Az A2.8., A2.9. és A2.10. indikátorok annak a korcsoportnak néhány fontosabb jellemzőjét mutatják be, amelynek tagjai potenciálisan a közoktatásban tanulók szülei lehetnek. A szülői háttér, a szülők iskolai végzettsége, munkaerőpiaci státusza jelentős mértékben hat arra, hogy milyen feladatokkal kell megbirkóznia az oktatási rendszernek. Az A2.8. indikátor a szülők korcsoportjához tartozók végzettség szerinti megoszlását vizsgálja a 25–50 évesek között, az A2.9. indikátor a munkanélküliek arányának változását, az A2.10. indikátor pedig a közmunkások arányának változását ugyanebben a korcsoportban.
A2.8. indikátor: A népesség iskolázottsága a 25–50 éves korcsoportban
Az A2.8. indikátor értékeinek változása azt mutatja, hogy 2011-ig folyamatosan csökkent a szülők korcsoportjában az alacsony, legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya, valamint a szakközépiskolát (korábbi nevén szakiskola, azt megelőzően szakmunkásképző iskola) végzettek aránya, és nőtt az érettségizettek és a felsőfokú végzettségűek aránya. 2012 után lelassult az alacsony végzettségűek arányának csökkenése. Az érettségizettek és a felsőfokú végzettségűek aránya 2015-ig növekedett, majd 2015 és 2016 között a felsőfokú végzettségűek aránya már csökkent (A2.8.1 ábra).
Nemek szerint jelentős különbségeket látunk. A 25–50 éves nők iskolázottsága nagyobb mértékben növekedett, mint az ehhez a korcsoporthoz tartozó férfiaké. Az iskolázottság növekedése nyomán a nők között a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya – ami az időszak elején még nagyobb volt a nők, mint a férfiak körében – elérte a férfiak körében mért arányt. Az érettségizettek és a felsőfokú végzettségűek aránya jóval nagyobb a nők, mint a férfiak körében, bár 2015 és 2016 között a felsőfokú végzettségűek aránya mindkét nem körében csökkent (A2.8.2 ábra).
Jelentős területi különbségeket látunk 25–50 évesek iskolai végzettségi arányaiban. Budapest messze kiemelkedik a potenciális szülők végzettségét tekintve, itt a 25–50 évesek 43 százaléka felsőfokú végzettségű, és 37 százaléka érettségizett. Az alacsony, legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnagyobb, ahol a 25–50 évesek egynegyede tartozik ehhez a csoporthoz, de 20 százalék feletti az arány Nógrád, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is (A2.8.4 ábra).
33
A2.8.1 ábra: A 25–50 éves népesség megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2005–2016
A2.8.2 ábra: A 25–50 éves népesség megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2005–2016 (férfiak)
34
A2.8.3 ábra: A 25–50 éves népesség megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2005– 2016 (nők)
A2.8.4 ábra: A 25–50 éves népesség megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint, megyék szerint, 2016
Az A2.8. indikátor adatai: http://www.mtakti.hu/wp-content/uploads/2018/01/A2_8.xlsx
0 20 40 60 80 100 Győr-Moson-SopronVeszprémHevesFejérZalaPestVas Komárom-EsztergomBács-KiskunHajdú-BiharBaranyaTolnaBékés Borsod-Abaúj-ZemplénJász-Nagykun-SzolnokSomogyNógrád Szabolcs-Szatmár-Bereg
Legfeljebb általános iskola Szakközépiskola
Érettségi Felsőfok
35
A2.9. indikátor: A munkanélküliek aránya a 25–50 éves korcsoportban
Az A2.9. indikátor a munkanélküliek arányának változását írja le a szülők korcsoportjában. Az indikátor nem a munkanélküliségi rátát mutatja, vagyis a a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított arányát, hanem azt, hogy a teljes 25–50 éves népességen belül mekkora a munkanélküliek aránya.
A munkanélküliek arányáról mindkét nem körében elmondható, hogy 2008 és 2010 között nőtt, majd 2012-ig stagnált. 2012 után csökkenni kezdett, 2016-ra pedig a 4 százalék körüli értéket érte el (A2.9.1 ábra). Iskolai végzettségi csoportok szerint vizsgálva a munkanélküliek arányát a 25–50 évesek között azt látjuk, hogy az alacsony iskolázottságú csoportokban a munkanélküliek aránya jóval nagyobb, mint a magasabb iskolázottságúak között, de minden iskolázottsági csoportban csökkent az arány (A2.9.2 ábra). Megyénként jelentős különbségeket látunk, ami nagy részben az iskolázottságban mutatkozó különbségek következménye. A szülők korcsoportjában Szabolcs-Szatmár Bereg megyében a legmagasabb a munkanélküliek aránya, ahol a férfiak 10, a nők 8 százaléka volt állástalan 2016-ban. A legkisebb arányt Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Fejér megyében figyelhetjük meg mind a férfiak, mind a nők körében (A2.9.3 ábra).
A2.9.1 ábra: A munkanélküliek aránya a 25–50 éves népességben nemek szerint
0 2 4 6 8 10
Százalék
2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Év
Férfiak Nők
36
A2.9.2 ábra: A munkanélküliek aránya a 25–50 éves népességben végzettségi csoportok szerint, 2005–2016
A2.9.3 ábra: A munkanélküliek aránya a 25–50 éves népességben megyénként, 2016 (férfiak)
0 5 10 15 20
Százalék
2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Év
Legfeljebb általános iskola Szakközépiskola Érettségi Felsőfok
0 2 4 6 8 10
Százalék Szabolcs-Szatmár-BeregBorsod-Abaúj-ZemplénJász-Nagykun-SzolnokKomárom-EsztergomGyőr-Moson-SopronBács-KiskunHajdú-BiharVeszprémCsongrádBudapestBaranyaSomogyNógrádBékésHevesTolnaFejérZalaPestVas
37
A2.9.4 ábra: A munkanélküliek aránya a 25–50 éves népességben megyénként, 2016 (nők)
Az A2.9. indikátor adatai: http://www.mtakti.hu/wp-content/uploads/2018/01/A2_9.xlsx
A2.10. indikátor: A közmunkások aránya a 25–50 éves korcsoportban
Az A2 10. indikátor a közmunkások arányának változását írja le a szülők korcsoportjában. 2011 után a 25–50 évesek között a közmunkások aránya több mint kétszeresére nőtt, mind a férfiak, mind a nők körében (A2.10.1 ábra). A legfeljebb általános iskolai végzettségűek között nagyon jelentős volt az arány növekedése, 2015-re már 14 százalékuk dolgozott közmunkásként (A2.10.2 ábra).
A közmunkások arányában is jelentős területi különbségeket látunk, ami – akárcsak a munkanélküliek aránya esetében – összefügg azzal, hogy milyen területi különbségek vannak a népesség iskolai végzettségében. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnagyobb ez az arány, ahol 2016-ban a férfiak 12, a nők 14,5 százaléka dolgozott közmunkásként. A legkisebb pedig Győr-Moson-Sopron megyében, Pest megyében és Budapesten, mind a férfiak, mind a nők körében (A2.10.3 és A2.10.4 ábra).
0 2 4 6 8
Százalék Szabolcs-Szatmár-BeregBorsod-Abaúj-ZemplénJász-Nagykun-SzolnokKomárom-EsztergomGyőr-Moson-SopronBács-KiskunHajdú-BiharVeszprémCsongrádBudapestBaranyaSomogyNógrádBékésHevesTolnaFejérZalaPestVas
38
A2.10.1 ábra: A közmunkások aránya a 25–50 éves népességben nemek szerint
A2.10.2 ábra: A közmunkások aránya a 25–50 éves népességben végzettségi csoportok szerint, 2005–2016
0 2 4 6 8 10
Százalék
2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Év
Férfiak Nők
0 5 10 15
Százalék
2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Év
Legfeljebb általános iskola Szakközépiskola Érettségi Felsőfok
39
A2.10.3 ábra: A közmunkások aránya a 25–50 éves népességben megyénként, nemek szerint, 2016 (férfiak)
A2.10.4 ábra: A közmunkások aránya a 25–50 éves népességben megyénként, nemek szerint, 2016 (nők)
Az A2.10. indikátor adatai: http://www.mtakti.hu/wp-content/uploads/2018/01/A2_10.xlsx
0 5 10 15
Százalék Szabolcs-Szatmár-BeregBorsod-Abaúj-ZemplénJász-Nagykun-SzolnokKomárom-EsztergomGyőr-Moson-SopronBács-KiskunHajdú-BiharVeszprémCsongrádBudapestBaranyaSomogyNógrádBékésHevesTolnaFejérZalaPestVas
0 5 10 15
Százalék Szabolcs-Szatmár-BeregBorsod-Abaúj-ZemplénJász-Nagykun-SzolnokKomárom-EsztergomGyőr-Moson-SopronBács-KiskunHajdú-BiharVeszprémCsongrádBudapestBaranyaSomogyNógrádBékésHevesTolnaFejérZalaPestVas
40
B) Ráfordításindikátorok
A ráfordításindikátorok első, B1. csoportja a pénzügyi ráfordításokat méri, ezek az indikátorok az oktatási kiadások időbeli alakulását mutatják be és a fajlagos kiadások iskolák közötti különbségeiről adnak képet. A második, B2. csoport a közoktatási rendszer emberi erőforrásait vizsgálja. Egyrészt a tanárok különféle jellemzők szerinti megoszlásának alakulását, a tanári munkaerő-forgalmat, és azt, hogy milyen mértékben foglalkoztat az oktatási rendszer a pedagógiai munkát közvetlenül segítő alkalmazottakat. Ezek között a ráfordításindikátorok között szerepelnek a tanárok relatív kereseti helyzetét mutató indikátorok is.