SZILÁRD LEO magyar fizikus, biológus

1898 Budapest – 1964 La Jolla

Középosztálybeli zsidó családba született, első gyermekeként. Apja Spitz Lajos.

1900-ban a család Szilárdra magyarosított. Így Leó már ezzel a névvel nőt fel.

Gyenge fizikumú beteges gyerek volt. Eleinte édesanyja tanította otthon. Korán érdeklődni kezdett a fizika iránt. 12 évesen végezte első kísérleteit az elektromosság területén. 18 évesen az Eötvös Lóránd fizika versenyen első, a matematika versenyen második díjat nyert. Már fiatalkorában megfogalmazta élete négy vezérlő elvét:

1. Légy másmilyen, mint a többi!

2. Gondolkozz! A többit másra hagyhatod 3. Légy tisztességes

4. Ne a múlttal törődj, összpontosíts a jövőre!

1916-ban fejezte be gimnáziumi tanulmányait. 1917-ben besorozták a hadseregbe. Tüzérként kezdte, azután tisztképzőbe járt. Sorozatos betegsége miatt az első világháború végén leszerelték. Ezután a budapesti József Műegyetem hallgatója lett. 1919-ben megalakította öccsével a Magyar Szocialista Hallgatók Szövetségét ahol főleg gazdasági, pénzügyi reformelképzeléseit fogalmazta meg. A Tanácsköztársaság bukása után felvette a református vallást, de az egyetemről így is eltávolították. Elhagyta az országot és a berlini Műegyetem hallgatója lett. Az egyetem neves oktatói (pl. Einstein, Schrödinger, von Laue) hatására véglegesen a fizika felé fordult. 1921-től már hivatalosan is fizikát tanult és 1922-ben cum laude doktorált. Posztdoktori munkát végzett a röntgensugarak viselkedésével kapcsolatban kristályokban.

1924-től három éven keresztül asszisztensként dolgozott a Berlini Egyetem Elméleti Fizika tanszékén. Majd egyetemi magántanárként oktatott. 1929-ben megjelent dolgozatának címe: Entrópiacsökkentés termodinamikai rendszerben intelligens lény hatására. Nagy sikert aratott újszerű megközelítése, amellyel tisztázta az értelem információteremtő szerepét. Lényegében megvetette a modern információ elmélet alapjait azzal, hogy az entrópia-elvet alkalmazta az

információra is. Tulajdonképpen ezekre épül az informatika, az agykutatás, a kibernetika és még a kvantummechanikai méréselmélet is. 1925-33 között több szabadalma is született. Nyolcat Einsteinnel együtt jegyeztek. 1927 decemberében tették meg mozgó alkatrész nélküli hűtőszekrényre szabadalmi bejelentésüket. Ezt az elvet használják ma tenyészreaktoroknál, folyékony fémmel való hűtésre. Később még hét közös szabadalmat jegyeztek. 1931-ben elektronmikroszkópot szabadalmaztatott. Meg kell említenünk részecske gyorsítással kapcsolatos szabadalmi bejelentéseit. Talán ezek kevéssé ismertek, mert mindegyiket még nyilvánosságra hozatal előtt visszavonta, pontosan nem tudni miért. Most csak felsorolás szerűen: 1928 – lineáris gyorsító, 1931 – ciklotron és betatron, 1934 – részecsketranszformátorok. 1933-ban, Hitler hatalomra jutása után, Angliába költözött. T.A. Chalmers-szel közösen dolgozott a St. Bartholomew Kórházban. Az itt kidolgozott Szilárd-Chalmers folyamat lehetővé teszi, hogy egyszerű módszerrel elkülöníthető legyen egy elem radioaktív izotópja. Rendkívül aktív volt, mind a tudomány, mind a vállalkozások, mind a menekült tudósok segítésének területén.

Rutherford egyik előadásán hallotta, hogy az atomenergia gyakorlati felhasználása lehetetlen. Az előadásról hazafelé tartva kigondolta a nukleáris láncreakció elvét és bevezette a kritikus tömeg fogalmát. Erre az eljárásra szabadalmat is jelentett be (1934), de azonnal katonai titokká is nyilváníttatta.

Pénzt nem kapott annak az elemnek a megkeresésére, amelyik alkalmas erre a folyamatra, azaz: egy neutron hatására, kettőt sugároz ki. 1935 tavaszán megpróbálta elérni, hogy az atomtudósok és kutatók ne hozzák nyilvánosságra eredményeiket, megakadályozandó, hogy Németország is tudomást szerezzen róluk. Ezt tekinthetjük az első kísérletnek a nukleáris fegyverkezés ellenőrzésére. Azonban a tudósok még akkor sem hitték, hogy az atomenergia a gyakorlatban is felhasználható, ezért nem nagyon foglalkoztak ilyen irányú ötleteivel.

1938-ban az Amerikai Egyesült Államokba költözött, mert gyengének látta az európai államokat és nagyon közelinek a háborút. New Yorkban a Columbia Egyetemen dolgozott. 1939-ben hallott a Németországban felfedezett neutrongazdag uránról, ami két könnyebb (neutronszegényebb) atommagra

hasad szét. Megvizsgálta az uránt és bebizonyította, hogy neutronsokszorozódás következik be. 1939-ben E. Fermivel felismerték az urán maghasadásában az önfenntartó láncreakció lehetőségét. A felfedezés megjelentetését meg akarta akadályozni (tekintettel a háborús helyzetre), de 1939 őszén napvilágot látott a hír. Szilárd a keletkező gyors neutronok lassítására az grafit rácsot javasolta. Megállapította, hogy a víz és urán-oxid rendszer a láncreakció egyik feltétele. Kezdettől fogva az atomreaktor, az atomenergia szabályozott felszabadítása érdekelte. 1940-ben leírta az inhomogén elrendezésű urán-grafit rendszerű reaktort, de a háború alatt megtiltotta a közlését. Ezt nem vették figyelembe, így az írás megjelent.

Félvén attól, hogy a németek hamarosan képesek lehetnek atombomba előállítására, Wigner Jenő és Teller Ede segítségével meggyőzte A. Einsteint a veszély valódiságáról és levelet írtak Roosevelt elnöknek. Ennek eredményeként indult meg az amerikai atombomba-kutatás, a Manhattan-program keretében (1939). Itt együtt dolgozott Wigner Jenővel, Neumann Jánossal, Teller Edével és E. Fermivel. 1942-ben Chicagóba költözött és négy éven keresztül az egyetem laboratóriumában dolgozott. Itt volt az atomenergia kutatás egyik központja. Mivel ez fontos része volt a bombával kapcsolatos fejlesztéseknek, így ez is katonai irányítás alatt állt. Sok aggálya volt ezzel kapcsolatban. 1942. december 02. az atomreaktort (Chicago Pile-1) üzembe helyezték amit Fermivel közösen terveztek. Ezt készítési módszerére és kinézetére utalva "atommáglyának" nevezték. Működése bizonyította Szilárd elméletének helyességét. Amikor az atombomba kifejlesztésére került sor (Új-Mexikó, Los Alamos), oda már nem hívták meg. Legfőképpen a katonai irányítással szembeni heves fellépései miatt. 1943 januárjában közölte az általa elképzelt és elnevezett tenyésztő reaktor tervét.

A amerikai állampolgárságot 1943. március 29-én kapta meg. 1944. augusztus 10-én javasolta az atomenergia nemzetközi ellenőrzését, megakadályozandó a fegyverkezési versenyt. Mivel már biztos volt Németország veresége határozott akciókat szervezett az atombomba bevetésének megakadályozására. Tudós társaival ismét levélben kérték az elnöktől, hogy a bombát ne vessék be lakott területen. Elég a tenger felett felrobbantani. Ez irányú próbálkozása nem járt

sikerrel és az USA két atombombát dobott le Japán két nagyvárosára (Hirosima, Nagaszaki) Végül azt sikerül megakadályoznia, hogy az atomenergia a hadsereg ellenőrzése alatt maradjon (és ez nem kis eredmény volt)! Javaslata alapján hozták létre az Atomenergia Bizottságot. Később is mindent megtett a szovjet, amerikai fegyverkezési verseny megszüntetése érdekében. Az amerikai titkosrendőrség rendszeresen megfigyelte és jelentéseket írt róla. 1955. május 18-án Fermivel közösen megkapták az atomreaktor szabadalmát, amit később az USA kormány egy dollárért megvásárolt.

Biofizikai kutatásokkal kezdett foglalkozni. Amikor ezidőtájt meglátogatott egy kutató laboratóriumot, a vezető megkérdezte tőle: "...nem tudom, milyen ismereteket tételezzek fel", mire Ő önérzetesen válaszolt: "Tételezzen fel teljes tudatlanságot és határtalan intelligenciát." Miután alaposan felkészült és elsajátította a gyakorlati módszereket a biológia területén is. Eszközt alkotott (chemostrát) amelynek segítségével baktériumok számtalan, eltérő tulajdonságokkal rendelkező mutánsait tudta létre hozni. 1953-54-ben biofizikát tanított. 1956-ban a Chicagói Egyetem biofizika professzora lett. Aktívan vett részt a Pugwash-mozgalomban, ahol amerikai és szovjet tudósok vitatják meg a béke és leszerelés kérdéseit. Az elsőre 1957-ben került sor. Ellenezte a hidrogénbomba kifejlesztését. 1959-ben jelent meg írása öregedés-elméletéről.

Ugyan ebben az évben állapították meg hólyagrákját. Személyesen tervezte meg és irányította saját sugárkezelését és felgyógyul betegségéből. 1960. május 18-án megkapta az Atommal a Békéért díjat. Ősszel megszerezte Hruscsov hozzájárulását a Moszkva-Wasington "forró dróthoz".

1962 júniusában

megszervezte az első olyan csoportot amely a fegyverkezés ellenőrzésével foglalkozott. Ez a társaság az Elviselhető Világ Tanácsa nevet viseli. Javaslata alapján alakult meg a Salk Biológiai Intézet, ahol a kutatások egyesítik a természettudományokat és a társadalomtudományokat. 1964 februárjától itt dolgozott. 1964. május 30-án szívroham képében, álmában látogatja meg a halál.

TELKES MÁRIA