nak példáji
181 rntfysmns) hasonlóképp két egymásnak ellentett álla
potból (hideg , meleg — m eleg, hideg) de olykor háromból is (hideg, meleg, izzadság) tapasztalunk öszvetéve lenni. E’ végett szükség ezeknek számára a* kikémlelt (nem rühellenes) gyógyszerek köz sere
géből oly orvosságokat választani, melyek vagy (a’
mi legbiztosabb) hasonlóképp mind a’ két, (vagy mind a' három) megmegjövő hasonló állapotot képesek az ép emberben támasztani, vagy legalább a’ legerősebb, legkitündöklőbb , és legkülönösebb megmegtérő álla
potnak (vagy a’ hideg álljipotjának mellékkórjeleivel egyetemben, vagr a’ melegének hasonlólag mellék kórjeleivel együtt, vagy az izzadságénak szinte a’
hozzá kapcsolt mellékbajokkal egyebemben a’ men
nyire t. i. a’ megmegtérő állapotoknak egyike vagy másika a’ legerősebb és legkülönösebb) kórjeleik ha
sonlóságára nézve hasonszenvesen a’ tehetségig tökélye
ié n megfelelnek — } ilykor aztán ha d gyógyszer a’
izzadsággal vagy ez nélkül; ismét m ások, h o l elő s z ö r a’ me
leg köszönt b e , és aztán jő meg a h id e g ; ismét m ás ok, me
lyekben a’ hid eg és meleg után szabad id ő je lenik m eg , és aztán mint második támadás gyakorta több ó rák múlva, egye
dül izzadság követkczibyvismét m ások, hol éppen semmi iz
zadság nem je lenik meg; és ismét mások, hol az egész tám a
dás minden hideg és meleg nélkül egyedül izzadságból áll, vagy hol az izzadság csak a’ meleg alatt van jelen; és így hitlialadólag sok más változások is vannak ezeken kív ül, l ó képp a* mellékkórjelekre nézve, a ’ külö nös fejfájás, rós z é z , imelygée, h á n y á s , hasmenés, a* hib ázó vagy heves ezomj, a’ különös fajta d e r é k , vagy végtagok f á j d a lm á ra , az álom, a ’ félre besz éd, a’ kedvély e lv álto zás aira, a ’ gö rcs ö k re, ’s a ’ tö bbire nézve, a* hideg e lő t t, alatt vagy u t á n , a ’ meleg e lő tt, alatt vagy u tá n , az ízzadás e l ő t t , alatt vagy u tán ; és így még számtalan változások történhetnek. Mind ezek vilá
gosan külömböző tulajdonságú h ideglelés ek, melyek közül mindenik természetesen a ’ maga saját (has onszenves) gyógy- bánását kívánja. Eln yom ni, meg kell vallan u n k , csaknem mind- nyájokat le h e t , (m in t ez gyakorta törté nik) a’ k í n a - h é j n a k temérdek adagaival, az az, idökörönkénti visszátérésök (n yom - dájok) eltöröltetik ugyan, de a ’ be te g e k , kik nem a! Itína- héjjal gyógyítatan dó hid eglelé sben szenvedének, az e'kénf kio ltott nyom da után nem lesznek egésségesek; nem! ők ez
után másképp lesznek be te g e k , még b eteg e b b ek , eött sokkal b e te g e b b e k , mint az elölt. Hát ezt fogjuk e nevezni g y ó
g y í t á s n a k ?
második (gyöngébb) állapotra csak különszeqvesen (pa7
lástolólag) illik i s , a’ láz mégis egésségbe megy ál
tal, még pedig rend szerint, ha ő nem régi» mind
járt az első adag után. Itt sem szabad a’ gyógyszert művelete tartásának lefolyása előtt, és meddig csak javulás tapaszlaltatik tő le, második adagban nyújta
ni $ de ha már kiműködte magát, a'kor a’ra kell vi
gyázni, váljon a’ láz maradéka» ha talán még vala
mely jelen volna, nem a’képp megváltozva jelenik e meg (mint rendszerint történni szokott)» hogy az első gyógyszert többé adni nem lehessen, hanem a’ most megváltozott állapotra (kórjelek öszveségére) valamely hasonszenvesen illőbb orvosságot kellessék választani, mely aztán többnyire a’ meggyógyulást véghöz is viszi.
233. § .
A ’ gyógyszeradag ezen esetben Iegczélerányo- sabb és iegsegedelmesebbén nyujtatik mingyárt vagy legalább nem sokára a’ támadásnak vége után $ e’kor ideje van neki az életműség változásait, a’ mint csak kitelik tőle, egésségre fordítani minden baj, és erő
szakos megtámadás nélkül; míg az azonnal a’ táma
dás előtt adott» még oly önhatólagosan Oda illesztett gyógyszer művelete is a’ természetes betegség meg
újulásával öszveütközvén az életinűségben oly ellen- műveletet, oly heves ellentusát okoz» hogy az e’fe'le támadás legalább sok erőt elveszteget, sijtt olykor ß z életet is veszedelembe hozza 1). De ha a’ gyógyszer azonnal a’ támadás végződésével az az, azon időben adatik, midőn a’ láztól legmentebb időköz lépett be, és minekelőtte a’ következő, támadás még csak iqesz- sziről is készülőben volna» akkor az életműség, mint csak tőle k itelik , oly jó elrendelésében van, hogy magát a’ gyógyszertől csöndesen megváltoztatni» és így az egésség állapotjába áttenni engedje.
234. § .
De ha a’ láztól üres idő igen rövid» mint nehány igen gonosz hideglelésekben, vagy ha az elöbbeni.tá- l)
l ) E z t látjuk a’ nem éppen ritk a halálos es etekben, h o l a ’ láz hidegében nyújtott m ákonynak mérsékleti adaga az életet h ir
telen eloltotta.
183 inadás utóbajaival moeskóltatik b e , a’kor a’ hason
szenves gyógyszeradag már azon időben nyujtassék , midőn az izzadás kevesbedni, vagy a’ végződendő tá
madás más uíótüneinényei enyhülni kezdenek.
235. §.
Csak midőn a’ jólválasztott gyógyszer, egyszeri adagával, több támadásokat kiirtott, ős valóságos egésség köszöntött b e, de aztán időjártával az új tá
madásnak nyomdoki mutatkoznának, csak ilykor, mon
dom, lehet is de kell is , ha egyébként a’ kórjelek öszvesége ugyanaz, melly előbb v o lt, ugyanazon gyógyszert ismételni. Hanem ugyanazon láznak az e'p időköz után való visszatérése csak a’kor lehetsé
g e s , ha az ártalom, mely a’ hideglelést először ger
jesztő, a’ fellábbadóra még mindég működött, (mint a’ mocsáros tájakon), mely esetben állandó fölépülési' gyakorta csak ezen gerjesztő oknak elhárítása (mint, ha mocsár-hideglelés van jelen , a’ hegyes tartomány
ba való húzódás) hozhat elő.
236 §.
Mivel csaknem minden gyógyszer az ő tiszta mű
veletében tulajdon és különös lázt, sött a’ hideglelés
nek bizonyos faját megmegtérő állapotjaival együtt gerjeszteni képes, mely mind azon lázoktúl, melyek más gyógyszerek által okoztatnak, eltér: azért a’
számos természetes hideglelések számára az orvossá
goknak nagy országában találunk hasonszenves gyógy
szereket, még pedig csak az e’dig az ép testeken ineg- kísjrtett nem nagy számú gyógyszerek közül is sok oly lázok ellen van már segedelmünk.
V 237. S.
Ila pedig talán az a’korában uralkodó hideglelés járványában az ez ellen föltalált hasonszenves "s ön- hatólagos gyógyszer egy vagy a’ másik betegnél tö- kélyes gyógyítást nem eszközölhetne, ottan, ha a’
gyógyulást nem a’ mocsáros vidék gátolja, mindenkor rühös gerj lappong , midőn is rühellenes gyógyszere
ket szükség egész a’ tökélyes segedelemig nyújtani.
Azon gyakqrta igen gonoszféle hidegleléseknél , melyek a’ vizenyős tájékokon kívül, egyes személye
ket lepnek m eg, e l e i n t én ugyan hasonlóképp, joint a’ forró betegségeknél általánosan, melyekhöz ők rfihös eredetüknél fogva hasonlódnak, először is az egyebb kikémlelt (nem rühüző) orvosságok közül ezen különös eset számára hasonszenvesen választott .gyógyszert a’ lehetségig tökélyes segedelemig nehány napig kell alkalmoznunk; de ha e’ mellett is késke- dik a’ lábbodás, a’kor tudnunk k e ll. hogy kifejlődé- séhöz közel járó rühvel legyen dolgunk, és hogy itt egyedül rühüző gyógyszer eszközölhet alapos se
gedelmet.
239. §.
A’ ttiocsáros és azon vidékeken, melyek gyakor áradásoknak vannak kitéve , honnilag uralkodó hidegT lelések , az e’digieni gyógyászvilágnak sok munkát adnak, pedig az ép ember fiatalabb esztendeiben hoz
zá szokhatik a’ mocsáros vidókhöz is és egésséges maradhat, ha hibátlan közéletet követ, és ha ő a’szük
ségtől,' zakiatásoktul , meg az epesztő indulatoktul nem veretik le. Az itten honni hideglelések őfet legfölebb mint jövényt, fogják meglepni 5 de a ma
gosra hataluutott JKinaolvadéknak egy vagy két leg
kisebb adagai, az említett rendes közélet m ellett, nem sokára meg fogják » bajtól szabadítani. Hanem azon személyeknél , kik oz illőleges testi mozgások, és ép testi ’s lelki közélet mellet a’ ínocsárjüdegle- léstől egy pár e’féle kis Kínaadag által meg nem menekedhetnek, — ezeknél mindég a’ kifejlődése felé siető rüh lappong, és hideglelésük a’ inocSáros vidéken rühellenes gyógy bánás nélkül meg neiK or- vosoltathatik 1). Olykor az ily betegeknél, ha
hala-t ) N a g y o b b , gyakorhala-ta isméhala-telhala-t Kínaadagqk, meg a’ hala-tömény K ín a.
szerek i s , m i n t a 1 kénsavas kínadek, a1 mocs árhideglelésnek nyomdát tám ad ásai tó l megmenthetik ugyan az e m b e r t , de az e'ként megcsalatottak másként sínlpdnek el, a ’ rühellene^
segedelem nélkül.
is:*
de'k nélkül a' vizenyős helyet száraz es hegyessel cserélik fü l, kitetszőleg jobbulás jelenik meg (a’ hi
deg nem töri őket), ba nincsenek még mélyen a’ be
tegségbe süllyedve, az a z, ba a’ rüh még nálnk nem vala tökélyesen kifejlődve , következőleg lappongó ál
lapotába ismét visszatérhetett; de ege'sségesek rühel
lene« segedelem nélkül még sem fognak soha is lepni, 240. §.
Minekutánna azt láttuk volna, mily tekinteteket kellessék vetni a’ betegségeknek főkülömbségeire, és az ezekkel járó különös környülményekre , most a’ra menünk által, a’ mit a' g y ó g y s z e r e k r ő l és e z e k n e k a Jk a l m o z á s m ó d j á r ó l , v a l a m i n t a z a z o k in e l l e t t t a r t a n d ó é l e t r e n d r ő l kell mondanunk. Minden gyorsinenetelű (forró) vagy hu- zonios (idült) betegség alatt történő, észrevehetőleg előreléptető, és mipdetig, ha kévéssé i s , öregbedá javulás oly állapotot tesz, mely, a’ meddig csak tart, yalamely gyógyszer beadásának minden további ismé- telését általánosan kizárja, mivel mind azon j ó , me
lyet a1 bevett gyógyszer folyvást eszközöl, még nin
csen bevégezve. Mindenik új adaga akármely gyógy-, szernek, magának a’ legutólszor adottnak i s , mely e’dig segedelmesnek mutatta magát, a’ jobbulás mun
káját meg fogná zavarni.
241. §.
Ezen emlékeztetés a’nál fontosabb p s szüksége
sebb, mivel mi egy gyógyszernek sem határozhatjuk meg b i z p n n y a l az ő művelete tartásának határát, ha bár az nagy adagban vétetődött is , nem, még ma
goknál az ép embereknél seni; a’ hasonszenves ha
szonra fordított oly picziny adagokét pedig, oly kü
lönböző nyavalyákban 1) és a’ betegeknek oly igen
l ) A’ le gforróbbaktul kezdve egész a’ legidiiltebbekig — a ’ men
n y ib e n , mint m ár fp lebb em ljténk, a ’ hasonszenves gyógy
szer ad ag műveletének ta r tá sa , a ’ mindenkori betegség műve
letének tartá sá hoz szabja m agát; azért is a’ le gforróbbakban néhány ó rák alatt kimüködi m agát, midőn ugyana’nak tö b b betekre van szüksége, h o g y munkálatját a ' Icghúzomosabii betegségekben eszközölhesse.
kűlömböző testidomaiknál meghatározni éppen lehe
tetlen.
• 2 4 2 . § .
A’ meddig tehát az ntószor adott gyógyszeradagra a’ folytonlepdecselő jobbulás tart, ugyan a'dig föl is kell vennünk, hogy legalább ezen esetben, a’ segítő gyógyszer műveletének tartása me'g mindég folytató
dik, azért is ininden gyógyszeradagnak ismétlését megtiltja.
2 4 3 . § .
E?höz járul az, hogy, ha a’ szer illendőleg ha- spnszenvesen működött, úgy a’ javult állapot még a’
művelet idejének lefolyása után is észrevehetőig tart, A’ jó fogonat nem mingyárt szakad félb e, ha bár több órák — sött az idült betegségeknél több na
pok múltak is e l , hogy az elöbbeni gyógyszer műve
letének tartása után, második gyógyszeradag nem nyujtatik. A’ betegségnek lerontott része a’ közben nein újulhat ismét meg , és a’ javulás új gyógyszer- adag nélkül is még elég hosszú ideig fogna kitün- döklőleg látszatósan tovább is tartani.
2 4 4 . § .
Ha a’ hasouszenvesen odaszabott gyógyszernek első adagára a’ folyvást tartó javulás nem akarna egésség- gel végződni (mi mégis oly gyakor a’ forró bajoknál), a’ javulás megállapodásának egy időpontja — rend
szerint egyszersmind az azelőtt nyújtott gyógyszer- adag művelete tartásának határ ideje — mégis be fog következni, melynek megjelenése előtt nem csak el- láthatatlan siker és minden észbeli ok nélkül nyuj- tatnék a’ gyógyszernek másodszori adaga, hanem ez még czéleránytalan és ártajmos is lenne.
2 4 5 . § .
Sött az a’diglan magát oly segedelmesnek mutató gyógyszernek adaga i s , ha ez h a ma r á b b i s m é t e l t é t i k , m i n t s e m a’ j a v u 1 á s m i n d e n p o n t o n e l k e z d ő d n é k m e g á l l a p o d n i , — mint rósz jdpben tett megtámadás —· a' beteg állapotját csak
ru-187
«zabbá tehetné; mert már a’ legjobbat választott gyógyszernek első adaga is , a’ betegség sajátságához s/.abolt művelete tartásának lefolyása után , már mind azon j ó t , már mind azon várt változásokat véghöz vi- h ette, a’ melyeket csak ezen gyógyszer mostanság tellyesithetett — az egésségnek mostan általa elére- tendő fokára nézve , és ugyanannak ismét nyújtott, adaga ezen jó állapotot változtatni fogja* tehát az ő egyebb hasonszenvetlen kórjeleinek előhozása által csak roszbítanj kell azt nekie, az az, egy hasonszenv·?
télén gyógyszerszülte betegséget okoznia, mely a’ be
tegség kárjelcinek maradékával vegyülvén öszve, bi·*
zonyos szöveközött és öíeghedett betegséget terjeszt elő. Szóval, az első adag által okozott , és a’ még tőle várandó javulás öszvezavarodik, ha az eredetileg még oly jól választott gyógyszernek másodszori adaga, meg az elöbbeni művelete idejének lefolyása előtt nyájtatik, és e’ként legalább a’ fellábbodás késik el 1).
2 4 6 . S.
Ha az e’dig ugyan előre lépdecselő, de egész t
a’ gyógyulásig nem díszlett javulás mostan megállaz podik, ágy a’ jelen ideig javult betegség maradéká
nak szorgos megvigyázásakor oly, bátor kicsiny, még
is a’ként megváltozott kórjelek csoportjára ötíik az orvos* melyhöz a z .e ’dig jótévőleg működött gyógy
szernek Új adaga, mostan hasonszenvesen éppen nem illik oda, hnnein mindenkor egy más, ezen kórjelek maradékához illesztett, gyógyszer kívántatik.
2 4 7 . §.
Ha tehát a’ lehetségig jól választott gyógyszer
nek első adaga, művelete tartásának ideje alatt, az egésségnek tökélyes visszaállítását nem eszközölhette,
— a’ mit pedig közönségesen a’ gyorsan támadt áj bajoknál megszokott tenni — , ágy a’ még hátramara
dó, ámbár már sokkal megjavított kórállapotra nézve semmit sem tehetni jobbat, mint egy más, a’ kérjelek
i ) Ezen ham arkodás h ib áján ak elkerülésére nem figyelm ezhetünk
éléggé.
mostani maradékára a’ tehetségig hasonszenvesen il
lesztett , gyógyszernek adagát nyújtani.
248. §.
Csak midőn valamely gyógyszeradag művelet- tartásának lefolyta előtt valamely sürgetés betegség
nek állapotja egészen véve még csak egy cseppet sem javult m eg, sött inkább — habár csak egy kévéssé is — új kórjelek által roszabbodott, következőleg a‘
gyógyszer tulajdon müveletéhöz képpest a’ jelen eset számára nem hasonszenvesen választott volt; ilykor szükség, még az utószor adott gyógyszer müvelel- tartásanajc lefolyta előtt is , a’ betegség mostani álla
potához ügyesebben odaillesztett más orvosságnak ada
gát nyújtani 1).
249. §.
Annál inkább, ha az éles látású, a’ káresetet szorosan kémlelő gyógymü'észnek a’ sürgetés esetek
ben már 6 , 8 , 12. óra múltával az nyilatkozódon ki, hogy ő az utószor adott gyógyszert seteül választotta, a’ mennyiben a’ beteg állapotja új kórjelek és bajai, támadása által óráról órára, bátor csak halkkal, ro- szabbodnék , nem csak meg lesz nekie engedve, ha
nem kötelessége is , hogy elkövetett hibáját egy, nem csak meglehetősen illő , hanem a’ jelen kéréseinek állapotához a’ tehetségig jól odaszabott l;asqnszenves 1
1) Mivel a’ tapasztalás ágy ti n it j a , hogy az önhatólag odaillesz
tett hasonszenves gyógyszernek oly adagát csaknem lehetetlen k észíte ni, mel y a’ neki megfelelő betegségben a ’ világos ja
vulás e löhozá sára kicsiny volna ( l 5 5 177. § . ) , tehát czélel- lenkez öleg, és ártaliqosan te nnénk, h a , mint az e’digleuj gyógymüvészség által törté nik, a ’ nemjavulás, vagy valamely, á m b á r csak kis ro s zb u lásn ál ugyanazon orvosságot, azon k á ba g o n d o la t b ó l, ho g y az az ö igen csekély mennyisége fáz ö igen kis adaga) miatt nem segith ete, ismételni vagy éppen az ö a d a g i t öregbíte ni akarnák. M i n d e n ú j k ó r j e l e k á l t a l t ö r t é n ő r o s z a b b u l á s , ha a’ lelki és testi k öz
életben semmi liiba sem e s e t t , m i n d e n k o r a i é l ő b b é ü l g y ó g y s z e r n e k r o s t u l t e l t v á l a s z t á s á t m u t a t j a a’ jelen k ó res etb en ; d e a z a d a g c s e k é l y s é g e t s o h a s e m j e l e n t