ütött vólna, de még ezen tö kélletes gyakorlásra hozhatta karját, sok ablak karikák megpendűltek, sött gyakran vérengző
– 7 –
{
fejek is adódtak. – Azon időben, valamint
most is Pócson nagy búcsúk szoktak lenni, hová messze földekrűl a sok ájtatos emberekkel, számtalan Holdúsok is öszve gyűltek ;
kiktúl Jósef, az Oláh, Orosz ájtatos énekeket, 's a gonoszt ki űző Orosz szavakat olly termé szetessen megtanúlta , hogy sokszor csintalan ságbúl a jövö menő embereket elámitaná, más kor pedig mulatná: itt eltöltvén egy esztendőt, tanúlása nagyobb előmenetele véget, három esztendökre Debreczenben vitetett; hol is tá vúl lévő úgy nezezet Péterfián való szállásá rúl, a Piáristákhoz Oskolában járt: de mivel az akkori Protestáns tanúlók, a'Katholikus tanúlók-, kal szüntelen való villongásokban lennének, Simonyi Jósefnek is naprúl napra az oskolában való menésében, 's hazajövetelében számtalan akadállyai lettek; és moha eleinten hún szala dással, hún pedig a Protestáns tanúlók gyenge sége miatt csak igen könnyen által esett minden viszontagságokon, de a midőn fortélyos tet tei esméretesek lennének; ellentállói is olly különössen szaporodtak, hogy azon köztök el végzett jelt adó szóra Pullus, a Protestáns ta tanúlók minden felöl ellene rohannának; de Simonyi is ezekre korán elkészülve lévén, min den kiszemlélt utak szűgjában, Olmos vagy furkós bottyai dugva valának, és igy egy helly rül másikra minden lépését Kemény vereke déssel megnyervén, az Oskolához, vagy szál lásához eljutott; és bár ő is ezen küszködések