ZRINIANA
ÚTMUTATÓ
A Bibliotheca Zriniana állománya címen 731 részben meglévő, részben elveszett kötet részletes könyvészeti leírását nyújtjuk át az olvasónak. E tekinté
lyes mennyiség sajátos kompromisszum eredményeképpen állt össze egységes egésszé. Nagyobb felét, 423 tételt azok a könyvek alkotják, melyeket az 1662-ben, Zrínyi Miklós megbízásából készített kéziratos Catalogus tételesen felsorol. Kö
zülük 228-at őriznek a zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtárban; 195 pedig elveszettnek tekinthető (ez utóbbiak közül 3 a könyvtár felfedezésekor még meg
volt). Kisebbik fele, 308 tétel - talán néhány kivétellel - azokból az egységekből áll, melyek a Catalogus-ban szereplő fennmaradt kötetekkel együtt szintén a Zrínyi család, illetve örökösei hagyatékaként kerültek a Daun grófok bitovi Yöttau) várkastélyából S. Kende bécsi antikváriushoz, s onnan a zágrábi könyv
tárba; 7 könyv azóta ezek közül is elkallódott. Elképzelhető, hogy ez utóbbi csoport meglévő 301 kötete között néhány olyan nyomtatvány vagy kézirat is akad, mely nem Kende útján került Zágrábba, de mivel a Zrínyiekkel kapcsolatba hozható, bekerült a féltő gonddal őrzött külön Zrínyi-gyűjteménybe. Mivel feladatunknak a számításba vehető teljes anyag rendszerezését tekintettük, a Bibliotheca Zriniana 731 tételes állományában mindazokat az akár fennmaradt, akár elveszett könyveket szerepeltetjük, melyek Zrínyi 1662. évi Catalogus-a, a bitovi proveniencia, vagy jelenlegi zágrábi őrzési körülményei alapján Zrínyi Miklóshoz és örököseihez, illetve az így kialakult könyvtári együtteshez kapcso
lódnak.
Munkánk célja elsősorban a Zrínyi-kutatás elősegítése, feldolgozásunk ezért nem a könyvtári katalógus, hanem a könyvtártörténeti rendszerezés szempontjait követi. A könyvtárnak az előző részben rekonstruált története alapján igyekez
tünk a könyvtár egyes rétegeit elkülöníteni s a költő Zrínyinek, Ádám fiának, illetve Ádám örököseinek a könyveit egymástól elválasztani, ami néhol csak
bizonytalansággal és a tévedések kockázatával volt lehetséges. Az így kialakítón csoportok és a csoportokba való sorolás szempontjai a következők:
A) Catalogus omnium librorum bibliot[h]ecae Chaktorniensis... Domini Comi-tis Nicolai a Zrinio (n° 1-423). Az 1662. október 10-i végső dátummal jegyzékbe foglalt törzsanyag, a Catalogus osztályozásának és sorolásának rendjében.
B) Zrínyi Miklós könyvtárának a Catalogus-ban nem szereplő kötete".
(n° 424-508). Mindazok a kéziratok és nyomtatványok, melyek - noha hiányoz
nak a Catalogus-ból - objektív kritériumok alapján a költő Zrínyi tulajdonát kellett, hogy képezzék: saját művei, illetve az ő utasítására készült művek; saját kezű bejegyzéseket tartalmazó kötetek; írói alkotásaiban forrásként használt munkák (pl. Bacon, Freytag); olyan korábbi possessoroktól származó könyvek, akik egyes, az 1662. évi Catalogus-ban felsorolt, s máig fennmaradt kötetekben is szerepelnek egykori possessorként (pl. Jóna, Zuccati, a Listi család tagjai stb.l:
a csáktornyai gyűjteménybe beolvadt Listi-könyvtár jelzetével ellátott kötetek (lásd III. függelék); Zrínyi könyvtárának a könyvek gerincére írt jellegzetes jelzetét viselő darabok. NB. gerincre írt jelzetszámot más könyvtulajdonos is alkalmazhatott, ezért ez utóbbiak csak akkor bizonyító értékűek, ha beilleszked
nek a csáktornyai könyvtár nagyság szerint elhelyezett könyveinek számrendjébe (lásd II. függelék). Zrínyi valamelyik exlibrisének a könyvbe történt beragasztá-sát önmagában nem tekintjük a költőhöz való tartozás bizonyítékának, minthogy exlibrisek utólag is bekerülhettek egyes olykor a költő halála után megjelent -művekbe.
C) Feltehetően vagy esetleg Zrínyi Miklós könyvtárához tartozó kötetek (n° 509-624). A Catalogus-ban nem szereplő valamennyi olyan kötet, mely 1664-nél nem későbbi, s nem visel magán olyan jelet, mely a költő könyvtárához való tartozást vagy egyértelműen bizonyítaná, vagy pedig kizárná. Csoportosításunk
nak ez a legbizonytalanabb, csupán negatívumok által körülhatárolt egysége.
Valószínű, hogy az ide sorolt könyvek többsége Zrínyi tulajdonát képezte, de egyesek közülük lehettek Zrínyi Ádám beszerzései, vagy a Vlašim családtól származóak. NB. nem tekintjük a Zrínyi Miklóshoz való esetleges tartozást kizáró oknak azokat a Zrínyi Ádámra utaló tulajdonos-megjelöléseket, melyek a XIX.
századból, Heinrich Dauntól származnak, minthogy ismereteink szerint Daun-nak nem állt megbízható forrás rendelkezésére, amikor Zrínyi Ádám könyveit megkísérelte elkülöníteni.
D) Zrínyi Adám könyvei (n° 625-670). Zrínyi Ádám saját kéziratai, illetve kiadványai; a saját kezű (nem Dauntól származó!) possessor-bejegyzést vagy más jegyzetet tartalmazó könyvek; az 1664 és 1691 (Ádám halála) közti időben megje
lent kötetek; olyan korábbi művek, melyek 1664 utáni, de 1691 előtti idegen possessor-bejegyzést tartalmaznak, tehát nem lehettek apja tulajdonában.
E) Ignác Hynek z Vlašime könyvei (n° 671-719). Vlašim
possessor-bejegyzé-seit tartalmazó könyvek; különböző más csehországi és sziléziai possessorok (pl.
Zagrabinus, Soebellay, ecclesia Gemnicensis stb.) bizonyíthatóan Vlašimhoz került kötetei; a Vlašim halála (1653) előtt megjelent cseh, vagy részben cseh nyelvű kéziratok és nyomtatványok, illetve cseh bejegyzéseket tartalmazó köny
vek. (A Zrínyi-Vlasim-Daun genealógia ismeretében nyilvánvaló, hogy az e csoportban leírt könyveknek semmi közük Zrínyihez, illetve a Zrínyi családhoz.
De mivel hozzátartoznak a történetileg kialakult könyvállományhoz, helytelen lett volna leírásukat mellőzni.)
F) A Zrínyi-könyvtárhoz sodródott könyvek (n° 720-731). Az 1691 után megjelent, illetve 1691 utáni idegen possessor-bejegyzést tartalmazó könyvek, annak szem előtt tartásával, hogy kései possessor-bejegyzés valami okból beke
rülhetett olyan kötetbe is, mely - más jelek alapján - esetleg Zrínyi Miklós könyvének tekinthető. Az ebben, valamint az előző, E csoportba sorolt kötetek egyikében sem fordul elő a Zrínyi Ádám korabeli - a kötéstáblán belül, vagy az előzéklevélen olvasható - jelzet.
Mivel kiindulópontunk a csáktornyai könyvtár 1662. évi Catalogus-a, a Bibliotheca Zriniana állományának bemutatásakor igazodnunk kellett Zrínyi XVII. századi írnokának módszeréhez, eltérve a könyvészeti rendszerezés mai gyakorlatától. A Catalogus készítője ugyanis nem műveket, hanem könyveket írt le, vagyis a külön kötött többkötetes művek minden egyes darabját külön tétel
ként, a kolligátumokat viszont egyetlen könyvként regisztrálta. A bemutatás egysége érdekében kénytelenek voltunk ezt az eljárást követni a Catalogus-ban nem szereplő könyvek esetében is. A Zrínyi korabeli jegyzék a kéziratokat nem különítette el a nyomtatványoktól, hanem besorolta azokat a megfelelő szakcso
port nyomtatott könyvei közé. Minthogy az 1662. évi - egyébként gyakran következetlen - szakbeosztást a Catalogus-ban nem szereplő könyvek esetében értelmetlen lett volna követni, a B - F csoportokon belül az ábécé rendet érvénye
sítettük, mindig a csoport élére helyezve az oda tartozó kéziratokat.
Az egyes tételek leírásakor az általunk adott tételszám (a könyv esetleges kézirat voltára Ms jelzés utal) mellett, a meglévő kötetek esetében közöljük a NSB jelzetét, az elveszettekre pedig * jellel utalunk. A n° 1-423. tételeknél a leírás élén a Catalogus-ban olvasható szöveg áll kurzív szedésben és betűhív közlésben;
a többinél ez értelemszerűen hiányzik. A rövidítés jeleket feloldottuk, de a rövidí
tett szavakat nem egészítettük ki; a kihúzott számokat vagy szavakat < > jelöli.
(A Catalogus készítőjének munkamódszerére, sajátos szóhasználatára lásd a törté
neti bevezetés megfelelő fejezetét.)
A címleírás élén kiemelve áll a szerző(k), esetleg szerkesztő(k) neve anya
nyelvi formában, kivéve a nemzetközi irodalomban végleg meggyökeresedett latin változatokat (pl. Erasmus, Lipsius, Comenius stb.). A címlap szövegét teljes egészében közöljük, csupán az esetlegesen ott szereplő részletes tartalomleírást,
a gyakori bibliai vagy más irodalmi idézeteket (mottókat), valamint a privilé
giumra, engedélyre vonatkozó utalásokat hagytuk el. A rövidítés)eleket feloldot
tuk, az u ~ v , i ~ j betűk, a nagy kezdőbetűk és a központozás tekintetében értelemszerűen jártunk el. A görög szavak latin átírásban, kurzív szedésben szerepelnek. Az impresszum adatait a címlapon olvasható sorrendben közöljük, szükség esetén kiegészítve a kolofon adataival, illetve pótolva a könyvészeti irodalom eredményeivel. A hiányzó adatok pótlását ( ) jelzi, ha ismereteink magából a könyvből, [ ] ha más forrásból származnak; ugyancsak [ ] figyelmeztet esetleges saját kiegészítésünkre, rekonstrukciónkra. Csonka kötet esetében a más példányból származó pótlást»«jelöli. A méret megadásánál a Catalogus adatától való eltérésre ! figyelmeztet; a terjedelmet az utolsó számozott p. vagy f. adata ismerteti. Kiegészítésül közlünk a könyv azonosítása szempontjából fontos eset
leges további adatokat (előzékcímlap, belső címlapok) is. Kolligátum esetében annak minden egyes tagját, altételeket képezve, egymás után leírjuk. Többkötetes műveknél az ismétlődő azonos címeket csak rövidítve adjuk meg.
Egy-egy kötet könyvészeti adatait követően több rovatba osztva közöljük a Zrínyi-könyvtár, illetve a Zrínyi-kutatás szempontjából fontos tudnivalókat az alábbi sorrendben:
Példányleírás: A könyv kötésére, állapotára, esetleges csonkaságára, a ben-nelévő egykorú jelzetekre vonatkozó adatok. (A X I X - X X . századból származó jelzeteket mellőztük.)
Possessorok: Valamennyi possessor-beírás közlése betűhív átírásban, s az exlibrisek feltüntetése.
Bejegyzések: Tájékoztatás a nem Zrínyitől származó bejegyzésekről; külö
nösen fontosak esetében azok betűhív közlése.
Zrínyi bejegyzései: Zrínyi Miklós valamennyi jegyzetének (olykor jeleinek) közlése betűhív átírásban, a jegyzetelt szövegrész közlésével, és a jegyzetszöveg esetleges forrásának megjelölésével.
Az előbbi négy rovat mindegyikében a kézzel történt beírások mindig kurzív szedésben olvashatók. Eközben a következő jeleket alkalmaztuk: < > áthúzott szavak; |... | olvashatatlan szavak; [ ] általunk eszközölt kiegészítések; [ ?] bizony
talan olvasat; / sorok elválasztása. A legutóbbit csak Zrínyi bejegyzéseinél tüntet
jük fel következetesen, egyébként csak szükség esetén. Hasonlóképpen, csupán Zrínyi szövegei esetében tüntetjük fel a rövidítés jelek feloldását ()-ben.
Azonosítás: A Zrínyi-könyvtár korábbi jegyzékei (KENDE, FERENCZI), illetve a legfontosabb kézikönyvek (pl. RMK, RMNy, App. Hung.) sorszámainak köz
lése. Ma már hiányzó, vagy címlap nélküli kötetek esetében a címleírás alapjául szolgáló példány (esetleg hasonmás), ha pedig ilyen nem állt rendelkezésre, a könyv adatait szolgáltató katalógus, illetve könyvészeti feldolgozás megjelölése.
Szükség esetén az azonosítás részletes megokolása, illetve a hiányzó adatok pótlását szolgáltató forrás megnevezése.
Zrinyiana: A könyvnek, illetve műnek a Zrínyi-életműben betöltött szere-pere vonatkozó tudnivalók, a Zrínyi-szakirodalom bibliográfiai adatainak közlé
sevei. A bibliográfiai hivatkozások magyarázatát lásd a kötet végén lévő jegyzék
ben ( V I I . függelék). Teljes kritikai kiadás hiányában Zrínyi műveire a következő
képpen utalunk: a Szigeti veszedelem és a kisebb versek esetében címre, valamint ÍZ ének és a strófa számára: a Vitéz hadnagy-nál az egyes discursusok, aforizmák és centuriák sorszámával; a Mátyás-elmélkedések, a Török áfium és a Szent László-beszéd idézésekor a NÉGYESY-KovÁcs-féle kiadás (ZRÍNYI Miklós Prózai müvei, Budapest, Zrínyi Katonai Kiadó, 1985, Zrínyi-Könyvtár, I ) lapszámával;
2 leveleknél, röpiratoknál pedig a címzett és a dátum megadásával a CSAPODI-KiANiczAY-féle kiadásra (Zrínyi Miklós Összes müvei, I I . Budapest, Szépirodal
mi Könyvkiadó, 1 9 5 8 ) támaszkodva.
GUIDE
Under the title "The Stock of the Bibliotheca Zriniana" we give a detailed bibliographical description of 731 volumes, existing or lost. This considerable amount of books became an integral whole as a result of a certain compromise.
A greater part of the library (423 items) is represented by books listed in the 1662 Catalogus, commissioned by Miklós Zrínyi. 228 of them are kept in the National and University Library in Zagreb; 195 books can be considered lost. A smaller part of the collection (308 items, perhaps with some exceptions) is förmed by books, which, together with those listed in the Catalogus, got to the Vienna second-hand bookseller S. Kende and from him to the Zagreb library from the Bítov (Vöttau) castle of the counts Daun as a legacy of the Zrínyi family or that of its inheritors'. Seven of the books of this latter part were alsó got lost. It is possible that there are some prints or manuscripts among the existing 301 volumes of this latter group which got to Zagreb in an other way and not with the mediation of S. Kende. These got into the special collection, too, because they can be connected with the Zrínyis. We considered our duty to classificate the whole matériái so into the 731 items stock of the Bibliotheca Zriniana we recorded all the books, existing or lost, which, on the basis of Zrínyi's 1662 Catalogus, the Bítov provenience or their actual keeping place, can be connected with Miklós Zrínyi, his legatees, or with the library unit as a whole.
The aim of our work is the promotion of the Zrínyi research, this is why our elaboration follows the requirements of classification proper to library history instead of those of the ordinary library catalogue. With the use of the history of the library, reconstructed in the previous part, we tried to sunder the different layers of the library from each other and to separate the books of Zrínyi the poet from those of his son Ádám or his legatees'. We could do this work only with
many factors of uncertainty and with the risk of making mistakes. The groups we förmed and the points of wiev of the grouping are as follows:
A) Catalogus omnium librorum bibliotfhjecae Chaktorniensis... Domini Com-i:is Nicolai a Zrinio (n° 1-423). The basic stock in the order of the classification and registration of the Catalogus with the final date 10. October 1662.
B) The books of Miklós Zrínyi's library, not listed in the Catalogus (n°
424-508). Ali the prints and manuscripts which are not included to the Catalogus but surely belonged to Miklós Zrínyi: his own works, or works written on his mstructions; volumes with his autographic marginalias; sources used when writing his works (Bacon, Freytag); books of former possessors, whose names can be found in existing books listed in the 1662 Catalogus (e.g. Jóna, Zuccati, members of the Listi family); volumes of the Listi-library (with corresponding location marks), mérged into the Csáktornya library (see Appendix III.). The presence of any of Zrínyi's bookplates in a book couldn't be considered to be an evidence of its belonging to the library, because bookplates could get in books at later dates - even after the death of the poet, too.
C) Books, presumably belonged to Miklós Zrínyi's library (n° 509-624). Ali the books which came out before 1664 and not listed in the Catalogus, without marks what could prove or exclude their belonging to the library. This is the most uncertain unit of our grouping, circumscribed only by negatives. It is probable that most of the books of this group were possessed by Zrinyi, but some of them could be the purchases of Ádám Zrínyi or that of the Vlašim family. Concerning the books once belonged to Miklós Zrínyi, the possessor indications by Heinrich Daun from the 19th century and referring to Ádám Zrínyi couldn't be considered a disqualification, because Daun had not reliable sources when he tried to separate the books of Ádám Zrínyi from those of Miklós Zrínyi's.
D) The books of Ádám Zrínyi (n° 625-670). Ádám Zrínyi's own manuscripts or publications; books with autographic inscriptions or with autographic possessor notes; books which were published between 1664 and his death (1691);
books with anothers' possessor's notes from 1664 to 1691, so consequently could not belong to his father.
E) The books of Ignác Hynek z Vlašime (n° 671-719). Books with Vlašim's possessor notes; books of other Czech or Silesian possessors' (Zagrabinus, Soebellay, Ecclesia Gemnicensis, etc), got into Vlašim's possession authenti-cally; manuscripts and prints in Czech language or books with Czech inscrip-tions, published before Vlašim's death (1653). On the basis of the genealogy of the Zrínyi, Vlašim and Daun families it is evident that the books of this group have nothing to do with Zrínyi or with the Zrínyi family. However they belong to the historically förmed whole of the library, so it would not be correct to omit them.
F) Books, accidentally, added to the Zrínyi library (n° 720-731). Books, published after 1691, or having anothers' possessor's notes from 1691 on. How-ever it must be stated that a belated possessor note of another owner could get even into a book, which was originally owned by Miklós Zrínyi, or into a book, which we, on the basis of other proofs, have to consider the once property of Zrínyi. Books of this and the previous (E) group are all without the location marks on the inner side of the plates or on the inner endpapers from the time of Ádám Zrínyi.
Our starting point was the 1662 Catalogus of the Csáktornya library, so in our work to present the stock of the Bibliotheca Zriniana we had to go by the method of Zrínyi's 17th century seribe and we had to depart from the rules and methods/practice of bibliographical classification of our days. The maker of the Catalogus deseribed volumes instead of works, that is to say on the one hand he registered the volumes of multipartite works as separate entries, on the other hand he recorded composite volumes as ones. For the sake of uniformity in the presentation it was necessary to use this method even in case of books, which were not listed in the Catalogus. The manuscripts and prints are not separated from each other in the Catalogus, the manuscripts are classified together with the printed books of the appropriate group. Since it would be senseless to go with the often inconsequent arrangement of 1662 in connection with the books not listed in the Catalogus, the groups B - F were seriated in alphabetical order with the manuscripts appertaining to the group always heading the list.
When the individual items are deseribed our registry numbers are accompa-nied by their NSB classification numbers in case of existing volumes; the lost ones are marked with*. So far as the items n° 1-423 are concerned the description starts with the text of the Catalogus in italics, this is missing in other cases, according to the sense. The abbreviation marks are explained but the abbreviated words remained uncompleted; the erased numerals or words are marked with
< > . (In respect of the special working system of the maker of the Catalogus see the adequate chapter of the historical introduction.)
At the head of the entries one can read the name(s) of the author(s) or editor(s) in the vernacular, with the exception of the latinized variations in-durated in the international special literature (e. g. Erasmus, Lipsius, Comenius, etc). The texts of the front pages are reproduced in full but the — incidentally occuring — detailed deseriptions of contents, biblical or literature citations, maxims were omitted, similarly to the references to privileges or permissions.
The abbreviation marks are explained; so far as the u ~ v , i ~ j letters, the block capitals and the interpunction are concerned, we proceeded according to the sense. The Greek words are in Latin transeription in italics. The data of the imprints are given in the sequence of the originals on the title pages, and
eompleted with the data of the colophons or with the results of the bibliographi-cal special literature in case of necessity. Complements of missing data are marked with ( ) when they result from the given book and with [ ] when from other sources; our own complements or reconstructions are similarly marked with [ ]. In case of defective copies complements from other examples are marked with »«. In the indication of measurements deviations from the data of the Catalogus are marked with " ! " ; the sizes are given by the data of the last numbered p. or f. Additionally we give some other important data for the identification of the individual books, these are engraved or inner title pages, etc.
In case of composite volumes the parts are described one after the other as secondary items. The reiterative, identical titles of multipartite works are given in abbreviated form.
Following the bibliographical data of the individual books, the important particulars, respecting the Zrínyi library and the Zrínyi researches, are given under separate heads, as follow:
Description of the copy (Példányleírás): data concerning the cover, the con-dition of the book, its occasional defectiveness and contemporary classification
Description of the copy (Példányleírás): data concerning the cover, the con-dition of the book, its occasional defectiveness and contemporary classification