A törvényszéknek elsőfokú ítélete felebbezhető a kir. ítélőtáblához. Nincs helye felebbezésnek : 1) az esküdtbiróság ítélete ellen, 2) a törvényszéknek, a jbiróság vagy közigazg. hatóság hatáskörébe utalt bűn- cselekményre nézve hozott ítélete ellen, 3) a törvény
széknek másodfokú ítélete ellen. A felebbezéssel a semmiségi okok miatt is kereshető orvoslás, vagyis külön semmiségi panasz a felebbezés mellett nincs.
Felebbezéssel élhetnek : a kir. ügyész, a fő- és pót- magáuvádló, a vádlott vagy helyette törvényes kép
viselője vagy házastársa, a védő, a sértett és jog
utódja, végre a vádlott örököse a magánjogi igények tekintetében.
Alaki semmiségi okok a következők: 1) ha a biróság nem volt törvényesen alakítva; 2) ha a tör
vény által kizárt biró működött; 3) ha az egész fő
tárgyaláson jelen nem volt biró is Ítélkezett; 4) ha a biróság hatáskörét túllépte, vagy hatásköréhez tar
tozó ügyet elutasított; 5) ha a biróság a törvény által tiltott szabálytalanságot vagy mulasztást köve
tett el : 6) ha a főtárgyalás mellőzhetlen egyén jelen
léte nélkül tartatott meg; 7) ha a nyilvánosság tör
vényes ok nélkül záratott k i ; 8) ha a törvény által
90
tiltott irat olvastatott fel a főtárgyaláson; 9) ha a bíróság a felebbezőnek indítványát a főtárgyaláson határozat nélkül hagyta, vagy törvényellenes közben szóló határozatot hozott; 10) ha az ítélet rendelkező része érthetlen, vagy az indokolás ellentmondó;
11) ha az ítélet nélkülözi a vádat vagy azt nem meríti ki. Az 5) 8) és 9) pont alatti semmiségi okok nem érvényesíthetők, ha az ítéletre nem voltak be
folyással. Az 1) 3) 4) 6) 10) és 11) (vádhiánya) pon
tok alatti semmiségi okok hvtból veendők figyelembe.
Anyagi semmiségi okok a következők: 1) ha a bíróság a büntetőtörvények rendelkezéseit nem alkalmazta vagy tévesen alkalmazta a bűncselekmény tényálladéka, minősítése, a beszámíthatóság, a bünv.
eljárás megindítását vagy a büntethetőséget .kizáró okok tekintetében ; 2) ha a biróság a büntetés kiszabá
sánál a törvényes rendelkezéseket nem tartotta m eg;
3) ha a biróság а ВТК. 92. §-át, illetve а ВТК.
21. § át tévesen alkalmazta vagy nem alkalmazta a feltételek fenforgása daczára. Ezen semmiségi esetek azonban hivatalból csak akkor veendők figyelembe, ha a vádlott sérelmére voltak. A vádlott javára szol
gáló eljárási szabály megsértése, ennek terhére nem felebbezhető.
A fölülvizsgálat csak az Ítéletnek a felebbezéssel megtámadott intézkedésére szorítkozik. A vádló felebbezése a vádlott javára is szolgál és a vádlott büntetése csak a vádlónak felebbezése folytán súlyos
bítható, nemkülönben a felebbező vádlott javára szolgáló körülmény alapján, a nem felebbezett vád
lott társ javára is — ha ilyen fenforog — az ítélet megváltoztatandó.
A felebbezést az ítélet kihirdetésekor kell szóval vagy Írásban bejelenteni, ha az Ítélet kézbesítve lett.
ettől számított 8 nap a felebbezési határidő. A vád
lott örököse a kihirdetéstől fogva 8 nap alatt felebbez- het. Az indokolás a felebbezés bejelentésétől, illetve az Ítélet kézbesítésétől számított 8 nap alatt indokol
ható, de a vádlottnak vagy védőjének kérelmére a felebbezés bejelentésekor megengedhető, hogy az indo
kolást csak az ítélet kézbesítésétől számított 8 nap alatt nyújthassa be. Az elkésett, a törvényben kizárt vagy a nem jogosított egyén által benyújtott felebbezést a törvényszék visszautasítja. Ezen visszautasítás ellen felfolyamodásnak van helye. A bejelentéskor
meg-jelölendő az Ítéletnek intézkedése és a semmiségi ok, amelyek miatt a felebbezés használtatik, az írásbeli felebbezés eme hiányára a felebbezőt a törvényszék 3 nap alatti pótlásra hivja fel. A felebbezésről érte
sítendő ellenfél a felebbezést úgy a törvényszéknél mint az ítélő táblánál megtekintheti és ellenészre
vételeit benyújthatja. A felek és a sértett a felebb- viteli bíróság előtt új bizonyítékokat érvényesíthetnek és pedig a felebbezésben, az ellenészrevételekben, külön beadványban, sőt a felebbviteli főtárgyaláson is, A lényegtelen, a nehezen eszközölhető vagy gyanús új bizonyítékok felvételét az Ítélő tábla megtagadja. A bejelentő a felebbviteli főtárgyalás zárt üléséig visszavonthatja felebbezését, a vádlott a házastársa felebbezését is visszavonhatja. A vádlott javára bejelentett felebbezés azonban csak annak bejegyzésével vonható vissza. A felebbezési határidő lejárta előtt visszavont felebbezés a határidő lejártáig ismét bejelenthető. Az összes felebbezések visszavonása után még hivatalból való felülvizsgálatnak sincs helye. A felebbezés az ítélet felebbezett részének jogerőre emelkedését felfüggeszti. A felebbezési határ
idő leteltével az összes iratok a kir. ítélő táblához felterjesztetnek. Ha az ítélet egyedül a kir. ügyész
ség részéről lett felebbezve, vagy a többi felebbezések visszavonása után egyedül a kir. ügyészség maradt felebbezőnek, a törvényszék, illetve a kir. ítélő tábla az iratokat a kir. főügyészhez küldi, aki a felebbezést visszavonhatja, és iígy erről, mint a felebbezés fenn
tartásáról való értesítés mellett az iratokat a törvény
székhez, illetve ítélőtáblához visszaküldi.
B ) E ljá r á s a hír. ítélőtábla előtt.
A kir ítélőtábla a hozzá felebbezett ügyeket vagy ülésen kívül, vagy tanácsülésben vagy főtár- gvaláson intézi el. A tanácsülés némi korlátozással nyilvános, de előleges kitűzés és idézés nélkül tart
ható meg. A tanácsülésben való eljárás az előadó előterjesztése és az ügyiratok alapján történik, a felek és képviselőik nem szólalhatnak fel.
Ha a kir. ítélőtábla a bizonyítást vagy a tény
állás megállapítását hiányosnak találja, végzésileg intézkedik a bizonyítékoknak a felebbviteli főtár- gyaláson vagy kiküldés, illetve meghagyás útján
leendő felvételéről, illetve megszerzéséről. A kir. ítélő tábla a bizonyítás felvételére saját biráját, vagy az el
já rt tvszék biráját küldi ki, esetleg azzal járásbíróságot bíz meg, a csekélyebb jelentőségű kiegészítést a tör
vényszék útján eszközöltetheti. Ha a kir. ítélőtábla alaki semmiségi okot lát fenforogni, az ítéletet a semmiségi okot képező cselekményt követő eljárással
«gyütt megsemmisíti, és a szükségesnek mutatkozó új eljárásra a területén lévő valamely törvényszéket bíz meg. Ha a kir. ítélőtábla a felebbezést alaposnak, de az ügyet érdemben elbirálhatónak találja, azt a főtárgyalásra utasítja. Az ítélet részben is megsem
misíthető, ha az összefüggés nélküli részekre elvá
lasztható és a semmiség nem mindannyi részre terjed t i . Ha a kir. ítélőtábla érdemben nem határoz, a törvényszéket utasítja, hogy a megsemmisített ítélet helyett újabb ítéletet hozzon, illetve újabb főtárgya
lást tartson vagy a hiányt pótolja. A tanácsülésben hozott határozatok nem felebbezhetők. A bizonyítás Idegészítése a törvényszék, a kiküldött biró és a megbízott járásbíróság előtt a főtárgyalásra előirt szabályok szerint történik.
A kir. Ítélőtábla főtárgyaláson vizsgálja fölül mindazon ügyeket, amelyek sem ülésen kívül nem intézhetők el, sem tanácsülésbe nem tartoznak.
A kir. ítélőtábla a közvédőt és a főügyészséget az ülésszakban tárgyalandó ügyek jegyzékével, a hivatalból kirendelt külön védőt idézőlevéllel, a többi érdekelteket a kir. ítélőtábla hirdető táb
láján kifüggesztett jegyzéken és a határnapot közlő ajánlott levélben idézi meg a főtárgyalásra. Az ügy
védi kamara havonkint előre mindegyik büntető tanács ülésszakára a közvédőket kirendeli, akiknek megbízása ugyanazon büntető tanács heti ülésszaká
ban tartandó összes főtárgyalásra és valamennyi vádlottra — kivéve akinek külön védője van — kiterjed.
A főtárgyaláson a főügyészség képviselőjének és a közvédőnek jelen kell lennie. A főügyész jelenlé
tére csak akkor nincs szükség, ha a vádat magán
vádló képviseli, a közvédő akkor mellőzhető, ha a vádlottnak külön védője van. A magánvádló, a sza
badon levő vádlott, a vádlottnak felebbező házas
társa vagy törvényes képviselője és a magánfél a főtárgyaláson személyesen megjelenhetnek, arra
ügy-védet küldhetnek s ott személyesen is felszólalhatnak, A fogva levő vádlott rendszerint nem vezettetik elő a főtárgyalásra, kivéve a szükség esetét, és ha a törvényszék felmentő ítélete a vádló felebbezése alapján vizsgáltatik felül, mely utóbbi esetben a szabadon lévő vádlott megidéztetik. Ellenben a vád
lottnak jelen kell lenni oly felebbviteli főtárgya
láson, amelyen bizonyítás vétetik fel.
Ha a kir. ítélőtábla elrendeli, hogy felebbviteli főtárgyaláson a vádlottnak kihallgatása vagy bizo
nyítás felvétele teljesíttessék, a feleket, tanukat és szakértőket megidézi, a fogva lévő vádlottat előál
lítja. A főtárgyalást a kir. Ítélőtábla székhelyén kívül is tarthatja kerületén belül oly helyen, ahol a bizo- pyítás felvétel könnyebben történhetik. A vádló, a vádlott és a magánfél, valamint képviselőik a főtár
gyalási határnap kitűzése után az iratokat az ítélő
táblánál megtekinthetik.
A felebbviteli főtárgyalás a törvényszéki főtár
gyalás szabályai szerint folytattatik azon lényeges eltérésekkel, hogy itt ritkán vétetik fel az egész bizonyítás, és hogy a másodfokú biróság tulajdonképen felülvizsgálatot teljesít, tevékenysége tehát nemcsak a tényállásnak, hanem az első biróság megállapításá
nak bírálatára is kiterjed. A bizonyítás felvétel nél
küli tárgyalásnál az előadó az ügy állását a felül
vizsgálat alapjául szolgáló ténybeli és eljárási mozza
natok megjelölésével adja elő, kiemeli az Ítélet meg
támadott részét és a perorvoslatot támogató okokat,, felolvassa az I. fokú bíróság ítéletét, esetleg egyes
iratokat, amire azután az elnök, a tanácstagok és a felek felvilágosítást és egyes iratok felolvasását kívánhatják. A bizonyítás felvétel, vagy a vádlott kihallgatása mellett tartandó főtárgyaláson a kir.
ítélőtábla megállapítja a megidézetteket és határoz az iránt, vájjon az elmaradt megidézettek nélkül megtartható-e a főtárgyalás, amely a törvszék ítéletének, esetleg a felebbezések és ellenészrevételek felolvasá
sával kezdődik, amit az ügy előadása követ. Utána felolvasható a meg nem idézett vádlott, tanú vagy szak
értő vallomása. Egész bizonyítás ismétlése esetén az ügy előadása elmarad és a vádlott kihallgatása a bizonyítás felvétellel nyomban a felolvasások után következik. Ha csak a vádlott hallgatandó ki, vagy egyes bizonyíték veendő fel, ez az ügy előadása után
történik. A fél által új bizonyíték gyanánt hivat
kozott tanú azonnal kihallgatható a főtárgyaláson, de
•csak a vádlott jelenlétében. Az ügy előadása, illetve a bizonyító eljárás befejezése után a felebbező felek, illetve képviselőik a felebbezés okait fejtik ki, amire az ellenfél válaszolhat. A még szükségesnek mutatkozó kihallgatások és felolvasás után a tanács zárt ülésben határoz. Alaki vagy anyagi semmiségi ok miatti felebbezés esetében a kir. ítélőtábla az ítélet vagy részének megsemmisítése mellett — ha az ügyet érdemben is elbirálhatónak találja —- megfelelő ítéletet hoz, az érdemleges felülvizsgálat egyéb eseteiben pedig az ítélet nem felebbezett részét érintetlenül hagyja, felebbezett részét helybenhagyja vagy meg
változtatja. Az egyedül a vádló által felebbezett ítéle
tet, a vádlott távollétében ennek terhére a tábla nem változtathatja meg. Ha vádlott az elsőfokú ítélet hozatala után meghalt, a tábla az ítéletet hatályon kiviil helyezi és az eljárást megszünteti, de a nem felebbezett marasztaló ítéletnek magánjogi intézke
dését felülvizsgálhatja.