Rövidebb minta - A monetáris politika ágazati hatásai 79

4. A monetáris politika ágazati hatásai 79

4.3. Modellspecikáció

4.6.2. Rövidebb minta

Felmerülhet az aggály, hogy az eredményeket a 2008-2009-es pénzügyi válság és recesszió torzítja. A válság során a magyarországi kamatok jelent®sen emelkedtek, miközben a kibocsátás er®sen visszaesett. A modell ezt az epizódot egy különösen nagy reálhatásokkal járó monetáris szigorításként azonosíthatja. Ezért megbecsü-löm a modellt olyan mintán is, amely 2008:II-ben végz®dik.

A GDP reakciója valóban lefelez®dik a rövidebb mintán. A fogyasztás reakciója már nem szignikáns, bár a foglalkoztatás és a bérek impulzusválaszai továbbra is pozitívak. Több érv is hozható amellett, hogy az utóbbi években feler®södött

4.9. ábra. A monetáris politikai sokkra adott impulzusválaszok robusztussága A fekete vonalak mutatják az alap specikációt. Az els® oszlopban a faktorok száma változik (piros szaggatott vonal = 5 faktor, kék pontozott vonal = 10 faktor). A második oszlopban a VAR késleltetések száma változik (piros szaggatott vonal = 2 késleltetés, kék pontozott vonal = 3 késleltetés). A harmadik oszlopban a sokkok száma változik (piros

szaggatott vonal = 4 sokk, kék pontozott vonal = 6 sokk).

2 4 6 8 10 12

a kibocsátás reakciója a monetáris sokkokra. Egyrészt a magánszektor pénzügyi adósságállománya növekedett, így a fogyasztók és vállalatok érzékenyebbé váltak a kamat és árfolyam ingadozásaira. Másrészt, a Bernanke et al. (1996) féle pénzügyi akcelerátor nemlinearitásokat vihetett a monetáris politika transzmissziójába a válság alatt.

Az ágazati impulzusválaszok rangkorrelációja a rövid és a teljes minta között 0,60 a termelésre, és 0,52 az árakra. Így az ágazati eredmények bizonyos mértékig érzékenyek a mintaválasztásra. Ez tükrözheti azt a tényt, hogy bizonyos ágazati jellemz®k például a mérlegpozíció a válság után megváltoztak. Ugyanakkor a rövid minta csupán 33 negyedéves meggyelésb®l áll, így a becslés megbízhatósága is érdemben csökkenhet.

4.7. Összegzés

A monetáris politika eltér®en hat a különböz® ágazatokra. Ez a heterogenitás közgazdaságilag fontos: az irodalom azt találta, hogy a monetáris politika transz-missziójában az ágazatok közti heterogenitások fontosabbak, mint az országok közötti különbségek. Ezért az ágazati eltérések mértékének és okainak azonosítása fontos információt közvetít a jegybank számára.

Elemzésemben strukturális dinamikus faktormodell segítségével elemeztem a monetáris politika ágazati hatásait Magyarországon. A strukturális faktormodell hasznos eszköz a heterogenitás vizsgálatára. Könnyen elérhet® makrogazdasági és ágazati id®sorok széles paneljét használja fel. Lehet®vé teszi, hogy az elemz® a jól ismert VAR modellezési technikákat használja úgy, hogy a kisméret¶ VAR model-lekre jellemz® nem-fundamentalitási problémától megszabaduljon. Elemzésemben el®jel-korlátokat használok, amelyek lehet®vé teszik, hogy kevés elméletb®l fakadó megkötés mellett azonosítsak makrogazdasági sokkokat.

F® eredményeim a következ®k:

• A strukturális dinamikus faktormodell hihet® és konzisztens képet nyújt a monetáris transzmisszióról, és az egyéb aggregált sokkok magyar gazdaságra gyakorolt hatásairól.

• Az eredmények meger®sítik, hogy az egyes ágazatok eltér®en reagálnak a monetáris sokkokra. Az ipar, épít®ipar és kereskedelem reakciói különösen er®sek.

• A feldolgozóiparon belül a tartós cikkeket gyártó alágazatok termelése er®-sebben reagál a monetáris sokkokra. Ez arra enged következtetni, hogy a kereslet kamatérzékenysége a szektorok között eltér.

• Emellett a küls® nanszírozástól jobban függ® ágazatok töbet nyernek a mo-netáris lazítással.

• Az árak kevésbé emelkednek a több hitelt igényl®, és az er®sebb mérlegpozíci-ójú szektorokban, ami a monetáris politika költségcsatornájának m¶ködésére utal. A költségcsatorna a többi transzmissziós csatorna ellen dolgozik, mivel az árak csökkenése irányába hat a lazítást követ®en.

• Végül a kibocsátás és az árak impulzusválaszainak nagyságrendje negatívan korrelál, ami arra utal, hogy eltér®ek az egyes szektorokban jelentkez® árme-revségek.

Az elemzésb®l több gazdaságpolitikai relevanciájú tanulság adódik:

• Az eredmények arra utalnak, hogy a monetáris politika hitelcsatornája Ma-gyarországon is m¶ködik, meger®sítve Horváth et al. (2006b) eredményeit.

A hitelcsatorna különösen er®s az épít®ipar, és bizonyos feldolgozóipari al-ágazatok esetében.

• A termelési struktúra változásai befolyásolják a monetáris transzmisszió ere-jét. Az épít®iparra gyakorolt relatíve er®s hatás arra enged következtetni, hogy a monetáris politika hagyományos eszközeivel is fel tud lépni ingat-lanpiaci buborékok ellen úgy, hogy a gazdaság többi ágazatára mérsékelt hatással van.

• A vállalati mérlegpozíciók befolyásolják a monetáris politika m¶ködését. A pénzügyi válság gyengítette a vállalatok hitelképességét, ami megemelhette a kockázati prémium részarányát a hitelezési költségeken belül. Így a vállalati

hitelkondíciók a válság után kevésbé reagálhatnak a monetáris kondíciókra.

Így a költségcsatorna gyengülhetett a válság után.

5. fejezet

Összefoglalás

Dolgozatomban az árak alakulásának ágazati heterogenitását vizsgáltam három empirikus példán keresztül. Bár a vizsgálatok önálló témákat járnak közül, több közös vonás köti össze ®ket. Mindhárom elemzés panel ökonometriai módszereket használ. Ez lehet®vé teszi, hogy több dimenzió mentén fellép® heterogenitás infor-mációtartalmát is kiaknázzam. Az els® két elemzésben az országok közötti hetero-genitásból identikálom az ágazatok árazási viselkedésének különbségeit. Emellett a második vizsgálatban az ágazatok közti heterogenitás az EU b®vítés (országok közti) hatásának identikálásához járul hozzá. Végül a harmadik vizsgálatban az ágazati heterogenitás segít a monetáris politika hatásmechanizmusainak azonosí-tásában.

Vizsgálataim meger®sítik, hogy az iparcikkek árai hamar alkalmazkodnak a makrogazdasági sokkokhoz. Az iparcikkek körében gyorsabb az árkonvergencia, mint a szolgáltatások esetében, amihez az importverseny is hozzájárulhat. Ez az EU csatlakozás idején az árszint csökkenését is el®segíthette. Emellett a monetáris politika is gyors áralkalmazkodást vált ki a feldolgozóipari ágazatok körében.

Kutatásom legfontosabb új eredményei az alábbiak:

• A reálkonvergencia termékkörönként eltér® mértékben hat az árak felzárkó-zására. A leger®sebb hatás a lakhatási kiadások, oktatás és egészségügy terén jelentkezik. E szektorokban er®s lehet a Balassa-Samuelson hatás, illetve a hatósági árak szerepe. A legtöbb iparcikk árára az átlagosnál kevésbé hat a

reálkonvergencia, összhangban az egy ár törvényével. A leggyengébb hatás a posta és távközlés esetén mutatható ki, melyben a szektor liberalizációja játszhat szerepet.

• A becslési eredmények alapján számszer¶sítettem a reálgazdasági felzárkó-zásból fakadó egyensúlyi inációs többlet mértékét. Évi 1 százalékpontos re-álgazdasági felzárkózás esetén 0,25-0,5 százalékpont lehet az inációs többlet mértéke.

• Emellett az iparcikkek és szolgáltatások relatívár-változását is szimuláltam: a fent bemutatott konvergenciapálya mentén a szolgáltatások inációja évi kb.

0,4 százalékponttal haladhatja meg az iparcikkek áremelkedésének ütemét.

• Az új EU tagállamokban az ágazatok széles körében volt meggyelhet® ér-demi árcsökkenés az EU csatlakozás el®tti években. Az árcsökkenés f®leg 2002-ben jelentkezett abban az évben, amikor a legtöbb új EU tag lezárta a közösségi joganyag átvételét. Ez arra enged következtetni, hogy árcsökke-nés els®sorban nem az EU b®vítés eseményéhez, hanem a korábban nagyrészt lezajlott külkereskedelmi integrációhoz köthet®.

• Az árcsökkenés az importversenyre és a termékpiaci szabályozásra kontrol-lálva szignikáns marad, de a közbüls® termékek árára kontrolkontrol-lálva már nem szignikáns. Ez arra utal, hogy az EU csatlakozás els®sorban az olcsóbb in-putokhoz való hozzáférésen keresztül tehette lehet®vé az árcsökkenést. Az inputárak jelent®sége akkor is fennmarad, ha gyelembe veszem az input-árak lehetséges mérési hibáját, valamint az értékesítési és az inputinput-árak közti fordított okságot.

• Emellett a vállalati protabilitás is jelent®sen csökkent az EU csatlakozás ide-jén. Ez arra utal, hogy az inputárak mérsékl®dése mellett az er®söd® verseny is hozzájárulhatott az értékesítési árak csökkenéséhez. Az er®sebb verseny nem feltétlenül a régi EU tagok fel®l jelentkezett, hanem a felemelked® ázsiai országok (f®leg Kína) is támaszthatták.

• Strukturális dinamikus faktormodell segítségével vizsgáltam a monetáris po-litika transzmissziós mechanizmusát Magyarországon. A modell hihet® és

konzisztens képet nyújt a monetáris transzmisszióról, és az egyéb aggregált sokkok magyar gazdaságra gyakorolt hatásairól.

• Az egyes ágazatok eltér®en reagálnak a monetáris sokkokra. Az ipar, épít®-ipar és kereskedelem reakciói különösen er®sek.

• Emellett a küls® nanszírozástól jobban függ® ágazatok többet nyerhetnek a monetáris lazítással.

• Végül a kibocsátás és az árak impulzusválaszainak nagyságrendje negatívan korrelál, ami arra utal, hogy eltér®ek az egyes szektorokban jelentkez® árme-revségek.

Eredményeim gazdaságpolitikai relevanciával is bírnak. Az ágazatok közti kü-lönbségek közgazdaságilag is releváns mérték¶ek, így ezekre a gazdaságpolitikának különösen az árstabilitásért felel®s monetáris politikának is gyelemmel kell lennie. Az ágazati heterogenitás egyrészt befolyásolja a monetáris transzmissziót, ezáltal allokációs hatásai vannak. Másfel®l az ágazatok eltér® reakciója miatt a monetáris politika bizonyos redisztribúciós hatással is bír.

Kutatásaim több irányban is továbbfejleszthet®k. A reálkonvergencia árakra gyakorolt hatásai alacsonyabb aggregáltsági szinten is vizsgálhatók, ami az aggre-gációból ered® torzítást tovább mérsékelheti. Továbbá részletesebb termékbontás mellett a reálkonvergencia különböz® hatásai pl. termékmin®ség, szabályozott árak változása azonosítására is több esély mutatkozik. Az Európai Unió ár-hatásainak pontosabb elemzését tenné lehet®vé, ha éves frekvencián és ágazati

bontásban rendelkezésre állnának a termékpiaci verseny intenzitását mér® indiká-torok. Végül a dinamikus faktormodellel végzett vizsgálat megismételhet® más országokra is. Az országok közti heterogenitás segíthet meghatározni, hogy mely szektorális jellemz®k felel®sek a monetáris transzmisszióban meggyelt ágazati he-terogenitásért.

Hivatkozások

Ábel, I. és A. Kóbor (2010), A monetáris restrikció hatása strukturális VAR keretben, Közgazdasági Szemle, vol. 57, no. 5, pp. 412430.

Alessi, L., M. Barigozzi és M. Capasso (2011), Non-Fundamentalness in Structural Econometric Models: A Review, International Statistical Review, vol. 79, no. 1, pp. 1647.

Álvarez, R. és R. A. López (2008), Trade Liberalization and Industry Dynamics: A Dierence in Dierence Approach, Working Paper 470, Central Bank of Chile.

Amengual, D. és M. W. Watson (2007), Consistent Estimation of the Number of Dynamic Factors in a Large N and T Panel, Journal of Busi-ness and Economic Statistics, vol. 25, no. 1, pp. 9196.

Amiti, M. és A. K. Khandelwal (2009), Import Competition and Qu-ality Upgrading, Working Paper 15503, National Bureau of Economic Research.

Amiti, M. és J. Konings (2007), Trade Liberalization, Intermediate Inputs and Productivity, American Economic Review, vol. 97, no. 5, pp. 1611 1638.

Arellano, M. és S. Bond (1991), Some Tests of Specication for Panel Data: Monte Carlo Evidence and an Application to Employment Equa-tions, Review of Economic Studies, vol. 58, no. 2, pp. 277297.

Arellano, M. és O. Bover (1995), Another Look at the Instrumental Variable Estimation of Error-Components Models, Journal of Econo-metrics, vol. 68, no. 1, pp. 2951.

http://dx.doi.org/10.1111/j.1751-5823.2011.00131.x

http://dx.doi.org/10.1198/073500106000000585

http://dx.doi.org/10.1257/aer.97.5.1611

http://dx.doi.org/10.2307/2297968

http://dx.doi.org/10.1016/0304-4076(94)01642-d

Asplund, M. és R. Friberg (2001), The Law of One Price in Scandinavian Duty-Free Stores, American Economic Review, vol. 91, no. 4, pp. 1072 1083.

Auer, R. és A. M. Fischer (2010), The Eect of Low-Wage Import Com-petition on U.S. Inationary Pressure, Journal of Monetary Economics, vol. 57, no. 4.

Backé, P., J. Fidrmuc, T. Reininger és F. Schardax (2003), Price Dynamics in Central and Eastern European EU Accession Countries, Emerging Markets Finance and Trade, vol. 39, no. 3, pp. 4278.

Bai, J. és S. Ng (2002), Determining the Number of Factors in Approxi-mate Factor Models, Econometrica, vol. 70, no. 1, pp. 191221.

Bai, J. és S. Ng (2006), Condence Intervals for Diusion Index Forecasts and Inference for Factor-Augmented Regressions, Econometrica, vol. 74, no. 4, pp. 11331150.

Bai, J. és S. Ng (2007), Determining the Number of Primitive Shocks in Factor Models, Journal of Business and Economic Statistics, vol. 25, no. 1, pp. 5260.

Baier, S. L., J. H. Bergstrand, P. Egger és P. A. MacLaughlin (2008), Do Economic Integration Agreements Actually Work? Issues in Understanding the Causes and Consequences of the Growth of Regional-ism, The World Economy, vol. 31, no. 4, pp. 461497.

Balassa, B. (1964), The Purchasing Power Parity Doctrine: A Reapprai-sal, Journal of Political Economy, vol. 72, no. 6, pp. 584596.

Barigozzi, M., A. M. Conti és M. Luciani (2011), Measuring Euro Area Monetary Policy Transmission in a Structural Dynamic Factor Mo-del, European Economy - Economic Papers 441, Directorate General Economic and Monetary Aairs, European Commission.

Barth, M. J. és V. A. Ramey (2001), The Cost Channel of Monetary Transmission, in: B. S. Bernanke és K. Rogo (szerk.), NBER Macroe-conomics Annual 2001, p. 199-239, MIT Press, Cambridge, MA.

http://dx.doi.org/10.1257/aer.91.4.1072

Basker, E. (2005), Selling A Cheaper Mousetrap: Wal-Mart's Eect on Retail Prices, Journal of Urban Economics, vol. 58, no. 2, pp. 203229.

Bassanini, A. és T. Manfredi (2012), Capital's Grabbing Hand? A Cross-Country/Cross-Industry Analysis of the Decline of the Labour Share, OECD Social, Employment and Migration Working Papers 133, OECD.

Baxter, M. (1992), Fiscal Policy, Specialization, and Trade in the Two-Sector Model: The Return of Ricardo?, Journal of Political Economy, vol. 100, no. 4, pp. 713744.

Bergstrand, J. H. (1991), Structural Determinants of Real Exchange Rates and National Price Levels: Some Empirical Evidence, American Economic Review, vol. 81, no. 1, pp. 325334.

Bernanke, B. S., J. Boivin és P. Eliasz (2005), Measuring the Eects of Monetary Policy: A Factor-Augmented Vector Autoregressive (FAVAR) Approach, Quarterly Journal of Economics, vol. 12, no. 1, pp. 387422.

Bernanke, B. S., M. Gertler és S. Gilchrist (1996), The Financial Accelerator and the Flight to Quality, Review of Economics and Statis-tics, vol. 78, no. 1, pp. 115.

Bhagwati, J. (1984), Why Are Services Cheaper in the Poor Countries?, Economic Journal, vol. 94, no. 374, pp. 279286.

Bils, M. és P. J. Klenow (2004), Some Evidence on the Importance of Sticky Prices, Journal of Political Economy, vol. 112, no. 5, pp. 947985.

Bloom, N., M. Draca és J. V. Reenen (2011), Trade Induced Technical Change? The Impact of Chinese Imports on Innovation, IT and Produc-tivity, Working Paper 16717, National Bureau of Economic Research.

Blundell, R. és S. Bond (1998), Initial Conditions and Moment Restric-tions in Dynamic Panel Data Models, Journal of Econometrics, vol. 87, no. 1, pp. 115143.

Blundell, R. és T. MaCurdy (1999), Labor Supply: A Review of Al-ternative Approaches, in: O. Ashenfelter és D. Card (szerk.), Handbook of Labor Economics, vol. 3A, p. 1599-1695, North Holland.

http://dx.doi.org/10.1016/j.jue.2005.03.005

Bottasso, A. és A. Sembenelli (2001), Market Power, Productivity and the EU Single Market Program: Evidence from a Panel of Italian Firms, European Economic Review, vol. 45, no. 1, pp. 167186.

Bouakez, H., E. Cardia és F. J. Ruge-Murcia (2009), The Trans-mission of Monetary Policy in a Multisector Economy, International Economic Review, vol. 50, no. 4, pp. 12431266.

Boylaud, O. és G. Nicoletti (2001), Regulation, Market Structure and Performance in Telecommunications, OECD Economic Studies 32, Or-ganization for Economic Cooperation and Development.

Bugamelli, M., S. Fabiani és E. Sette (2010), The Pro-Competitive Eect of Imports from China: An Analysis of Firm-Level Price Data, Working Paper 737, Banca d'Italia.

Calvo, G. A. (1983), Staggered Prices in a Utility-Maximizing Frame-work, Journal of Monetary Economics, vol. 12, no. 3, pp. 383398.

Campa, J. és L. S. Goldberg (1995), Investment in Manufacturing, Exc-hange Rates and External Exposure, Journal of International Econo-mics, vol. 38, no. 3-4, pp. 297320.

Campbell, J. Y. és N. G. Mankiw (1990), Permanent Income, Current Income, and Consumption, Journal of Business and Economic Statistics, vol. 8, no. 3, pp. 265279.

Cassel, G. (1916), The Present Situation of Foreign Exchanges, Economic Journal, vol. 26, no. 103, pp. 319323.

Cassel, G. (1918), Abnormal Deviations in International Exchanges, Eco-nomic Journal, vol. 28, no. 112, pp. 413415.

Caves, R. E. (1992), Industrial Eciency in Six Nations, MIT Press, Cambridge, MA - London.

Chamberlain, G. és M. Rothschild (1984), Arbitrage, Factor Struc-ture, and Mean-Variance Analysis on Large Asset Markets, NBER Wor-king Paper 0996, National Bureau of Economic Research.

http://dx.doi.org/10.1016/s0014-2921(99)00070-7

Chang, Y. és S.-B. Kim (2006), From Individual to Aggregate Labor Supply: A Quantitative Analysis based on a Heterogeneous-Agent Mac-roeconomy, International Economic Review, vol. 47, no. 1, pp. 127.

Chen, N., J. Imbs és A. Scott (2009), The Dynamics of Trade and Competition, Journal of International Economics, vol. 77, no. 1, pp.

5062.

Cihák, M. és T. Holub (2003), Price Convergence to the EU: What Do the 1999 ICP Data Tell Us?, Working Paper 2003/02, Czech National Bank, Research Department.

Cimadomo, J. (2008), Essays on Systematic and Unsystematic Monetary and Fiscal Policies, Ph.D. thesis, European Center for Advanced Rese-arch in Economics and Statistics.

Cincibuch, M. és J. Podpiera (2006), Beyond Balassa-Samuelson: Real Appreciation in Tradables in Transition Countries, Economics of Tran-sition, vol. 14, no. 3, pp. 547573.

Crucini, M. J. és M. Shintani (2008), Persistence in Law of One Price De-viations: Evidence from Micro-Data, Journal of Monetary Economics, vol. 55, no. 3, pp. 629644.

Dedola, L. és F. Lippi (2005), The Monetary Transmission Mechanism:

Evidence from the Industries of Five OECD Countries, European Eco-nomic Review, vol. 49, no. 6, pp. 15431569.

Doz, C., D. Giannone és L. Reichlin (2006), A Quasi Maximum Likeli-hood Approach for Large Approximate Dynamic Factor Models, CEPR Discussion Papers 5724, Centre for Economic Policy Research.

Dreger, C., K. Kholodilin, K. Lommatzsch, J. Slacalek és P. Woz-niak (2007), Price Convergence in the Enlarged Internal Market, Eas-tern European Economics, vol. 46, no. 5, pp. 5768.

ECB (2001), Price Eects of Regulatory Reform in Selected Network Indust-ries, European Central Bank.

Égert, B. (2002), Investigating the Balassa-Samuelson Hypothesis in the Transition: Do We Understand What We See? A Panel Study, Econo-mics of Transition, vol. 10, no. 2, pp. 273309.

Égert, B. (2005), Equilibrium Exchange Rates in South-Eastern Europe, Russia, Ukraine and Turkey: Healthy or (Dutch) Diseased?, Economic Systems, vol. 29, no. 2, pp. 205241.

Égert, B., L. Halpern és R. MacDonald (2006), Equilibrium Exc-hange Rates in Transition Economies: Taking Stock of the Issues, Jour-nal of Economic Surveys, vol. 20, no. 2, pp. 257324.

Eickmeier, S. (2009), Comovements and Heterogeneity in the Euro Area Analyzed in a Non-Stationary Dynamic Factor Model, Journal of App-lied Econometrics, vol. 24, no. 6, pp. 933959.

Eickmeier, S. és J. Breitung (2006), How Synchronized Are New EU Member States with the Euro Area? Evidence from a Structural Factor Model, Journal of Comparative Economics, vol. 34, no. 3, pp. 538 563.

Eusepi, S., B. Hobijn és A. Tambalotti (2011), CONDI: A Cost-of-Nominal-Distortions Index, American Economic Journal: Macroecono-mics, vol. 3, no. 3, pp. 5391.

Falvey, R. E. és N. Gemmell (1996), Are Services Income-Elastic? Some New Evidence, Review of Income and Wealth, vol. 42, no. 3, pp. 257269.

Farrell, J. és P. Klemperer (2007), Coordination and Lock-In: Com-petition with Switching Costs and Network Eects, in: M. Armstrong és R. H. Porter (szerk.), Handbook of Industrial Organization, vol. 3, p.

1967-2072, North-Holland.

Filer, R. K. és J. Hanousek (2002), Survey-Based Estimates of Biases in Consumer Price Indices during Transition: Evidence from Romania, Journal of Comparative Economics, vol. 30, no. 3, pp. 476487.

Filer, R. K. és J. Hanousek (2003), Inationary Bias in Middle to Late Transition Czech Republic, Economic Systems, vol. 27, no. 4, pp. 367 376.

Forni, M. és L. Gambetti (2010), The Dynamic Eects of Monetary Policy: A Structural Factor Model Approach, Journal of Monetary Eco-nomics, vol. 57, no. 2, pp. 203216.

Forni, M., D. Giannone, M. Lippi és L. Reichlin (2009), Opening the Black Box: Structural Factor Models with Large Cross Sections, Econometric Theory, vol. 25, no. 5, pp. 13191347.

Forni, M., M. Hallin, M. Lippi és L. Reichlin (2000), The Genera-lized Dynamic-Factor Model: Identication and Estimation, Review of Economics and Statistics, vol. 82, no. 4, pp. 540554.

Forni, M. és M. Lippi (2001), The Generalized Dynamic Factor Model:

Representation Theory, Econometric Theory, vol. 17, no. 6, pp. 1113 1141.

Foster, L., J. C. Haltiwanger és C. J. Krizan (2001), Aggregate Productivity Growth: Lessons from Microeconomic Evidence, in: C. R.

Hulten, E. R. Dean és M. J. Harper (szerk.), New Developments in Pro-ductivity Analysis, p. 303-372, University of Chicago Press.

Froot, K. A., M. Kim és K. Rogoff (1995), The Law of One Price Over 700 Years, Working Paper 5132, National Bureau of Economic Research.

Gaiotti, E. és A. Secchi (2006), Is There a Cost Channel of Monetary Policy Transmission? An Investigation into the Pricing Behavior of 2,000 Firms, Journal of Money, Credit and Banking, vol. 38, no. 8, pp. 2013 2037.

Ganley, J. és C. Salmon (1997), The Industrial Impact of Monetary Policy Shocks: Some Stylised Facts, Bank of England Working Paper 68, Bank of England.

García-Solanes, J., F. I. Sancho-Portero és F. Torrejón-Flores (2007), Beyond the Balassa-Samuelson Eect in Some New Member Sta-tes of the European Union, Working Paper 1886, CESifo.

Geweke, J. (1985), Macroeconometric Modeling and the Theory of the

In document Pellényi Gábor (Pldal 109-0)