• Nem Talált Eredményt

A Szapolyaiak kora.3)

In document SZEPESVARA TÖRTÉNETE. (Pldal 49-53)

Maga III. Endre is járt Szepesben, mindjárt megkoronáz- tatása után; Lellebrand szepesi szász ispán egész nemzetségével

6. A Szapolyaiak kora.3)

Magánvárrá lesz. Tartozékai. Örökös főispánság és grófság. János király szülőhelye. II. Ulászló ott. Főúri lakás, építkezések.

Nagy változást idézett elő várunk belső életében és szerepében az a körülmény, hogy Mátyás királyunk azt 1464 vagy 1465-ben a Szapolyaiak magánvárává teszi, eladomá­

nyozván vele együtt a hozzátartozó birtokokat és falvakat is.

1) A király sürgető levele Eperjesről W. IV. 63, — Megemlítve Th. Márton és testvére, János és Teofil (atyai) féltestvérei és Katalin anyjuk.

2) W. IV. 64. castrum regale Zepsiense. — A várat tényleg átadta, hogy azonnal-e vagy későbben, nem tudni; de W. szerint ezért kapta aztán Vörösvágást Sárosban, amelybe 1465-ben iktatták be.

*) Bővebben 1. A Szapolyaiak viszonya a Szepességhez c. érteke­

zésemet az 1909. Évkönyvben.

Mátyás uralmának erős támaszai voltak a tevékeny Szapo- lyai testvérek: Imre és István, akik mint kisebb csapatok kapi­

tányai kezdik meg pályafutásukat s az ország főkapitányságá­

val, a nádorsággal fejezik be mint tekintélyes birtokos főurak.

Az adományozó oklevél szerint a király Sz. Imre, dalmát- horvát-szlavón bánnak és Bosznia kormányzójának és utána (úgy értendő ha nem lesznek örökösei) István öccsének adja Szepesmegyét (districtus, comitatus), Szepesvárát s a hozzá tartozó . . . . (hiányos nevű) városokat és birtokokat.1)

A vármegyével és várral együtt igy tekintélyes korona­

javak jutnak magánkézre. A 15. század közepén már csak kevés királyi vár körül voltak királyainknak birtokaik, mert javarészüket már eladományozták volt, de Szepesvárához még sok jobbágyfalu, birtok és erdő tartozott, mindaz, ami Szepes- ben még nem változott volt át nemesi birtokká, hanem a király volt földesura. Szepesvára és a hozzátartozó korona­

javak most a Szapolyai család nemesi birtokává alakulnak át.

A kiadó kihagyta az oklevélből a helyiségek neveit, a Szapolyaiak korából nincsen is róluk adatunk, de a későbbi birtokosok (Thurzók és Csákyak) idejéből több oklevél fogja azokat felsorolni mint a vár appertinentiáít, tartozékait régi időtől fogva (tehát a 15. században, sőt azelőtt is ilyenek voltak).

A várnak voltak közvetlen allodiális földjei, első sorban a vár tövében levő major (Szepesújvár).

Számos jobbágyfalu tartozott oda, névszerinti felsoro­

lásukat később fogjuk látni.

A tizenegy megmaradt (el nem zálogosított) volt szabad szász községet is a várhoz csatolták. Ezek később is oda tartoznak, de már jobbágyfalvak kötelezettségeivel.2) *)

*) Wagn. I. 145. Érdeméül felemlíti, hogy megtisztította az ország egyharmadrészét a huszitáktól, segédkezett a korona visszaszerzésébeni kitűnt Jajca ostrománál. — Datum hiányzik.

a) A kettős királyság idejében, 1533-ban visszakövetelik őket mint a várhoz tartozó községeket és a lucsivnai vámot. W. I. 41: oppida, villae. Az 1638 iki urbárium felsorolja névszerint és részletesen terhei­

ket. — Weber szerint (Évk. 1888. 157., Okiratot nem idéz) 1458-ban a megmaradt ll-nek is megvolt még a közös szervezete. Tehát vagy az 1412-iki elzálogosítás után, vagy csak a Szapolyaiak idejében rendelték a várnagy alá, amivel közös szervezetük (comes Saxonum) megszűnt.

Ugyancsak a várhoz tartozott a bányavidék is, illetőleg az ebből befolyó jövedelem, mert 1533-ban mint régebbi bir­

toknak a várhoz való visszacsatolását követelik.1)

Később is a vár jövedelmi forrásáúl van említve a vár­

alatti, lucsivnai és kolinóci vám.

Λ Szapolyaiaknak voltak még más birtokaik is Szepes- ben, de azokat nem említik mint Szepesvára tartozékait.*)

A Szapolyaiak azonban nemcsak tekintélyes birtokot, hanem egyúttal örökös családi méltóságot is szereztek. Ez­

által a Szepesség többi része is, a nemesi megye és a lándzsások széke, az ő vezetésük alá kerül. Mátyás király örökös családi méltóságot is ad: őt, fiait és utódait Szepes­

vára és megyéje felett örökös és szabad ispánokká, azaz grófokká teszi.* * 3)

Imre és utána a többi Szapolyaiak okmányaikban és feliratokban a Comes perpetuus Terrae Scepusiensis címet használták, Mátyás is így írja később címüket; elmarad tehát a liber szó és Terra Scepusiensis-t mondanak.

Ez a cím többet jelentett a megye főispánságánál; nem­

csak azt, hogy az illető egyén élete végéig minden további megbízatás nélkül bírja ezt a címet és a tisztet s aztán ez fiára száll, hanem azt is, hogy a család minden egyes tagja használhatja ezt a megtisztelő címet. Egykorú magyar fordí­

tása nem maradt meg; a főispáni cím nem meríti ki, mert nemcsak tisztet értettek ezen a címen, hanem a családhoz kötött, körülbelül mai értelemben vett grófi méltóságot, sőt első sorban ezt.

‘) W. I. 42. Civitates Rudabánya, Szomolnok, Gölnicbánya, Svedlér, villae Remete, Henci.marin, Koisso et pertinentiae earundem; a befolyó jövedelem: census, strenia, proventus.

*) Késmárk, Richnó és Dunajecvára (Nedec). A Laszky-féle ado­

mánylevélben 1528.J. o. Kegyúri joguk is volt a szepesi káp-talan felett.

3) W. II. 147. volentes dignitatem illam gubernationis temporalem in aliam perpetuam commutare ipsum E. de Z. ac filios et haeredes suos universos super Castro et districtu Scepusiensi in perpetuos et libero?

comites . . . creamus.

Várunk későbbi tulajdonosai a Szapolyaiak nyomán szin­

tén ilyen örökös comesekké lesznek (főispán és gróf).1) A Szapolyaiak nem gyakorolták személyesen a megye vezetésének, az ispánnak a tisztét, hanem helyetteseik útján s még tart az az állapot, hogy Szepesvárának az általuk ki­

nevezett kapitányai vagy várnagvjai egyúttal a megye alis­

pánjai is,* 2 * * * * *) mert még általában személyes helyettesítésnek tekintik ezt az egész országban.

Csak a Szapolyaiak után, a 16. század elején sikerül a megyének külön szervezkednie választott alispánokkal az élén, Lőcse székhelylyel.

Ezen adományozás következtében várunk és tartozékai egy család magántulajdonává lesznek. Nagy fordulópont ez fejlődésében; mert ha később ideiglenesen visszaszáll is két­

szer a koronára, nem marad meg, hanem a Szapolyaiak korának hagyományakép magánvárrá lesz és marad végleg.

Tulajdonkép evvel az eladományozással záródik le rá nézve a régi királyi várszervezet kora.

Szapolyai Imre később nádoirá lett s 1487-ben halt meg. Őrökébe István nevű öcscse, János király apja, lépett, aki Mátyás alatt Wien kapitánya, majd II. Ulászló alatt nádor volt. Ennek 1499-ben bekövetkezett halálakor birtokai özvegyére, Hedvig tescheni hercegnőre és két fiára szállottak, akik közül János erdélyi vajdává, majd királylyá lett, György pedig mint alvezér elesett a mohácsi csatában.8)

*) L. az említett értekezést. A cím jelentőségét mutatja az is, hogy zászlósúri címek elé helyezik. Laszky adománylevelében János kir. azt mondja, hogy felékesíti őt avval a méltósággal, amellyel ő és ősei mint szepesi örökös comesek bírtak országgyűléseken, királyválasztásokon és országos tanácskozásokban.

2) így W. IV. 89. Castellani castri Scepus Michael Porcolab de Sutha et Mathias Holy de Jablonicza et vicecomites comitatus Scepusi-ensis 1520. — János kir, 1527-ben Derencsényit, a vár kapitányát, ispánná nevezi ki s jószágai gondozásával s a megye vezetésével bízza meg.

Közi. Szv. M. 1912. 135.

s) Míg János kiskorú volt, W. III. 221. szerint a szepesi ügyeket Máriássy István vezette; később György, mert János Erdélybe ment vaj­

dának. Szerintem az összes birtokokat közösen kezelte a két fiú és anyjuk, ami akkoriban szokásos volt. Közösen intézkednek az anya és két fia W. 353, a két testvér W. I. 363.

Az új birtokosok Szepesvárat lakható főúri várrá ala­

kították át. Irataik elkallódtak, de néhány ismert, levelük onnét kelt s vannak emlékeink arról, hogy tényleg laktak is a várban, sőt kedvelték azt. Természetesen minthogy szá­

mos váraik s birtokaik voltak, másutt is laktak s országos teendőik is másfelé szólították őket, de maga János király, amikor a várat Laszkynak adományozza, családja speciális lakóhelyének mondja;1) valószínűleg Szepesvárában született 1490-ben; még a 18. század elején is mutogatták az állító­

lagos ágyat.* 2) A Szapolyai családot az egykorúak Szepesinek is nevezték.

Amikor II. Ulászló 1494-ben Sárosból Lőcsére jött az

In document SZEPESVARA TÖRTÉNETE. (Pldal 49-53)