Semmiségi panasz

Semmiségi panasznak a kir. curiához a követ­

kező, felebbezéssel meg nem támadható ítéletek és végzések ellen van helye: 1) az esküdtbiróságnak az indítvány hiánya vagy a bűnvádi eljárást kizáró okok fenforgása miatt hozott felmentő ítélete ellen, az esküdteknek a „nem bűnösu-t kimondó vagy be­

számítást kizáró okot megállapító verdietje alapján — és az esküdtbiróságnak a bűnösséget kimondó s bün­

tetést alkalmazó ítélete ellen; 2) a törvényszéknek

■oly ítélete ellen, melylyel a vádlottat egyedül oly

bűncselekményben mondta ki bűnösnek, illetve oly bűncselekmény vádja alól mentette fel, mely jbiróság vagy közigazgatási hatóság hatáskörébe van utalva;

3s a kir. ítélőtáblának a főtárgyalás alatt elkövetett bűncselekmény esetén hozott ítélete vagy perdöntő végzése ellen; 4) a kir. ítélőtáblának másodfokú ítélete ellen; 5) a törvényszéknek a járásbíróságtól felebbezett ügyekben hozott másodfokú ítélete ellen;

fij összbüntetést kiszabó első bírósági ítélet ellen.

Az esküdtbiróság ítélete ellen a törvényben meg­

határozott alaki és anyagi semmiségi okokon kívül, még a következő alaki semmiségi okok alapján van helye a semmiségi panasznak: 1) ha az esküdtszék nem volt szabályszerűen alakítva; 2) ha az esküdtek valamelyike nem volt jelen az egész főtárgyaláson;

3) ha a határozat hozásában olyan esküdt vett részt, aki ellen kizáró ok forog fenn ; 4) ha a kérdések az esküdtekhez nem szabályszerűen lettek feltéve: 5) ha az elnöknek az esküdtek részére tartott jogi fejte­

getései nem voltak helyesek vagy világosak; 6) ha az esküdtek határozata homályos, hiányos vagy ön­

magának ellentmondó. A vádlott és vádló a 4) 5) vagy 6) pontban felsorolt semmiségi okokat csak akkor érvényesíthetik, ha azok reájuk nézve sérel­

mesek.

Úgy alaki mint anyagi semmiségi okok miatt semmiségi panasz használható: 1) a törvényszéknek oly ítélete ellen, amelylyel egyedül a jbiróság vagy a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalt bűncselek­

mény miatt ítéltetett vagy mentetett fel a vádlott;

2) a kir. ítélőtáblának a főtárgyalás alatt elkövetett bűncselekmény esetén hozott ítélete vagy perdöntő végzése ellen; 3) a kir. ítélőtáblának másodfokú ítélete ellen, kivéve a felebbezésben fel nem hozott vagy a tábla által figyelembe nem vett alaki semmi­

ségi okot, mely miatt a semmiségi panasz már nem érvényesíthető; 4) a törvényszéknek szabadságvesz­

téssel büntetendő vétség miatt hozott másodfokú ítélete ellen.

A Curia hivatalból figyelembe vehető semmiségi ok alapján sem intézkedhetik, ha a semmiségi panaszt vissza kell utasítani, mert általában nincs helye vagy az nem érvényesíthető.

Semmiségi panaszszal élhetnek: a főügyész, a közvédo, a vádlott vagy helyette házastársa esetleg

törvényes képviselője, a védő, a fő- és pótmagán vádló, de ez utóbbiak csak akkor, ha a másodbiróságnál is képviselték a vádat. A semmiségi panasznál is a felebbezésre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók, tehát a semmiségi panasz is szóval és Írásban jelent­

hető be, kiegészíthető, megújítható és indokolható, ellenészrevételek is beadhatók mint a felebbezésnél, de líj bizonyíték felhozása a semmitő eljárás termé­

szeténél fogva, ki van zárva. A semmiségi panaszban tüzetesen megjelölendő a semmiségi ok, különben az visszautasíttatik. A semmiségi panasz a vádlott bele­

egyezésével visszavonható. Felfüggesztő hatálylyal is bir a semmiségi panasz, azonban a bíróság a fel­

mentett vádlottat a kir. ügyészség semmiségi panasza esetében is, szabadlábra helyezheti.

A kir. ítélőtáblának első fokú ítélete vagy érdemleges végzése elleni semmiségi panasz, valamint a kir. Ítélőtábla főtárgyalásán jelen voltak által a II-od fokú ítélet ellen használt semmiségi panasz az ítélőtáblánál és minden más esetben az első fokú biróságnál jelentendő be. A kizárt, vagy elkésetten, vagy nem jogosult egyén által használt semmiségi panaszt, a bíróság, amelynél bejelentették, — vissza­

utasítja, ez eseten kivűl az iratokat a euriához fel­

terjeszti.

A semmiségi panasz elintézésére vonatkozó curiai eljárás hasonló a felebbezés elintézésére vonatkozó táblai eljáráshoz, azzal a külömbséggel, hogy itt bizonyítással tartandó főtárgyalás nincs, mert a Curia ténykérdéssel nem foglalkozik. Ülésen kívül csak előkészítő intézkedések tehetők, u. m. az iratok ki­

egészítése, az alsó bíróság felvilágosító jelentése és az ügyeknek tárgyalásra utasítása iránt. A tanács­

ülés a táblánál előirt szabályok szerint (nyilvános­

sággal, az ügy előadásánál, zárt tanácskozással) tar- tatik. Tanácsülésbe tartozik oly semmiségi panasznak visszautasítása, amelyet, mint elkésettet, kizártat, vagy nem jogosult személytől eredőt, vagy a curia korábbi határozatával már felülvizsgáltat, vagy a semmiségi ok megjelölése nélkül használtat, az alsó bíróság nem utasított vissza. Tárgyalásra kerülnek azon ügyek, melyek ülésen kívül el nem intézhetők, és a tanács ülésbe nem tartoznak. A tárgyalási határnapról a vádlott és magánvádló csak úgy értesíttetnek külön, ha Budapesten lakó meghívottat jelentettek be, aki

az idézést részükre átveszi, de a tárgyaláson ők maguk nem, hanem csak ügyvédjeik szólalhatnak fel. A tárgyaláson a koronaügyésznek vagy helyettesé­

nek jelen kell lennie, a vádlott kihallgatásának vagy bizonyitás felvételnek nincs helye, miértis a fogva levő vádlott nem kisérhető a curiához. Az ügy elő­

adása és a felek előterjesztései oly módon történnek, mint a felebbviteli főtárgyaláson, kivéve, hogy a vádlott és magánvádló helyett csak ügyvédjeik emel­

hetnek szót.

A curia ténykérdésben nem itél, hanem az eskíidt- biróság, a törvényszék és az Ítélőtábla felebbezett Ítéletében megállapított tényeket valóknak fogadja el. Minthogy azonban előfordulhat, hogy az alsó biróságok (törvényszék, tábla, esküdtbiróság) egyes tényeket, melyek az anyagi törvény alkalmazására lényegesek, nem állapítottak meg vagy mellőztek, ily esetekben jogosítva van a curia, az alsó biróság Ítéletének megsemmisítésére és új eljárás elrendelésére.

Az alaptalan semmiségi panaszt a curia elutasítja, ellenben ha alaki semmiségi okok valamelyike forog fenn, az alsóbb fokú biróság vagy mindkét biróság ítéletét, vagy ennek részét megsemmisíti és a szabály­

talanság pótlását az illető bíróságnak meghagyja.

Ha anyagi törvénynek megsértése forog fenn, az alsó vagy mindkét alsóbb fokú bíróságnak ítéletét egészben vagy részben megsemmisíti és új ítéletet hoz. Ha a curia az Ítéletet csupán a vádlott érdeké­

ben használt vagy hivatalból figyelembe vett semmi­

ségi ok folytán, semmisítette meg, az eddiginél súlyo­

sabb büntetést nem állapíthat mng. A biróság köteles lehetőleg a curia megállapításait az újabb eljárásra, illetve ítélete alapjául elfogadni. A curiai tárgyalást az elnök a törvényszéki főtárgyalásra előirt szabályok szei'int vezeti, amelyek a határozat hozására és ki­

hirdetésére nézve is megfelelően alkalmazandók. Az ítélet, illetőleg végzés kihirdetése és a tárgyalási jegyzkv. elkészítése után, a curia az ügyiratokat az T-fokú bírósághoz küldi meg.