A stratégia A város jövőképe

A sikeres fejlődő településnek egy reális hosszú távú jövőképpel kell rendelkeznie, ami a város - környezetével együtt értelmezett - hosszú távú (15-20 év) célját határozza meg. Ennek az elérését a stratégia biztosítja. Az IVS egy középtávú stratégiai terv.

A jövőkép a közösen kívánt álom gyakorlati elképzelése. Jövőkép a város jellemző társadalmi, gazdasági és földrajzi környezetéből következő lehetőségek és kényszerítő körülmények és belső erőforrások - népesség, gazdaság, infrastruktúra, stb. - által meghatározott adottságokra építve vonzó, reális fejlettségi állapotot fogalmaz meg.

A jövőképben megjelennek a - hosszú távú stratégia céljaihoz kapcsolódó - helyi társadalom számára legfontosabb tématerületek vágyott jövőbeli állapotai. Jellemző tématerületek a településhierarchiában elfoglalt pozíció, településarculat, demográfia, gazdasági tevékenységre, ágazatokra, életminőségre vonatkozó változások. EU kohéziós politikája szempontjából kiemelten és integráltan vizsgálandó a város előnyeire építve

- Környezet (élhető, vonzó, biztonságos városi környezet - épített és természeti - elemei) - Városi mobilitás (közösségi közlekedés, parkolás, térségi elérhetőség)

- Városi közszolgáltatások (minősége, elérhetősége, változatossága)

118 - Kultúra (vonzó és egyedi kulturális identitás, szolgáltatások változatossága, egyedisége) A hosszú távra kitűzött jövőkép és elemei meghatározásánál általában elegendő a város településfejlesztési koncepciójához visszanyúlni. Előfordul azonban, hogy az IVS készítése során nyert tapasztalatok alapján lévén a jövőkép a további munka megalapozására nem alkalmas, vagy azt egyébként is felül kellene vizsgálni a külső gazdasági és egyéb környezeti lehetőségek valamint a helyi elvárások változása miatt.

A város társadalmi és gazdasági szereplőinek aktív közreműködésével, széles körű bevonásával kell elkészíteni, az általuk képviselt értékek, érdekeik, szándékaik egymással harmonizált figyelembe vételével, hogy a jövőképpel a legfontosabb érdekeltek egyetértsenek, számukra vonzó, motiváló tartalma legyen.

A jövőkép kialakítása a hosszú távú stratégiai tervezési folyamat része, és mint ilyen, másféle tervezési eljárásokat, technikákat igényel, mint a középtávú és operatív jellegű IVS elkészítése.

A jövőkép kialakításának egyik lehetséges menete

- Helyzetelemzés során széles körben, a lakosság minden rétegét bevonva o lakossági fórumok, kérdőívek. stb.

o statisztikai adatok, tanulmányok, koncepciók feldolgozása - Workshop keretében a kreatív, véleményformáló emberek bevonása

o helyzetelemzés eredményeinek a bemutatása

o fejlődési útvonalak elemzése: 3-5 fős csoportokban tömör, indokolt forgatókönyvek felvázolása (trendek, következmények, alternatívák),

 flipchart-on színes kártyákkal útvonalak bemutatása,

 a hasonló forgatókönyvek csoportosítása,

 a reális javaslatok közül pár lehetséges megoldás szavazással kiválasztása o jövőkép álmodása (ötletbörze, optimista, de realisztikus 10 év múlva bekövetkező

jövőkép felvázolása, esetleg több csoport jövőképének az összesítése)

o kulcs tevékenységek meghatározása (jövőképhez megvalósításához szükséges cselekedetek kiválasztása)

119 Az IVS értékelési szempontjai

- A jövőkép és célrendszer összhangjának vizsgálata a szakpolitikai és területi tervezési dokumentumokkal megtörtént-e, az eltérések értékelésre kerültek és a szükségesnek tartott beavatkozások megfogalmazódtak.

- A jövőkép és a célrendszer megalapozottsága a helyzetértékelés összefoglalásából egyértelműen (SWOT, problémafa-célfa) levezethető-e. Nem fogalmaz-e meg a város reális alapot nélkülöző célkitűzést.

- A jövőkép és a célrendszer a város specifikus adottságait tükrözi, tehát nem általános A város és a városrészek fejlesztési céljai

A város jövőképével az IVS céljainak összhangban kell lennie. Az IVS átfogó célja a jövőkép rövid, középtávú megfogalmazása. Az IVS konkrét céljai 7-8 év időtávra tervezettek, tematikus jellegűek (pl. ágazati jellegű) és városi szintűek, de területi jellegűek és városrészi szinten meghatározottak is. A városfejlesztési források jelenleg ismert rendjéhez igazodva célszerű, a Strukturális Alapok programozási ciklusához illeszkedni a célok időtávba besorolásánál.

Az IVS-ben ki kell arra térni, hogy a fő fejlesztési célok hogyan segítik elő a jövőkép megvalósulását, és mely megfontolások alapján történt az IVS céljainak kitűzése. A tematikus és területi céloknak összhangban kell lennie, egyértelművé kell tenni, hogy a városrészek céljai hogyan kapcsolódnak a város tematikus céljaihoz és egyéb, ezek érdekében végzendő tevékenységekhez (ipari övezet kialakítása, bővítése, közlekedési vagy környezetvédelmi beruházások, stb.) A városrészi céloknak a városrészi szintű helyzetértékelésből, a tematikus céloknak pedig a városi szintű helyzetértékelésből levezethetőnek kell lennie. A célok a helyzetértékelésben megállapított, problémák vagy „gyengeségek" leküzdésére, vagy a lehetőségek kiaknázására vonatkoznak, az „erősségekre", mint erőforrásokra építve.

A városi és a városrészi szintű helyzetértékelésen alapuló városrészekre megfogalmazott célok meghatározásához az alábbi kérdések megválaszolása jelentős segítség lehet.

- Szükséges-e a városrészben új funkció kialakítása, vagy inkább a meglévő funkció megerősítése?

- Mivel járul hozzá a városrész a város társadalmi-üzleti teljesítményéhez, vonzerejéhez?

Növelhető-e ez?

- A funkciók városrészbe történő koncentrációja vagy városi illetve városrészi dekoncentrációja szolgálja a város fejlődését?

120 - A városrész mely területein célszerű a vegyes illetve a homogén területhasználat és

funkcióellátottság?

- Melyik konkrét lakossági csoportok számára kell a területet élhetővé, szolgáltató baráttá tenni? Meghatározható-e konkrét célcsoport, vagy a városi lakosság minden szegmense érintett?

- A városrészben a lakosság milyen demográfiai és egyéb szempontok szerinti összetételét lenne kívánatosnak vagy ösztönzendő? Egyezik-e az elgondolás a jelenlegi lakosság-összetétellel?

- Létezik-e a városrészben jól körülhatárolt probléma, ha igen, akkor az milyen jelenségeket okoz? Milyen területi szinten (városi, városrészi vagy ennél kisebb egység) érinti a probléma és a megoldása?

- Mi lenne a városrészben, ha a legnagyobb munkáltató megszűnne?

- A városrészben van-e szociális probléma, ha igen akkor, milyen probléma kezelés szükséges, fenn áll-e a területi szegregáció veszélye?

- Milyen a városrészen belüli közösségi közlekedés az úthálózat és a parkolás. Milyen a városrész külső megközelíthetősége?

- Van-e elegendő közösségi terület, köztér, optimális-e azok kihasználtsága?

- Mekkora környezetbiztonsági kockázat (ár-, belvízveszély, saját vagy külső forrású állandó légszennyezés, pollenterhelés, magas zaj)?

A helyzetértékelés és a célmeghatározás összhangját segíti elő, ha a helyzetértékelés befejezéseként „problémafa" kerül meghatározásra, amely a célok kijelölése előtt „célfává"

alakul.

121 A szentendrei IVS-ben a célfa ábrája

Településrészek céljai

Szentendre város Integrált városfejlesztési stratégiájában vállalt feladatok (15-20 éves átfogó célok)

3. Püspökmajor Felértékelődő lakóterület

122 népesség arányának megtartása, vállalkozások, munkahelyek, adóbevételek növelése, az ingázás csökkentése, a kulturális rendezvények, minőségi turizmus növelése stb.

Amennyiben a célok elérése szempontjából kulcsfontosságú projektek vagy projekt-típusok már ismertek, vagy legalább körvonalazódtak (pl.: vezérprojektek) akár a város korábbi döntéseiben, akár az IVS készítés folyama során, célszerű ezeket, indikatív jelleggel, a célok elérése érdekében tervezett tevékenységként, a megfelelő célhoz kapcsolva rögzíteni az IVS- ben.

123 A célok részletezése egyrészt történhet tematikus alapon, az egyes középtávú célok ismertetésével, részcéljainak kibontásával, a területi preferenciákra és a korábban már nevesített projektekre utalással. Másrészt a korábbi városrészi lehatárolások alapján, az adott helyen levő funkciók súlycsoportjainak a nevesítésével, a hasznosítási javaslatok és a célcsoportok pontos meghatározásával.

A stratégiának koherensnek kell lennie régió, a megye, a kistérség, a környező települések, a város saját településfejlesztési, településrendezési, ha esetleg készült a korábbi városfejlesztési dokumentumokkal. Be kell mutatni a városrészek fejlesztésének egymáshoz történő illeszkedését, hogy az összvárosi szinten harmonikus kiegyensúlyozott fejlődéshez vezessen.

Környezeti program

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia és a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia alapelveit és céljait figyelembe vételével fel kell tárni a városrészi, akcióterületi vagy ágazati szinten középtávon tervezett fejlesztések várható környezeti hatását és be kell mutatni azon törekvéseket, amelyek biztosítják, hogy a stratégia megvalósítása nem idéz elő olyan folyamatokat, melyek a környezeti állapot jelentős romlását eredményezik, rövid vagy hosszú távon. Fenntartható fejlődés szempontjából kiemelten kell kezelni a környezeti állapot javítását, a negatív hatások kiküszöbölését. Településrészenként érdemes elemezni, a kitűzött céllal együtt járó esetleges káros környezeti hatások kompenzálását.

Az IVS értékelési szempontjai

- Az IVS átfogó és tematikus céljai a város hosszú távú jövőképének elérésére a középtávú

„eszközök". A jövőkép megfogalmazása a helyi társadalom széles körű bevonásával, a település reális helyzetének figyelembe vételével készült-e el.

- Az IVS céljai - mind a tematikus, mind a városrészi célok - számszerűsített értékekkel is alátámaszthatók a helyzetértékelésen alapulnak és a rendelkezésre bocsátható, bevonható források nagyságrendi becslése alapján reálisan elérhetők.

- A városrészi szintű célok összhangban vannak a városrészre vonatkozó helyzetelemzésben foglaltakkal és a városi tematikus célokkal. A városrészi célok teljesülése érdemben hozzájárul-e a városi szintű célok eléréséhez.

- A térségi szerepkörből adódó problémák, lehetőségek és feladatok figyelembe vételre kerültek-e, a stratégia a szomszédos településekkel egyeztetett.

124 - A fenntartható fejlődés alapelveinek vizsgálata során minden releváns fejlesztés hatása elemzésre kerülhet, ezekkel ellentétes intézkedést nem terveznek, és a tervezett intézkedések megvalósíthatók középtávon.

VII. Az akcióterületek