A szerző ok” az, a'melytŐl a cselekedendő dolognak szerzésére való indulat' (mozdulás)' és cselekedés kezdődik és

végeződik. 2. Mivel penig a mozdulásnak csak eredetet ád, nem foglaltatik bé a mozdulásban, vagy a mozdulás által lött

dolog-ll. oknak amitöl; | második, | miből; 12. harmadik, | áll; | negyedik III. 1. *I Szerzõ 3. eredetet-t

_,,(causa) formalis", a. m. „formai ok". _Végező ok: ,,causa finalis”, a. m. „cél-ok". _ Ezeket az ok-fajtákat Aristotelestöl veszi át Ramus.

Magyarázatukat lásd a ll. j.-ben. _ A II_VII. fejezetben érvényesitett dichotómiás felosztáshoz vö. a 3. táblát.

Szerző ok

_ (Ható-ok)

'

oı.z

C-selekedııı kezdő Em-,_ H : 111 l Enc. II :1Í_VI (Az okozatotokok P I

` m0g01õzõ 01.01.) Pevö °_1<

E00. 1IzIn_1v. (Anyag: Ok)

F.-nc. II:IV.

Igen eggyes tekin-tetek: ok és lött

60108 Áuztõ 01.

(Teljesen egyező _ . . F - k

érvek, ok és okozat) Dâıíšit' \ egben vivő j:3:(_f_nÉl;cšT_)

Elm' H :II_VH' (Az okozattal együtt

ıõasüıõ 0k0k) H,-égezö ok

Enc. II : V_VI. (Cé1_0k) Enc. I I:

Lött dolog (Okozat) Enc.lI : VII.

3. tábla

11 Az első nıonılatlıaük oly oknak, amitől (ti. vagyon valami):

R: D. I: III. (,,Efficiens est causa, a qua res est” _ a. m. ,,A ható-ok az az ok, amely által van valamely dolog".) Ez az ún. ható-Ok nem egyéb, mint azok a mozgások, változások, amelyek a dolog létesülésére vezetnek, tehát amelyek által ez a létesiilés végbemegy, ,,amfitõl" lesz a dolog. Vö.

Enc. Il :Il.I. _ Amibõl (ti. vagyon valami): R: D. I: VI. (,,Materia est causa, ex qua res est” _ a. m. ,,Az anyag az az ok, amelyből lesz vala-mely dolog.”) Oknak tekinti Aristoteles azt a létezőt is, avala-melyben a dolgot létrehozó mozgás végbemegy; ez az az anyag, ,,amibõl" lesz valamely dolog. Értett-ek ezen az „anyagon” nemcsak anyagi, hanem

5

10

15

0

ban, hanem csak szinte erejét közli a'val.12 3. Ennek csak módjai vannak külömb-külömbfélék, mellyek meg'tetzenek avagy a lött dologban, mellyet avagy azt cselekeszi, hogy legyen, és teremptönek” mondatik; vagy hogy továbbá' is legyen, és ınegtaı`tónak° neveztetik ; 4. avagy a véle valókban, mert vagy más, ő rendibül valók' nélkül viszen valamit végbe, és egyedül' valónak* mondatik, vagy másokkal°; holott vagy mindenik egyenlő erőt szolgáltat, vagy nem, hanem eggyik elsőf és a többi segittőkfi; ide tartoznak az eszközökh, mellyek nem annyéra magok, mint mások erejéből cselekednek; 5. vagy végezetre a cselekedő erőben és tehetségben, mely vagy belső, és arra nézve a szerző ok magán valónak* mondatik, vagy külső, honnan történetinek" hivattatik, akar kénszeritésből' cseleked-jék, akar penig szerencse'ből"'.13

“ Efficiens. Í' Procreans. ° Conservans. Ő Solitaria. ° Socia. f Princípalis.

E Adjuvantes. " Instruments-les. ' Per se. " Per accidens. Í Coactıone agens.

"' Fortuna errans a scopo.

6. külömb-külömbfélek; | tetzenek, 7. mellyet, | tselekeszi 8.

Í' teremptönek | legyen 9. ° megtartonak neveztetik: | Avagy 10.

más | rendibül valok nélkül jav. 82. Enc. rendin küv`ül valoknélkül ll. 4 egyedülvalonak mondatik | ° másokkal, 12. szolgaltatt, I f elsö 13. 8 segittök. Ide | " észközök, 14. tselekednek: | Vagy 16. i magan 17. Í* törtenetinec | 1 kenszeritésböl 18. "' szerentseböl. 21.

Fortuna I (Š

szellemi létezőt is ; így beszéltek pl. arról, hogy a fogalmak „anyagából” ˇ ítéletek formálhatók, hogy a költői ötletek „anyagából” költői művek kerekednek ki, stb. (Materia intelligibilis, vö. P. Bami Dialecticae libri duo, Audomari Talaei praelectionibus illustrati, Coloniae Agrippinae, apud Matthiam Jacobi. 1567. _ 41. 1.) Vö. Enc. II : IV. _ Amiben áll (ti.

valami): Apáczai saját fogalmazása, nyilván az előbbiek analógiájára, és figyelembe véve a lét, létesítés fogalmainak akkori magyar jelölését (állat, állatás) _ a formai ok más néven létesítő ok _, valamint talán Am : Theses logicae (RMK H. 799.) 52. p- („Causalitas formae consistit in constituendo rem. . . ." _ a. m. „A forma oksága a dolog létesltéoében áll". A dolog létesltését Apáczai így mondta volna: „a dolog állat-ása”, vagyis „amiben (a dolog) áll". A formai (létesítő) okot Apáczai állaté olcnak nevezi. _ A klasszikus aristotelesi meghatározás szerint, amelyet Ramus is átvesz: „A forma az az ok, amely által a dolog az, ami” _ vagyis : a forma a dolognak az a sajátsága, amely az adott dolgot minden

más dologtól megkülönbözteti. Vö. Enc. 11 : V. _ Amire nézve vagyon

valami: vsz. ugyancsak Apáczai fogalmazása, figyelembe véve Am .°

Theses logicae, 61. p. (,,Finis . . .est obiectum illud, quod in effeotione res spect-atur . . .” _ a. m. „A cél . . . az a feladat, amelyet a dolog meg-valósítása során szem előtt tartunk . . .”) Aristoteles, Bamus stb. szerint a cél-ok a keletkező dolog alkalmassága valamire; ez a cél az, „amfire nézve” a dolog létesül és fennáll. Vö. Enc. II : VI.

1-ııi-"'“'__.1-___-I

12 Am: DL. 12. _ A cselekedendő dolognak szerzésére: Apáczai

betoldása, a. m. „az előállitandó dolog létesitésére” (ti. irányuló mozgás 513.); Amesiusnál csak „ad rem” (sc. operandam), a. m. „a dologra (ti. a létesitendõ dologra) irányuló . . .” stb. _ Indulat: a. m. indíték;

mozdulás: a. m. mozgás. (Amesiusnál csak egy szó áll: „motus".) _ Csclekedés: „operatio”, a. m. cselekvés, ti. céltudatos emberi mozgás, szemben az általános természeti mozgással.

13Am: DL. 14-15. _ Csak módjai vannak

külömb-kiilömb-lélék: a. m. „csak hatásmódjai (vagy : csak tulajdonságai) különböznek"

(és nincsenek különböző nemei). Ugyanis _ Hachtingius magyarázata szerint, i. m. disp. 111. 7. p. _ minden ható-oknak azonos a lényege (a létesítő mozgás kiváltása), és ezért a ható-okok csak bizonyos járulékos tulajdonságaik szerint_hatásuk módjai szerint _ különböznek. Ezzel a felfogásukkal Hachtingius is, Amesius is azt emelik ki, hogy a ható-ok (s vele a másik három okfajta is, vö. Enc. II: IV_VI.) végső, tovább nem osztható logikai elvek ; míg tehát olyan logikai ítéletek, következ-tetések, bizonyítások stb. között, amelyekben a fogalmak különböző okfajták alapján kapcsolódnak egymáshoz, lényeges különbség lehet (ami hamis itélcteknek, következtetéseknek, bizonyitásoknak lehet alapjává), addig olyanok között, amelyekben a fogalom-kapcsolatok a ható-ok különbözö hatásmódjain, megnyilvánulásain alapulnak, lényeges különbségek nem lehetnek, hanem csak járulékosak, amely különbségek-nek épp ezért a logikai jelentőségük is kisebb. (Hogy az ebben a munkájá-ban szereplő 'valamennyi megkülönböztetésnek, osztályozásnak stb.

Amesius csak logikai jelentőséget tulajdonított, metafizikait nem, ahhoz vö. Am: Disputatio theologica adversus metaphysicam _ RMK II.

799. _, különösen e munka XVII. tézisét.) _ Megtetzenek (ti. valamiben):

a. m. ,,kitűnnek valamiből" (apparent in aliqua re). _ A ható-okok közötti különbségek (amelyek csak járulékosak) az általuk létesített okozatok közötti járulékos különbségekben is megmutatkoznak. _

Mellyet avagy azt cselekeszi, hogy legyen: latinos szófűzés (,,q;od vel facit,

ut sit"), a. m. „amelynek vagy létezését idézi elő . . .” _ eremptő (ti.

ek) : causa efficiens procreans, a. m. „teremtő ok” (amely az időnek csak egyetlen pillanatában létesít, vö. Enc. I: IH. 6). _ Hogy továbbá ls

legyen: „ut porro sit”, a. m. „hogy folyamatosan 1egyen”. _ Megtartó

(ti. ok) : a. m. „fenntartó ok” (amely az idő minden pillanatában újra és

újra létesit). _ gtlegtetzeııek) a vele valókbanz ,,(a.pparent) in adiunctis",

a. m. „(kitűnne ) a járulékokból", vagy: ,,a vele együttjáró okokból".

A latin adiuncta szónak itt ez a szándékolt kettős értelme van. A második értelmet tartja szem előtt Apáczai, s azért nem fordítja az adiunotum szót úgy, mint másutt, „hozzáadatott dolog'-nak, hanem ,,véle való

(okok)”-nak. _ Más, ö rendibül valók né ül viszcn valamit végbe:

„sine aliis eiusdem generis et Ordinis rem quampiam dat effectam”, H- m. ,,más, hasonló nemű és rendű (okok együtthatása) nélkül hoz létre valamely okozatot”. Az eredetiben (valamint az 1803-as győri kiadásban) ezen a helyen olvasható ,,ő rendin kűvül valók” kifejezés tehát nyilvánvaló elírás. _ Egyedül való (ti. ok): a. m. kizárólagos 118-tó-ok (causa effioiens sola). _ Másokkal (ti. vlszen valamit végbe) : nlëûılısa e ficiens cum aliis”, ,,concausa”, a. m. „együttható ok". _ Első

U1- Ok), „causa principalis”, a. m. ,,f6ok". _ Segíttõk (ti. okok) : causae

fldiuvantes, a. m. „alárendelt okok”, „járulékos okok". _ Ide tartoznak 79

IV. 1. A tevő ok" az, a'miből valami vagyon.” 2. Ez el'készít~

tetik, elrendeltetik és mozgattatik' is a szerző októl, hogy az állaté okot magába vehesse. 3. Minekokáért a szerző okhoz legközelebb járul, és az állató okot meg'előzi, Ő lévén a hatható-ságnak és a szenvedésnekb kezdete. 4. A dologban be'hat, nem'csak' erejével, hanem ugyan voltaképpen valóságával' is, a dolognak valóságát belsőképpen tévén. 5. E' még csak módok-kal sem külömböztetik meg, mert jóllehet az erő' sok'képpen adattathassék a szerző októl, maga mindazláltal a tevő oknak valósága nem egyébként, hanem csak voltaképpen közöltetik.15

“ Materia. Ü Principium potentiae et perpessionis.

IV. 1. “ tevõ 2. elrendeltetik, 3. vehesse: 4. 5 a 6. erejével 7.

tévén, | modookal 8. erõ- 8k. sok 9. adattathassek | mindaz-altal Öt.: által 10. valosága, | egyebkent 11. perpeflíonís.

p

az eszközök: a latinban „quorum etiam peculiaris quidam modus est in instrumentis, quae infimum locum habent, quia non tam sua vi agunt . . .”

ete. A. m.: „ezeknek (a járulékos okoknak) pedig valamiféle sajátos válfajuk az eszközök, amelyek a legalsó helyet foglalják el, minthogy nem annyira a maguk erejéből hatnak . . .” stb. -- (Mások erejéb l) eselekednek: ,,se praebent ut aliena vi agantur“, a. m. „önmagukat bocsátják rendelkezésre, hogy idegen erő mozgassa őket". - Csele-kedö erőben és telıetségbeıı: ,,in ipsa vi seu faoultate a endi”, a. m.

,,(magában) a hatóerőben és (ható)-képességben”. - Magágn való szerző ok: „causa efficiens per se”, a. m. ,,önként működő ható-ok”, ,,spontán ható-ok” (vagyis nem külső, hanem belső indíték alapján működésbe lépő hatóerö, ahogyan pl. _ a XVI-XVII. sz.-i elképzelés szerint - a szelek a tengert felkavarják, vagy a szabad embert a saját elhatározása valamilyen cselekvésre indítja. (Vö. R: D. I : V., és Cra.merus-G0-clenius i. m. 92-95. ll.) - Történeti (ti. szerző ok): „causa efficiens per aooidens”, a. m. ,,véletlen ható-ok”. Ilyennek tartja Ramus és Amesius - Aristoteles nyomán -- a külső indítékra működésbe lépő okokat.

akar kénszeritésböl eselekedjék: ,,sive necessitate ooacta agat", a. m-,,akár kényszer által indittatva ha.sson”, amint ez emberek között történilf erőszak alkalmazásánál (e tételnek az erkölcsi, nevelési, jogi és politikaı gyakorlat szem ontjából tulajdonítottak különös jelentőséget), aksi' penig szereneséböl (ti. eselekedjék): „sive fortuna (agat) errans a scope".

a. m. „akár célját tévesztő vakesetként (hasson)" - vagyis mint „eset-legességi ható-ok”, mint tk.-i értelemben vett véletlen ható-ok. A szerző-ok dichotómiáját lásd a 4. táblán.

14B.:D.I:VI. Vö. ll. '.

15 Am: DL. 16. - Elkészíttetik, elrendeltetik és mozgattatik 18*

,,paratur, disponitur, atque adeo movetur", a. m.: ,,(Ezt a ható-ok) úgy készíti elő, rendezi el, sőt mozgatja is . . ." - Állató okot: a. IDformai okot, vö. ll. j. A szerző okhoz legközelebb járul: „proxime -ad efficientem aooedit oT°dfi»ne”, a. m. „a ható-okhoz sorrendben az 105'

közelebb áll". - A hatlıaióságnak és a szenvedésnek kezdete: ,,pı-incipiflffl

potentiae ot perpessioDı`s”, as. m. „a lehetőség és a szenvcdőlegesség elve °

ñgëflwoã 5

°NoM$š___H__A_š_uÉ2:5Üëä E5__`~âN°x_§qo>3:3

In document Apáczai Csere János (Pldal 91-95)