4. Magyarok külföldön (Sik Endre – Szalai Boglárka)
4.5. A külföldi munkavállalás hatása és az egyén, illetve a háztartás társadalmi helyzetének kapcsolata
A 4.3. táblázatban látható hat modellben két egyéni és négy háztartási – egymástól nem független, tehát igazából csupán egy egyéni és egy háztartási – dimenzió esetében vizsgáljuk a migráció hatását a társadalmi helyzetre.
• Az egyéni változó a kérdezett szubjektív értékelése háztartása anyagi helyzetéről. Feltételezzük, hogy külföldi munkavállalás és tanulás akkor tekinthető pozitív hatásúnak, ha javítja a kérdezett közérzetét, ha növeli az elégedettség mértékét.
• A háztartási változó az egy főre jutó háztartási jövedelem két alsó és két felső decilise. Feltételezzük, hogy a külföldi munkavállalás és/vagy tanulás a magasabb jövedelem elérésével jár együtt, tehát ha növeli annak esélyét, hogy a háztartás ne kerüljön az alsó jövedelmdecilis(ek)be, illetve a legmagasabb jövedelemdecilis(ek)be kerüljön, akkor az a migráció pozitív hatásaként értelmezhető.
Az egyén elégedettségét a modell változói sokkal gyengébben magyarázzák, mint a jövedelem háztartási szintű változóit.
A korábbi külföldi munka szignifikánsan növeli31 a egyén szubjektív jólétét, vagyis a háztartás közelmúltbeli anyagi helyzetével (ami ugyanakkor nem több mint a romlás elkerülése) való elégedettségét..
A háztartás anyagi helyzetének várható alakulására nem hat erősen sem a külföldi munkavállalás, sem a külföldi tanulás. A jobb jövőbe vetett reményt a magas jövedelem és az angol nyelvtudás (és furcsa módon az, hogy a kérdezett ne tartozzon a negyvenes életéveibe, illetve a munkanélküliség) valószínűsíti.
A jövedelemszegénység elkerülésére, illetve a jövedelemgazdagság elérésére a korábbi külföldi munkavállalás erősen hat, nem kevésbé a külföldi tanulás (ám ennek hatására a jövedelemszegénység esélye éppenséggel nő?).32 .
30 Ha a modell a munkaintenzitás változót is tartalmazza (ekkor az elemszám csupán 1516), a kép akkor sem változik, de a nagyobb munkaintenzitás általában a külföldi munkavállalás nagyobb esélyével jár együtt, sőt a külföldi tanulás esélye is magasabb.
31Miután kiszűrtük a szakmunkásképző, a roma származás, a munkanélküliség, a dél-dunántúli lakóhely negatív, illetve a magas jövedelem, a nagyváros, a nyugati régiókban lévő lakóhely pozitív hatásait.
32 A kontrollváltozók úgy viselkednek (a regionális változók kivételével), ahogy azt a szegénységkutatások során tapasztaltak alapján vártuk:
a férfiak, az idősebbek, az iskolázottabbak (és a jogosítvánnyal rendelkezők, illetve a gyakran internetezők), a nagyvárosban élők, a nem munkanélküliek és a nem romák körében valószínűbb a magas és kisebb az alacsonyabb jövedelemdecilisbe kerülés esélye
M A G Y A R O K K Ü L F Ö L D Ö N
T Á R K I 8 4
4.4. ÖSSZEFOGLALÁS
Bár tanulmányunk elsődleges célja nem a külföldön tartózkodó magyarok számának becslése volt, az általunk áttekintett statisztikák és a legújabb Monitor adatfelvétel adatai alapján kijelenthetjük, hogy bár az EU-csatlakozás utáni években megnőtt mind a munkavállalási, mind a tanulási célú migráció, korántsem beszélhetünk új magyar exodusról (ahogyan azt a közbeszéd és a média néha sugallja). A kivándorlás a régiós átlag alatt van, az uniós országokban élő magyarok aránya pedig elhanyagolható a népességhez képest (a régiós országok közül egyedül Csehország múl minket alul ebből a szempontból).
A munkavállalási célú migráció legkedveltebb célpontjai a rendszerváltás óta Ausztria és Németország, ahol jellemzően egy átmeneti periódust (2 évnél rövidebb időszakot) töltenek a magyarok. Tanulás tekintetében nem jellemző ennek a két országnak a dominanciája, inkább más EU-s országokban gondolkodnak a külföldön tanulni vágyók.
Tanulmányunk fő célja azoknak az összefüggéseknek a bemutatása volt, melyek a külföldi munkavállalás vagy tanulás és a társadalmi helyzet között mutatkoznak, illetve a külföldi munkavállalás és tanulás társadalmi hatásainak elemzése.
A külföldi munkavállalás esélye erősen összefügg a háztartásban lévő gyerekek számával, a német nyelvtudással és a közép-dunántúli és megyeszékhelyen lévő lakóhellyel. A külföldi tanulás esélye pedig összefügg a lakásban al- vagy társbérlőként, vagy egyéb nem tipikus módon való létezéssel, az egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, a németnyelvtudással, a megyeszékhelyen lévő lakóhellyel. Azok körében, akik valaha dolgoztak külföldön, magasabb a háztartás anyagi teljesítményével való elégedettség mértéke és a jövedelmi szegénység elkerülésének, illetve a jövedelem gazdagság elérésének az esélye.
T Á R K I 8 5
4.1. táblázat Az Európai Unió más országában élő kelet-európai állampolgárok aránya a hazai népességben, 2001–2010 (%)
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
Románia 1,32 1,72 2,49 3,31 4,08 5,14 7,62 9,01 9,92 10,58
Bulgária 1,31 1,72 2,19 2,58 2,96 3,49 4,35 5,48 5,78 6,25
Észtország 1,64 1,79 2,01 2,17 2,52 2,76 3,34 3,24 4,29 4,64
Litvánia 0,85 1,20 1,43 1,88 2,89 4,22 4,94 5,95 5,56 6,40
Lengyelország 1,32 1,36 1,52 1,67 2,03 2,74 3,48 3,92 3,96 4,07
Szlovénia 1,62 1,60 1,70 1,65 1,76 1,82 1,90 1,87 1,99 2,01
Szlovákia 0,78 0,95 1,22 1,31 1,83 2,05 2,78 2,63 3,07 3,14
Lettország 0,68 0,77 0,96 0,98 1,36 2,23 2,51 3,29 3,34 3,62
Magyarország 0,91 0,91 0,91 0,86 0,91 1,07 1,30 1,47 1,55 1,70 Cseh Köztársaság 0,59 0,69 0,72 0,62 0,69 0,93 1,09 1,06 0,99 1,01 Forrás: Hárs, 2013. Eurostat online regiszter alapján számítva, a hiányzó adatok kiegészítve és korrigálva Fic et al. (2011) adatai alapján.
M A G Y A R O K K Ü L F Ö L D Ö N
T Á R K I 8 6
4.2. táblázat A jelenlegi/utolsó és a valaha volt külföldi munkavállalás, továbbá a külföldi tanulás bekövetkezésének modelljei (logisztikus regresszió, esélyhányados)
X a modellben nem szereplő változó; zárójelben a referenciakategória.
* p < 0,01 szignifikáns összefüggést mutat.
** laklaza: a lakásban valamilyen nem tipikus (nem tulajdonos vagy családtag) módon lakik (al- vagy társbérlő, szívességi lakáshasználó, egyéb mód).
T Á R K I 8 7
4.3. táblázat A külföldi munkavállalás és tanulás hatása a jelenlegi életszínvonallal való elégedettség, a várható életszínvonal javulása, illetve a jövedelemszegénység és gazdagság esélyére modelljei (logisztikus regresszió, a szignifikáns esélyhányados*)
Egyéni metszet Háztartási metszet
A család életszínvonala nem romlott A család életszínvonala javulni fog Alsó jövedelemdecilis Alsó két jövedelemdecilis Felső két jövedelemdecilis Felső jövedelemdecilis
Pszeudo R-négyzet (%) 16 12 35 29 28 33
Naponta internetezik 0,49 0,60 1,28
Jogosítványa van 1,27 0,58 1,29 1,45
X a modellben nem szereplő változó; zárójelben a referenciakategória.
* p < 0,01 szignifikáns összefüggést mutat.
M A G Y A R O K K Ü L F Ö L D Ö N
T Á R K I 8 8
IRODALOM
Gödri Irén (2012): Elvándorlás Magyarországról – növekvő tendencia? SEEMIG Hírlevél, 1. sz., 3. old.
http://www.seemig.eu/downloads/newsletters/SEEMIGNewsletterHU1.pdf
Fic, T., D. Holland, P. Paluchowski, A. Rincon-Aznar, L. Stokes (2011): Labour mobility within the EU – The impact of enlargement and transitional arrangements. NIESR Discussion Paper, No. 379.
Hárs Ágnes (2013): Magyarok külföldön. Gondolatok a magyarok külföldi munkavállalásáról Magyar Tudomány, 3. sz., 286–291 old.
Kádár Piroska (2013): Tényleg itt az új magyar exodus?
http://www.portfolio.hu/gazdasag/munkaugy/tenyleg_itt_az_uj_magyar_exodus.179053.html
Melegh Attila (2011): A globalizáció és migráció Magyarországon. Educatio, 2. sz.
http://epa.oszk.hu/01500/01551/00056/pdf/educatio_EPA01551_2011-02-tan3.pdf
Migration and Remittances Factbook 2011 (2011). The World Bank, Washington DC.
http://siteresources.worldbank.org/INTLAC/Resources/Factbook2011-Ebook.pdf
Nyírő Zsanna (2013): A migrációs potenciál alakulása Magyarországon. Magyar Tudomány, 3 sz., 281–285. old.
Sik Endre (2012): Csúcson a migrációt tervezők aránya. TÁRKI, Budapest.
http://www.tarki.hu/hu/news/2012/kitekint/20120523_migracio.html Sik Endre (2013a): Bevezetés. Magyar Tudomány, 3. sz., 242–243. old.
Sik Endre (2013b): Kicsit csökkent, de továbbra is magas a migrációt tervezők aránya. TÁRKI, Budapest.
http://www.tarki.hu/hu/news/2013/kitekint/20130220_migraciot_tervezok.html
Szigel Gábor (2013a): Mi igaz a kivándorlási parából? Index, 1. rész.
http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2013/02/27/mi_igaz_a_kivandorlasi_parabol/
Szigel Gábor (2013b): Mi igaz a kivándorlási parából? Index, 2. rész.
http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2013/02/28/mi_igaz_a_kivandorlasi_parabol_2./
T Á R K I 8 9
F4.1. táblázat Nettó vándorlási egyenleg, 1950–2010 (1000 főre)
Magyar-ország
Románia Szlovákia Lengyel-ország
Cseh Köz-társaság
Szlovénia Albánia Ausztria
1950–55 4 16 6 –10 –4 –5 0 –15
1955–60 –43 –52 8 –50 –1 –5 1 –10
1960–65 1 –19 –10 –3 –8 –3 1 3
1965–70 1 –4 –9 –39 –10 –4 0 10
1970–75 –2 –10 –1 –43 –3 3 0 17
1975–80 –2 –13 –1 –42 –1 7 –1 1
1980–85 –13 –19 –4 –23 –3 3 –1 4
1985–90 –25 –24 –7 –40 –4 4 5 22
1990–95 21 –106 –1 –15 2 8 –85 47
1995–00 20 –70 0 –60 2 5 –53 13
2000–05 14 –54 2 –40 13 5 –20 44
2005–10 15 –40 4 –24 45 4 –15 32
Forrás: Melegh, 2011, 170. old.
Megjegyzés: A népszámlások egymás utáni összevetése és a népesség előreszámítás módszerével előállított adatsor, amely trendjében megfelel az adott országok adatközléseivel
.F4.1. ábra Adószámok igénylése az Egyesült Királyságban, 2002–2011 (ezer darab)
Forrás: Kádár (2013)
M A G Y A R O K K Ü L F Ö L D Ö N
T Á R K I 9 0
F4.2. ábra Tervezi, hogy külföldön vállal munkát valamikor a jövőben? – 2009 (%)
Forrás: Nyírő (2013) egy 2009-es Eurobarometer alapján.
F4.3. ábra A migrációs szándék alakulása a tervezett migráció időtávja szerint, 1993–2012 (%)
Forrás: Nyírő, 2013 Sik (2012) alapján.
0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20
Rövid távú külföldi munkavállalás Hosszú távú külföldi munkavállalás Kivándorlás
Halmozott migrációs potenciál*
T Á R K I 9 1
F4.2. táblázat A jelenlegi/utolsó és a valaha volt külföldi munkavállalás, továbbá a külföldi tanulás bekövetkezésének háztartási modelljei (logisztikus regresszió, esélyhányados)
Valaha dolgozott külföldön
Jelenleg/utoljára dolgozott külföldön
Valaha tanult külföldön
Pszeudo R-négyzet 8 9 21
Háztartásfő fiatal (idős)
Háztartásfő fiatal középkorú 5,08*
Háztartásfő középkorú Van 16 év alatti gyerek
Egyszemélyes háztartás 0,36* 0,34* 0,15*
Háztartás két gyerekkel Háztartás három gyerekkel
Háztartásfő – szakmunkásképző (ált. isk.) 4,18*
Háztartásfő – szakiskola 3,43*
Háztartásfő – gimnázium
Háztartásfő – főiskola 4,49*
Háztartásfő – egyetem 7,10* 10,87*
Közép-Dunántúl (alföldi) 2,81* 2,27*
Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Budapest
Megyeszékhely
Zárójelben a referenciakategória.
* p < 0,01 szignifikáns összefüggést mutat.
V O N Z Á S O K É S V Á L A S Z T Á S O K
T Á R K I 9 2