Hogyan fordítja ezeket a’ művészi kórhata mákot (gyógyszereket) a’ természetes nyavalyák gy

gyitására legczélerányosabban ?

68. § .

Mi az első pontot illeti, arra mint közönség átnézet, főképp a’ következő szolgál. Az ember betegségei részint a’ szabdaszertelennl elváltozott élt erőnek gyors megbetegedési folyamatjai, melyek 1

folyásaikat mértékletes, többé vagy kevésbé rövid i alatt végezni hajlandók, és f o r r ó betegségekn mondatnak — részint oly nyavalyák, melyek ki olykor észre sem vett eredettel kezdődvén , az éli

8

-illőséget’mindenik h’ maga saját módja szerint lepi meg, es azt lassanként dj> állapotjátél olyképp távoz·

látják el , hogy az életerőnek nevezett, az egésség megtartására szánt, önmozgonyíéle élettehetség az ő kezdetüknél szintúgy, mint lefolytokban csak tökély- télén , czéleránytalan, és hasztalanul állhaPván elle­

nük , őket maga erejénél fogva el nein törülheti 5 ha­

nem, tehetetlen lévén, azokat bttjalkodni engedi, még pedig az életmííségnek végső megromlásáig, és ezek i d ü l t betegségeknek mondatnak. Ezek idült gerjjel lett fqytezésből számoznak.

69. §.

A’ forró betegségekre nézve, ezek vagy olyak, melyek az egyes embert oly ártalmak b e h a t á s a után érik, melyeknek éppen ö most különösen ésköz- vetetlen ki vala téve. Kicsapongás az éldelésbcn, vagy ennek hijánya , kűlvilági erőszakos behatások , meghűlések , íolhevűlések , zaklatások , nagy emelé­

sek , ’s a’ t. vágj lelki ingerlődések , indulatok ’s a’

f. okai az e’féle forró lázoknak, a’ dolog mivoltánál fogva mégis leginkább a’ lappangó rühnek mulékony föllobbanásai, mely előbbeni szunnyállapotjába ismót viszszatér , ha a’ forró betegségek nem éppen nehezek voltak , és korán elháritattak, vagy meggyógyi'fattak

— vagy pedig olyak a’ forró betegségek, melyek egyszerre nehány embereket itt ott ( s z ó r v á n y o ­ s a n ) meglepnek, oly földi vagy égi ártalmakból szám ozván, melyektől megbetegedni azon időben csak néhány emberek hajlandók } ezekkel határoznak azon betegségek, melyek hasonló okból igen hasonló bajokkal egyszerre sok embereket (j á r v án y o s a n ) bántanak, melyek is ilykor ha szorosan öszve cso- portozott embereket érnek, rendszerint ferlezókké (ra­

g á l y o s a k k á)· lesznek. E’kormindéiig saját termé­

szetű lázok 1) támadnak, és mivel a’ káresetek egyen- 1

1) A’ hasonsze*nves g y ó g y á s z , I<i azon előítéletektől ment, melye­

ket a’ köz tanoda koholt (melyis olyan lázoknak néhány ké­

vés neveit m e g h a tá ro z ta , melyeken kívül a ’ nagy természetnek nem lenne szakad másokat e lő h o z n i , hogy c k é n t g y ó g y tá -

<1 ágaikat azon kapda szerint esz közölhessék) a* börtön-

epe-1 epe-1 5

lő eredetűek, azért a5 kennek szenvedőket mindenkor ttgyanazonfélo körfolyamatba ejtik, mely azonban, magára hagyatván , nem éppen nagy idő alatt halál­

lal vagy egésséggel végződik. Iladínség, vi'záradások, és éhség nem ritka nemző ’s támasztó okaik — ré­

szint egyenlőképp viszszatérő (azért is már köz név alatt ösmert) saját faju f o r r ó g é r j e k , melyek az embert életében vagy csak egyszer lepik meg, mint az emberhimlő, a’ kanyaró, hökkhürnt, Sy d e n- h a m-nak néhai sima, világos vörös biborláza 1) az úgy nevezett Mumps vagyis fültőmirigydaganat,

’s a’ t, vagy a’ gyakran elég hasonlóan visszatérő kele­

ti dögkór., a’ tengervidéki sárgaláz, vagy a’ k e le t-in ­ diai hányganéjlás , ’s a’ t.

70.

Azon betegségek igen tulajdontalamíl neveztetnek idülteknek , melyek oly embereket bántonak , kik szüntelen e I k e r ü l h e t ő ártalmaknak vannak kitéve, többnyire ártalmos italokkal és táplálmányokkal él­

nek , külömbféle, az egésséget rontó, kicsapongáso­

kat engednek magoknak , az életre szükséges dolgok­

ban sokáig szükséget szenvednek, egésségtelen , fő­

képp mocsáros vidékeken tartózkodnak , csak pinezék- ben vagy inás zárt helyeken laknak , mozgásokat a’

szabad levegőn nem tesznek, vagy kicsapon^ó testi és lelki erőlködések által magokat egésségöktűl 'meg­

fosztják , szüntelen dboszszongodásban élnek, ’s a’ t.

Ezen ön magoknak okozott éptelenségek, ha egyéb­

ként a’ testben valamely idült gerj nem tanyázik, meg l)

liagymáz- pos- ideg- vagy takonylázoknak neveit el nem ös- in e r i, hanem mindeniket a’ maga sajátsága szerint orvosolja, l ) l8oI-dik esztendő titán egy n yngotr ól érkezett kásás b i b o r

( P u r p n r - P r i e s c l ) kicseréltetek az orvosoktól a ’ b ib o r lá z z a ), (S cb u rlaih ficb er) b á to r amannak egészén más tündéi voltak, mint ennek, és ez a ’ s z e p n ö n y é b e n , amaz ped ig a’ sisak- fliben találta véd - és gyógyszerét, és az első tö bbnyire szór­

ványosan az utolsó p e d ig járványosán jelennék meg. Az u- tólsóbb években im itt am ott mind ketten ugyan azon de tu—

lajdonnemü kiiteglázbau látszatnak egyesülve lenni, mely el­

len sem az egyik sem pedig a’ másik gyógyszer nem talál*

tátik hasonezenvesen czé'.erányosnak.

S *

jobbított életmód által magoktól ismét e l e n y é s z n e k ,

és az idült betegség nevét meg nem érdemlik.

71^{. § .}

A ’ való i d ü l t betegségek azok, melyek vala­

mely idillt gerjből származván, magokra hagyva, és a’ rajok illő bizonyos fajta gyógyszerek nélkül szün­

telen nőnek, és a’ legjobb testi ’s lelki köz-életbcli magaviseleté mellett is a’ betegnek minduntalan nia- gasbra hágnak, és az embert a’ szakadatlanul öregbe- dő szenvek közt egész az élet végéig gyötrik. Ezek a’ legszámosabb és leguagyobb kiűzői az emberi nem­

nek , mert a’ legizmosabb testalkat, a’ legrendesebb közélet és az életerőnek legmunkásabb visszhatalnia őket kiirtani item képesek.,

72. §·■

E’d ig , úgy szólván, csak a’ bujasenyvet ösniér- ték e’féle idült gerjes nyavalyának, mely gyógyítat- lanűl csak az élet végével szűnik meg. A’ magában és gyogyitatlanúl, az életerő által szinte kiirthatat- lan íügölysenyv, nem tartaték saját, belső idült ger­

jes betegségnek , milyen pedig az mégis tagadhatat­

lanul , és a’ kinöveteknek a’ bőrről lett kiirtása ál­

tal Meggyógyulva lenni gondoltaték , a’ nélkül, hogy a’ tőle folytontartó sínleg észrevétetnék.

73^{. § . .}

De megmérhetetlenűl nagyobb és jelesebb c’ két nevezetteknél a’ rüfanek idült gerje , mely, a’ közben míg azon kettő , még pedig az egyik a’ bnjasenyves rák, a’ másik pedig a’ kartifiola-képű kinövetek által az ő belső önfaju sinlegöket kitüntetnék, maga részé­

ről Szinte csak az egész életműségnek tökélyesen vég­

bement belső megfertezése után a’ szenvedheletlen, csiklándozva gyönyörködtető, viszketéssel (és ön­

fajú szaggal) járó sajátféle bőrküteg által ama’ belső roppant idült gerjet adja tudtunkra , — t. i. a’ rühöt, mint minden egyebb sok , sőtt számtalan kórképek­