Statisztikai adatfeldolgozás

Az adatfeldolgozást Microsoft Excel programmal, Statistica 13.4.0.14 verziószámú software-rel (TIBCO Software Inc. 2018), illetve PAST 2.17. software-rel (Paleontological Statistic Software) végeztem. Az alkalmazott szignifikanciaszint minden esetben α=0,05 volt.

Farkas Attila: Vörös róka (Vulpes vulpes) és aranysakál (Canis aureus) táplálkozási kapcsolatai Dél-Romániában 43

Elterjedési és sűrűség adatok

A nem szelektív ragadozógyérítés terítékadataiból 1000 hektár területre számított sűrűség értékeket a nyers adatok alapján elkülönített sakálos és sakálmentes területek között kétmintás t-próbával hasonlítottam össze, úgy az aranysakál, mint a vörös róka esetében.

Az aranysakál populációsűrűsége és a ragadozógyérítési terítékek közötti összefüggést a vizsgálati periódus jóváhagyott vadászati kilövési kerete és a ragadozógyérítési terítékek közötti korreláció vizsgálatával elemeztem.

A sakálos és sakálmentes területeken alkalmazott ragadozógyérítési intenzitás összehasonlítására a teljes vizsgálati időszak róka-terítékadatait vetettem össze havi bontásban. Az összefüggés tesztelésére lineáris korrelációt számítottam.

Élőhelyi jellemzők

A Shannon-féle diverzitás értékek összehasonlítására Hutcheson-féle t-próbát (HUTCHESON,1970) végeztem a PAST nevű software segítségével (HAMMER et al.,2001). A LUCHERINI &LOVARI

(1996) által leírt élőhelygazdagság-értékek összehasonlítását páros t-próbával végeztem.

Ivari és koreloszlás

Az egyes korosztályok, illetve eltérő területekről származó fajok ivararányát 2x2-es Pearson-féle Khi-négyzet tesztel hasonlítottam össze.

Az egyes vadászterületeken megvalósított ragadozógyérítési terítékek korcsoportok szerinti eloszlására a kölyök / felnőtt arányt hasonlítottam össze. Elsősorban egy faktor szerinti varianciaanalízissel (ANOVA) teszteltem, hogy a két típusú élőhelybe sorolt vadászterületek kölyök / felnőtt arányának varianciája azonos-e, majd az átlagos kölyök / felnőtt arányokat páros t-próbával teszteltem. A kölykök és felnőtt példányok abszolút darabszámait is összehasonlítottam a sakál és vele együtt élő róka-, illetve az eltérő területekről származó rókák között. Erre az összehasonlításra is Pearson-féle Khi-négyzet tesztet alkalmaztam.

Testtömeg adatok

Az aranysakál és vele együtt élő vörös róka testtömegeinek összehasonlítása során csak a két faj egymáshoz viszonyított méretarányát szándékoztam kimutatni. Ezért az azonos élőhelyekről származó sakálokat és rókákat egységes mintaként kezeltem és összehasonlításukra kétmintás t-próbát alkalmaztam.

Az eltérő területen élő rókák átlagos testtömegének összehasonlítása során a sakállal való együttélés hatását szerettem volna vizsgálni. Mivel három év során gyűjtött adatok álltak

Farkas Attila: Vörös róka (Vulpes vulpes) és aranysakál (Canis aureus) táplálkozási kapcsolatai Dél-Romániában 44

rendelkezésemre, az azonos területről, de más évekből származó rókák testtömegeit egy faktor szerinti varianciaanalízissel (ANOVA) vizsgáltam. A fő kérdés az volt, hogy egy bizonyos területen, de eltérő években gyűjtött testtömeg adatok azonos átlagértékekkel jellemezhető populációkhoz tartoznak-e? Miután a varianciaanalízis nem mutatott szignifikáns eltérést a különböző években gyűjtött adatok varianciájában, a sakálos és sakálmentes területekről származó rókák átlagos testtömegének összehasonlítására kétmintás t-próbát használtam.

Táplálkozási jellemzők

Az üres gyomrok előfordulási gyakoriságainak tesztelésére nem paraméteres 2x2-es Pearson-féle Khi-négyzet próbát alkalmaztam. A függő változók az üres, illetve teli gyomrok darabszámai voltak, a csoportosítás a vizsgált faj (sakál, sakállal együtt élő róka és sakálmentes területekről származó róka), a mintagyűjtés éve, az évszak, ivar (kan vagy szuka) és korcsoport (felnőtt vagy kölyök) alapján történt.

Az aranysakál és eltérő területekről származó rókák étrendjének összehasonlítására Pearson-féle Khi-négyzet próbát és Kruskal-Wallis próbát alkalmaztam. Mivel a Khi-négyzet ANOVA és a Kruskal-Wallis medián teszt egyaránt hasonló eredményt adott, az értekezés során csak a Khi-négyzet próbák eredményeit közlöm. Az étrendek összehasonlítását elvégeztem területek, évek, évszakok és korosztályok alapján is. A függő változók az egyes táplálékalkotók gyakorisága, a csoportosítási változók a vizsgált fajok voltak. Róka esetében a sakállal együtt élő és sakálmentes területről származó példányok külön csoportba lettek besorolva.

Táplálkozási nicheszélesség és nicheátfedés

Az aranysakál és az eltérő területekről származó rókák összesített adatok alapján számított táplálkozási nicheszélességeit évek, évszakok, valamint vörös róka esetében területek alapján, Kruskal-Wallis próbával hasonlítottam össze. A táplálkozási stratégiák szezonális alakulásának vizsgálatára Khi-négyzet próba alkalmazásával fajonként külön összehasonlítottam a standardizált táplálkozási nicheszélességek átlagos értékeit az egyes évszakokban.

Az aranysakál és vele együtt élő vörös róka, illetve az eltérő területekről származó rókák közötti táplálkozási nicheátfedés Renkonen indexszel és Pianka-féle indexszel számított értékeit évek és évszakok szerint szintén Kruskal-Wallis próbával hasonlítottam össze.

A Renkonen és Pianka-féle indexek összehasonlítását az évszakos adatok alapján kétmintás t-próbával végeztem el. Továbbá a két módszerrel számított táplálkozási nicheátfedés értékek között

Farkas Attila: Vörös róka (Vulpes vulpes) és aranysakál (Canis aureus) táplálkozási kapcsolatai Dél-Romániában 45

korrelációt számítottam annak meghatározására, hogy a számított értékek milyen viszonyban vannak egymással.

Táplálékalkotók diverzitása

Az aranysakál és eltérő területekről származó rókák gyomraiban talált táplálékalkotók diverzitását Shannon-Wiener diverzitás indexszel-, az indexek közötti eltéréseket viszont Hutcheson-féle t-próba segítségével teszteltem.

Farkas Attila: Vörös róka (Vulpes vulpes) és aranysakál (Canis aureus) táplálkozási kapcsolatai Dél-Romániában 46