- 4 3 8 HELLEBRANT : PEDAGÓGIAI REPERTÓRIUM. 438
Inasoktatásunk ügye. —rna. Délvid. Tanügy 3. sz.
Ipari tanfolyamok az 1909/10. tanévben. Magy. Iparoktatás XVI.
109—112., 148—154., 175—180., 203—210., 242-252. 1.
Ipariskolát végzett tanulók a gyakorlatban. Magy. Iparoktatás XVI.
37—49., 73—82, 1.
Juhász Jenő dr. A földmívesiskolák válsága. Alkotmány 245., 248. sz.
K. F. Egy katona-pedagógus. (Schnetzer Ferenc.) Tanáregyl. Közi.
45. évf. 275—279. 1. (Schnetzernek: A honvédségi nevelő'- és képzőintézeteket illető reformjáról.)
k. j. Az iparosképzésről. Magy. Iparoktatás XVI. 353—356. 1.
Kertész József.. Az iparos tanonciskolái otthonok célja és hivatása.
Család és Iskola 8. sz.
Kiviteli Akadémia Fiúméban. Keresk. Szakoktatás 20. évf. 229—234. — és dr. Vincze Frigyes. U. o. 256—258. 1.
Kovács János dr. A polgáriskola ós a középfokú gazdasági oktatás.
Polgárisk. Közi. 2. sz.
Krisch Jenő. Közgazdaságtani rendes tanszék a kereskedelmi iskolai tanárképző-intézetben. Keresk. Szakoktatás 20. évf. 329. 1.
Kuntner Róbert.. Kereskedelmi főiskola Fiúméban. Keresk. Szakoktatás 20. évf. 253—256. 1.
L. S. A tanoncotthonok működése. Magy. Iparoktatás. XVI. 129—134.1.
László Elek. A tanoncnevelésről. Magy. Iparoktatás XVI. 471—479. 1.
László István. A tűzoltás tanításának szükségessége és célja a tanító-képzőkben. Esztergomi érs. tanítóképző int. 1911/12. értés. 3—7. 1.
M. Idegenben élő magyar hajósok iskolái. (Képpel.) Vasár. Ujs. 11. sz.
A műlakatosság és a tanoncképzés. Magy. Iparoktatás XVI. 97—100. 1.
Műveltség és önképzés az iparos pályán. Magyar Iparoktatás XVI.
321—326. 1.
Pap János. Magyar téglaipari szakiskola. Magyar Iparoktatás XVI.
612—618. 1.
Papolczi Géza. Iparosnevelés és az iskola. Pesti Hirl. 184. sz.
Péterffi Gyula. A gazdaságtan tanításának fontossága a népiskolában.
Tanítótest. Értés. (Torda) 5. sz.
Raab Lajos. Vezérfonal fervezet az elemi iskolákkal kapcsolatos kerté-szeti ismeretterjesztés céljára illetve a léte kertgazdasági tanszékek részére. Budapest, 1912. Pallas. (8-r. 151 I.)
Rózsa Mihály dr. Az árukereskedelmi szakiskolákról és a kereske-delmi tanonciskolák reformjáról. Keresk. Szakoktatás 20. évf.
207—211. 1.
Saskeöy Béla. Az iparoktatás jövője. Keresztény Tanító 21. sz.
Sólyom János. Iparos inas-oktatásunk reformjához. Újság (Kolozsvár) 306. sz.
Stan, -V. Ne trebue gcoale agricole! Vatra Scolara 1—6. 1.
Supka Géza dr. A m. kir. keleti kereskedelmi akadémia múzeuma.
Keleti Szemle 209—213. 1.
Szentkirályi János dr. Mezőgazdasági felső' szakoktatásunk, Kolozsvár, 1912. Ajtai ny. (8-r. 39 I.).
Szervezete, az iparos tanonciskolák. — Kiadatott a vallás- és közoktatás-ügyi miniszter 1893-ik évi augusztus hó 31-ik napján 33,564° szám alatt kelt rendeletével. Budapest. 1912. Egyet. ny. (8-r. 39 I.) 54 fill.
Szőllősi Jenő. Ipari szakirányú polgáriskolák. Polgárisk. Közi. 10. sz.
4 4 0 HELLEBRANT : PEDAGÓGIAI REPERTÓRIUM. 440
Szünidei tanfolyamok ipariskolai tanárok és művezetők részére. Magy.
• Iparoktatás XVI. 100—108. 1.
Tanterv a m. kir. honvéd főreálisk. számára. 1911. — Ism. kf. Tanár-egyl. Közi. 45. évf. 531. 1.
Tanterve. A m. kir. Földmivelésligyi miniszter fenhatósága alatt álló komáromi m. kir. gazdasági Tanítóképző-intézet — . Komárom, Spitzer S.
ny. 1912. (8-r. 41 I.).
Tas József. Inas-sors és inasoktatás. Pesti Hirl. 273. sz.
Theiss, Adolf. Wie kann der «Setzerkasten» im Unterrichte Yer-wendung finden ?• Schul- n. Kirchenbote 24. sz.
•Turczer János. Felső kereskedelmi iskoláink az 1910/11. tanévben.
Magy. Iparoktatás XVI. 5 1 7 - 5 2 3 , 554—561, 589—598. 1.
— Felső kereskedelmi iskoláink. U. o. 627—636. 1.
Végh Kálmán. Értesítőink az 1910/11. iskolai évben. Keresk.
Szak-• oktatás 20. évf. 29—35, 70—78, 100—101. 1.
— Kereskedelmi főiskolák értesítői az 1910/11. iskolai évben. U. o.
105—112. 1.
Vértes József. A felső kereskedelmi iskolák reformja és az árukeres-kedelem. Pesti Hirlap 80. sz.
Zilahi György. Szakoktatásunk az 1909/10. tanévben. Keresk.
Szak-• oktatás 20. évf. 198. 1.
Zoványi Lajos. A gazdasági ismétlő iskoláról. Család és Iskola 16. sz.
9. Gyógypaedagogia.
Adamcsik István. A beszédtanítás és a gesztusok. Magy. Siketnóma-oktatás 4. sz.
— A rendes óraszámon túl. Magy. Siketnéma-oktatás 11. sz.
Bogdán Béla. Egy szegény siketnóma fiú története. Siketnémák Lapja 5—7. sz.
Borbély Sándor. Vézérkönyv a siketnémák beszédtanításához. (8-r.) — Ism. Zádor. Magy. Gyógypedag. 187—190. 1. _
Ehling Jakab. Vatter 11 növendékkel az I-ső osztályban. Magyar
• _ Gyógypedag. 122—126, 155—160. 1.
Éltes M. Irányelvek és módok az iskolás gyermekek szellemi fogyat-kozásának megállapításához (Murtfeld nyomán.) Magyar
Gyógy-• pedag. 78—83, 103—107, 135—142. 1.
Emmer István. A siket-némák oktatása. Tiszántúl 47—48. sz.
Fabinyi Erzsi. A vakokról. Bdp. VI. ker. áll. tanítónőképző-intézet 1911/12. értés. 29—41. 1.
FUrj Pál. Tájékoztató ideges és gyengetehetségű gyermekek elhelyezésé-ről, gyógypedagógiai neveléséelhelyezésé-ről, tanításáról és foglalkoztatásáról.
Budapest, Bichler I. ny. 1912. (8-r. 7 I.).
— A gyengeelméjű gyermekek emlékezete. A Gyermek 385—405. 1.
— Gyermektanulmányozás és gyógypedagógia. Magy. Gyógypedagógia 45—53. 1.
Házirendje, Az ideges gyermekek alsó és középfokú állami intézetének — . Jóváhagyatott a m. kir. vallás és közoktatásügyi minisztérium 1910.
évi március hó 22-én kelt 30125. sz. rendeletével. Budapest, Bich-ler I. ny. 1912. (8-r. 7 I.).
Heller Jakab dr. Tanuló gyermekek idegessége. M.-Szigeti áll. felső leányisk. értés, és Máramaros 51—52. sz.
Jlercsuth Kálmán. Gyengetehetségü gyermekek a népiskolában. Nép-tanítók Lapja 32. sz.
Herczka Gusztáv. Hogyan neveltem siket gyermekeimet. Az «Eos»
nyomán. Siketnémák Lapja 6—8. sz.
— Vak és siketnéma. Siketnémák Lapja 2. sz.
Herodek Károly. Az alkotó munkára való nevelés a vakok oktatásá-ban. Népnevelő 49. sz.
— Internátus óvóköteleskorú vak gyermekek részére. Népnevelő 35. sz.
— A gyógypedagógusok és a nyugdíjtörvény. Néptanítók Lapja 48. sz.
— Vakok óvója. Néptanítók Lapja 40. sz.
.Hertilla Szilárd. Javaslat a tankötelezettségről szóló törvénytervezet-hez. Magy. Siketnéma-oktatás 7. sz.
Istenes Károly. Az alkalomszerű jelenségek és azok feldolgozása.
Magy. Gyógypedagógia 262—266. 1.
— Megsiketülés a 3—6 éves korban. Kisdednevelés 1—2. sz.
Kardos Ignác. Robin Erzsébet. Siketnémák Lapja 11. sz.
Kelemen Ignác. Az idegesek tanítása. Magy. Gyógyped. 111—115. 1.
Kirschenheuter Ferenc. A Vatra Luminousa. (Világtalanok tűzhelye.) Magy. Gyógypedag. 14-29., 42—45., 66—71. 1. (Románia.)
— A vakok első nyilvános birkózóversenye. Magy. Gyógypedagógia 115—120. 1.
— A vakok a zeneakadémián. Magy. Gyógypedagógia 169—174. 1.
— A vakok zenei képzése. U. o. 227—233. 1.
Kleitsch János. Vaksiketnéma tanítványom. Magy. Gyógypedagógia 107—111., 143—147. 1.
Klis Lajos. De l'Épée Károly Mihály. (Képpel.) Magyar Siketnéma-oktatás 11. sz.
— Siketnéma-intézetekről szóló adatok. Magy. Siketnéma-oktatás 2. sz.
Klug Péter. A beszéd fejlődése. (Kivonat.) A Gyermek 214. 1.
Knopfler Jenő. A siketnémák önművelődése. Siketnémák Lapja 4. sz.
Kondra. A tanulatlan siketnémák foglalkoztatása. Magy. Siketnéma-oktatás 1. sz.
Lovách József. A vakok érzékszervei. (A Magyar gyermektanulmányi Társaság fUzetes vállalata. 6. fliz.) Budapest, Hungaria ny. 1912.
(8-r. 27, 1 I.) 60 f.
— Az érzékszervek jelentősége a vakok oktatásában. A Gyermek 113—118., 181—187. 1.
— Szemlélődések a vakok lelki világában. Magyar Gyógypedagógia 195—205. 1.
A magyar siketnóma-oktatásügy állapota 191 l-ben. Magy. Siketnéma-oktatás 12. sz.
Mihalik Lajos. Beszédhibák javítására szolgáló nyári tanfolyam. Magy.
Tanítóképző 524—526. 1.
.Nagy Péter. A Borbély Sándor-féle beszédtanítási vezérkönyvről.
Magy. Siketnéma-oktatás 8—9. sz.
— Fonetizáló állvány és asztalka. Magy. Siketnéma-oktatás 7. sz.
Nógrádi Fülöp. Siketnémák könyvtára. Siketnémák Lapja 8. sz. — Tanári vezetés. U. o. 10. sz. — Szellemi kiképzés. U. o. 11. sz. — Siketnéma tanoncok továbbképzése. U. o. 12. sz.
4 4 2 HELLEBRANT : PEDAGÓGIAI REPERTÓRIUM. 442
Perényi Lajos. Miben nyilatkozik meg az iskolás gyermekek ideges-sége? Tanító 10. sz.
Pető János dr. Iskolaköteles nyomorék gyermekek gyógytornája.
A Gyermek 433.1. (Gardé Sándor kivonatban közli a fenti előadást.) Plichta Béla. Javaslat a siketnémák iskolái tanítástervének
módosí-tására. Magy. Siketnéma-oktatás 2—5., 8—9. sz.
Bózsa Ede. Kevés a siketnéma-intézet. Siketnémák Lapja 5. sz.
— A nyolc osztályú iskola. U. o. 8.
— A felelésről. U. o. 9. sz.
— 560. U. o. 10. sz. (Az izr. siketnémák orsz. intézetének működé-séről.)
— Egyesületeink együttműködése. U. o. 11. sz.
— Versengés. U. o. 12. sz. (Á siketnéma oktatás terén folyt versen-gésről.)
— Magyar siketnémák országos nagygyűlése. U. o. 6. sz.
— A növendékek tehetség szerint való elválasztása. U. o. 2. sz.
— Abbé de .l'Épée. U. o. 7. sz.
Scholtz Lajos. A siketnémák beszédje. Magy. Gyógypedag. 71—78., 97—102., 131—135. 1. — Megjegyzések. U. o. 213—217. 1.
Séra Lajos. Előljáró beszéd tanulmányutam jegyzeteihez. Magyar Gyógypedag. 259—262. 1.
Stern Ottó. A mássalhangzók (konzonánsok) kifejlesztése a siket-némák I. (artikulációs) osztályában. Ford. és a magyar vonat-kozású részekkel ellátta Váradi Zsigmond. Magy. Siketnéma-oktatás
1 - 3 . , 10. sz.
Sturrn József. Az ideges gyermekek és az iskola. Népisk. Tanügy 6. sz.
— Intézeteink és a játékdélutánok. Magy. Siketnéma-oktatás 3. sz. — Záborszky Árpád. Hozzászólás. U. o. 4. sz.
— A siketnéma iparostanulók tankötelezettségéről. Magy. Siketnéma-oktatás 12. sz.
Szobolovszky István. A beszédkedvról. Magy. Siketnéma-oktatás 12. sz.
— A homogén hangbeszédképzetek. Magy. Siketnéma-oktatás 3. sz.
— Az írás a beszédtanítás vonatkozásaiban. Magyar Gyógypedagógia 147—151. 1.
— A beszédtanítás alkalomszerűsége. U. o. 175—179. 1.
— A siketnéma kérdéseinek elemzése. U. o. 205—211. 1.
— A siketnémák és a kertészet. U. o. 247—251. 1.
— A siketnéma gondolkodása. U. o. 272—274., 303—306. 1.
— A siketnéma tanuló lólekrajza. U. o. 33—41. 1.
— A siketnémáb nevelése hazánkban. Népnevelők Lapja 304-—308. 1.
T. Képek szerepe a siketnémák oktatásánál, különös tekintettel a földrajzra. Magy. Gyógyped. 163—169. 1.
A tanulatlan siketnémák váci foglalkoztatója. Néptanít. Lapja 26. sz.
Thollon B. A siketnóma-oktatás jelenlegi állapota Franciaországban. — után írta Michels Fülöp. Siketnémák Lapja 3. sz.
Vértes József dr. Ideges gyermekek tanítása. (Pedagógiai pszichológiai könyvtár. I.) Budapest, Stark F. 1912. (8-r.) — Ism. Ballai Károly.
A Gyermek 204. 1. — Biró Samu. Tanító 9. sz. — F. Magyar Gyógypedag. 87—91. 1. — fk. P. Lerys 84. sz. — H. I. Néptan.
Lapja 13. sz. — Kemény Ferenc. Tanáregyl. Közi. 45. évf. 918. 1. — Kerékgyártó Árpád. M. Középisk. 238. 1. — L. B. Nemz. Iskola
9. ez. — dr. Lázár Szilárd. M. Paedag. 649. 1. — Quint József.
Magy. Tanítóképző 501—503. 1. — ifj. Sz. J. Népnevelők Lapja 127. 1. •
— Gyógypedagógia és középiskola. (Pedagógiai pszichológiai könyvtár. II.) Budapest. Stark F. 1912. (8-r. 28-t-1 1.) — Ism. Ballai Károly. A Gyer-mek 204. 1. — Biró Samu. Tanító 9. sz. — F. Magy. Gyógy.ped.
87—91. 1. — fk. Pest. Lloyd 84. sz. — H. I: Néptanítók Lapja . 13. sz. — Kemény Ferenc. Tanáregyl. Közi. 45. évf. 918. 1. — L. R. Nemz. Iskola 9. sz. — dr. Lázár Szilárd. Magy. Paedagógia . 649. 1. — Quint József. M. Tanítóképző 501—503. 1. — ifj. Sz. J.
Népnevelők Lapja 127. 1. — Kerékgyártó Árpád. M. Középiskola , 238. 1. (Az értekezés előbb a Tanáregyl. Közi. 45. évf. 284—303.
lapjain jelent meg.) ,.' •. . >
.Vértes 0. József dr. A magyar gyógyító-pedagógia mai állása. Gyer-mekvédelem Lapja 11. sz.
— Ideges gyermekek. Gyermekvédelem Lapja 2. sz.
Vizy Ferenc. A gyógypedagógiai intézetek. Nemz. Iskola 18. sz. • Weisz Lipót. Siketnémák testedzése. Siketnémák Lapja 4. sz.