(Leszármazottjai a IV. számú táblán.)
Salamon de genere Solomun, szintén a tizenharmadik század közepe táján é l t ; 1 fiai: Já n o s2 és Illiés 1281-ben a csatári bir
tok megszerzésében részesek voltak; 3 utódaik ezeknek is később
— rokonaik példájára — Veszprémmegyébe költöztek át.
Illiésnek fiai Iwanka, Bichor és Balázs voltak, kiknek, a még élő atyjukkal együtt, a veszprémmegyei Salamonnak megosztása
kor — 1314-ben — osztályrészük kijelöltetett, a mennyiben csak a Pous ágának része szakasztatott ekkor ki, a többi három ágnak osztályrészei egyelőre még egyesülten maradván.
Bichor comesnek neve okleveleinkben sok változékonysággal Írva fordul elő : hol Bocho comes, vagy Bukennek is neveztetik.
— 1350-ben szintén eltiltá közeli rokonait és közvetlen szom
szédait a csallóközi W atha közös birtok elfoglalásától. 1364-ben a Kuchki Kacho Tamásnak győrmegyei Paznad nevű birtokára
1 Mellékesen megjegyzem, hogy 1272—1273. években egy Salamon, genus neve felemlítése nélkül, Fehérmegye ispánja volt.
2 Lehet, hogy ezen János azonos azon az I. számú táblázaton fellelhető Jánossal, ki 1260—1270. évek között, a Modi Duha perében tanúskodott, valamint 1287-ben a W atha nevű pénzén vett birtokrészét, mely a Salamon-wathai birtokkal össze nem tévesztendő, Olgyay Péter é s Farkasnak eladá, é s többet róla nem hallunk. Lásd Hazai Okmánytár, in ., 19. és Pótoklevéltár, n 6 . szám.
3 Az ism étlések, az ágok közti összefüggés kiderítése végett, ki nem kerülhetők;
igyekezni fogunk rövidek lenni, és a már említett oklevelek idézésével, a mennyire lehet, felhagyni.
G R Ó F E S Z T E R H Á Z Y J Á N O S : A Z E S Z T E R H Á Z Y -C S A L Á D 3 3
vonatkozó igtató parancsban mint jelölt királyi ember fordul elő, Salamoni Dénessel együtt; 4 hogy ez utóbbi kinek leszármazottja, nincs tudva. E tájt, vagy valamivel még elébb, a Salamon-ágnak utódai is a csallóközi W athára visszaköltözhettek, azt a Pous utódaival megosztván.
Bichornak egyik fia 1350-ben János volt, a másik azon Tamás lehetett, kit egy helyt, mint feltételezett atyját is, dictus Bochow, és más helyt dictus Gechownak írva találjuk; 5 és bár annak bebizonyítására, hogy Tamás Bichornak fia volt, ha oklevelünk nincs is, de a lejebb elősorolandókból több mint valószínűnek látszik; ugyanis: eme Tamásnak fia Pál volt, ki 1360-ban Salamoni Ilonától és ennek férje, Perédy Györgytől, mint már a Pous ágánál felemlítettük, hagyományilag birtokrészeket nyert, épen úgy, mint a Bichor testvérének, Balázsnak lejebb említendő fiai, továbbá Rajcsányi is, az általa töredékesen, oklevelek nyo
mán, mint írja, összeállított Illiésházy-család nemzedékrendi táblá
zatára, ezeket jegyezte fe l:6 »Eliae filius Bacho dictus Illés 1321 cuius successor nomine Paulus dictus Bacho, Anno 1422 habuit praedicatum de Tankvata, possidebatque eo tum poss. Tankvata praefatam, Ludazér, et Akatorelve in posoniensi et Salamon in Veszprém, comitatibus«. Es most térjünk Pálhoz vissza; ennek leánya, Erzsébet, Morothyanuskarchai Mórné, 1414-ben a pozsonyi káptalan előtt hús vét utáni kedden (április 10-én) még élő atyját, valamint a Salamoni Antal fiát, Domokost, a fentemlített Balázs utódját, a csallóközi Watha és Akathor és a veszprémmegyei Salamon és Chatár nevű birtokokból őt illető leánynegyed iránt megnyugtatá.7
4 Hazai Okmánytár, n ., 115.
> Oklevéltár, 20. és 41. szám. Ezen Tamás, kit tán épen megkülönböztetéséért neveztek így el, össze nem tévesztendő a Miklós ágánál lejebb felemlített é s 1324-ben élő hasonnevű Tamással, ki mint filius Ladislai van feljegyezve; amannak 1360-ban már említett és még 1414-ben és 1422-ben is élő Pál nevű fia van, kinek, ha a Miklós ága ivadéka lenne, az 1362. évi Watha-terület felett történt osztálykor, mint részesnek, az ö, avagy atyjának neve előfordulna.
6 Illiésházy-levéltár, Ladula 19., fascic. 1. (Lajtafalván.) 7 Oklevéltár, 41. szám.
G r. E sz te rh á z y J . : A z E szterh ázy -c sa lád . 3
3 4 G R Ó F E S Z T K R H A Z Y JA N O S
Balázs comes, Illiésnek harmadik fia,8 1321-ben a dömölki convent előtt testvérével, Bochoval jelen volt, a midőn Salamoni Abrahám fiúutód nemlétében birtokait Gebenne vagy Ilona nevű leányára, Perédi Györgynére hagyta. F iai: Bálint, Miklós, János és I. Antal, kik mindnyájan Salamoni Gebenne és ennek férje, Perédi György után 1360-ban örököltek.9 Ezek közül Bálint
ról további feljegyzéseink nincsenek. — Miklósról, ki alkalmasint a Belwathai-ágazatnak törzse, lejebb lesz szó. — János, mint filius Blasii de Salamon, 1363-ban szövetkezve egy Vata János nevűvel, ki egyébként a Vata-családhoz nem tartozott,10 elfoglald az óbudai szerzetesnők Vota nevű birtokát.11 — 1373-ban pedig Hegy Mihály tói és fiától, Jánostól, bizonyos meg nem nevezett birtokrészt, a pozsonyi káptalan előtt, sz. Gál hitvalló utáni másodnapon (október 17-én), kilencz márka dénárokért zálogba vett.12
I. Antalnak, ágazata továbbterjesztőjének, fiai Domokos és Mik
lós voltak;13 lássuk rendre: Domokos 1396-ban Akathoron túl, a Duna melletti kaszálóját, melynek egy nyolczadát a Salamoni István fiától, Kelementől (a Pous ága ivadékától), tizenhatodrészét pedig a Salamoni Pál fiától, Miklóstól (a Miklós ágának leszármazott
jától) zálog czimen birt, négy évre Zaapi Tamásnak vetette
8 Ettől származtatja Rajcsányi az Illiésházy-családot. Idézett helyen ezeket írja:
Eliae filius Blasius dictus Illiés, qui qua iunior frater, remansit in domo paterna, a nomine patris, hungarice Illiésháza vocata, in Comitatu Posoniensi. Szerintünk, mint a mellékelt oklevéltár adataiból legalább kiderül, ezen Blasius a Thankházyak egyik ágának volt továbbterjesztője.
9 Oklevéltár, 20. szám. Lehet, hogy a fentemlített Balázsnak talán ötödik fia lehe
tett azon (a táblázaton egyébként feljegyzett) W athay Jakab is, ki mint filius Blasii de W atha, 1383-ban az óbudai szerzetesnők csallóközi Ren nevű birtokukhoz‘tartozó Kenderfeuld nevű részét elfoglald, és kinek fia, W athay L ászló, 1411-ben némely W athán fekvő részbirtokokba ekkor zálog czimen beigtatni rendeltetett, és ki 1420-ban már nincs az élők között. Lásd Oklevéltár, 27. és 37. számok.
10 János de Vatáról nevezte magát; atyja, István, Guturi László jobbágya volt, nőül vevén egy Kisvatai nemes le á n y t; ennek révén fia János, kit Miseernek is nevez
tek, anyja után a Vata-nevet felvéve, Kisvatán részbirtokot követelt. Lásd az Oklevél
tárban a 22. számúnak függelékét.
11 Oklevéltár, 22. szám.
12 Oklevéltár, 24. szám.
13 Oklevéltár, 32. é s 52. számok.
A Z E S Z T E R H Á Z Y -C S A L Á D 3 5
zálogba/4 tizenkét font régi dénárokért. 1406-ban megvevé Manchamagyari Páltól a wathai határon fekvő Homoktelke nevű huszonhat holdnyi szántóját és egy kaszálóját, húsz márka bécsi dénárokért; ugyanekkor királyi parancs következtében ezekbe, valamint szintén a wathai határon fekvő tizenöt hold szántóba és azon részekbe, melyeket a néhai Wathai O livér1’ egykor elfoglalva tartott, ekkor azonban unokája, Erzsébet, visszabocsá- tott, minden ellenmondás nélkül beigtattatott.16 1425-ben szövet
kezett Antal nevű fiával, valamint Thankházy Kelemennel és a Miklós ágából származott Salamonwathay Balázs dictus Zyrhaz- zal; így egyesülten, a Belwathai András unszolására, Belwathai Jánosnak akathori birtokát, hol épen ekkor ő a vizlecsapolás végett sáncz és gödrök ásatásával volt elfoglalva, úgyszintén a belwathai birtokrészét is erőhatalommal elfoglalták, őt magát pedig megölési szándékkal támadták meg, mi elől az üldözött csak gyors futással menekülhetett meg; ez alkalommal Illiés- wathai Jánosnak is rétjét összetaposták, marháit elhajták, a levágott fáit elhordatták és jobbágyait is bántalmazták.
E hatalmaskodás megvizsgálását, a károsodott felek pana
szára, a király a pozsonyi káptalanra bizá; ez a jelölt királyi ember egyikével, ilkai Zakal Imrével, hiteles bizonyságát, a zent- andrassuri plébánost, Mihályt küldötte ki a nyomozás megtéte
lére; 17 mi volt az eredmény, arról tudomásunk nincs. Nemsokára
14 Oklevéltár, 32. szám.
15 Nekem úgy tetszik, mintha eme Vathay Olivér a lejebb közlendő szem élyekkel együtt az Illiésházy-ághoz tartoznék; tájékozásul azonban, mit róluk tudok, ide irom, ha tán idővel ellenkezője tűnnék ki. 1293-ban élt W othai Lodomér; ennek fia, Olivér, 1303-ban hat mái ka lefizetése mellett visszabocsátja W othay Miklósnak, az Illiés fiának az Althalutfew vagy Atakorfew nevű zálogos birtokát; az Olivér fia, Miklós, ennek pedig leánya, Erzsébet, már 1360-ban van felemlítve. W othay Illiésnek fia Miklós, ennek pedig László volt. Lásd Árpádkori új okmánytár, v., 86. é s birtokomban levő, itt nem kőzlött, a budai kamarai levéltárból nyert oklevelek másolataiból ezen genealógiai deductió alakul:
W athauLodomér { Olivér { Mlklós { W otha Illiés { S
I36O. I4O6.
Erzsébet
16 Oklevéltár, 34., 35., 36. számok.
17 Oklevéltár, 44. szám.
3
36 G R Ó F E S Z T E R H Á Z Y JÁ N O S
ezután történt, hogy több ilkai lakos fegyveres kézzel a wathai határra rontva, a határdombokat ledönték és az előbbeni Thank- házyaknak és Salamonwathaiaknak néhány szekerét és igás- marháit innen elvitték; ez ügyben történendő nyomozás, Zaz Damian királyi ember által, a pozsonyi káptalan hiteles bizony
sága, György clericus közreműködésével elrendeltetett ugyan, a megidézés azonban, mi oknál fogva, nem tudom, elmaradt.1'1 1430-ban a dunai Zegye nevű vizafogó helyekért cserében rokonaival szintén birtokot nyert Looczon.
Neje Záloghi Imrének, a Péczi-családból származott nejétől született leánya, Záloghi Klára volt 1405-ben, a midőn ez többekkel megvette Péczi András préposttól ennek győrmegyei fel-, kis- és balázspéczi valamint a veszprémmegyei Kámánd nevű pusztai részbirtokait, és 1433-ban még élt.1 y Fiai: II. Antal, a családnak folytatója, Sebestyén, Salamon és L ászló20 voltak, 1406-ban. Salamonról még 1435-ben is van emlékezet, a midőn neki, valamint az öregebbik ágon levő unokatestvéreinek a királya a bírói részre járandó bírságokat elengedte, úgyszintén talál
kozunk vele a pozsonyi káptalan előtt 1437-ben, a midőn áldozó csütörtök nyolczadába eső vasárnapon (május 12-én) a Szent- györgyi és Bazini grófokkal mindennemű bántalmaikat, peres ügyeiket, birságaikat velük több rokona nevében elbékélé.
II. A ntal talán azonos lehet azon W athay Antallal, ki 1421-ben mint homo palatinalis említtetik, a midőn Gara Miklós nádor törvényszéke elé idézé az egri káptalan hiteles bizony
ságával Muticium de Stauso-t, Bozyni Miklós fia, György gróf ellenében.21 1429-ben a feledi vajda, János, fiával: Leustasiussal a királyi Curiában tárgyalt; bizonyos, az oklevélben meg nem nevezett pere volt, melyet Antal ekkor megnyert.22 1437-ben
18 Oklevéltár, 46. szám.
1 9 Tudományos Gyűjtemény, 1836. évi folyam, xr., 14—16. és Nagy Iván: Magyar- ország családai, x i i., 193. A Péczi-család, és Nagy Imre: A Pécz-nemzetség örökösö
dési pere.
Oklevéltár, 34. szám.
2 1 W enczel Gusztáv: Diósgyőr egykori történeti jelentősége, 55.
22 Budai kamarai levéltár.
A Z E S Z T E R H Á Z Y -C S A L Á D 3 7
életben volt még, s mint litteratus fordul elő az említett Péczi- nemzetség örökösödési perében is. Neje W athay Klára vo lt; 2 5 egyetlen Zsófia nevű leánya a felszászi W ad János neje lett.24 Fia, Miklós, 1454-ben megegyeze Belwathai Jánossal, hogy az Akathor-féle birtok végett még nagyatyja idejében keletkezett egyenetlenséget, választott bírák előtt, Czeterteken békéljék e l;
azonban, úgy látszik, e békeegyezmény létre nem jött. De ellen
kezőleg, 1458-ban a pozsonyi káptalan előtt, sz. Margit vértanú nap előtti hétfőn (julius 10-én), Miklós tiltakozva, azzal vádolá Belwathai Jánost dictus Balassyt, hogy fiaival az Akathor elwét és a wathai határ más részeiben is fekvő rétjeit és kaszálóit már három évtől fogva nem használhatja, mivel ezek a vevőket a termékek felgyujtogatásával fenyegették és ez által neki három
száz arany forintnyi kárt okoztak, pedig az elfoglalt birtokokra való igényei semmisek, minthogy ismeretes, hogy Belwathai János fiaival Watlia, máskép Belwatha negyedrészének jogo
san csak negyedes birtokosa lenne.25 Végül minden türelemből kifogyva Miklós, magát megboszulandó, 1463-ban szövetkezett az öregebb Thankházy-ág tagjaival, valamint a többi Belwathaiak- kal és elfoglalá a Belwathay János fiainak (úgy látszik atyjuk ekkor már nem élt), Tamásnak és Lukácsnak akathorelwei birtokrészeit és tiz évig használta azokat, nekik évenként ez által száz arany forint kárt okozván, azonkívül ez alkalommal Thankházy László egyik szövetségese még jobbágyaikat is megverte, valamint Bel
wathay György és Mátyás levágott fájukat és már eladott szé
nájukat is elhordatták stb. A káros felek panaszára, a Lyndvai bán fia, Miklós pozsonyi főispán, 1473-ban nyomoztatott, és a fentebbi vádak igazaknak bizonyosultak be.26
A Salamoni Dorottya Kelethy Istvánná utódai ellen folytatott perről már a Pous ágánál bővebben értekeztünk, valamint a
-3 Tudományos Gyűjtemény, xi., 14—16.
-4 Oklevéltár, 96. szám.
- 5 Oklevéltár, 56. és 57.
Oklevéltár, 71. szám.
3 8 G R Ó F E S Z T E R H Á Z Y JÁ N O S
Salamoni Poka Miklós-féle birtokrészek végett keletkezett egye
netlenségről is, melyben ezen ág is, mint helyén említők, részes volt. Ezen utóbbi perben Miklós, Lörincz fiával a pozsonyi káp
talan előtt, 1467-ben, sz. Balázs vértanú napján (február 3-án) külön is tiltakozott.27 1484-ben Miklós még életben volt, ekkor a pozsonyi káptalan elő tt: »in puncto iniuriarum tam verbalium quam realium« rokonaival kiegyezkedett.28 1495-ben nem élt, és jóval előbb múlhatott ki; az ifjabb Thankházy-ágnak utolsó fisarja volt. Neje, Kata, 1495-ben mint özvegy említtetik,29 családi nevét feljegyezve nem találjuk; fia, Lörincz, atyjánál előbb, úgy látszik magtalanul múlt ki. Leányuk, Magdolna, mocsfalvai Nagy Zsig- mond, vagy mint egy más helyt Írva találjuk, Sebestyén neje volt és 1506-ben özvegy; a Thankházy és W athay vagy Bel- wathaiak magvaszakadtéval eladományozott birtokokból illetékét ekkor nyeré ki, mint azt a Pous ágánál már tárgyaltuk.
A fentemlített I. Antalnak második fia Miklós volt; ennek leánya, Kata, Lehoczky szerint,30 zerhásházi Zerhás Lászlónak neje lett volna; okleveleink családi nevét a László nejének nem közük. Két fia közül egyik László, kiről az 1446. évi igtató parancsban van emlékezet, a midőn a looczi birtokbani beigtatás rendeltetett el,31 és többet róla nem hallunk. A másik 111. A ntal;
ennek leánya, Ilona, Csenkey Imre neje lett,32 és fia, Csenkey Benedek, illetőségét a Thankházi-Belwathai eladományozott bir
tokokból 1506-ban szintén kinyeré.
A Wathay- vagy Belwathai-ágazat. (Leszármazottjai a ív. sz.
táblán.) Ennek ismert törzse a tizennegyedik század közepe táján élő Miklós lehetett. Oklevelek hiányából biztosan meghatározni nehéz, hogy ezen Miklós kitől ered, azonban mivel ezen ág kihaltával, mint lejebb látni fogjuk, a már említett Poustól szár
2 7 Oklevéltár, 60. szám.
28 Birtokomban lévő, budai kamarai levéltár kivonata.
29 Oklevéltár, 81. szám.
30 Stemmatogr. Prospecimen, pag. 8. 31 Oklevéltár, 52. szám.
32 3 Oklevéltár, 92. szám és Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története, t., ióq.
A Z E S Z T E R H Á Z Y -C S A L Á D 3 9
mázott idösbb Thankházy-ág (mert az ifjabb Thankházy-ág ekkor már ki volt halva) illetőleg ezen öregebb ág birtokainak már előbb említett új adományozott családai örökölték bírói ítélet következté
ben birtokaikat, valamint birtokuknak szorosabb jogközössége is, több mint valószínűséggel arra utalhatna, hogy a Belwathai-ág, a Salamon, vagyis ifjabb Thankházy-ágon 1360-ban élő, és a ív. számú táblázaton előforduló Balázs fiától, Miklóstól vehette eredetét. Ezen ág specziális birtoka inkább Belwathán feküdt,35 honnan magát a tizenötödik század kezdetétől fogva, vagy talán még előbb is kezdette irogatni.
Miklósnak fiai: Lakács, Bertalan és András, mint jelölt királyi emberek küldettek ki 1414-ben azon hatalmaskodás meg
vizsgálására, melyet a Miklós ága, mint helyén érinteni fogjuk, a Dama ága ellen Salamonwathán követett el. Ezek közül a nyo
mozást Lukács mint királyi ember, a pozsonyi káptalan bizony
sága, a wathai plébánossal teljesíté.34 1425-ben, a fegyveres kézzel pusztító Ilkaiak által, ők is a wathai határon károkat szenvedtek.35 1430-ban a wathai Zegye nevű vizafogó helyekért, szintén Looczon, cserében birtokot nyertek. 1431-ben panaszt emeltek Karchai János ellen, ki egy évvel azelőtt a wathai határhoz tartozó tiz holdnyi szántójukat, nemkülönben Eláromaag nevű kis földrészüket, Almazegh és Naghkert nevű kaszálójukat és egy jobbágy-telküket erőhatalommal foglalá el, és Petronella nap utáni szombaton (junius 2-án) Ilkái András királyi ember és a pozsonyi káptalan hiteles bizonysága: Mihály magyari plébános és vicearchidiaconus közreműködésével a sz. Jakab törvénykezési nyolczadára megidézteték.36
Andrásnak 1435-ben a már említett bírói részre járandó bír
sága szintén elengedtetett. 1446-ban ő és fiai, György és Mátyás, 5
5 3 Watha, vagy Belw atha jelenleg 823 katasztrális hold kiterjedésű község; kelet
ről érintkezik Akathor nevű dűlővel, délről Légh és W ajaswatha, valamint a csörgei pusztával, végül nyugotról és északról Thankházával.
34 Oklevéltár, 42. szám.
3 5 Oklevéltár, 46. szám.
36 Oklevéltár, 48. szám.
4 ° G R Ó F E S Z T E R H Á Z Y JÁ N O S
a looczi birtokba ekkor beigtattattak. 1453-ban a Belwathán lakó Ferencz neje, Kata, és fiuk, Bertalan,57 elfoglalák a belwathai birtokát, az ottan lelt marhákkal és ingóságokkal együtt negyven arany forintig megkárosíták, kiket azután Ilkái Jakab királyi ember és Ferencz custos a pozsonyi káptalan bizonyságával a sz. György nap törvénykezési nyolczadára megidéztetett,37 38 39 és 1469-ben már életben nem volt. Neje 1453-ban Ilona volt, családi neve felemlítve nincs. F iai: Mátyás és G yörgy; ezek Olgyai Cswna Pál fiának, Andrásnak pozsonymegyei Olgya és Egyház- fewenye nevű birtokait zálogba vevék, és Országh Mihály nádor parancsára 1467-ben ezekbe beigtatni rendeltettek.59 1469-ben megszerzék szintén zálog czimén az összes előpathoni és pruki birtokot,40 valamint 1479-ben a pozsonymegyei Nádost, a vám- falvai rév jövedelmének egy részével.41 Mátyásnak fia János volt, 1470-ben.42 * Györgynek neje Magdolna. Gyermekei: Gergely és Miklós 1470. év körül. Leányai: Margit, Illiésházy György né, Potenciána, Agatha; ennek első férje 1491-ben Csepényi László, második 1502-ben Ocskay Ferencz voltak.45
György 1484-ben a pozsonyi káptalan előtt bizonyos szó
beli és tettleges bántalmakat a Belwathai Balássy János fiával, Lukácscsal ekkor elbékélte,44 és
1495.
év előtt jóval, fiai előbb elhalván, mint ágazatának utolsó fisarja múlt ki.Fiúágot illető birtokait a Pous ágazatának egyedül még élő fisarja, Thankházy Ábrahámnak kellett vala örökölnie, valamint Zerhás Márton, a Miklós ágának utóda, szintén igényt tartott ezekhez. Azonban előállott ekkor alspborsai Csorba András, és
37 Ezeknek melléknevük az oklevélben nem áll, és így nem tudom, hogy vájjon a Belwathai-ághoz tartoznak-e, é s nem-e utódai Lukácsnak vagy Bertalannak.
38 Oklevéltár, 55. szám. Előfordul a budai kamarai levéltár lajstromában 1466-ban élő Vathay Imre özvegye, Veronika, kinek olnodi Zudar Jakabbal bizonyos meg nem jelölt ügyben pere volt. Imre ki utóda, nem tudom.
39 Pozsonyi káptalan, országos levéltár, Capsa ív. fasc. 10. Nr. 7.
4° Ugyanott, Capsa 11. fasc. 1. Nr. 32.
41 Ugyanott, Capsa 11. fasc. 1. Nr. 33.
42 Oklevéltár, 69. szám.
4 3 Nagy Iván : Magyarország családai, xi., 199.
44 A budai kamarai levéltár lajstroma nyomán.
A Z E S Z T E R H Á Z Y -C S A L Á D
a belwathai, thankházi, salamoni és looczi birtokait Ulászló királytól magának adományoztatá. Erre a György leányai, a Thankházy leány-örökösök és Zerhás Márton pert indítottak;
a per folyama alatt, 1504-ben, a budai káptalan előtt, sz. Bereczk püspök ünnep utáni vasárnapon (november 17-én), perközti egyez
mény jött létre, melynek tartalma szerint e birtokok egy- harmadát megtartá magának Chorba András, egyharmadát átengedd Illiésházy Györgynek, a W athay Margit férjének, mindketten magukra vállalván azon kötelezettséget, a női utó
dokat, ha követeltetnék, a leánynegyed, hozomány és jegy- ajándékra nézve kielégíteni, végül egyharmada a Zerhás Márton birtokába jutott.45 E szerződéshez, úgy látszik, a többi rokonok belenyugvása nem járulhatott, mert 1506-ban, midőn a Thank
házy Ábrahám hagyatékára vonatkozó végegyezmény létrejött, ezen ügy elintézését is szorgalmazták a felek; az Ítélet erre nézve a következő indokkal kisérve mondatott ekkor ki, h o gy: mivel még az életben levő Thankházy Ábrahámnak, mint legközelebbi osztályos rokonnak kellett volna jogilag a W athay György halálával ennek fiúágát illető birtokait örökölnie, és mivel a Thankházy Ábrahám defectusával ennek birtokai minden hozzá
tartozó jogokkal együtt adományoztattak el, ebből kifolyólag a Wathay György hagyatékának fele része Szathmáry Györ
gyöt, fele pedig Chorba Andrást, mint a Thankházy Ábrahám javainak jogos birtokosait illetik,46 ki egyébként az említett 1504. évi szerződés nyomán köteleztetett Illiésházyt és Zerhás Mártont kielégíteni. Az összes birtokból azonban a néhai Wathay György özvegye, Magdolna részére a belwathai nemesi lakház, a hozzátartozó gyümölcsös és használható birtokrészek, özvegyi tartására rendeltettek.
Előfordul a fenn elősorolt Belwathai-családtagokon kívül még a tizenötödik század első tizedeiben élő László, kiről szin- 4
4 1
4 5 Oklevéltár, 90. szám.
46 A többi, nevezetesen Pogán Péter elhalálozván, az érdektársak úgy látszik az adományozott birtokokról vagy lemondhattak, vagy a fentebbiekre átruházták.
4 2 G R Ó F E S Z T E R H Á Z Y JÁ N O S
tén nem tudjuk, hogy ki utóda, és csak annyi bizonyos, hogy a Belwathai-ághoz tartozik; ennek fia, János dictus Balassi, a belwathai határon negyedrészes birtokos volt. 1425-ben az Akathoron túl fekvő birtokaiban a Thankházi és Zerhásházi ágak által háborgattatott.47 1454-ben beleegyezék, hogy ezen ügy Csütörtökön (Czetertheken) egybegyülendő választott bíróság előtt elbékéltessék, azonban ez egyezkedés létre nem jött. Vissza
tén nem tudjuk, hogy ki utóda, és csak annyi bizonyos, hogy a Belwathai-ághoz tartozik; ennek fia, János dictus Balassi, a belwathai határon negyedrészes birtokos volt. 1425-ben az Akathoron túl fekvő birtokaiban a Thankházi és Zerhásházi ágak által háborgattatott.47 1454-ben beleegyezék, hogy ezen ügy Csütörtökön (Czetertheken) egybegyülendő választott bíróság előtt elbékéltessék, azonban ez egyezkedés létre nem jött. Vissza