java-solt osztályozás konkrét sémáit.
Amint már említettük, a polgári gazdaságstatisztika keveset foglalkozik 'az ágak osztályozásának kérdésével és még kevésbbé az osztályozás sémá—
jának elméleti indokolásával. Minden kapitalista ország saját osztályozását
alkalmazza, amely tisztán tapasztalati: alapon alakult ki és bizonyos mérték—
ben kielégiti a korlátozott gyakorlati szükségleteket (főként a népszámlá-lási anyag feldolgozása közben felmerülő szükségleteket). Nem véletlen,
* A NEPGAZDASAGI AGAK OSZTALYOZASA * 461f
hogy ilyen körülmények között a különböző országokra vonatkozó adatok
" összehasonlitásának problémája a nemzetközi statisztikai szervezetek vitái-—
nak legfőbb tárgya, és hogy'ezek a szervezetek kisebb vagy nagyobb mér—-tekben foglalkoztak az ágak osztályozási sémájának kidolgozásával. Vizs-gáljuk meg az ENSZ statisztikai bizottságának az ágak osztályozására vonatkozó tervezetét.
Az ENSZ osztályozási tervezetét az ENSZ statisztikai bizottsága által?
1947—1948-ban meghivott szakértők csoportja készítette elő. E tervezetet
először a statisztikai bizottságban, majd, az ENSZ Társadalomgazdasági
Tanácsának ülésszakán 1948. év nyarán fogadták el. Ezt,,a tervezetet a gaz-dasági tevékenység minden fajtájára vonatkozó Nemzetközi szokványos ipari osztályozásnak nevezik.Mielőtt áttérnénk ennek az osztályozásnak részletes vizsgálatára, meg—
jegyezzük, hogy az elnevezés nem tekinthető kielégítőnek. A tervezet első-változatát röviden: ,,Nemzetközi szokványos ipari osztályozásnak" nevezték el. Az angol nyelvben az ,,ipari" (industrial) szót ,,ági" értelemben használ—
ják. Más népek nyelvében azonban, és elsősorban a mai orosz nyelvben az ,,indusztriálnüj", vagy ,,ipari" szókifejezésen alapjában csak azt értik, ami az nyersanyagfeldolgozás és a nyersanyagkitermelés technológiai eljárásaira
vonatkozik. ! '
Igaz ugyan, hogy aforradalomelőtti orosz irodalomban az ,,ipar" szó—
nak az ipari foglalkozásnál tágabb értelmet tulajdonítottak. Ennélfogva ide—-sorolták a kereskedelmet és a szállítást is. De a közoktatást, a gyógykeze—
lést stb. sohasem sorolták az iparhoz.
Az ENSZ osztályozásitervezetének végleges változatában az ,,ipari osz-tályozás" határozatlan kifejezéshez hozzáteszik még a következő szavakat:
,,a gazdasági tevékenység összes fajtái". A fogalom tartalmának ez a kibő-vítése egyáltalán nem szünteti meg a társadalmi-gazdasági statisztikai ' terminológiájávalt összefüggő számos félreértést. Egyúttal megjegyezzük,, hogy az Amerikai Egyesült Államokban és Angliában nincs tudomány for-v májában kialakult társadalmi—gazdasági statisztika. Az ottani gazdaság-statisztikai tankönyvek a rriatematikai statisztika módszereinek, a társa-*
dalmi-gazdasági statisztika elemeinek stb. mozaikjai. Ez természetesen meg—
látszik az angol—amerikai statisztikában használt terminológián is..
Az osztályozásnak már a tartalma sem felel meg a gazdasági tevékeny-ség fogalmának. Lehet-e például a rendőrtevékeny-ség, a vallási szervezetek stb. tevé—
kenységét gazdasági tevékenységnek nevezni. '
Igaz, hogy a polgári közgazdász nézőpontjából a tevékenységnek mind--ezek a fajtái jövedelmet hoznak, amelyek semmiben sem különböznek a más ágakban elért jövedelmektől. Ám tekintsünk el egy kissé a gazdasági jelen—
ségek tisztán külső, apologetikus jellemzésétől és ha megvizsgáljuk a ,,tevé-kenység" fogalmának értelem szerinti tartalmát, könnyen meggyőződhetünk arról, hogy az ipari ,,tevékenység" és a rendőrségi ,,tevékenység" —— a tevé-kenység különböző nemei, amelyeket semmi esetre sem lehet a ,,gazdasági tevékenység" fogalmában teljesen egy kalap alá venni.
Amikor a népgazdasági ágakról beszéltünk, nem volt semmi különös abban, hogy az általános osztályozásb'a besoroltuk a különféle felépítménye—' ket vagy az igazgatást, minthogy a népgazdaságot és -a társadalmi termék . újratermelési folyamatát egységes egésznek tekintjük. A ,,gazdasági tevé——
462
kenység" fogalmi tartalma ellenberl, túlságosan határozatlan ,,,ahhozr,_hogy
az osztályozás alapjává *volna tehető. .
Az ENSZ osztályozásának általános sémája a következő:
1. FEJEZET. ÉÁNYÁSZAT
01. A földművelés és az állattenyébztés termelése.
02. Erdőgazdaság és fakitermelés. '
03. Vadászat, vadfogás és vadáenyésztés.
04. Halászat. —
ál, FEJEZET. BANYASZATÁ
ll. Szénbányászat.
12. Ércbányászat.
ISA Ásványolaj- és földgázkítemelé—s.
, 14. Terméskő-, agyag— és homokkltevmelés.
19 Egyéb rnem fémes ásványok bányászata.
12—23, FEJEZET. FELDOLGOZO [PAR
20. Élelmiszeripar (italmeműek termelése nélkül).
21. Italok (gyártása. *
22. Dohányípar,
23. T—extiliiparr. *
24. Lábbel—í- és lkO'flflelleiÓ ipar. v—a—laalminftmás :kész textiláru gyártása. 1 , 25. Fateldolgozóipnar (a búborgyálrtáison kívül) és panallaácruk gyártása. , 26. Bútor és berendezési tárgyak gyártása.
27. Papiíiripiar és spapiíráruk gyártása.
28. Sokszorosító iipralr. M —
29. Bőurgyártás és bűnből tloészült 'cílkllcelk gyártása—"(a lábbeli kivételével).
30. Gumiípar. ,
31. Vagyipar.
32. Asvány—olaj- és sz—énf'eld—olgozóípiair.
33. Egyéb nem fémes ásványok feldolgozása (az ásváunyonlaf és aszén rkivkételével).
34. Kohászat.
35. Fémlípar (kivéve a gépek és szállítóeszközök gyártását).
36. Gépi'par (a Villamossági íipvazr kiwlét—elév'el).
37. Víllamosgépek, készülékek és berén-dezések gyártása. v 38. Szálllítóeiszközök gyártása.
39. A feldolgozó ipar egyéb ágai.
4. FEJEZET. ÉPITÖIPAR
310. Építőipar.
5. FEJEZET. ARAMFEJLESZTOTELEPEK, GAZGYARÁK, VXZMUVEK ES EGÉSZSÉGUGYI SZOLGÁLAT
51. Airamfojlesztő tel'épek, gáz—gyárnak és gőztemmellés. !
52. Vízellátás és egészségügyi szolgálat.
'8. FEJEZET. KERESKEDELEM
61. Nagy- és kiskereskedelem.
62. Bankok és más pénzügyi intézmények.
63. Biztosítás.
. 64. Ingatlanfforgalmí ügyletek.
;7_ FEJEZET, SZALLITAS, RAKTAROZAS ES TAVKOZL—ES 71. Szállítás.
72. Raktározás, 73. Távközlés.
!? A NEPGAZDASÁGI AGAK OSZTÁLYOZASA 463
8. FEJEZET. SZOLGALTATASOKAT NYUJTO VALLALATOK
81. Államigazgatás.
82. A lakosságnak és a hivatali—üzleti szervezeteknek nyújtott szolgáltatások.
83. Szórakoztató intézmények.
84. Személyes szolgáltatások.
9. FEJEZET. MEGHATÁROZATLAN FOGLALKOZÁSOK
90. Meghatározatlan foglalkozások.
Mi az elméleti alapja az ENSZ által javasolt sémának? Mint a polgári gazdaságstatisztika egyéb, régebbi munkáiban, ebben a sémában sem talá—
lunk részletes és mélyreható elméleti megokolást. Az osztályozáshoz írt rövid bevezetés csak néhány legfontosabb fogalmat sorol fel, amelyek alapjában 'véve a_statisztikai számbavételnek kapitalista viszonyok között spontán ki-alakult funkcióit tükrözik. Az egész osztályozás főleg empirikus jellegű, ámbár rendeltetése rendkívül széleskörűen van megállapítva: ,,Az osztályo—
zás rendszere —— mondja a bevezetés — teljesen felhasználható a népszám-lálással és a gazdasági tevékenység minden ágát érintő egyéb megfigyelés-sel kapcsolatban, vagy egyes részei felhasználhatók a kevésbbé széleskörű megfigyeléseknél, amelyek adatszerzés céljából akár szervezeti csoportokhoz, akár egyes személyekhez fordulnak, mint például a gyári üzemi termelés összeírása, a bányaipar összeírása, a mezőgazdasági összeírások, az elosz—
tás vizsgálata stb., valamint a foglalkoztatottság, a munkanélküliség, az üzemi balesetek stb. megfigyelése."
,,Az osztályozás rendszerére" vonatkozó fenti kijelentés azt a benyomást keltheti, hogy ez az osztályozás univerzális és bármely statisztikai megfigye—
lés során sikerrel alkalmazható. A valóságban azonban ez nem így van. Az osztályozásra vonatkozó előző tervezetektől eltérően, a bírált séma nem más, .mint az ágak osztályozása. Még a bevezetés szövege is ezt hangsúlyozza:
,,A gazdasági tevékenység összes fajtáinak nemzetközi iparstatisztikai osz-tályozása az ipar különböző ágainak osztályozása és nem vonatkozik a fog-lalkozásokra vagy az árukra." Amint látjuk, a két említett tétel ellentmond egymásnak. Mindenesetre nem világos, milyen hasznot húzhatunk ebből az osztályozásból a lakosság összeírása során, vagy az olyan megfigyelések—
nél, amelyeknek nincs ipari összeírás jellegük.
Az univerzális osztályozás kidolgozásának általában már a gondolata is eleve sikertelenségre van ítélve, minthogy a társadalmi-gazdasági
folya-;matok különböző oldalai speciális ismérvek és csoportosítások alkalmazását követelik. Ezért a legészszerűbbnek az egymással szervesen összehangolt osztályozási rendszereket kell tekinteni.
Az ENSZ statisztikai irodája több osztályozást dolgozott ki. így például az ágak osztályozása után előkészítették az áruk osztályozását a nemzetközi kereskedelem számára, majd pedig a foglalkozások osztályozását. Ezek az osztályozások azonban tisztán külsőleg vannak egymással összhangban.
Ahelyett, hogy az osztályozás ismérveinek fejlett, kölcsönösen összehangolt rendszerét nyújtanék, minden újabb osztályozást mechanikusan, az előző
osztályozáshoz igazították. *
Ezekkel az osztályozásokkal nem foglalkozunk. Csak azt kell meg—
jegyeznünk, hogy ugyanazokat a módszertani hibákat tartalmazzák, mint—
az ágak osztályozása.
464
Az ágakról készített osztályozás azokat a fontos társadalmi-gazdasági követelményeket, amelyekre a foglalkozások tanulmányozásakor szükség van, nemcsak hogy nem juttatja kifejezésre, hanem a_valóságot még el is, , torzítja. így például a gyáriparban és a kézműiparban foglalkoztatottak az * osztályozásnál egy csoportba kerülnek. A különböző ágakban a munkanél—
külieket és a dolgozókat szintén egy csoportban egyesítik. , ,, ' Általában a munkanélküliség kérdése a polgári osztályozási rendszer egyik legsebezhetőbb pontja. Az osztályozás eredeti tervezetében hang—r súlyozták a következőket: ,,A munkanélkülieket aszerint osztályozzák, hogy' milyen jellegű tevékenységet folytat az az intézmény, amelyben utoljára hosszabb ideig dolgoztak. Azokat, akik azelőtt nem dolgoztak, de munkát keresnek, a 9. fejezethez sorolják, amelynek címe ,,Személyek és intézmények" * meghatározhatatlan tevékenységgel." A tervezet utolsó változatából ezt a ,,módszertani" megjegyzést kihagyták, de a 9. fejezethez fűzött magyarán-—
zatokból látható, hogy továbbra is érvényben maradt. Eszerint az ágak osz—x tályozását felcserélték a foglalkozások osztályozásával, amitől a fenti idézet—