• Nem Talált Eredményt

A Strukturális Alapok és a Nemzeti Fejlesztési Terv programjainak kapcsolata

Európai Regionálisfejlesztési Alap Európai Szociális Alap Halászati Pénzügyi Eszköz Eur. Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap

Forrás: www.nfh.hu

Az ábra mutatja azokat a program szinten m•köd• legf•bb irányító hatóságok elhelyezkedését az NFT rendszerében, melyek a Strukturális Alapok transzferekb•l és a hazai társfinanszírozásból támogatott fejlesztési programok végrehajtásáért felelnek. A rendszer a 1260/1999 és más – a közösségi strukturális támogatások lehívását szabályozó – rendeletekben foglalt intézményi-szervezeti alkotók, tervezési és végrehajtási funkciók megvalósítását mutatja. (Operatív Programok, Irányító Hatóság) Az NFT, valamint a svéd és a finn intézményrendszer kapcsán lényeges különbségekr•l beszélhetünk, ezért le kell szögezni, hogy a két északi országban nem az NFT típusú stratégiai fejlesztési dokumentum alapján történik a Strukturális Alapok felhasználása, hanem a korábbi fejezetekben említett Egységes Programozási Dokumentumra (EPD) épül• struktúra szerint.

A svéd és a finn EPD-k legfontosabb jellemz•je, hogy a közösségi források felhasználása azt az – a közösségi regionális politikáról szóló 1993. évi reformban lefektetett – egyszer•sített eljárást követi, mely szerint a tagállamok, egy átfogó nemzeti fejlesztési terv helyett, a közösségi célkit•zésekre épül• és regionális szinten

végrehajtásra kerül•, operatív programokon keresztül valósítják meg a fejlesztési célokat. A 2000 és 2006 közötti programozási id•szakra vonatkozóan a közösségi szint•

szabályozás el•írja, hogy a 2. célkit•zés esetében (a gazdasági és társadalmi szerkezetátalakítás miatt strukturális problémákkal küzd• régiók támogatása) régiónként kell az Egységes Programozási Dokumentumot elkészíteni.

(Kende – Sz•cs [2001] 71. o.) A svéd és a finn EPD-k lebonyolításához f•z•d•

gyakorlat a 2007 és 2013 közötti költségvetési id•szakra kialakítandó hazai regionális politika szempontjából lehet értékes. A jelen disszertáció megírásakor kevés információval rendelkezünk arra nézve, hogy a készül• második Nemzeti Fejlesztési Terv milyen fejlesztési stratégiai és szerkezeti változásokat tervez a régiókat, a Regionális Fejlesztési Tanácsok m•ködését, feladatköreit érint• tervezési, programozási és végrehajtási folyamatok tekintetében.

Svédországban és Finnországban a régiók, regionális és helyi hatóságok nagyfokú önállósággal, valamint közel 10 éve praktikus tapasztalatokkal rendelkeznek a Strukturális Alapok forrásainak felhasználásának területén. Jóllehet, a magyarországitól jelent•sen eltér• gazdaság- és területfejlesztési, szociálpolitikai környezet (beleértve a mentalitást is), jövedelempolitika stb. jellemzi az északi országokat, a közösségi támogatások segítségével megvalósított fejlesztésekhez, beruházásokhoz kapcsolódó program- és stratégiatervezés, monitoring, értékelés és ellen•rzés olyan – az európai közösségi rendeletekben is el•írt – funkcionális elemeket tartalmaz, melyek átvétele nagy mértékben hozzájárulhat a magyarországi NUTS régiók, a 2007 és 2013 közötti id•szakra történ•, felkészüléséhez.

A svéd és a finn regionális, illetve helyi intézmények a csatlakozást követ• 5 évben komoly adminisztratív, pénzügyi és technikai hiányosságok kiküszöbölése útján tudták felhasználni a Strukturális Alapok forrásait. Az elmondottak alapján a svéd és a finn tapasztalatokat a következ• témakörökben érdemes közelebbr•l megvizsgálni: (The Comparison… [1999] 3-4. o.)

§ A regionális partnerségek összetétele, m•ködése (tanácsadás, monitoring szerep, intézményfejlesztés)

§ A regionális fejlesztési programok megalkotása és végrehajtása, különös tekintettel a partnerség elvére, valamint a munkahely-teremtésre irányuló politikára

§ A régiók által összeállított programozási dokumentumokban megfogalmazott regionális hálózati kapcsolatépítés31„regional linkage, networking”

§ A pénzügyi kötelezettségvállalással és kifizetésekkel kapcsolatos gyakorlat

§ A nemzeti együtt-finanszírozással foglalkozó központi hatóságok jogosítványai

A két északi ország regionális és a helyi színt• intézményrendszerét jellemz• széles kör• döntéshozatali autonómiát hatékonyan m•köd• szervezetek egészítik ki. Miként a finn és a svéd regionális politikáról szóló fejezetben korábban ismertettem, Finnországban a Regionális Állami Irodák, Regionális Irányítási Bizottságok és a Regionális Tanácsok; Svédországban a Tartományi Irányítási Testületek és a Regionális Irányítási Bizottságok vesznek részt a közösségi támogatási (Második Célkit•zés) programok végrehajtásában.

A svéd EPD kapcsán kiemelend• a regionális szinten m•köd• Tartományi Irányítási Testület, amely az államigazgatás része; a Testület – az adott régiót átfogó tervezési és végrehajtási folyamatot irányító – döntéshozó csoportjaiban a helyi önkormányzati politikusok vannak többségben.

Hasonlóan jellemezhet•k finn Regionális Állami Irodák, melyek a fejlesztési programok tervezése mellett, meghatározó szerepet játszanak a pályáztatás lebonyolításában és a Strukturális Alapokból történ• kifizetések folyósításában. Az Állami Irodák ugyanakkor intézményesített úton együttm•ködnek a Regionális Irányítási Bizottságokkal (tagok delegálása, a Bizottság titkársági funkcióinak ellátása) A svéd és finn EPD-be foglalt programok további lényeges intézményi jellemz•je a partnerség elvének következetes érvényesítése. A megkövetelt tervezési és döntés-el•készítési mechanizmusban, összhangban a vonatkozó közösségi jogszabályokkal, nemcsak a helyi szint• hatóságok és önkormányzatok között teremtették meg a partnerségi együttm•ködés formáit, hanem további, az adott régió fejl•dését meghatározó, gazdasági és társadalmi partnereket is bevontak a kooperációba.

31„regional linkage”, „ regional networking”

Már az els• finn és svéd programozási id•szakban létrehozták az el•bb említett regionális hatóságok az ún. regionális partnerség intézményét, amely olyan széleskör•

részvételt foglalt magába, mint a nagyobb, stratégiai ágazatokat és a termékpályát meghatározó vállalatok, valamint a közép- és kisméret• vállalkozások, oktatási és kutatási intézetek, egyetemek, köz- és magánszolgáltatók, telekommunikációs technológiával foglalkozó cégek képvisel•i, valamint az egyének közötti intézményesített együttm•ködések. (The Comparison… [1999] 25. o.)

A svédországi Tartományi Igazgatási Testületek és finnországi Regionális Állami Irodák, kisebbségben együttm•ködve a fejlesztésekr•l dönt• munkacsoportokkal, demonstrálták az Európai Bizottság által megkövetelt partnerség gyakorlati megvalósítását is.

10. ábra. Intézményi szerepl•k az NFT rendszerében