Magniíicus Dominus Ladislaus Bánffy subsidium prescriptum proxime preteritum de bonis suis pro media parte a d Michaelis Arcliangeli, pro altera vero dimidietate ad Luce E v a n g e l i s t e Beatorum festa proxime Ventura administrare coram et perso-naliter se o b t u l i t ; Magniíicus autem Dominus P e t r u s Erdewdy ex pertinenciis castri Lewka directam dimidietatem unius flo-reni, juxta connnumeracionem d i c a r u m factam, predictum sub-sidium proxime preteritum, ad eundem decimum quintum diem reddere t e n e b i t u r ; itidem etiam Dominus Generalis se factu-rum est pollicitus. Interest preterea, quod volens huiusmodi subsidii nostri proxime, ut premissum est, preteriti veram intel-ligere racionem, p r o eo conclusum est, ut penes dicatores Regie Maiestatis presentis dice unius floreni et denariorum viginti ex Nobilibus in Castrifferrei Egregii Georgius Mesthery, in Zaladiensi Franciscus Hassagy, in Soproniensi P e t r u s K o r o t h -nay, in Wesprimiensi Comitatibus Stephanus Z a m b o addi et proficisci teneantur. Qui quidem prefati Nobiles in singulis possessionibus et oppidis, iino etiam a Nobilibus unius sessi-onis, racionem connumeracionis et administracionis dicti sub-sidii veraciter et juxta íidem ipsorum l u s t r a r e et réseire, ac eciam seribere, et insuper nobiles unius sessionis res, u t pre-mittitur, in valore florenorum viginti habentes, connumerare debeant ac teneantur. Itteni pecunie denariorum viginti in auxilium castrorum finitimorum dare concluse ad p r e f a t i domini Generalis, octuaginta vero, unacum pecuniis Nobilium unius sessionis, pro conseruacione gencium instituentur ad Egregii Domini A n d r e e Choron de Dewecher manus, de sin-gulis Comitatibus, totaliter et integre d a r i et administrari totaliter debeant. I d e m autem Choron in locis Sedis Judiciarie preseriptorum Comitatuum, videlicet Castriíferrei, K a p o r -nak, Dewecher et W y k e e r oppidis, habito condecenti sallario suo exigi per homines suos debebit. L u s t r a t o r i b u s eciam con-digne expense pro eorum laboré dentur.
I n Comitatu autem J a u r i n e n s i ad connumerationem et exigendum presens subsidium nóvum deputatus est E g r e g i u s Caspar de Pok, qui nichilominus pecuniam viginti denario-rum, pro ope castrorum finitimorum designatodenario-rum, similiter ad
8 8 M A G Y A R O R S Z Á G I R É S Z L E G E S G Y Ű L É S E K .
manus Domini Generalis, octuaginta autem denarii ad prefati Andree Choron manus dare debebit; racione vero obtinendi lueri Camere denariorum viginti, supplicatum est Regie Ma-iestati, ut sua Maiestas lianc exiguam summám pecunie in medium prescriptorum Comitatuum ad interteneionem gen-cium et opem castrorum íinitimorum, graciose annuere et coneedere dignaretur.
Cum preterea pro parte Induciarum Regie Maiestatis cum Cesare Thurcarum nouiter ineundorum varié (sic) et pene formidolosi et infelices rumores circumferantur, preterea in-stituimus e medio nostri ad Sacram Cesaream Catholicam et Regiam Maiestatem Dominos nostros gratiosos et demen-tes oratores nostros, videlicet Bgregium Paulum Isthwanffy de Kissazzonffalwa et Gregorium Sybryk de Zarwaskend mittere, quibus sexingentos
florenos
hungaricales de pecuniis restantibus presentis subsidii proxime preteriti pro expensis dare instituimus.Supplicatum est denique per Egregios Magistrum Am-brosium Chernel et Bernardum Gróff pro parte expensarum suarum, quas in legacione nostra erga Regiam Maiestatem, anno praesenti P r a g e factarum; quibus additi sunt centum fioreni.
Capitaneis autem gencium n©strarum hactenus conser-uatarum de stipendiis eorum preteritis plenarie contentandis per Andreám Choron de restanciis prioris subsidii conclu-simus.
Quoniam hostis communis Semper aduentare et inimi-nere formidetur, in resistendo ne segnes rebus nostris proui-dendis omnino esse videamur, constituimus, ut dum eundem incursiones facere et venire acceperimus, extunc juxta
consti-tuciones Posonienses singuli Domini et Nobiles possessionati, tam pedites, quam eciam equites, de bonis ipsorum mox leuare, et penes Comitem Comitatus illius, in quo resident, insurgere debeant; qui quidem Comes coniunctis gentibus suis erga Capitaneum per Dominum Generalem in persona sua com-missum proíicisei teneatur; ita ut Soproniensis et Wespri-miensis ad Papam, Castrifferrei vero ad Egenvar, et
Zala-1 5 4 7 - B E N . 8 9
clieiisis acl Kapornak cöntluere, Mobiles auténi unius sessionis de singulis integris Curiis eorum unum peditem bonum tem-pore huiusmodi necessitatis dare debeant.
Constituimus preterea, ut unus quisque Gomitum in eorum Comitatibus, ita quod Soproniensis in possessione
\Yryker in festő Beati Martini Confessoris proxime venturo, Castrifferrei vero in festő Beate Elizabet vidue in oppido similiter Castrifferreo, Zaladiensis similiter in festő Beate Catharine virginis in oppido Kapornak, Wesprimiensis autem Comitatus tercio die ante fcstum Beate Barbare Virginis in oppido Papa, gentes Comitatus ipsorum tam de bonis Domi-norum, quam Nobilium Dominó Generali lustrare teneantur.
Interim nichilominus si liostem ipsum venire intendere conti-gerit, extunc dictus Dominus Generalis de Capitaneo eiusdeni Comitatus prouidere curabit.
Item ad conseruacionem Exploratorum idem modus, qui hactenus fűit, obseruetur.
(Egykorú irat a budai m. k. kamarai levéltárban.)
V.
1547. Szeptember 16.
Ferdinánd királynak Batthyány Ferencz, mint a Dunán-tuli rendekhez küldött követe, részére adott utasítása.
I n s t r u c t i o M a g n i f i c o B a t t h y a n y C o n s i l i a r i o R e g i a e M a j e s t a t i s , a d D o m i n o s P r a e l a t o ' s , B a r o n e s a e N o b i 1 e s n u p e r i n O p p i d o K e r
-m e n d c o n g r e g a t o s d a t a 1547. 16. D e c e -m b r i s . Inprimis Dominus Franciscus Battbyani, jussu Saerae Regiae Majestatis, Dominos Praelatos Barones et Nobiles Trans Danubium existentes, qui secunda ') die Augusti pro-xime praeteriti in Kennend congregati erant, convocet, si non omnes, praeeipuos tamen ex illis, quibus nomine Majestatis Regiae dicat salutem et gratiam regiam.
Hibásan »vigesima secunda« helyett.
6 6
MAGYARORSZÁGI R É S Z L E G E S GYÜLKSETF.
Deinde referat illis, quod Majestas Regia, Dominus noster clementissimus, tam ex literis Reverendissimi Domini Locumtenentis sui, et Articulis ipsorum ad suam Majestatem missis, quam etiam ex verbis et relatione Spectabiiis et Mag-nifici Domini Comitis Nicolai a Salmis, Generalis Suae Maje-statis Capitanei, abunde satis intellexit, quae istic in Conventu de Kennend t r a c t a t a et conclusa per ipsos íideles Suae Ma-jestatis fuerunt, utpote eos, quibus sua et publica salus curae fűit, et qui veluti boni et íideles Suae Majestatis subditi, ea curarunt summa diligentia et prudentia, quae ad bonum pu-blicum pertinebant. Quae omnia, quum ex ipsis Articulis Sacra sua Majestas perspiciebat optima esse, et nonnisi pru-denter ordinata; Sacra Majestas Sua eosdem Articulos Do-minorum Praelatorum, Baronum et Nobilium in Conventu dicti Oppidi scriptos, in omnibus punctis et clausulis gratiose approbat et coníirmat. Hoc uno addito, quod Sacra sua Ma-jestas, postquam Dominus Thomas Nadasdy hoc oneris accep-tare noluerit, Petrum Erdewdy, quem communi voto et con-sensu in K e n n e n d Domini Praelati, Barones et Nobiles ad hoc elegisse dicuntur, Comitatuum Transdanubianorum et etiam in Zygetli Supremum Capitaneum esse, eumque gentibus ipsorum, quas ex contributione communi conservaturi sunt, praeesse, ac eundem una cum esi dem gentibus personaliter in ipso Op-pido Zygeth continue residere vult et maiidat, ex quo loco tam ab excursionibus Turcicis, quam etiam internorum rebel-lium atque hostium tumultibus, si quis contingeret, partes illas defendere et protegere, tutasque conservare possit. Ipse autem P e t r u s Erdewdy obediat Capitaneo Generali suae Majesta-tis, qui habet in mandatis a Sacra Regia Majestate, u t si qua in re opus foret, hostilitatesque sive internorum sive externo-rum hostium tanta imminerent, contra quem solus P e t r u s Erdewdy non esset sufficiens, et per eum requireretur, mox-illi cum aliis gentibus Regiis succurrere eique auxilio esse
debent.
Ubi autem praedicti Domini Praelati, Barones et No-biles, íideles subditi suae Majestatis Regiae, supplicant, ut lucrum Camerae viginti denariorum ex Comitatibus Trans-danubianisad Cameram Suae Majestatis pervenire debentium,
1 5 4 7 - B E N . 9 1
ad conservationem gentium, quas ipsi pro eorum defensione in Conünibus alere vohmt, converti facere dignaretur: Maje-stas Sua, exaudita eorum supplicatione, ac visä ipsorum bona et pia voluntate, uti pius et clemens Princeps, suorumque sub-ditorum salutis cupidus, lucruui Camerae suae viginti dena-riorum, per cos Majestati suae oblatum, jubebit dari ad solu-tionem Petri Erdewdy et ad provisionem castrorum finiti-morum.
Quod autem iidem Domini Praelati, Barones et caeteri Status concluserunt, se missuros esse ad Sacram Caesaraem et Regiam Majestatem, pro intelligendis conditionibus Inducia-rum cum Turca initaInducia-rum. et etiam ad disvadendum ne, ob per-fidiam ac dubiam illorum fidem, cum Turcis aliquae Induciae ineantur : Dominus Franciscus Batthyany referat praedictis Statibns et Ordinibus,non esse opus, quod hac de causa Oratores suos aut ad Caesaream aut etiam Majestatem Regiam nunc mittant; hae enim Induciae non ad [incommodum aliquorum aut damnum Regni atque fidelium subditorum Suae Maje-statis Regiae cum Turca initae sunt, sed potius ad commo-dum et utilitatem publicam, ut interea commo-dum generalis ipsa ex-peditio parata erit, ipsi et alii fideles subditi Suae Majestatis Regiae, totumque Regnuni Hungáriáé in pace permanere possit. Quare pro solo Induciarum negotio, quae bonis et tóti Regno Hungáriáé utilibus conditionibus sunt initae, 11011 vi-detur esse necessarium Oratores mittere; verum, si quospiam pro sollicitanda futura generali expeditione mittere voluerint, id Sacra Majestas Regia non improbat.
Caeterum hortetur eos Dominus Batthyany, Regiae Majestatis nomine, ut in eadem fide et fidelitate, qua hacte-nus erga- Majestatem Regiam fuerunt, etiam de caetero per-sistant, et tam de Caesarea quam Regia Majestate optime sperent; nam Majestates Suae permansionis eorum atque quietis singularem habebunt curam, eaque omnino agunt, trac-tant et deliberant, quae ad liberationem Hungáriáé, ac ad salu-tem quiesalu-temque fidelium subditorum suorum pertinere fuerint a r b i t m t a e ; nihilque magis Sacram Caesaream et Regiam Majestatem in votis habere sibi certo persuadeant, quam ut fideles subditos suos ac totum Regnum Hungáriáé jam
tan-9 2 M A G Y A R O R S Z Á G I R É S Z L E O E S G Y Ű L É S E K .
dem a tyrannide Turcica in pristinam libertatem vendicare possint. Datum P r a g a e deciina sexta die mensis Septcmbris Anno Doniini millesimo quingentesimo quadragesimo septimo.
Ferdinandus.
ISicolaus Olahus Episcopus Zagrabiensis.
(Eredetije a herczeg Batthyányi* család körmendi levéltárában. Kova-chich M. Gy. által készített másolata a M. Nemzeti Muzeum
kézirat-gyűjteményében.)
III.
A N A G Y S Z O M B A T I
O R S Z Á G G Y Ű L É S 1 5 4 7. D e c z e m b e r b e n .
A nagyszombati országgyűlés 1547. Deczemberben.
A németországi vallási küzdelmek 1546-ban nyilt hábo-rúvá fejlődtek. V. Károly fegyvert fogott a protestáns fejedel-mek ellen, kik egy időben a kath. egyház és a császári hatalom ellen támadtak. Ily körülmények között a török ellen intézendő hadjárat tervét egészen elejtette, és Weltwycket visszakül-dötte Konstantinápolyba a békealkudozások folytatására.
Ferdinánd ugyanezen czélbólUgrinovicsot bocsátotta a portára.
A tárgyalások, melyekre, a pozsonyi országgyűlés felszó-lalása daczára, a magyar tanácsosoknak semmi befolyásuk nem volt, kielégítő eredményre vezettek. A béke öt évre köttetett meg, többi között oly feltétellel, hogy a magyar király évenkint 30,000 aranyat fizet a szultánnak és 3000-et Rusztein fővezérnek. 2)
Ferdinándnak — ki ekkor Augsburgban tartózkodott,
— erről még nem volt tudomása, midőn szeptember 25-én a magyar országgyűlést 1547. november 25-re Nagyszombatba hívta össze. A meghívó levelekben a tanácskozások főtárgyául a véghelyekről való gondoskodást tűzi ki; »mert habár — úgy mond — az ellenség ígéri is, hogy a békét vagy fegyverszüne-tet megtartja, nekünk mindenkor felkészülve kell lennünk.«
Személyes megjelenését ez alkalommal nem helyezte kilátásba.
Előre jelentette, hogy utasítással ellátandó biztosokat fog az országgyűlésre küldeni. 3)
Ez kitűnik Ferdinándnak 1547 deczember 5-én a magyar hely-tartótanácshoz intézett leveléből. (Közli Horváth Mihály. Brüsseli Ok-mánytár. II. 141. 1.)
2) Hammer II. 201. s kk. 11.
3) Az 1547. szeptember 25-én kelt meghivó levél Kovachichnál, Supplementum. III. 211. 1. — L. Irományok. 1. szám,
9 6 A NAGYSZOMBATI ORSZÁG GYŰ [.ÉS
Biztosaivá gróf Salm Miklós főkamarásmestert, ma-gyarországi főparancsnokot és gróf Nddasdy Tamás ország-bírót rendelte. ')
Az országgyűlés megnyitása előtt Várday P á l királyi helytartónál Pozsonyban több főpap, főúr és nemes — szám szerint 24 — gyűlt egybe, -) hogy előlegesen a teendők iránt tanácskozzanak.
Ezek — november 6-án — V. Károly császárhoz leve-let intéztek. A schmalkaldeni szövetség ellen viselt háború, diadalmas befejezése alkalmából szerencse-kivánataikat tol-mácsolják. Egy ú t t a l kifejezik azon reményöket, hogy most miután a belső ellenséget leküzdötte, a török ellen fogja irá-nyozni egész erejét. É s habár értesültek, hogy Ferdinánd király a törökkel kötött fegyverszünetet meghosszabbította, bíznak benne, hogy védelmükről gondoskodni fog. E miatt el vannak határozva, hogy a közelebb megnyitandó nagyszom-bati országgyűlésből a császárhoz és az augsburgi birodalmi gyűléshez követeket küldenek. Nehogy azonban ezek talán már későn, a gyűlés befejezése után érkezzenek, szükségesnek látták
e levelet előrebocsátani.
Felhívják figyelmét arra, hogy a szultán a békeköté-sekben mindenkor csak a maga érdekét szokta szem előtt t a r t a n i ; és jelenleg is megrettentve a császári hadak győze-delmei által, nehogy ezek ellene forduljanak, fogadta el a fegyverszünetet; annál inkább, mert más háború által van igénybe véve. Minélfogva az isteni gondviselés most nyújtja a legkedvezőbb alkalmat a török zsarnok igájának lerázására.
Kérik tehát, tegye meg a birodalmi gyűlésen a kellő lépéseket, hogy a Magyarország felszabadítására elhatározott hadjáratot mielőbb meg lehessen indítani és szerencsésen befejezni. Addig is pedig, míg e h a d j á r a t létesülhet, a véghe-lyek rögtön erősíttessenek meg, nehogy az ellenség hatalmába
A részekre 1547. november 5-én kiállított királyi utasítás — melyről még alább bővebben szólunk — Pray kézirati gyűjteményében, a budapesti egyetemi könyvtárban. — L. I r o m á n y o k . II. szám.
-) Az V. Károlyboz intézett levél alatt, melyről alább szólunk, 24 pecsét áll. Az egyik Várdayé. A legtöbbnek birtokosát nem vagyunk képesek meghatározni.
1 5 4 7 . D E C Z E M B E R B E N . 9 7
jutván, az ellene indítandó hadjárat sikerét nehezítsék. Mert hogy a törökök által elfogadott fegyverszünet megtartásában nem lehet bízni, mutatják a pusztítások, melyeket a király területén eddig véghezvittek.
Egyébkint habár a magyar nemzet, számos és súlyos csapások által megtörve, önmagát nem képes többé megvéd-ni : az egybegyűlt rendek kijelentik, hogy készek mindnyájan a császár zászlai alatt fegyvert fogni, őseik példájára, hazá-jok szabadságáért és a kereszténység javáért életöket és vé-röket feláldozni.
Az országgyűlés csak deczember első napjaiban nyitta-tott meg.
A királyi biztosok tisztében, nem Salm és Nádasdy, ha-nem Várday Pál és Salm gróf jártak el.2)
Ezek megnyitó beszédükben, a király üdvözletét és ke-gyelmét jelentve, előadták, mikép kényszerítették az engedel-mességet megtagadó német fejedelmek a császárt, hogy elle-nök háborút indítson, és a királyt, hogy bátyjának segítsé-gére siessen. Ekként mindketten megakadályoztattak a török ellen tervezett hadjáratot megindítani. Minthogy azonban most már a németországi és csehországi mozgalmak el van-nak fojtva, remélhető, hogy az Augsburgba egybehívott biro-dalmi gyűlésen Németországnak belső békéje állandón meg fog állapíttatni, egyúttal pedig a Magyarország felszabadítá-sára szükséges rendelkezések meg fognak történni. Ennek folytán a király utasítva látja magát, nem annyira a maga, mint inkább magyarországi alattvalóinak érdekében, hogy személyesen vegyen részt a birodalmi gyűlés tárgyalásaiban, minélfogva a magyar rendek között nem jelenhetett meg. Mi-helyt azonban a német és más keresztény fejedelmekkel a Magyarország védelmére vonatkozó tárgyalásokat befejezte, sietni fog körükbe visszatérni.
Az 1547. november 6-án kelt, a császárhoz intézett, és 24 pe-cséttel ellátott levél eredetije a bécsi titkos levéltárban. — L. Ironiá;
nyok I I I . száui.
2) Ferdinánd király 1548. február 22-iki válasziratában említi, liogy a török békekötés tárgyában Várday és Salm tették meg az or-szággyűlésnek az előterjesztést.
Magyar Országgyűlési Emlékek. III. 7
104
104 A NAGYSZOMBATI ORSZÁG GYŰ [.ÉS
Továbbá, a király régóta tudomással bir a felől, hogy némely roszakaratú és a közbéke megzavarására törő embe-rek azon rágalmat terjesztették, liogy a császár és a király a fegyverszünetbe, melynek létrehozására a török szultánnal alkudoztak, Magyarországot nem foglalták be, és ezt szabad zsákmányul engedték a törököknek, hogy így további oltalma-zásának gondjáitól megszabaduljanak. A rendek meg lehet-nek győződve, hogy a császár és a király erre soha sem gon-doltak. Sőt ellenkezőleg mindig azon voltak, hogy Magyaror-zágot, a melynek békéjétől és fenmaradásától az egész ke-reszténységnek biztonsága függ, a hozzá tartozó tartományok-kal együtt, a török zsarnoki igája alól felmentsék és hajdani
szabadságába visszahelyezzék.
Ne gondolják azt se, hogy a fegyverszünet, mely iránt a tárgyalások most folyamatban vannak, az országnak kárára fog válni; ellenkezőleg a rendek javát, fenmaradását és béké-jét fogja az biztosítani, miként csakhamar ki fog tűnni.
Mindazáltal habár a szultán késznek mutatkozik bizo-nyos időre békét kötni és azt megtartani, szükséges készen állani, nehogy e közben veszély érje az országot; szükséges tehát, hogy addig is míg a király visszatérvén, az ország védelméről és a véghelyek fentartásáról más módon gondos-kodhatik, a rendek e czélra némi segélyt ajánljanak meg. A rendek előtt ismeretes, hogy a király több év óta jelentékeny hadakat t a r t az ország védelmére, melyeket nagy részt többi országainak és tartományainak jövedelmeiből fizet, sőt a
saját kincstárából is évenkint nagy összegeket fordít Magyar-országra. Mert habár az elmúlt években a magyar rendek többször adót szavaztak meg az ország és a király szüksé-geire, a befolyt pénzeket némely lázongók és békebontók szét-ragadozták. Minthogy pedig a király most több más oldalról is igénybe van véve, igazságosnak t a r t j a , hogy a rendek ú j r a ajánljanak meg adót, és annak elpazarlását akként igyekez-zenek megakadályozni, hogy a király visszatértéig a véghe-lyeket és önmagukat minden lehető támadás ellen megoltal-mazni képesek legyenek.
A király felhívja a rendek figyelmét arra is, hogy kö-zöttük lázadók találtatnak, kik nemcsak a közbékét
megza-1 H megza-1 . DEOZEMHERÖEÍÍ. §9 várják, és bármit Önkényesen véghez visznek, hanem a király személye ellen támadni nem átallanak. Hogy ezeket ekkoráig meg nem fékezhette, részint hosszas távolléte, részint a nem-zet megoszlása okozta. M e r t habár többször hadakat küldött megfenyítésökre, mindég felmerültek oly körülmények, me-lyek miatt feladatukat meg nem oldhatták és az ország lako-sait további zaklatásoktól meg nem óvhatták.
A király inti a rendeket, hogy belviszályaikkal — me-lyek szegény jobbágyaik elnyomását okozzák és Isten harag-ját idézik fel — felhagyván, magok körében a békét és össze-tartást megszilárdítani igyekezzenek; e czélból addig is, míg személyesen megjelenhetik az országban, kapitányait utasí-tandja, hogy a rendelkezésökre álló haderőt, minden kímélet nélkül, használják fel a békeszegők és erőszakoskodók megfé-kezésére.
Yégre, minthogy a király elődei, törvényes rendelkezé-seik között azt is megállapították, hogy a főpapok és egyhá-zak mindenütt a tizedj öve delinek et élvezzék, és pedig oly czélból, hogy képesíttessenek az isteni tiszteletről gondos-kodni és az ország védelmére hadakat t a r t a n i ; jelenleg pedig gyakori eset az, hogy világiak az ily egyházi tizedeket bito-rolják és saját czéljaikra használják, minek az isteni tiszte-let és a honvédelem egyaránt érezi káros következményeit : ennek folytán a király felhívja a rendeket, gondoskodjanak arról, hogy az egyházi tizedeket mindenütt rendesen szol-gáltassák ki.
A király biztosítja a rendeket, azon esetre ha kivána-tait teljesítik, kegyelme és támogatása felől, mind a lázadók megfékezésében, mind h a z á j u k védelmében; és hogy császár bátyjának közreműködésével mindent meg fog tenni, a mit egy jó és kegyes uralkodótól, ki alattvalóinak nyugalmát, sza-badságát és jólétét szivén viseli, várni lehet,
!) Ferdinánd királynak 1546 november 5-én, biztosai részére kiál-lított, fennebb idézett utasítása kizárólag azon előadást tartalmazza, melylyel az országgyűlést meg kellett nyitniok. Az utolsó előtti pont — a viszályok beszüntetéséről — nincs meg az instructióban, de liogy a k.
proposítiókban előfordult, bizonyítja a törvénykönyv IV. czikke.
7 *
1 0 0 A NAGYSZOMBATI ORSZÁG GYŰ [.ÉS
A rendek haladéktalanul megkezdették tanácskozá-saikat ') az adó megajánlása tárgyában. E g y ú t t a l megválasz-tották a császárhoz és az augsburgi birodalmi gyűléshez kül-dendő követeiket, a kik hivatva voltak a török elleni h a d j á r a t megindítását sürgetni. -)
Azonban csakhamar fontos fordulat állott be. Deczem-ber közepe táján megérkezett Nagyszombatba Ferdinánd királynak a magyar helytartótanácshoz intézett levele, mely-ben a szultánnal kötött Öt évi békéről értesíti; mellékelvén Szulejmánnak október 31-én Konstantinápolyban kiállított oklevelét, melyben az is foglaltatik, hogy Ferdinánd király, Magyarország azon részeért, mely tényleg birtokában van,
»évenkint márczius elején, tisztességes ajándékot és tisztelet-díjt tartozik a portára küldeni.«
A király meghagyta a helytartótanácsnak, hogy a
A király meghagyta a helytartótanácsnak, hogy a