Adjon az Isten fényeket temetők helyett életet
NAGY L[SZL2: Adjon az Isten2
A Nyitra megyei elef{nti egyh{z J{nos nevű rektora és Felső- illetve Alsó-Elef{nt földbirtokosai között sz(letett egyezségről Domonkos pereszlényi pléb{nos nyitrai alesperes {ltal Pereszlényben {prilis -én ki{llított oklevél rendelkezett az elef{nti pap jövedelmeiről ezen bel(l pedig a temetéshez kapcsolódó szertart{sok {r{ról is így a síron kő vagy fa emlék elhelyezésekor végzett szertart{sért két kal{cs egy csirke egy sajt egy lepény és egy amfora sör j{rt neki in posicione lapidum seu lignorum, in signum monumenti duas tortas, unam pullum, unum caseum, placentem unam et unam anforam cervisie dare tenerentur .3 Az oklevél a papnak {ltal{ban a lakoss{gtól és nem az előkelőbbektől húzott jövedelméről intézkedett így mind a kő mind a fa jelek esetében a templom kör(li temetők sírjeleire vonatkoztatható az adat amely tudom{som szerint az ilyesfajta emlékeknek legkor{bbi ír{sos említése Magyarorsz{gon
4.1. A temető építészeti együttese
A középkori népesség túlnyomó része az elef{ntihoz hasonló a templomok köré vont temetőkben nyert végső nyughelyet a templomok kolostorok ép(letbelsőiben ugyanis csak a legelőkelőbbek a legmódosabbak temetkezhettek4. A temetők azonban a templomok tartozékai, maguk is szent helyek voltak mivel az egyh{zak és a benn(k elhelyezett ereklyék szentsége kisug{rzott r{juk; m{r elég hamar adatolható a p(spöki beszentelés(k is5 [Jelentős mértékben k(lönbözött ez a rómaiak felfog{s{tól akik nem a temetőt hanem mag{t a sírt tartott{k szentnek ahol a halottak szellemei Dii Manes)
1 A középkori Magyarorsz{g temetői sírjeleinek első az enciklopédia szócikk műfaji korl{taiból is adódóan igencsak tömör v{zlata L8VEI a A fejezet kor{bbi lényegesen rövidebb és szűkebb tematik{jú v{ltozata L8VEI b
2 Nagy L{szló összegyűjtött versei Bp
3 DEDEK sz SOLYMOSI fordít{s{ban emlékoszlop szerepel
4 Részletesebben ld al{bb A holtak jelenléte templomi temetkezések a középkori Magyarorsz{gon című fejezetben
5 DERWEIN 1931. 31.
éltek6 Mind a római mind a keresztény elgondol{stól k(lönbözött a zsidóké akiknek temetőiben a sír és a sírkő is a halott tulajdon{t képezte és a temető valój{ban tiszt{talan helynek sz{mított ahonnan t{vozva kezet kellett mosni és ahov{ a temetésen kív(l nem is volt szok{s j{rni] Hi{ba beszél(nk azonban tömeges jelenségről a v{rosi és falusi pléb{niatemplomok a nagysz{mú kolostor középkori temetőinek egykori képéről, a földfelszín fölötti tartozékaikról tud{sunk mégis igencsak csekély annak ellenére hogy az utóbbi m{sfél évsz{zad régészeti kutat{sai sor{n a K{rp{t-medence ter(letén sok ezernyi sír t{rult fel ezekben a temetőkben sz{mos adatot szolg{ltatva legal{bb a temetkezési form{król7
Amiről biztosabb tud{ssal rendelkez(nk az csup{n az építészeti környezet Elsősorban a templomép(let maga 8 amely köré I L{szló és (Könyves) K{lm{n törvényei a zsinati hat{rozatok Szabolcs Tarcal kör(l Esztergom -szerint a becs(letes keresztényeknek kivételt jelentettek az öngyilkosok ki{tkozottak gyilkosok temetkezni(k kellett9 a hívek a halottaikat az egyh{zakhoz temessék aki hanyags{got követ el ebben az napig kalod{ban vízen és kenyéren böjtöljön és hasonlóan bűnhődjék az aki az úr szolg{j{t vagy az a falusi bíró aki a szegényt vagy idegent nem temeti az egyh{zhoz Si quis ] aut mortuos suos ad ecclesiam non sepellierit, XII dies in pane et aqua peniteat in cippo. Si dominus servi sui corpus, aut villicus pauperis hospitis vel villani ad ecclesiam non detullerit, tantumdem peniteat. 10 A keresztények eltemetése ugyanakkor ne a templomokban történjék
Sepulture christianorum non nisi in atriis ecclesiarum fiant .11
A temetők m{sik többé-kevésbé {ltal{nos építészeti eleme a sok esetben meg is maradt (651- kép) de {sat{ssal m{shol is gyakran felt{rt temetőt övező kerítés körítőfal12 pl a sz{zadi nagybörzsönyi Szent Istv{n-templom körítőfala13 Kőv{góörs hat{r{ban az -ban elpusztult Ecsér-pusztai templomrom kör(li ov{lis
6 Digesta 11. 7. 2. 5.;angol fordít{sa SCOTT CARROLL
7 A korai [rp{d-korra vonatkozó összefoglal{s TETTAMANTI A kutat{si feladatokat v{zoló programadó helyzettanulm{ny RITO2K A középkor egész időszak{val foglalkozó hézagpótló műfaj{ból adódóan azonban mégis csup{n mozaikszerű tanulm{nykötet Templom körüli temetők 2005.
8 Középkori falusi templomainkról MAROSI - hasonló ak{r tudom{nyos ak{r népszerűbb összefoglal{s a v{rosi templomépítészetről az {ltal{nosabb építészettörténeti művészettörténeti munk{kból gyűjthető ki pl Magyarorsz{gi művészet 1956; RADOS 1961;
Magyarorsz{gi művészet DERCSÉNYI a ENTZ Katolikus templomok 1991; Reform{tus
templomok ENTZ ENTZ L8VEI a BUZ[S b
9 MAROSI 1975. 24.; Magyarorsz{g története 1984. I/2. 921.; BALASSA 1989. 10-11.; Történeti lexikon J[NOSI M RITO2K
10 L{szló első törvénykönyvének XXV pontja Z[VODSZKY 11 K{lm{n első törvénykönyvének LXXIII pontja Z[VODSZKY
12 A szok{s kialakul{s{ról rövid de igen informatív nemzetközi kitekintés RITO2K 13 R. RATKAI 1972. 177.
kív(lről t{mpillérekkel erősített fal14 (653 kép) a sz{zadi alsódörgicsei templom temetőkerítése15 (654 kép); a m{traszőlősi római katolikus templom sz{zadi edénytöredékekkel keltezett k(lső oldal{n t{mpillérekkel erősített kőfala16 (655 kép); a nógr{ds{pi római katolikus templom középkori eredetű kőkerítése17 (656 kép).
Körítőfalra vonatkozó legkor{bbi írott adat Magyarorsz{gon 1313-ból ismert.18 A temetők kör(l m{r a honfoglal{s kor{ban ismert körítő {rok övezhette a templom kör(li temetőket is esetenként még a sz{zadig is.19 A v{rosi pléb{niatemplomok temetőit is fallal vették kör(l így a kassai Ko:ice Szlov{kia Szent Erzsébet-templom és a tőle délre eső Szent Mih{ly-k{polna kör(li a temetőt is övező kerítés még a sz{zad utolsó negyedében is {llt20 A sz{zad utolsó harmad{ban létesített budai karmelita kolostornak az ép(letegy(ttes keleti oldal{n húzódó temetője kerítését a k(lső oldal{n felt{rt cserépréteg alapj{n tető fedhette két kapusz{ras bej{rat{hoz pedig előtető csatlakozott.21 A körítőfalak egy része a középkor végén a török fenyegetés hat{s{ra védelmi célból ép(lt mint péld{ul a mecsekn{dasdi Szent Istv{n-templom kör(l a sz{zad elején22 Ha a körítőfalak az ép(letegy(ttes veszély esetén sz(kséges védelmét elősegítő kiegészítést lőrések tornyok stb kaptak m{r erődtemplomról beszélhet(nk23 Ilyenek Európa m{s ter(letein is előfordulnak péld{ul Közép- és Dél-Németorsz{gban24 A legnagyszerűbb péld{k azonban Erdélyben tal{lhatók a sz{szs{g építkezésein
A temető fallal elz{rt ter(letét a latin coemeterium alvó hely kifejezés nyom{n magyarul cinteremnek nevezték A német Fried-hof bekerített udvar elnevezés egyenesen a kerítettségből eredt25 A körítőfalak az {rkok egyik feladata az {llatok t{voltart{sa volt hiszen péld{ul a disznók a sírokat is feltúrhatt{k de igen lényeges szempont volt a szakr{lis funkció a szakr{lis védelem a temető szentelt föld volt
14 KOPP[NY {bra
15 ÉRI-KOPP[NY
16 VALTER kép
17 KOZ[K b - kép MAROSI alaprajz
18 RITO2K hivatkozik Magyar K{roly -ben kész(lt szakdolgozat{ra
19 Még a templom kör(li keresztény temetőket megelőző korai köznépi temetőket övező {rkokról SZAB2 {rokkal kör(lvett templomokra nyugat-dun{ntúli péld{k VALTER
(Mesteri), 177. (Narda), 189. (Vasalja-Pinkaszentkir{ly Vasszentmih{ly Vasszilv{gy Balatonszabadi-Pusztatorony 1683-ban a törökök {ltal elpusztított rom{n kori eredetű templomromj{nak jelentős méretű m széles m mély temető{rka alighanem m{r a török kori erődítés része volt MAGYAR
20 KRCHO 1990. 1- kép
21 BENDA 2005. 242- kép
22 G S[NDOR 86-187, 192.; 176, 183- kép 23 TOLNAI 2001.
24 DERWEIN 1931. 36-37.
25 ANGENENDT 2008. 378.
Mint ilyet az élők és holtak középkori egy(ttélésének értelmében gyakran v{lasztott{k jogi és szakr{lis cselekvések ítélkezés nyilv{nos kihirdetések prédik{ció és vezeklés kit(ntetett helyszíné(l 26 Kész(lhettek péld{ul oklevelek is temetőben Viszokai Istv{n közjegyző 1447-ben két oklevelét is z{gr{bi Zagreb Horv{torsz{g kolostori temetőben in cimiterio claustri sancti Francisci {llította ki.27
Egyes ausztriai és német francia vagy ak{r it{liai v{rosi temetőket a körítőfal belső oldal{hoz t{maszkodó a kolostori kerengőkhöz hasonlóan fedett folyosók öveztek
ld péld{ul a pléb{niai és temetési jogokkal is felruh{zott salzburgi St Peter-kolostor mai összképét valój{ban csak -ben elnyerő temetőjét a Petersfriedhofot;28 a pisai Campo Santót a p{rizsi Cimetière des Innocents m{r késő középkori {br{zol{sokból is jól ismert utóbb azonban megsz(ntetett egy(ttesét29 az elvétve ma is {lló emlékek közé tartozó roueni Saint-Clou- és blois-i Saint-Saturnin-temetőt valamint Montfort-l Amaury ma is haszn{Montfort-lt temetőjét30 Hasonló építményekről nem {rulkodnak hazai {sat{si eredmények pedig ezek falai esetenként padlófel(letei valóban alkalmasak lehettek volna nagyobb sz{mú igényes anyagú és megmunk{l{sú sírlap epit{fium a fal előtt emelt síremlék m{ig tartó megőrzésére
A kerítettség a hely korl{tozott volt{val j{rt így sok helyen volt sz(kség az újabb sírgödrök ki{s{sa sor{n előker(lt csontok elhelyezésére szolg{ló csonth{zra, ossz{riumra (carnarium, ossarium) is. Ebben az időben a temetők túlnyomórészt még
névtelenek voltak b{rmilyen sírjelek is {llhattak esetleg a sírhantokon és nem is ígértek örök elhelyezést az elhunytaknak. Az ideiglenesség mutatkozott meg m{r a keresztény temetőknek a sz{zad végétől adatolható coemeterium alvó hely elnevezésében is hiszen az elhunytak maradv{nyai itt az Utolsó ítéletre v{rtak31 (ahogy egyébként a jelenkor főleg v{rosi temetőiben kolumb{riumaiban is {ltal{nos a 10, 25, éves ismételt sírmegv{lt{s intézménye) [ltal{nos volt a vélemény hogy az elhunyt lelkét nem sérti ha a testi maradv{nyokat elt{volítj{k a sírból és a csontok ak{r szét is szóródhatnak az Utolsó ítélet sor{n ugyanis nem jelenthet problém{t a darabok egyesítése32 De az összegyűjtött csontok tov{bbra is a középkori temető központj{t alkotó templom tartozékai maradtak a halottak eltemetése az egyh{znak jogokat adott és kötelezettségeket jelentett. A sírok rendszeres felnyit{sa és újrafelhaszn{l{sa ellenére a halottakra való ismételt megemlékezés kötelessége megmaradt a
26 ANGENENDT 2008. 378.
27 CSUKOVITS 2008. 69.
28 WALZ 1867-1875; TIETZE 1913. 166-198.; Fig. 256.; HERMANN 1982. 71-72.; KOCH 1982.
29 Saints-Innocents é n kép
30 ARIÈS kép
31 CAROLL 2006. 1- a törvények szerint szigorúan a telep(léseken kív(l elhelyezett római temetők jelölésére anecropolis, sepulcretum az egyes sírt is jelölősepulcrum volt míg acoemeterium kifejezés a sz{zad végén Tertullianusn{l és kör(l Hippolytusn{l jelent meg először
32 K5TTING
személytelen tömegek eltemetése mindenesetre a r{juk való emlékezés személytelenségével t{rsult amikor Cluny ap{ts{g{ban 998-ban, Odilo ap{t
idején majd idővel az egész egyh{zban bevezették a név szerint nem ismert elhunytak {ltal{nos, a Mindenszenteket követő halotti emléknapj{t.33
Németorsz{gi írott forr{sokban az ossz{riumok léte m{r a sz{zadtól fogható, feltehetően azonban m{r a sz{zadban is létesíthettek erre a célra ép(leteket ép(letrészeket34 Legdíszesebb péld{ik a latin eredetű karner kifejezést is megőrző Ausztri{ban {llnak A m{r említett p{rizsi Cimetière des Innocents sz{zad közepi {br{zol{s{n a sz{zad végéig a kerítés mentén fenn{lló {rk{dsor fölötti alacsony a temető felé megnyitott emeleti térben sorakoznak az egybegyűjtött kopony{k;35 a csontkamr{k h{rom oldalról vették kör(l a temetőt amely az összes p{rizsi temető köz(l a legkedveltebb volt így azt{n a sírokat az újabb temetések miatt rövid időn bel(l ki kellett hantolni és a csontokat az ossz{riumokban kellett felhalmozni.36
A magyarorsz{gi falusi templomok esetében az ossz{rium többnyire a templom északi oldal{hoz {ltal{ban utólag hozz{ép(lt helyiség volt mint péld{ul a m{traszőlősi római katolikus templomn{l (655 kép).37 Ossz{rium volt a mecsekn{dasdi Szent Istv{n-templom északi oldal{hoz a sz{zadban ép(lt helyiség 38 a veszprémfajszi templomrom északi oldal{hoz tapasztott tér 656 kép),39 a Kőv{góörs-ecséri templomromn{l 653 kép),40 a beregdaróci reform{tus templomn{l,41 a felvidéki b{rcai Barca Szlov{kia római katolikus templomn{l42 és a sajókazai reform{tus templomn{l43 a sekrestyéhez nyugat felől hozz{ép(lt kisebb helyiség Alsódörgicsén a széles nyugati tornyot nyugat felől megt{masztó a sz{zadban emelt t{mpillér közét rekesztették el egy fallal csonth{z célj{ra 654 kép).44 1509-ből sz{rmazó körmenet-leír{sból arra lehet következtetni hogy valahol a szentély kör(l {llhatott a középkori egri székesegyh{zhoz
33 ANGENENDT WOLLASCH K5RNER DI2S
34 DERWEIN 1931. 41.
35 Saints-Innocents é n kép miniatúra Jacques Juvénal des Ursins és között kész(lt misekönyvében az {br{zolt építményt -ban kész(lt rajz hitelesíti uott kép
36 HUIZINGA 1976. 113.
37 Az ossz{rium a hajón{l később a sz{zadban ép(lt m{sodik szentély északi oldal{hoz kapcsolódó azzal egyidejű sekrestye nyugati oldal{hoz csatlakozó felt{r{sakor nagy mennyiségű csonttal teli helyiség volt amelybe a hajó északi fal{n tört nyíl{son {t helyezhették el a csontokat 1715-ben írott forr{s is említette a csonth{zat VALTER kép
38 G S[NDOR 1974. 186, 192.
39 Tóth S{ndor felt{r{s{ból RITO2K {bra
40 KOPP[NY {bra
41 Felt{rója Bal{zsik Tam{s volt BAL[ZSIK
42 BAL[ZSIK b kép
43 SIMON periodiz{ciós alaprajz a oldalon 44 ÉRI-KOPP[NY2001. 17, 18.
tartozó ossarium seu cimiterium .45 A soproni Szent Mih{ly-pléb{niatemplom kifejezetten erődítés jelleggel körbefalazott temetőjében a sz{zad közepén ön{lló nyolcszög alaprajzú karner ép(lt a ma is {lló Szent Jakab-k{polna46 hasonló alaprajzú volt az azóta részben {tépített temetők{polna a szepességi Podolinban Podolinec Szlov{kia 47 és hatszögű Szentmargitb{nya St Margarethen Ausztria karnere48 (658-659 kép A kassai Szent Erzsébet-pléb{niatemplomtól délre a sz{zad harmadik negyedében emelt hosszh{zas impoz{ns Szent Mih{ly-k{polna is kétszintes alsó föld alatti, boltozatos terei ossz{riumként szolg{ltak49 Az ilyesfajta felső szintj(kön k{poln{nak alul pedig csonth{znak helyet adó hol centr{lis hol hosszh{zas rendszerű német-osztr{k p{rhuzamokkal jellemezhető karnerek főleg a történelmi Magyarorsz{g nyugati hat{rszéle50 és a Felvidék telep(lésein néh{ny erdélyi sz{sz v{rosban jelentős mértékben németek lakta ter(leteken vagy telep(léseken ismertek Az újabb {sat{sok eredményei péld{ul a középkori templom helyén ép(lt zalaegerszegi pléb{niatemplom mellett felt{rt k{polna azonban a somm{s kijelentések tekintetében óvatoss{gra intenek.51
Két olyan kő fedlap is előker(lt az utóbbi évek magyarorsz{gi {sat{sai sor{n amelyek a csontok összegyűjtésére szolg{ló terek nyíl{sait z{rhatt{k le egykor Bud{n a Víziv{ros középkori {gostonos kolostor{nak ter(letén építkezés sor{n tal{lt{k azt a körirat{tól eltekintve {br{zol{s nélk(li faragv{nyt 203 kép amelyet a felirata alapj{n a néhai felséges Lajos kir{ly I. (Nagy) Lajos idején élt nemzedékeknek emeltek feltehetően a kolostorban folyt építkezés alatt megbolygatott és egy(vé temetett csontok fölötti fedlap gyan{nt hic iacent ille g(e)n(er)acio[n]es qvi p(er) divina(m) gr(aci)am edvcti fvera(n)t p(er) serenissimu(m) rege(m) lodo(v)icv(m) 1455 A feliratban olvasható évsz{m így nem hal{loz{si évet jelöl hanem minden bizonnyal az újratemetésnek és a kőlap készítésének évét A leletmentést követő években a faragv{ny lelőhelyének közvetlen közelében t{rt{k fel a kolostortemplom északi oldala mellé ép(lt temetők{polna maradv{nyait a kör(lötte elter(lő temető egy részével egy(tt A keletelt temetők{polna négyzetes tér volt félköríves szentéllyel alatta a földbe s(llyesztett csonth{zzal.52
A m{sik lelet Szegeden a v{rtemplom a középkori pléb{niatemplom - hosszh{z{nak déli fal{hoz ép(lt tégl{ból falazott négy lépcsőfokon {t megközelíthető ossz{rium betöltéséből ker(lt elő kis darabokra törve -ben.53 Az ossz{riumban
45 Ordinarius 187.; NAGY 2004. 172.
46 CSATKAI 1956. 408-412.
47 VANČO - ROST[S Dr{v{ntúli 43.
48 CSATKAI FREY 1932. 281.; Abb. 304-305, 308.; SCHMELLER-KITT 1976. 274.
49 BAL[ZSIK b FARBAKY
50 Vö BERG
51 V{ndor L{szló felt{r{sa BAL[ZSIK b
52 VÉGH a VÉGH b
53 Horv{th Ferenc lelete HORV[TH
mintegy 30 koponya volt a hozz{juk tartozó csontokkal gondosan összerakva A vörös m{rv{nyból faragott lapra im{dkozó férfialakot véstek 660 kép kezei köz(l ír{sszalag indul felirata foh{sz Ave M[ari]a gratia pl[ena] A lap fel(letén a l{b felőli részen négyzetes befarag{s tal{lható p{rja az ír{sszalag közelében a ma hi{nyzó fel(leten lehetett a kőlap felemelésére szolg{ltak A minuszkul{s felirat nem lehet régebbi kb 1360-n{l az alak viselete a sz{zad m{sodik felére jellemző
A késő középkori főleg v{rosi temetők kerítésfal{ra vagy m{r említett {rk{dsoros keretarchitektúr{ja falaira sz{mos helyen monument{lis hal{lt{ncokat festettek vagy t{bl{kon f(ggesztettek. Az ikonogr{fiai előzmények a sz{zad végéig vezethetők vissza Normandia Caudebec-en-Crux, 1393).54 A legkor{bbi 1424 1425-ben festett típusteremtő p{rizsi hal{lt{nc a Cimitière de Sts Innocents ben m{r a kora újkorban elpusztult, de Guyot Marchant 1485-ben nyomtatott fametszetsorozata alapvon{saiban megőrizte és egyben széles körben népszerűsítette a képeit.55 Baselben kör(l két hal{lt{ncot is festettek a gro -baseli domonkos kolostor temetőjének fal{n -ig l{tható és a Klein-Basel klingelthali kolostora temetőjében -ban elpusztult egy(ttest; az 1430, kör(l t{bl{kra festett londoni a régi Szent P{l-székesegyh{z temetőjét övező kerengőben1549-ben pusztult el, Brugge Bruges falképe csak 1449-es említésből ismert több m{s francia példa mellett nem maradt fenn a Besançon-ban 1453-ban kész(lt hal{lt{nc sem; némelyik alkot{s a legnagyobb művésznevekhez kapcsolódott így a l(becki Marienkirche meglévő falképét 1463-ban Bernt Notke festette, az 1660-ban elpusztult bernit között Nikolaus Manuel Deutsch, a luzerni fedett Kapellbr(cke -os évsz{mú sorozata (661-662 kép) pedig Holbein fametszeteire megy vissza.56 Ma is megvan a franciaorsz{gi La Chaise-Dieu 1460 kör(l kész(lt hal{lt{nc-falképe57 Az évi pestisj{rv{ny nyom{n a sz{zad végén festett berlini hal{lt{nc m hosszú s{vja a Marienkirche előcsarnok{nak északi részén ma is l{tható.58 A K{rp{t-medencében középkori hal{lt{ncról nincs tudom{sunk igen késői péld{k azonban említhetők Mérgeska Mérgesv{g{sa Nov{ Polianka Szlov{kia) 1961-ben elpusztult görög katolikus fatemplom{nak fal{n egy 18. sz{zadi hal{l-jelenet két főúri alak között egy csontv{z volt l{tható,59 az {gostonos remeték lékai Lockenhaus Ausztria templom{ban (ma pléb{nia- és búcsúj{rótemplom a N{dasdy csal{d temetkezőhelyé(l szolg{ló kripta
54 MÂLE MASNE DE CHERMONT é n jegyzet
55 MÂLE -368.; Figs. 200- KOZ[KY XXII-XXIII. t{bla ROSENFELD
kép HUIZINGA APPLEFORD
56 MÂLE - KOZ[KY VII-VIII t{bla Luzern KOZ[KY XXI t{bla
Bern XXIV t{bla Gro -Basel XXVII t{bla L(beck ROSENFELD -347.; kép LIEBMANN 1977. 52- a londoni egy(ttesről legutóbb APPLEFORD Holbein fametszetei KOZ[KY I-II t{bla HOLBEIN
57 MÂLE -395.; Figs. 205- KOZ[KY XXI t{bla ROSENFELD -345.
58 KOZ[KY XXI t{bla NICKEL 1979. 93- kép 59 KOZ[KY XXI old XXVII t{bla kép PUSK[S
pilléreire pedig t{j{n k(lönböző ruh{kat és orn{tusokat viselő csontv{zakat festettek60 (663-666 kép).61
A középkori temetők kis részében elsősorban a jelentősebb v{rosokban uradalmi központokban kegyúri temetők{poln{kkal is sz{molhatunk ilyennek tartja felt{rója Valter Ilona a p{sztói pléb{niatemplom melletti hatszögletű ép(letet62 A budai Nagyboldogasszony-templom és M{ria Magdolna-templom középkori temetőiben egyar{nt {llott egy-egy Szent Mih{ly-k{polna az első kegyura minden bizonnyal maga Buda v{rosa volt , a Nagyboldogasszony-templomtól délre fek(dt ezen kív(l az Ulvingus isp{n {ltal -ben alapított és -ig lesz{rmazottai kegyuras{g{ban maradt Szent L{szló- (a forr{sokban időnként Szent Imre-)k{polna is63 2bud{n a k{ptalani templom közelében ter(lhetett el az a temető amelyben egy M{ria-k{poln{t emeltek.64 Pesten a mai belv{rosi pléb{niatemplomtól délre a temető fal{hoz építve {llt a Szent Mih{ly-temetők{polna egy évi adat szerintrector{nak hetenként egy misét kellett mondania az elhunyt hívekért65 1523-ban a tordai Szent Miklós-templom temetőjében ép(lt Szenth{roms{g-k{polna capelle beatissime trinitatis in cimiterio prefate ecclesie beati Nicolaj szőlőjéről ismert adat66 Szent Mih{lynak szentelt k{polna {llott az erdélyi Beszterce Bistriţa Rom{nia Szent Miklós-pléb{niatemplom{nak temetőjében capelle sancti Michaelis archangeli in cimiterio ecclesie parochialis ; 1527-ben és -ban m{r lebont{s{ról esik szó 67 Szent Lőrinc titulusú a brassói Bra<ov Rom{nia pléb{niatemplom temetőjében capella Laurentii martiris in cimiterio ecclesiae parochialis ).68 A dési Dej Rom{nia pléb{niatemplom cintermének oldal{n 1478 előtt ép(lt Szentlélek-k{poln{t capelle Sanctispiritus in latere cimiterii nostre parochialis ecclesie fundate ) 1887-ben bontott{k le.69 Az ugyancsak a sz{zad végén lebontott, nagyszebeni Sibiu Rom{nia) Szent Jakab-temetők{polna capella sancti Jacobi apostoli sita in cimiterio ecclesiae parochialis in Cibinio gótikus ép(letéről {br{zol{s is fennmaradt70 A sz{zad végén sz{zad elején emelt sz{szsebesi Sebe< Rom{nia Szent Jakab-temetők{polna az egykori pléb{niatemplomtól északra
60 SCHMELLER-KITT SCH5BEL Abb a lékain{l lényegesen jobb
színvonalú jobb {llapotú és nagyobb szab{sú az alsó-ausztriai Altenburg bencés kolostor{ban 1740 kör(l elkész(lt kripta hal{lt{nc-jeleneteket is tartalmazó kifestése GAMERITH
61 A barokk hal{lt{ncokról ld SCHIRETZ
62 VALTER 1987. 277- BAL[ZSIK b
63 ZOLNAY GER8 KERNY
64 Budapest 1973. II. 11.
65 RUPP R2MER Budapest II PATTANTYÚS
66 Kolozsmonostori konvent 1990. II. 411. (3920. sz.); ENTZ 1996. 488, 489.
67 ENTZ 1996. 239-240.
68 ENTZ 1996. 257.
69 ENTZ 1996. 154, 269.
70 ENTZ 1996. 64- kép
ma is {ll71 Ezeket az ép(leteket keresztelők{polnaként éppúgy haszn{lhatt{k mint körmenetek sor{n valamint a temető haszn{lat{val temetkezési funkciókkal összef(ggésben Német ter(leteken a legkor{bbi ismert temetők{polna a fuldai
ma is {ll71 Ezeket az ép(leteket keresztelők{polnaként éppúgy haszn{lhatt{k mint körmenetek sor{n valamint a temető haszn{lat{val temetkezési funkciókkal összef(ggésben Német ter(leteken a legkor{bbi ismert temetők{polna a fuldai