A világunkban a borpiac szegmentálódása miatt, ami a különböző minőségi igényű, eltérő fizetőképességgel rendelkező borfogyasztók által alakult ki. A termelésnek is kellett és kell követnie ezen különböző eltérő igényeket. Eötvös Károly írja a Balatoni utazás I-II. művében (1869): „S míg lesz úr és gazdag ember az országban: kelljen lenni sehol másutt nem utánozható magyar bornak is.”
Ez a megállapítása mai napig érvényes. A borkereskedés kultúrája című tananyagában részletesen olvashatunk a piaci szegmentációkról Hajdú I-né, Kopcsai L, .. a német piacot). Ennek megfelelően a termelés is a borkínálat is szegmentálódik. Kialakulnak a fogyasztókban azok az attitűdök, melyek még a borvásárlás helyét is meghatározzák. A legnagyobb hálózatos kiskereskedelmi láncok igyekeznek ezt folyamatosan megfigyelni és kínálatukat, értékesítési módszereiket, azaz a kereskedelmi kultúrájukat igyekeznek ehhez alakítani. Ez nem vonatkozik a kereskedelem minden formájára, de a borértékesítés növelésében a legnagyobb sikereket a nagyterületű üzletekkel bíró hálózatok érték el. A tudatos szőlő- és bortermelőben ez által felvetődnek a mennyiség vagy a minőség, vagy mindkettő egyben kérdései. Kérdés, meg lehet-e tervezni a bortermelést? Ha igen, akkor milyen stratégiák léteznek a gyakorlatban. Ehhez talán legfontosabb a borminőséget befolyásoló tényezők vizsgálata.
Melyek is ezek a tényezők illetve tényező csoportok?
Ezen tényezőcsoportok hatásukat egy termelési ciklus folyamán egyszerre, együttesen fejtik ki. A tudatos szőlő- és bortermelő ezen tényezők hatását, az arányaikat tudja befolyásolni egy-egy döntésével. Döntésével azonban a bor megnevezését is eldönti. Egyrészt a földrajzi nevek (termőhelyek nevei), másrészt a fajták (fajták jelölése a boros címkén), harmadrészt az alkalmazott szőlőtermesztési és borkészítési technológiák korlátozva vannak és lehetnek a földrajzi névhez tartozó termékleírásban.
Ennek ellenpólusaként a termőhely a fajtaborok kivételével a fajtahasználat, valamint a szőlő- és bortermelési technológia gyakorlatilag nincsen szabályozva a földrajzi jelzés nélküli borok esetében.
A boroknak egyediséget adhat, tervezhet a termelő a termőhely, a fajta vagy néhány esetben az alkalmazott borászati technológia hangsúlyozásával a bor termelése során.
Például:
1.) Síkhegy Egri Bikavér (termőhely hangsúlyozása) Elemezze ezt az elnevezést!
Feladat: soroljon fel 5 magyar és 5 a világban ismert termőhelyet, amelyik nagyon erős tipikussággal befolyásolja a bor minőségét (karakterét).
2.) LINDEMANS Sauvignon blanc (Ausztrália) Elemezze ezt az elnevezést!
Feladat: soroljon fel 5 „magyar” és 5 világfajtát, melyek a termőhelytől függetlenül még magas terméshozam esetén is biztosítanak fajtakaraktert a boroknak.
3.) CALEM, OLD TAWNY, vagy Kiss Péter: Villányi Chardonnay Barique
Elemezze ezt az elnevezést! Feladat: soroljon fel legalább 5 olyan borászati technológiai eljárást, ami jelentősen befolyásolja a bor karakterét és minőségét.
Példák a szőlőtermesztésben a költségminimalizálási stratégia és a hozzáadott értéknövelési stratégia alkalmazására.
1.1. költségminimalizálási stratégia
Cél: Az 1 ha szőlőtermésre jutó költség un. Fajlagos költség csökkentése Lehetséges módok:
1.) A költségek csökkentése, például a kézi munkaerő szinte teljes kizárásával.
Feltételei:
- erre alkalmas termőhely (lehetőleg sík terep, mély termőrétegű talaj, jó vízellátottsággal, tápanyagban gazdag) a gépesítés megszervezhetősége miatt. Erre alkalmas fajta ( az alacsony termőképességű fajta alkalmatlan pl.: Kéknyelű, jó néhány Pinot noir klón, vagy Tramini), viszont alkalmasak a világfajták és megfelelő klónjaik (CH, SVB, CS, CF, vagy az un. hibridek (Bianca, Aletta, stb.)
- megfelelő gépi rendszerek - öntözés megvalósíthatósága
A jelenleg szokásos 500 ezer Ft/ha közvetlen költség csökkenthető kb. 400 ezer Ft/ha-ra a gépi előmetszéssel, gépi zöld munkával, gyomírtással és a gépi szürettel.
Pl: Termés: 20 tonna – 20000 kg/ha Költség: 400 000 Ft/ha
Fajlagos költség: 400 000 Ft = 20 Ft/kg 20 000 kg
A példából jól látható, hogy a költség tömeg csökkentése mellet másik fontos tényező a terméshozam növelése, ezáltal a fajlagos költségek csökkentése. Ha ugyanezen az ültetvényen 10 t, azaz 10000 kg szőlő termelünk (ez egy alap állapot a hozzáadott értéknövelés stratégiájánál) a fajlagos költsége 40 Ft/ kg-ra növekszik.
Feladat: Milyen … hozzáadott érték növelést kell megtervezni 1 kg szőlőre 4 t/ha szőlőtermés esetén 900 ezer Ft/ha közvetlen költség mellett, hogy a szőlőtermelés legalább 30% fedezeti összegű eredménnyel járjon?
1.2.A hozzáadott értéknövelési termelési stratégia
A hozzáadott érték
Nemzetgazdaság i szinten a bruttó hazai termék (GDP, Gross DomesticProduct) az anyagi és a nem anyagi tevékenységek körében egy meghatározott időszak - általában egy év - alatt előállított azon termékek és szolgáltatások együttes értéke, amelyet a nemzetgazdaság végső szükségleteinek kielégítésére fordítanak.
A termelés oldaláról nézve a hozzáadott érték az előállított termékek és szolgáltatások halmozott értékének a folyó termelői felhasználás (a felhasznált anyagok) értékével csökkentett összege. A nemzeti jövedelemnél tágabb kategória, a létrehozott új értéken kívül magában foglalja az állóeszközök pótlási alapját, illetve az értékcsökkenési leírást. Tágabb abban az értelemben is, hogy amíg a nemzeti jövedelem csak az anyagi termelés, addig a hozzáadott érték a nem anyagi szolgáltatások területét is felöleli. A felhasználás oldaláról egyenlő az összes végső fogyasztás és a bruttó felhalmozás, valamint az összes export és import különbözetének együttes összegével. A hozzáadott érték vállalati szinten is meghatározható. Előállítási oldalról a bruttó termelési értéknek az anyag- és anyagjellegű költségekkel csökkentett összege. A jövedelem
oldaláról történő meghatározáskor a költségvetés által átcsoportosított jövedelemrészt is figyelembe kell venni. így a vállalati hozzáadott érték alatt a vállalati eredmény, a bér- és bérjellegű költségek, az értékcsökkenési leírás, valamint a társadalombiztosítási járulék, a termelési típusú adók és a kamatköltségek együttes összege értendő.
Többlet hozzáadott érték: a fejlesztésből származó többlet nettóárbevétel, amelyből a következő költségek kerülnek levonásra:anyag-, félkésztermék, alkatrész költség;energia költség; berendezések
amortizációja; anyagjellegű szolgáltatások; ...
>>>http://www.vanessia.hu/fogalomtar.php
Gál L(2002) szerint a hozzáadott érték a termelési folyamatban megtermelt javak értékének és a termelői fogyasztás értékének különbsége. A termelői fogyasztás a termelés során felhasznált javak (nyers- és segédanyagok, energia, stb.) értékét jelenti.
Nagyon szűken értelmezve tehát a hozzáadott érték a termelés során keletkezett anyagmentes termelési érték.
1.1 ELLENŐRZŐKÉRDÉSEK:
1. MI A FAJLAGOS KÖLTSÉG? 2. Mi a hozzáadott érték?
3. Lehet-e növelni a bor hozzáadott értékét a termőhely karakterének kihangsúlyozásával a borban a) igen
b) nem
4. Melyik piaci szegmensben értékesítik a költségminimalizálási stratégiával készült borokat?
a) prémium borok b) médium borok c) tömeg borok
5. Melyek a legfontosabb borminőséget kialakító és befolyásoló tényezők?
6. Soroljon fel egyedi borászati technológiákat amelyek befolyásolják a bor karaterét!
7. Milyen utóművelési gépesítési lehetőséget ismer ami csökkentheti a művelés költségeit?
a) kézi szüret b) hajtásválogatás c) vegyszeres gyomirtás
8. Alkalmas lehet-e költségminimalizálási stratégia mentén tervezett termelésre a Kéknyelű fajta?
9. A „dűlős” borok milyen stratégia mentén készülnek?
a) költségminimalizálási b) hozzáadott érték mentén
10. A felsoroltak közül mi a jellemző a költségminimalizálási stratégiával termelt borok címkéjére?
a) a márka
b) a termékek hangsúlyozása