Az adatellenőrzés az alapsorok tisztítását és az adatok logikai ellenőrzését jelenti. A „nyers” adatbázis összeállítását követően az adatokat számítógépes ellenőrzési folyamatnak vetjük alá, amely során az esetleges logikai ellentmondások kimutatásával keressük az esetlegesen bennmaradó hibákat. Ezt a munkálatot a Háztartás Monitor kutatásban részt vevő vezető kutatók útmutatásai ‒ a kapott részletes hibakeresési szempontok, listák ellenőrző kereszttáblatervek ‒ alapján a hibakeresésben, javításban gyakorlattal rendelkező, a programozáshoz is értő munkatársak végzik. Az ellentmondásosnak tűnő adatokat tartalmazó kérdőíveket logikai úton vagy a kérdezettek telefonos felkeresésével javítottuk.
T Á R K I 1 3 7
Összes lekérdezett cím 2061 52,0%
A kérdezés meghiúsult a címen 1899 48,0%
A lekérdezett háztartásokban élő összes személy száma 4838 100%
A lekérdezett háztartásokban élő 16 éves és idősebb
háztartástagok száma 4221 87,2%
A lekérdezett háztartásokban élő 16 éven aluliak száma 617 12,8%
16 éven felüli háztartástagokkal elkészült egyéni kérdőívek
száma 3787 89,7%
16 éven felüli háztartástagokkal nem készült egyéni kérdőív 435 10,3%
F2. táblázat A felkeresett háztartások száma és aránya településtípusonként
Település típus Felkeresett háztartások
F Ü G G E L É K
T Á R K I 1 3 8
F3. táblázat Válaszadási, megtagadási, meghiúsulási arányok a felkeresett háztartások körében, településtípus szerint
Település típus Elkészült Megtagadta Meghiúsult Összes felkeresett
cím
F4. táblázat Az egyéni kérdőívre való válaszadási arányok a 16 éves és idősebb személyek körében, településtípus szerint
Település típus Elkészült Nem készült el Megkeresett 16 éven
felüli családtagok
F5. táblázat Az egyéni kérdőívre való válaszadás arányok a 16 éves és idősebb személyek körében, régiók szerint
Régió Elkészült Nem készült el Megkeresett 16
éves és idősebb
T Á R K I 1 3 9
F6. SÚLYOZÁS (UTÓLAGOS RÉTEGZÉS)
A válaszmegtagadásokból és egyéb okból való kiesések miatti torzulást súlyozással korrigáltuk. A válaszmegtagadások ill. kiesések két szinten következhettek be:
1. háztartás szinten, amikor a mintába kerül háztartással nem sikerült interjút készíteni
2. egyéni szinten, amikor a háztartással sikerült felvenni a kapcsolatot és egyéni kérdőívek is készültek, de valamelyik 16 éves ill. idősebb háztartástaggal nem készült egyéni kérdőív.
Az adatbázishoz készített alapsúly (HTESULY) egyszerre alkalmas a válaszadó háztartások megoszlásainak a magyarországi háztartásokra jellemző megoszlásokhoz és a háztartások összes tagjából álló egyéni minta megoszlásainak a magyarországi háztartásokban élő népesség megfelelő megoszlásaihoz való súlyozásra. A súlyozás szempontjai az egyén illetve a háztartásfő neme, életkora, legmagasabb iskolai végzettsége, a településtípus és a háztartás mérete voltak. Mivel a 2001-es népszámlálás óta már 8 év telt el, ezért fontos volt, hogy frissebb adatokhoz tudjuk igazítani mintánkat. Sajnos a 2005-ös mikrocenzusból a megfelelő sokdimenziós táblák nem álltak rendelkezésre, így a kevésbé részletes, publikált táblákat használtuk fel a súlyozásnál. Első lépésben tehát a 2001-es népszámlálás adatait igazítottuk oly módon, hogy illeszkedjenek a 2005-ös mikrocenzusból ismert háztartási és egyéni megoszlásokhoz. A háztartások esetében a súlyváltozó elkészítéséig a mikrocenzus kiadványok (2005. évi Mikrocenzus, 1. Területi és választókerületi adatok, KSH Budapest 2005) a háztartások településtípus és háztartásméret szerinti kétdimenziós megoszlását közölték. Tehát a népszámlálás településtípus és háztartásméret szerinti megoszlását igazítottuk a mikrocenzus adataihoz. Az egyéni megoszlások esetében a mikrocenzus kiadvány a népesség legmagasabb iskolai végzettség és a település szerinti illetve nem, életkor és településtípus szerinti megoszlását közli. Itt a népszámlálás tábláinak iteratív felszorzásával állítottunk elő egy olyan négydimenziós (nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus) táblát, amely illeszkedik a mikrocenzus mind a háztartás, mind pedig az egyéni megoszlásaihoz.
A súlyozásnál arra törekedtünk, hogy a súlyozott adatbázis jól illeszkedjen mind a háztartások mind pedig az összes háztartástag (beleértve a gyermekeket is) 2005 évi mikrocenzus adataival korrigált alapvető megoszlásaihoz. Ezért a főbb demográfiai tényezők megoszlásait mindig a háztartásfő-nem háztartásfő bontásban figyeltük. A következő kétdimenziós megoszlások képezték a súlyozás alapját:
• nem (férfi,nő) * háztartásfő (igen, nem)
• iskolai végzettség (érettségi alatt, érettségi, felsőfokú) * háztartásfő (igen, nem)
• településtípus (Budapest, egyéb város, község) * háztartásfő (igen, nem)
• háztartás létszám (1,2-3,több fő) * háztartásfő (igen, nem)
• korcsoport (0-34, 35-59, 60+) * háztartásfő (háztartásfő egy személyes háztartásnál, háztartásfő több személyes háztartásnál, nem háztartásfő)
A súlyozás során iterációs eljárást folytattunk, amelyet akkor tekintettünk befejezettnek, amikor a súlyozott adatbázis az összes fenti szempont szerint illeszkedett a népszámlálásnak a mikrocenzus alapján aktualizált megoszlásaihoz. Ez az alapsúly használható minden háztartásszintű elemzéshez és azokhoz az egyéni szintű elemzésekhez, amelyek az összes háztartástag mintáját elemzik.
F Ü G G E L É K súlyozott, összes háztartástagra vonatkozó adatbázis jól illeszkedik a teljes populáció megfelelő megoszlásaihoz, így a 16 éves, és idősebb háztartástagok alapadatainak gyakorisági megoszlásaihoz is. Nem korrigálja viszont azt az eltérést, amely abból adódik, hogy az egyéni kérdőívre nem válaszolt minden 16 éves, és idősebb háztartástag. Az attitűdkérdések elemzésénél tehát külön súlyt alkalmaztunk. Ennek kialakítása során a négy társadalmi-demográfiai tényező (nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus) együttes megoszlását vettük figyelembe. Ennek a súlynak az elkészítéséhez is a 2001-es népszámlálás 2005-ös Mikrocenzushoz igazított megoszlásait tekintettük alapnak. Így a súlyozott minta nem, életkor, településtípus és iskolai végzettség szerinti megoszlása jól illeszkedik a 16 éves és idősebb népesség megfelelő adataihoz. Ezt a súlyt kell használni az egyéni kérdőívben feltett kérdések megoszlásának elemzéséhez, főképpen akkor, ha jelentős az adott kérdésre nem válaszoló háztartástagok aránya.
F7. A KÉPZETT DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÓK
A demográfiai program az életkor és a háztartásfőhöz való viszony alapján képez az elemzésekhez gyakran használt változókat. Ezek közül a legfontosabb a háztartástipológia, mely az együtt élő felnőttek és gyermekek számát kombinálja a közöttük fennálló rokoni kapcsolat jellegével. Ezen kívül olyan változókat képeztünk, mint
T Á R K I 1 4 1 legkisebb gyermek életkori csoportja, a felnőttek, a 18-, a 15-, illetve a 13 év alatti gyermekek száma. Ez utóbbiak segítségével állítottunk elő olyan változókat is, melyek a nemzetközi szakirodalomban elterjedt ekvivalencia-skálákat (OECD-skála és az EUROSTAT által is használt módosított OECD-skála) jelenítik meg. Ezen felül változót képeztünk a háztartásfő fontosabb társadalmi-demográfiai jellemzőiből: nem, életkor, korcsoport, legmagasabb iskolai végzettség.
F8. A JÖVEDELMEK SZÁMBAVÉTELE A 2012-ES HÁZTARTÁS MONITOR FELVÉTELBEN
A jövedelmek számbavétele a 2009-es Háztartás Monitor felvételhez hasonlóan történt, vagyis a korábbi évek módszertanát követtük. Annyiban változott maga a jövedelemszámítás amennyiben a kérdőív vonatkozó kérdésblokkja változott, vagyis bizonyos jövedelemfajták (pl. vállalkozói járadék, rendelkezésre állási támogatás) megszűntek, vagy új elnevezést kaptak (pl. álláskeresési segély), vagy új ellátási formák jelentek meg (foglalkoztatást helyettesítő támogatás az aktív korúak támogatásának részeként). Mivel maga az adatfelvétel ún. CAPI59 módszerrel történt, vagyis a kérdezők nyomtatott kérdőív helyett notebook-kal kérdeztek, a logikai hibák szűrése már az adatfelvétel során biztosított volt, amennyiben a leprogramozott kérdőív számos ellenőrző rutint tartalmazott.
F8.1. A JÖVEDELEMVÁLTOZÓK SZERKEZETE A 2012-ES FELVÉTELBEN
A háztartások jövedelme (éves jövedelmeknél HFJHZTEV) az egyéni kérdőívben felmért személyes jövedelmek (éves jövedelmeknél EFJOSZEV) és a háztartási kérdőívben felmért háztartási jövedelmek (HFJOVOSZ) összegzéséből adódik.
HFJHZTEV=HFJOVOSZ+Σ(EFJOSZEV)
F7. táblázat A háztartási jövedelmek kategóriái
Tőkejövedelmek (HFJTOKE) Bérbeadás (HFJKIAD)
Pénzügyi befektetés jövedelme, árfolyamnyereség (HFJOSZT) Vállalkozó jövedelmek (HFJVALL), amely a vállalkozások nyereségét (HFCNYER1, HFCNYER3, HFCEG3FT) és a mezőgazdasági árutermelés nyereségét (HFJMGELA) tartalmazza.
Családi támogatások (HFJCSJOV)
Családi pótlék (HFJCSPEV), Kiegészítő családi pótlék (HFJKCSEV), árvaellátás (HFJARVEV), egyéb gyermekneveléssel kapcsolatos támogatás (HFJEGYEV) Szociális támogatások
(HFJSOCEV)
Lakásfenntartási támogatás (HFJLFTEV)
Saját termelésű fogyasztás Saját termelésű mezőgazdasági termékek fogyasztása (HFJMGTAK) Egyéb háztartási
jövedelmek (HFJEGYEB)
Nyeremény (HFJNYER), tartásdíj (HFJTDJK), más háztartástó kapott pénzügyi támogatás (HFJTAMO), más háztartástól kapott ajándék (HFJAJAN)
59 CAPI a Computer Aided Personal Interview rövidítése, vagyis személyes kérdezés számítógép segítségével.
F Ü G G E L É K
T Á R K I 1 4 2
F8. táblázat Az egyéni kérdőívben felmért jövedelem-kategóriák
Főmunkahelyi rendszeres jövedelmek (EFJFMHEV)
Főmunkahelyi kereset (EFjfomev), borravaló, hálapénz (EFjborev), természetbeni juttatás (EFjterev), számlára felvett munkabér (EFjszlev), előző főmunkahely keresete (EFjefmev), volt munkahely keresete (EFjvmjev).
Kereset rendszeres különmunkából (EFjkmaev stb.) kereset alkalmi munkából (EFjalkev).
Társadalombiztosítási jövedelmek
(EFJTBEV)
Táppénz (EFjtapev), munkanélküli járadék (EFjmunev), Gyed (EFjgyeev), terhességi gyermekágyi segély (EFjtesev), nyugdíj (EFjnyuev).
Szociális jövedelmek (EFJSZCEV)
Keresetpótló juttatás (EFJATKEV), álláskeresési segély (EFJMNSEV), más munkanélküliséghez kapcsolódó ellátás (EFJMMEEV) foglalkoztatást helyettesítő támogatás (EFJMFHEV), ösztöndíj (EFJOSTEV) GYET (EFJGYNEV), GYES (EFJGYSEV), GYED (EFJEGYEV), időskorúak járadéka (EFJIDJEV), egyszeri anyasági támogatás (EFJANYEV).
Transzfer-jövedelmek (EFJTRAEV)
Életjáradék eltartási szerződésből (EFjejdev), életjáradék kárpótlási jegyből (EFjkarev).
F8.2. A JÖVEDELEMADATOK JAVÍTÁSA ÉS IMPUTÁLÁSA
Egyéni személyes jövedelmek (EFJOSZ12, EFJOSZEV) javítása
Az egyéni kérdőívben összegzett egyéni jövedelmeket össze tudjuk vetni azzal az összeggel, amit a háztartástáblában becsülnek az egyes háztartástagoknak.
Amikor a háztartástáblában becsült érték nagyobb, mint a kérdőívben összegzett szeptemberi jövedelem, akkor ez utóbbit a háztartástáblában szereplő érték behelyettesítésével javítjuk. Ilyen 882 esetben fordult elő a 4838 alapsokaságban (18 %).
Amikor az éves személyes jövedelem hiányzik, de a háztartástáblában van pozitív becsült érték, akkor az éves személyes jövedelmet ennek 12-szeresével javítjuk. Erre 454 esetben került sor (9 %).
F9. táblázat A személyes jövedelem javításainak összefoglalása
N
Összes személy a mintában 4838
16 éven felüli ht. tagok száma 4229
Elkészült egyéni kérdőív 3786
T Á R K I 1 4 3 A 2012 szeptemberi személyes jövedelem (EFJOSZ12) átlaga az szerint, hogy behelyettesített (HFJOBE0) vagy számított jövedelemből származik
EFJOSZ12 Átlag N Szórás
nem behelyettesített 82.012 3956 73.431
behelyettesített 83.841 882 50.451
A 2012 éves személyes jövedelem (EFJOSZEV) átlaga az szerint, hogy behelyettesített (HFJOBE0*12) vagy számított jövedelemből származik
EFJOSZEV Átlag N Szórás
nem behelyettesített 82.803 4384 71.314
behelyettesített 77.933 454 52.953
Egyéni személyes jövedelmek (EFJOSZ12, EFJOSZEV) imputálása
Imputálásra akkor kerül sor, ha az alább definiált jövedelem-hiányt tapasztalunk:
A személy 18 éven felüli, tehát kellene lennie személyes jövedelemadatnak, és nincs a háztartástáblában becsült jövedelem (HFJOBE0) valamint a szeptemberi vagy az éves személyes jövedelem hiányzik.
Ezen kívül még azokban az esetekben is imputáltunk, amikor a főmunkahelyi jövedelem hiányzik, de a természetbeni hozzájárulásoknál van pozitív jövedelem. Erre azért van szükség, mert számos esetben a semmilyen jövedelemkérdésre nem válaszoló válaszadók kérdőívében a főmunkahelyi természetbeni hozzájárulások esetében érvényes válasz volt karikázva, emiatt ezen korrekció nélkül itt nem imputáltunk volna jövedelmet.
Ilyen jövedelemhiány összesen 695 személynél van. Az ilyen jövedelemhiányoknál akkor imputálunk, ha a személy alkalmazott, vállalkozó vagy nyugdíjas. A hiányzó jövedelműek megoszlását foglalkozás szerint a következő táblázat mutatja.
F10. táblázat A hiányzó jövedelműek megoszlása foglalkozás szerint
N Százalék
Alkalmazott 231 33
Vállalkozó 47 7
Nyugdíjas 154 22
Egyéb 263 38
Összesen 695 100
Az imputálás során az alkalmazottak és a nyugdíjasok esetében a életkor (0-29 éves, 30-59 éves, 60+), iskolai végzettség (érettségi alatt, érettségi, érettségi felett) és településtípus (Budapest, egyéb) szerint megbontott jövedelemátlagait (EFJOSZ12) helyettesítettük. A vállalkozók esetében az alacsonyabb esetszám miatt csak a területi szempontot vettük figyelembe az imputálás során.
Az éves személyes jövedelem imputálásához az imputált havi értéket tizenkettővel felszoroztuk.
F Ü G G E L É K
T Á R K I 1 4 4
F11. táblázat Imputálások átlaga, száma és szórása (EFJOSZ12)
Átlag N Szórás
Alkalmazott 141.493 231 42.636
Vállalkozó 170.112 47 33.733
Nyugdíjas 98.861 154 26.502
F12. táblázat 6 éves és idősebbek átlagjövedelmei válaszadási és imputálási státusz szerint
Családtag válaszolt-eEGYÉNI kérdőívre
Imputált személyes összjövedelem
Átlag N Szórás
Nem nem imputált 65.922 369 58.219
Nem imputált 118.364 74 35.715
Igen nem imputált 92.712 3430 68.250
Igen imputált 132.432 356 44.225
Átlag / összesen 94.167 4229 66.812