Az egészségügyi miniszter 10/2006. (III. 14.) EüM
r e n d e l e t e
a gyógyszertárak mûködési, szolgálati és nyilvántartási rendjérõl szóló 15/1997. (VI. 20.) NM rendelet módosításáról A gyógy szer tá rak lé te sí té sé rõl és mû kö dé sük egyes sza bá lya i ról szóló 1994. évi LIV. tör vény 42. §a (2) be kez dé -sé nek b), c) és g) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján az aláb bi a kat ren de lem el:
1. §
A gyógy szer tá rak mû kö dé si, szol gá la ti és nyil ván tar tá si rend jé rõl szóló 15/1997. (VI. 20.) NM ren de let 21. §-ának (2) be kez dé sé ben
a) a „ké rel mé re” szö veg rész he lyé re a „ké rel mé re vagy hi va tal ból” szö veg rész,
b) a „14. § (1)–(2) be kez dé sé ben” szö veg rész he lyé re a
„14. § (1)–(2) be kez dé sé ben, to váb bá a 15. §ban” szö veg -rész
lép.
2. §
Ez a ren de let a ki hir de té sé nek nap ján lép ha tály ba az zal, hogy a ren del ke zé se it a fo lya mat ban lévõ ügyek ben is al -kal maz ni kell.
Dr. Rácz Jenõ s. k.,
egész ség ügyi mi nisz ter
Az egészségügyi miniszter 11/2006. (III. 14.) EüM
r e n d e l e t e
az egészségügyi miniszter által adományozható szakmai elismerésekrõl szóló
21/2005. (VI. 16.) EüM rendelet módosításáról A Ma gyar Köz tár sa ság ki tün te té se i rõl szóló 1991. évi XXXI. tör vény 7. §ának (1) be kez dé sé ben fog lalt fel -hatalmazás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el:
1. §
Az egész ség ügyi mi nisz ter ál tal ado má nyoz ha tó szak mai el is me ré sek rõl szóló 21/2005. (VI. 16.) EüM ren de let
(a továb biak ban: R.) a kö vet ke zõ 4/A–4/B. §-sal egé szül ki:
„4/A. § (1) Ki emel ke dõ or vosszak mai élet mû el is me ré se ként – kü lö nös te kin tet tel az or vos tu do má nyi ku ta tás ban vég zett je len tõs te vé keny ség re, il let ve en nek ered -mé nyé re – Dr. Hõ gyes End re-díj ado má nyoz ha tó.
(2) A Dr. Hõ gyes End redíj éven te egy ter mé sze tes sze -mély nek ado má nyoz ha tó, a díj jal ok le vél, em lék érem és pénz ju ta lom jár.
4/B. § (1) Az élet men té sé ben ta nú sí tott pél da mu ta tó ma ga tar tá sért vagy te vé keny ség ki fej té sé ért Pro Vita díj ado má nyoz ha tó. Pro Vita díj ado má nyoz ha tó kü lö nö sen
a) an nak a tel jes vért adó ön kén tes vér adó nak, aki leg -alább 100 al ka lom mal adott vért,
b) az élõ ön kén tes szerv- vagy szö vet do nor nak, c) an nak, aki az élet men té sé ben ki emel ke dõ te vé keny -sé get fej tett ki.
(2) Pro Vita díj ban éven te leg fel jebb 70 sze mély ré sze -sül het, eb bõl leg fel jebb 20 sze mély le het ön kén tes vér adó, a díj jal ok le vél jár.”
2. §
Az R. 10. §-a a kö vet ke zõ c) pont tal egé szül ki, és az ere de ti c) és d) pont já nak je lö lé se d) és e) pont ra vál to zik:
[A dí jak és el is me ré sek ado má nyo zá sá ra]
„c) Dr. Hõ gyes End re szü le té se nap ja (no vem ber 30.),”
[al kal má ból ke rül het sor.]
3. §
Az R. 11. §-a a kö vet ke zõ (3) be kez dés sel egé szül ki, és az ere de ti (3) be kez dés szá mo zá sa (4) be kez dés re vál to zik:
„(3) A (2) be kez dés ben fog lal tak tól el té rõ en
a) Pro Vita díj ado má nyo zá sá ra – az ön kén tes vér adók te kin te té ben – a Ma gyar Vö rös ke reszt az Or szá gos Vér el -lá tó Szol gá lat tal egyet ér tés ben,
b) Dr. Hõ gyes End redíj ado má nyo zá sá ra – az Egész ség ügyi Tu do má nyos Ta nács (a továb biak ban: ETT) el -nök sé gé nek vagy bi zott sá ga i nak elõ ter jesz tése alap ján – az ETT el nö ke
te het ja vas la tot.”
4. §
Az R. 12. §-a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé szül ki:
„(4) A Dr. Hõ gyes End re-díj ado má nyo zá sa ese tén az (1) be kez dés sze rin ti elõ ze tes ér té ke lést nem kell el vé -gez ni.”
5. §
(1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha -tály ba, ez zel egy ide jû leg az R.
a) 8. §-ában az „a 10. §-ban fog lalt al kal ma kon kí vül is,” szö veg rész,
b) 14. §-ának (2) be kez dé se a ha tá lyát vesz ti.
(2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg
a) az R. 5. §-ának (1) be kez dé sé ben a „Sem mel we is-díj és Batt hy ány-Stratt mann Lász ló-díj” szö veg rész he lyé be a
„Sem mel we is-díj, Batt hy ány-Stratt mann Lász ló-díj és a Dr. Hõ gyes End re-díj” szö veg rész,
b) az R. 5. §-ának (2) be kez dé sé ben a „Semmel weisdíjjal és a Batt hy ányStratt mann Lász lódíj jal” szö veg rész he lyé be a „Sem mel we isdíj jal, a Batt hy ányStratt mann Lász lódíj jal és a Dr. Hõ gyes End redíj jal” szö veg -rész,
d) az R. 11. §-ának (1) be kez dé sé ben a „2–4. §-ban”
szö veg rész he lyé be a „2–4. §ban, a 4/B. §ban” szö veg -rész
lép.
Dr. Rácz Jenõ s. k.,
egész ség ügyi mi nisz ter
Az egészségügyi miniszter 12/2006. (III. 23.) EüM
r e n d e l e t e
az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelmérõl
A mun ka vé de lem rõl szóló 1993. évi XCIII. tör vény (a továb biak ban: Mvt.) 88. §-a (2) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján – a fog lal koz ta tás po li ti kai és mun ka ügyi mi nisz ter rel egyet ér tés ben – a kö vet ke zõ ket ren -delem el:
1. §
E ren de let elõ írásait a szer ve zett mun ka vég zés ke re té -ben vég zett min den olyan te vé keny ség re al kal maz ni kell, ami kor a mun ka vég zés so rán a mun ka vál la lók az beszt bõl vagy az beszt tar tal mú ter mék bõl, il let ve az beszt tar tal mú ter mék kel vég zett te vé keny ség bõl szár ma zó koc ká zat nak (az beszt-ex po zí ci ó nak) tény le ge sen vagy fel té te lez he tõ en ki van nak téve.
2. § E ren de let al kal ma zá sá ban:
a) az beszt nek mi nõ sül nek az aláb bi ros tos szer ke ze tû szi li ká tok:
aa) ak ti no lit az beszt, CAS-szám 77536-66-4,
ab) amo zit (grü ne rit) az beszt, CAS-szám 12172-73-5,
ac) an to fil lit az beszt, CAS-szám 77536-67-5,
(2) A mun ka vál la ló kat érõ az besztex po zí ci ót el sõ sor -rõs) mód szer] WHO, Genf, 1997. (ISBN 92 4 154496 1) vagy más, ez zel egyen ér té kû ered ményt biz to sí tó mód
lembe véve kell el jár ni. Az egyé ni vé dõ esz köz ki vá lasz
(2) Az ok ta tás nak a mun ka vál la lók szá má ra jól érthe
kell ter jed nie a lég zés funk ció vizs gá la tá ra és a mell kas éven kén ti rönt gen vizs gá la tá ra.
(2) Az az besztex po zí ci ó ban fog lal koz ta tott mun ka -vállalók or vo si vizs gá la tá nál figye lembe ve en dõ kü lö nös szem onto kat a mel lék let tar tal maz za.
(3) A fog lal ko zásegész ség ügyi szol gá lat az azbeszt -expozíciónak ki tett mun ka vál la ló ról a kü lön jog sza bály sze rint ve ze ti az egész ség ügyi do ku men tá ci ót. Az egész ség ügyi do ku men tá ció má so la tát ké rés re az ille té kes egész ség -ügyi ha tó ság ren del ke zé sé re kell bo csá ta ni. A mun ka vál la ló szá má ra biz to sí ta ni kell a rá vo nat ko zó egész ség ügyi do ku -men tá ció meg is me ré sé nek le he tõ sé gét.
(4) Az (1) be kez dés sze rin ti vizs gá la tot vég zõ fog lal ko zásegész ség ügyi szol gá lat or vo sa ja vas la tot tesz a mun ka vál la ló szá má ra szük sé ges egyé ni vé dõ és meg elõ zõ in -téz ke dé sek re, ami szük ség ese tén a mun ka vál la ló nak az az beszt-ex po zí ció aló li ki vo ná sa is le het.
(5) A fog lal ko zásegész ség ügyi szol gá lat or vo sa a mun -ka vál la lók nak
a) tá jé koz ta tást ad és ja vas la tot tesz az egész sé gi ál la po tuk alap ján in do kolt min den olyan vizs gá la ti le he tõ ség -rõl, ame lyen az az beszt-ex po zí ció meg szû né sét köve tõen részt ve het nek,
b) ja vas la tot tesz az egész sé gi ál la po tuk or vo si el len õr zé sé nek az az besztex po zí ció meg szû né sét kö ve tõ foly ta -tá sá ra mind ad dig, amíg azt a mun ka vál la ló egész sé gé nek vé del me ér de ké ben szük sé ges nek tart ja.
(6) A mun ka vál la ló, il let ve a mun kál ta tó a fog lal ko zásegész ség ügyi szol gá lat or vo sá nak a (4) be kez dés sze -rin ti dön té se fe lül vizs gá la tát a fog lal ko zás-egész ség ügyi szak el lá tást nyúj tó egész ség ügyi szol gál ta tó tól kér he ti.
(7) A ki zá ró lag a 3. § (2) be kez dés sze rin ti koc ká zat nak ki tett mun ka vál la lók egész ség ügyi al kal mas sá gá nak el bí rá lá sát az (1)–(6) be kez dés ben ír tak tól el té rõ en, a mun ka kö ri, szak mai, il let ve sze mé lyi hi gi é nés al kal mas ság or vo si vizs gá la tá ról és vé le mé nye zé sé rõl szóló jog sza bály elõ -írásai sze rint kell vé gez ni.
17. §
Az az beszt-ex po zí ci ó nak ki tett mun ka vál la lók ról a mun kál ta tó nyil ván tar tást ve zet. A nyil ván tar tás ve ze té sé -re és meg õr zé sé -re a fog lal ko zá si e-re de tû rák kel tõ anya gok el le ni vé de ke zés rõl és az ál ta luk oko zott egész ség ká ro so -dá sok meg elõ zé sé rõl szóló kü lön jog sza bály elõ írásait kell al kal maz ni.
18. §
Az az beszt okoz ta fog lal ko zá si ere de tû megbetegedé seket (az besz tó zis és me sot he li o ma) a foglalkozásegész
-ség ügyi szol gá lat or vo sa a fog lal ko zá si be teg sé gek és foko zott ex po zí ci ós ese tek be je len té sé rõl és kivizsgálá sáról szóló kü lön jog sza bály elõ írásai sze rint je len ti és tart ja nyil ván.
19. §
Az al ka lom sze rû és ala csony in ten zi tá sú ex po zí ció meg ha tá ro zá sá ra az ÁNTSZ Fo dor Jó zsef Or szá gos Köz egész ség ügyi Köz pont gya kor la ti út mu ta tót dol goz ki. Az út mu -ta tót az ÁNTSZ elekt ro ni kus for má ban is köz zé te szi.
20. §
(1) Ez a ren de let 2006. áp ri lis 15-én lép ha tály ba.
(2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a fog lal ko zá si ere de tû rák kel tõ anya gok el le ni vé de ke zés rõl és az ál ta luk oko zott egész ség ká ro so dá sok meg elõ zé sé rõl szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM ren de let (a továb -biak ban: R.) 3. §-a (3) be kez dé sé nek b) pont ja, 22. §-a (5) be kez dé sé nek c) és e) pont ja, va la mint 4. szá mú mel -lék le te.
(3) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az R.
a) 2. §-a p) pontjá nak „ve szé lyes anya gok jegy zé ké nek közre a dá sá ról szóló EüM tá jé koz ta tó ban” szö veg ré sze he lyé be a „ve szé lyes anya gok jegy zé ké rõl szóló rendele -tében” szö veg rész lép,
b) 17. §-ának „40 évig” szö veg ré sze he lyé be az „50 évig”
szö veg rész lép,
c) 20. §-ának he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„20. § (1) Az beszt tel tör té nõ mun ka vég zés ese tén e ren de let elõ írásait az az beszt tel kap cso la tos koc ká za tok nak ki -tett mun ka vál la lók vé del mé rõl szóló kü lön jog sza bály ban fog lalt el té ré sek kel kell al kal maz ni.
(2) A vi nilklo rid mo no mer re vo nat ko zó kü lön le ges elõ -írásokat az 5. szá mú mel lék let tar tal maz za.”
21. §
Ez a ren de let a kö vet ke zõ uni ós jogi ak tu sok nak való meg fe le lést szol gál ja:
a) a Ta nács 83/477/EGK irány el ve (1983. szep tem ber 19.) a mun ká juk so rán az beszt tel kap cso la tos koc ká za tok nak ki tett mun ka vál la lók vé del mé rõl (má so dik egye di irány elv a 80/1107/EGK irány elv 8. cik ke ér tel mé ben), az azt mó do sí tó 91/382/EGK ta ná csi irány elv (1991. jú ni us 25.), va la mint Eu ró pai Par la ment és Ta nács 2003/18/EK irány el ve (2003. már -ci us 27.);
b) a Ta nács 98/24/EK irány el ve (1988. áp ri lis 7.) a mun ká juk so rán ve gyi anya gok kal kap cso la tos koc ká za
tok nak ki tett mun ka vál la lók egész sé gé nek és biz ton -ságának vé del mé rõl [ti zen ne gye dik egye di irány elv a 89/391/EGK irány elv 16. cik ké nek (1) be kez dé se ér tel mé -ben], 13. cikk (2) be kez dés;
c) a Ta nács 87/217/EGK irány el ve (1987. már ci us 19.) az az beszt ál tal oko zott kör nye zet szennye zés megelõ zésérõl és csök ken té sé rõl, 7. cikk má so dik fran cia be -kezdés.
Dr. Rácz Jenõ s. k.,
egész ség ügyi mi nisz ter
Melléklet
a 12/2006. (III. 23.) EüM rendelethez
Különös szempontok az azbeszt-expozíciónak kitett munkavállalók munkaköri alkalmasságának
orvosi vizsgálatához
1. A je len le gi is me re tek sze rint az az beszt-ex po zí ció a kö vet ke zõ be teg sé ge ket okoz hat ja:
– az besz tó zist, – me sot he li o mát, – hör gõ kar ci nó mát,
– gyo mor-bél csa tor na kar ci nó mát.
E meg be te ge dé se ket kü lön jog sza bály sze rint be kell je -len te ni és ki kell vizs gál ni.
2. Az az besztex po zí ci ó ban fog lal koz ta tott mun ka vál -la lók vizs gá -la tát vég zõ or vos nak is mer nie kell az egyes mun ka vál la ló kat érin tõ ex po zí ció fel té te le it és kö rül mé -nye it.
3. A mun ka vál la lók or vo si vizs gá la tát a foglalkozás orvostan el ve i nek és gya kor la tá nak meg fele lõen kell el vé gez ni. A vizs gá lat nak ma gá ba kell fog lal nia leg alább a kö -vet ke zõ in téz ke dé se ket:
– nyil ván tar tás ve ze té se a mun ka vál la ló kór tör té ne -térõl, ko ráb bi fog lal ko zá sa i ról, mun ka kö re i rõl,
– sze mé lyes ki kér de zés,
– ál ta lá nos kli ni kai vizs gá lat, kü lö nös te kin tet tel a mell kas vizs gá la tá ra,
– lég zés funk ci ós vizs gá la tok.
4. A fog lal ko zás-egész ség ügyi szol gá lat or vo sa dönt a to váb bi vizs gá la tok ról, il let ve ja vas la tot tesz to váb bi vizs gá la tok ra (pl. kö pet ci to ló gi ai vizs gá lat, CT) a fog lal -kozás-or vos tan min den ko ri ál lá sá nak meg fele lõen.