A településfejlesztési koncepció a gazdasági programhoz hasonlóan törvény által kötelezően előírt, képviselő-testületi határozattal elfogadott, hosszú távra szóló (több mint 10 év) kreatív jövőkép, konkrét stratégiai célokkal, amelyek az elkészülésekor rendelkezésre álló információkon, a széleskörű társadalmi nyilvánosságon és szakmai tudáson alapulva megoldást adnak a felmerülő társadalmi igényekre, a környezetvédelmi, a gazdasági, az oktatási, az egészségügyi, a szociális stb. problémákra. Elméletileg az önkormányzatok akár társulhatnak is az elkészítésére, de a gyakorlatban településenként készítik el.
A településfejlesztés célja, hogy az adott községben vagy városban erősödjön a gazdaság, a szolgáltatások száma és a minősége, amelynek jövedelme egyrészről újabb helyi beruházásokra visszaforgatásra kerüljön, másrészről a fejlődésből származó adó és egyéb (bérleti, közterület használati, parkolási díj stb.) bevételek a lakosság életminőségének növelése érdekében szükséges fejlesztésekre és az infrastruktúra üzemeltetésére legyen fordítva, a természeti, épített és kulturális környezet sérelme nélkül.
24 A sikeres város tényezői (Enyedi 1997)
A sikeres város
Képes a gazdasági szerkezet megváltoztatására Magas az értékhúzó ágazatok (pénzügy stb.) aránya
Tudás alapú termelés (képzett munkaerő) Erős innovációs képesség (K+F)
Gazdasági döntések helyben születnek (székhely) Erős és gyarapodó középosztály
Értékes természeti és épített környezet Jó konfliktuskezelés a helyi szereplők között
Jelentős külkapcsolatok
Nő a foglalkoztatottság és a jövedelem
Az első lényeges kérdés a koncepciónál, hogy az adott település hivatalának a munkatársai vagy külsős szakértők készítsék el. A feladat kiszervezése esetén további kérdésként merül fel a finanszírozás. A településfejlesztési koncepció nagy szakmai tudást, kellő gyakorlatot és helyismeretet igényel. Ha az adott hivatalban van megfelelő végzettségű és gyakorlatú szakember akkor az ő feltétlen bevonása javasolt, ennek hiányában nem tehet mást az önkormányzat, mint megfontolt kiírás és alapos szerződés alapján külső szakértőt vesz igénybe.
Polgármesteri Hivatal köztisztviselőjének és a külső szakértőknek előnyei, hátrányai
Előnyök Hátrányok
25 A főbb szerződési feltételek külső szakértők esetén
Közbeszerzési kiírás és a szerződés feltételei a külső szakértőkre
Külső szakértők díjazása igen magas, ezért – ha a közbeszerzési jogszabályok, pályázati kiírás stb. nem zárja ki - az elkészítésbe érdemes bevonni megfelelő szaktudással rendelkező, ingyenesen vagy kedvező áron dolgozó lokálpatrióta civileket. Másik megoldás az önkormányzati költségek csökkentésére a helyi vállalkozók költségviselőként történő bevonása.
Mindkét megoldásnál veszélyként merül fel, ha a stratégia elkészítésében a helyi társadalomból finanszírozóként is fellépnek egyes csoportok, előfordulhat, hogy többségbe kerülnek az – egész közösség számára hátrányos - általuk meghatározott stratégiai célok.
A településfejlesztési koncepció elkészítésének első fázisa az adat és információgyűjtés (a természeti és épített környezetre, a társadalomra, a gazdaságra stb.), valamint mindezek feldolgozása különböző elemzési módszerekkel. A statisztikai hivatal és a polgármesteri hivatal anyagai mellett, a gazdasági és civil szervezetektől is lehet adatokat szerezni. A következő talán legfontosabb elem, a lakossági legitimációhoz, a későbbi tevékeny részvételhez a kommunikáció. A lehetséges partnerek bevonására érdemes önálló stratégiát kidolgozni. A gyakorlatban a fejlesztés tervezési fázisa általában nem lépi túl a lakosság ingerküszöbét, azonban a kivitelezés megkezdésétől - amikor már minimális a változtatási lehetőség - azonnal megindul az ötletelés. Az Ötv. alapján évi egy kötelező közmeghallgatás van, amelynek a törvényi funkciója a beszámoló és a jövő felvázolása egy lakosság számára hozzászólási jogot biztosító képviselő-testületi ülésre, sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy a polgármesteri és a jegyzői fogadóórák ellenére az emberek ezt tekintik az igazi „panasznapnak” és város stratégiai kérdésekkel nem foglalkoznak. A kérdőíves felméréstől a közvélemény-kutatásokig, a hangadók megkérdezésétől a fókuszcsoportos megbeszéléseken át a lakossági fórumokig, legkülönbözőbb technikák vannak az igények feltérképezésére és a vélemények megismerésére.
Az elemzésekből a lakossági, vállalkozói elképzelésekből a szakmai értékelést követően összeállítható a jövőkép, ami a település egészének hosszú vagy nagy távon elérendő reális célállapota, a helyi társadalmi és gazdasági szereplők aktív és széles körű közreműködésével,
26 érdekeik harmonizált figyelembevételével. A jövőkép eléréséhez szükséges, hosszútávra szóló, a település egészére, illetve a településrészekre vonatkozó stratégiai célok kijelölése, amelyeknek a rangsorolása a képviselő-testület súlyos politikai felelőssége. A döntésnek túl kell mutatnia a törvényi többségen, minél teljesebb képviselő-testületi és társadalmi támogatás szükséges a sikeres, fenntartható fejlődéshez. Az utolsó munkarész a településfejlesztési (tematikus, területi ) célok és eszközök meghatározása. Majd következik a projektek eredményes végrehajtása, melyet az önkormányzat meghatározott idő alatt, meghatározott műszaki, gazdasági, társadalmi és pénzügyi feltételek és állandó visszacsatolás, valamint ha szükséges módosítások mellett végez el.
Forrásjegyzék
- Önkormányzati iránytű (2000), dr. Csefkó Ferenc szerk. Villány, Új Historica Kiadó - Társadalmi szolidaritás-összetartó társadalom (2010), Csepeli György, Parola folyóirat
2010/3 (www.kka.hu)
- A sikeres város (1997), Enyedi György, Tér és Társadalom 1997/4 - Egy lehetséges új irány, Horkay Nándor:, Falu Város Régió 2010/2-3,
- A magyar fejlesztéspolitika legújabb dokumentuma: az Új Széchenyi Terv, Jaschitzné Cserni Tímea: Falu Város Régió 2010/2-3,
- Tepülésfejlesztés (2001), Kőszegfalvi György – Lloyd Tamás Budapest, ELTE Eötvös Kiadó
- Néhány gondolat a településirányításról? (1995), dr. Lackó László Magyar Közigazgatás 1995/
- A település feladatai és intézményeinek korszerűsítése (2011), Miklóssy Endre Valóság 2011/8
- Területfejlesztés és kistérségi tervezés (2006), Nyikos Györgyi, Horkay Nándor, Péti Márton, (Németh Jenő szerk. kistérségi tervezési módszertan; Budapest, Mackensen Kft.
Kiadó)
- A magyar területfejlesztés megújítása, Péti Márton szerk., Falu, Város, Régió 2010/2-3 - Új Széchenyi Terv - http://ujszechenyiterv.gov.hu/ vagy http://www.nfu.hu/
27