dolgozóknál.
652 DR. MOD ALADARNE
llI.
Ha az adott keretek között többre nem is nyílt lehetőség, úgy gondolom, sike—
rült érzékeltetni, milyen sok segítséget jelentenek a fenti adatok a társadalmi és gazdasági vezetés számára gyakorlati teendőik meghatározásában. Joggal merül fel azonban a kérdés: mi a szerepe ebben (: ,,Rendszerek rendszerének"? Hiszen például az ösztönző bérrendszer hatását, vagy a kereset— és jövedelemeloszlás összefüggését jól meg lehet ítélni anélkül is, hogy tudnánk: a munkaerőmérlegben szereplő aktív keresők mennyi nettó nemzeti terméket, illetve annak megfelelő jövedelmet hoztak létre a népgazdasági mérleg szerint, és milyen annak ugyan—
csak az ezen mérlegből látható elsődleges elosztása.
Ez természetesen igaz, hiszen az előbb emlitett vagy hasonló kérdéseiket fel-tehetően sok helyen vizsgálják anélkül, hogy azok az összefüggő rendszer részét
képeznék. Mégis lényeges különbség van a kétféle lehetőség között. Egyrészt, ha a különböző makro— és miikrojellegű statisztikai rendszerek közt számszerű lánc
képezhető, az a tekintetben mindenesetre megnyugtató, hogy az adatok megbíz—hatók, hiszen a különböző forrásból származó statisztik ai adatok kölcsönösen
ellen-őrzik egymást. Ezen túlmenően néhány összefüggés csakis akkor vizsgálható, ha biztositva van akülönböző statisztikai rendszerekben alkalmazott fogalmak és cso-portosítások egysége vagy legalábbis összekapcsolhatósága. Bár nagyon lényeges előfeltétel a fogalmi, csoportositásbelí — tehát a technikai —— egység, mégsem ez az egység a leglényegesebb forrása a .,Rendszerek rendszere" nyújtotta sokoldalú lehetőségeknek.
A bevezető részben utaltam arra, hogy a Társadalmi Statisztikai Rendszer-nek nagyon szelektivRendszer-nek kell lennie, elsősorban a tekintetben, hogy a társadalmi élet
különböző területei között ezernyi lehetséges közül kiválassza azokat az össze—
függéseket, amelyek a legfontosabbak, és azoknak tüikrözését kell mindenekelőtt lehetővé tennie.
A bemutatott példákban a hazai gyakorlatban elvégzett vizsgálatokra szorit-koztam. Az elvégezhető vizsgálatok *közt természetesen nem egy van, amelynél az előbbinél nemcsak nagyobb, hanem egyenesen nélkülözhetetlen szerepe van annak, hogy a szóban forgó három rendszer közötti kapcsolat meglegyen. Csak egyetlen példát említve: a munkaerő struktúrájának, a termelékenységnek, a gazdasági fejlődésnek, a lakosság átlagos jövedelmének, a jövedelmek eloszlásának és a jö—
vedelemeloszlásban a keresetek szerepének változása és az egyenkénti változások súlya, illetve egymásra hatása kétségtelenül érdeklődésre tarthat számot. Márpedig ez megköveteli a népgazdasági mérleg. a Társadalmi Számlarendszer, a munkaerő—
mérleg és a lakossági jövedelmek alrendszerei közti összehangoltságot, az egységes rendszerbe kapcsolhatóságot.
A .,Rendszerek rendszere" tehát széles lehetőséget ad a társadalmi és a gazda—
sági fejlődés szintetikus képének megrajzolásához akkor is, ha annak egyik tagja, a Társadalmi Statisztikai Rendszer alapvetően különbözik bármilyen nemzetgazdasági számlarendszertől. Az utóbbi ugyanis — ha éppen nemrég több oldalról fel is merült vele szemben a bírálat. hogy nem ölel fel ,.minclent" —— tagadhatatlanul na—
gyon jó, sőt eddig a legjobb eszköz arra, hogy segítségével ,,a gazdaságban végbe-menő rendkívül sokrétű változás eredményét egyetlen számban —— mint amilyen a GNP vagy a nemzeti jövedelem — összegezzük", ahogy ezt Milton Moss (Egyesült Államok) a Nemzetközi Jövedelem— és Vagyonkutató Társaság 1969. évi konferen—
ciájára készített tanulmányában (Társadalmi jelzőszámok kihívása gazdasági számlarendszerek számára) is hangsúlyozza. Ezzel szemben a társadalom egészét
A TÁRSADALMI—GAZDASÁGI STATISZTIKAI RENDSZEREK 653
csak viszonylag lehet szintetikus módon ábrázolni. Az is biztos azonban, hogy a .,Rendszerek rendszere" révén — ha nem is egyetlen, de nem túl sok mutatóval — egy—egy tarsadalmilag fontos területet őtfogó alrendszerek, valamint a nemzet-gazdasági és a társadalmi szómlarendszerek segitségével néhány legfontosabb társadalmi folyamatot, állapotot, összefüggést viszonylag összefoglaló módon lehet ábrázolni. Megítélésem szerint az ezeken túlmenő .,szintetizólós", azaz a társa-dalom őllapotónak általános megitélése —— annak eldöntése, hogy az adott társa—
dalmi-——gazdasógi berendezkedés bózisón s a saját tarsadalmi célok tükrében mi az elfogadható és mi a megváltoztatandó —— már elsősorban politikai döntés kér—
dése. Ugyanakkor a .,Rendszerek rendszere" nemcsak politikai jellegű megitélé-sekre nyújt lehetőséget. hanem matematikai eljárásokkal. modellekkel az előb-bieken túlmenő közgazdasági—statisztikai eredmények is elérhetők. Ez azonban már a távolabbi jövő feladata. Statisztikai teendőinsk stratégiáját kialakítva s benne a Társadalmi Statisztikai Rendszer terén folyó munkát megfelelő helyre téve, először is az alapokat kell leraknunk.
Ez az írás a maga keretei között az alapok lerakóső'hoz kivónt hozzó-járulni. legalábbis abban a szerényebb keretben, hogy ösztönözzön a társadalmi munkamegosztóssal foglalkozó alrendszer kialakitására, amelyben a munkaerő—
mérleg és annak minden irányú kapcsolata megfelelő helyre kerülhet.
PEBIOME
' Bo BceM Mupe BOBpáCTaeT umepec K CTa—mcmaccxoü CHCTeMe, otpamaiotgeii aomxnnm oőpaaoM ocnoname oőlgec-raennme ngogeccm. l/ímexo'rcn zum FAaBHbiX HaHpaBACHl/IH B pe-mu-aagnn narniai?! CHCTeMbIZ 7. cognanbume nam—matopm " 2. cosaauue HHTé'FpHpOBaHHOü apu—
Mepnoü cuc-rerum. ABTOp Hepe'mcnseT HOAomHT€Abele ;: ozpuga'remmbze czopoum oőonx pemenui'r, a BaTeMl noabrromnnaeu- csau caoőpamennn OTHOCHTeAbHO T. u. ennem)! merem, Kotopan comomxa öm 143 voauoü exonomwrecxoü CHCTeMbI u zmyx coguamnmx CHCTEM. (Amop noapoőuo paCCManuBaeT BTM Bonpocm B Homepe l mypnana sz'ucruuecxoe Oőospeuue Ha 1971 ron.)
ABTOp nokaabmae'r Bosmomnom'b COBAaHl/IH npoxolgmgeizi uepea umomeimmc HM Tpn cuc-rerum BSaHMHoyBHBaHHOfrl genn Ha npnmepe (Sa/tancos paőotxeíi CHADI, a Kotopoü I/ICYIOAbBY-m'rcx B IOCHOBHOM Ha'rypaAmee from:—saru". I/laAaraeT Bamaeümne ocoőermocm COCTaBHth namei:! őaAcha paőoaei't CHAbI 7. csom-toro őaAauca, 2. őaAcha ne'rpeőuomeft u pecypcon paőoueü cymm, 3. őaAcha MOAoaemaoü paőov-ieü cmxm u ax CDHSH c Tpemu manammu cumemamu.
B aaAbHeümeM aB'rop aHaAnsnpyeT asaumocsnab mem/xy őaAar—xcamu prnoamx pecyp-COB u CncTemoíi Hapoanoxosnüc'rsenamx cueToa, cpezm KOTOprX nepsme oTpamaxoT Immer!-HOC'I'b saumoro HaceAeHHR, a nomezumx unc'rmift HaguosaAbnmü apo/zum, oosaaanbn'i aal—191-Toíá nracszo Hacenemm. BSBHMOCBHBb Mexszxy BTopoü cnctemoü. CucTeMoü oőLgecmexmmx cue'ron,coaepma1geü CBOAHble nauubxe o sapaőorxax, u őaAchaMH prnonblx pecypcos nona-3aHa c "mmm sperma onpeaexeunn paannunft memny cpezummn sapaőomamn paőo-lmx n mymaxgnx B OTAeAbI—Iblx napozxnoxosniic'menabxx oTpaCAnx ;! nokaza cpaprl " upo-mmemm.
B SaKAIO'ieHHe aBTop HCCAeayeT mm;-m memay őaAchaMn paőoueü cum P! noucnc—
Temoü aoxoaos HaceAean CognaAbHo-c'ra'mcmuecxoü CHCTeMbl. BpaMKax arcra OCTaHaBAl/I—
Bae'rcx Ha paul-mum: memzw sapaőomamn Ang, aaHn'rmx a pasmmnbrx OTpaCAHX H OTHOCR-lguxcz K pagm—mnmm oőxgec'rexmbm CAonM, nccmzxye'r BAnane paazmtmiá B sapaőomax Ha (popMHponaHue HepaBHomepHocteü B aoxoaax n, COOTBCTCTBE'HHO, Ha anumenne aymeamx aoxonoa.
SUMMARY
There is an ever increasing demand all over the world for statistical systems which cor-rectly reflect the fundamental social processes. This aim can be reached mainly in two
654 DR. MÓDNE: A TÁRSADALMI—GAZDASÁGI STATISZTIKAI RENDSZEREK
ways: 1. preparing Social lndicators and 2. developing lntegrated Frameworks. The author outlines the advantages and disadvantages of either solution, then she summarizes her ' ideas relating to a System of Systems. which consist of one economic and two social main systems. (The author hos dealt with these auestions in more details in Statistical Rewíev
1971. No. 1.) .
The author demonstrates the possibility of applying an interconnected numericol chain which covers the three systems, outlined by herself, in the sphere of manpower balances, that can be characterized largely with natural indicators. She discusses the main features of the individual parts of manpower balance (consolidated manpower balonces. those of manpower demand and supply, as well as of youth balance) and their relations to the three main systems.
Further on the study investigates the connection between manpower balances and the Accounting System of the National Economy out of which the first is mirroring the employed population and the second the net national product. these people created. The second system, the Social Accounts. that involves summary data of earnings is connected with the manpower balonces as to discover what differences could be pointed out among average earnings of workers and employees in different branches "of national economy and
in what form these differences appear. *
Finally the outhor studies the connection between manpower balances and one sub-system of the Social Statistical System which; covers the incomes of the population. ln the course of this she deals with the differences of earnings of workers in different bronches and of those who belong to different social strata, she investigotes the role of earnings differences in income ineaualities and also its influence on per copita incomes.